Szolnok Megyei Néplap, 1984. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-22 / 18. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1984. JANUÁR 22. Beszélgessünk! Panaszkodnak a tanárok: a gyerekeik nem tudnak beszélni. Ez leginkább lakkor derül ki, mikor felelésre kerül a sor. A (tanulók leginkább a tesztet szeretik, ha már választani lehet a felelés módjai közül. Ott ugyanis „egyszerű” a dolguk: a helyes1 választ alá kell húzni vagy a feltett kérdésekre igennel, nemmel válaszolni. A baj akkor kezdődik, ha egy témáról folyamatosan kell beszélni. Először is: nem tudják pontosan kifejezni magukat. Hebegnek-ha- bognaik, töltelékszavakat, hézagpótló, semmitmondó kifejezéseket használnak: „izé”, „vagyis”, ^szóval”. Másodszor: nincs mondanivalójuk. Egy adott témáról elmondanak két mondatot, rendszerint a lényeget, de alátámasztani, indokolni, elemez, ni, levezetni, következtetéseket levonni — ez már nem megy. És (gyakran nem a gyerekek tudása hiányos, hanem a szókincsük. Nem ismerik (és még inkább) nem használják azokat a szavakat, amelyekkel kifejezhetik gondolataikat. Vajon a felnőttek nem ugyanúgy szenvednek attól, hogy nem tudnak beszélni? Hiszen, ők azok, akik megtaníthatták volna, megtaníthatják a gyerekeket ia szavak használatára. A beszéd tanulása a családban kezdődik. Beszélgetünk-e eleget a családban ? Már hallom is a választ: „Kinek van árira ideje? Az ember egész nap dolgozik, otthon várja a második műszak, aztán, mire a tévé elé ül, már szólni sincs kedve.” Megteszünk-e mindent azért, hogy minél több időt töltsünk együtt szeretteinkkel? Hiszen beszélgetni nem csak úgy lehet (és nem is az a legjobb módja), hogy leülünk a fotelba szemben egymással, és határozottan kijelentjük hogy most pedig beszélgetni fogunk. Munkavégzés, közös Szórakozás, kirándulás alkalmával sokkal természetesebb a szó. Ha a családban okosan megosztják a munkát, akkor nem az a kép alakul ki, hogy a mama a konyháiban küszködik, a papa olvas, a gyerekek egymást csépelik veszekednek. Ha mindenki beszáll a munkába, akkor hamarabb elkészül, több idejük jut egymásra, és még munka közben is beszélgethetnek. Aztán ott van a televízió. Sokan napi egy-két, esetleg három óra hosszat is el ücsörögnek a készülék előtt. Aki hetente kótszer-háromszor el bír szakadni a televíziótól, értékes órákat nyerhet a meghitt, a feszültségeket feloldó beszélgetések vagy akár az olvasás számára. Mert abban, hogy nem ismerjük, nem használjuk, a szavakat, jelentős szerepet játszik, hogy keveset olvasunk. És keveset írunk. Nemcsak a könyvolvasás, de a levélírás is kiment a divatból”. Pedig az írás tanít meg csak igazán arra, hogy keressük a szavakat, hogy minél pontosabban fejezzük ki magunkat. Mert a papíron nem lehet elintézni a mondani valót egy vállrándítással vagy egy grimasszal, mint a mindennapi életben szokás. A papíron csak a leírt szaviak számítanak. Beszélgessünk! Egyszer már el kellene kezdeni. Nem leinteni a| másikait! s megpróbálni megfogalmazni a mi dolgainkat is. A sízavak, a beszéd fogyásába, kopásába nem lehet, belenyugodni. Hisz nélkülük nincs kapcsolat az emberek között, nem tudjuk megoldani gondjainkat sem. — Paulina — Összeállította: Rónai Erzsébet Ha gyermekünk fertőző beteg Hamar felszökik a láz Zebegény festője Kilencven éve — 1894. január 17-én — született Szönyi István Kossuth-díjas festő és grafikus, a posztnagybányai iskola vezető művésze. Az évforduló alkalmából Szőnyi zebegényi korszakából válbgatott művei szerepeinek alábbi rejtvényünk vízszintes 12., 51., 66. és a függőleges 2., 6., és 10. számú soraiban. A fertőző gyermekbetegségek általában a téli hónapokban jelentkeznek nagy számmal, a ilyenkor az édesanyáknak bizony sok problémát jelent a kis beteg ellátása, gondozása. Sokat segít, ha a mamák legalább az alapvető teendőkkel tisztában vannak, mert ezzel is segítik a mielőbbi gyógyulást Melyek azok a fertőző gyermekbetegségek, amelyek enyhébb lefolyás esetén — orvosi megfigyelés mellett — otthoni ápolással gyógyíthatók? Ezek: az influenza, a bánányhimüő, a mumpsz, a rubeola (rózsabimlő), a gany- nyes mandulagyulladás. Tudnunk kell, hogy 1 és 5 éves kor között a gyermekek láza — enyhébb fertőzések esetén csakúgy, mint súlyosabb betegségek jelentkezésekor — hamar felszökik 40 C-fokig is. A láz mindig normálistól eltérő állapotot jelez, a betegség tünete, egyben a szervezet védekező reakciójának jele. Ne ijedjünk meg tőle, de feltétlenül lépjünk érintkezésbe az orvossal. A lázas állapot kisgyermekkorban veszélyes és kellemetlen; tünet lehet, ezért fontosi, hogy a gyermeket azonnal ágyba fektessük, s ha rövid időn belül nem tudjuk elérni az orvost, helyes, ha megpróbáljuk a lázait mellkas- vagy törzsborogatással, illetve az orvos által korábban már javasolt lázcsillapítókkal csökkenteni. Általánosságban helyes1, ha a fertőző betegségben szenvedő gyermeket elkülönítjük a család többi tagjától, és látogatókat sem enigiedünk a közelébe. Ennek elsődleges célja, hogy a.z egészségeseket megvédjük a fertőzéstől, a hozzátartozók pedig ne vihessék ki a családon kívül azokra, akikkel érintkeznek. Az ágyba fektetés és elkülönítés másik oka, hogy a beteg gyermek ne szedjen ösz- sze másoktól olyan baktériumokat, amelyek szövődményekkel súlyosbíthatják betegségét. Ha a fertőzött kisgyermeket a marna látja el, s emellett még neki kell gondoskodni a család többi tagjáról is, szükséges, hogy a gyermek ápolása után minden alkataimmal meleg vízben, szappannal erősen mosson kezet, majd gyenge Ne- omagnolos vagy klóros, vizes oldattal öblítse le. El kell különítenünk a beteg! gyermek mindennapos használati tárgyait is: kiiska- nallat, tányért, játékokat, mesekönyvet Kezébe csak olyan játékokat adjunk, amelyek könnyen lemoshatok, fertőt- leníthetők, a könyveket, újságokat, képeslapokat pedig a betegség lefolyása után égessük el. Az étkezéshez használt evőeszközöket (tányért, poharakat) mindig külön mosogassuk el, az ételmaradékot pedig öntsük ki. A fertőző beteg gyermek lehúzott ágyneműjét mosás előtt legalább 6 óráig hypós vízben áztassuk, majd mosás után alaposan vasaljuk át! Ajánlatos a gyermek fürdőkádját is fertőtlenítő oldattal kisúrolni, ilyen módon teljes lesz a fertőtlenítés. Saját lelkiismeretünk megnyugtatására inkább tartsuk távol gyermekeinket más gyermekektől, ha valamilyen betegség kezdeti tüneteit észleljük, hiszen idejében történő elkülönítésével megakadályozhatjuk a fertőzés továbbterjedését. A mielőbbi gyógyulás érdekében pedig feltétlenül szükséges betartani a betegségre vonatkozó orvosi utasításokat! VÍZSZINTES: 1. Kissé szomorkás a hangulata. 4. Eszterlkie. 9. Fehér, mint... 16. Egykori díszes, köpenyszerű falusi férfi- ruha. névelővel. 18. Zavaros bor! 19. Női blúzféleség 21. A feje tetejére. 22. palántátok. 25. Női énekhang. 26. Hamis. 28. Törvényen alapuló. 29. Junior »0. Angol helyeslő szó. 32. Ha fanyelű, akkor bicska. 33 A keserűség jelképe. 34. Horgász- eszköz. 35. Kitűnő komika (Zsuzsa). 37. Világhírű revütáncosnő volt (Josephine). 38. M. V. A. 40. Vicc. mólkia. 42. őseink ebből repítették ki a nyilat. 43. Arab, török női név. 45. A ger- mánium vegyjele. 46. . . .poetica: költészettan. 48. Szobrász, fő műve a városligeti Anonymus-szobor, utóneve kezdőbetűjével. 50. Noha, holott. 55. Angyallrang. 56. Gátoló egynemű betűi. 57. Régi tűzhelyek sütője. 59. Bizonyára éhes. 61. Kezdeni kezd! 62. AAAAAA» 64. Műsorvezető a tévében (István). 70. Intézményt, szervezetet létrehoz. 71. Hányaveti, hetvenke- dő. FÜGGŐLEGES: 3. Szív a régi költők nyelvén. 4. Az erbium vegyjele. 5. Fösvények. 7. Időálló. 8. Korjelzői rövidítés. 9. Román nőd név. 11. A szék támlája. 13. Heréit kos. 14. Veszprém megyei község. 15. Hivatalos eljárás, cselekedet. 17. Tenger angolul (SEA). 20. Szoknya. 23. Az olaj egynemű betűi. 24. E1' H. 27. A fegyveres erő egysége. 29. A népgazdaság egyik ágából származó. 31. Gléda. 33. Kései napszak. 34. Biztatás a focimeccsen. 36. Ázsiai szunnita mohamedán nép. 37. Tor- bággyal egyesült község. 38. Megpörköl. 39. A föld mélyebben fekvő rétege. 41. A levegő közhasználatú idegen szóval. 43. Lili külföldön. 44. Vetíthet* állókép, itt fordítva. 47. jambusi sorokiból álló versszak. 48. Az albánok pénze. 49. A Mura neve osztrák földön. 50. Ártatlan, mint a ma született... 52. Érdes felületű szövet. 53. Jóízűen kiacag. 54. Bolgár pénznem. 58. Orvosi egyetem névbetűi. 60. A Nílus német neve. 61. Körúti rövidítés. 63. A lovak légzési betegsége. 65. Csuk és ...; Gajdar híres ifjúsági r^énye. 67. indiai légiforgalmi tár-aság. 68. Paoír- mérték. 69. A mélybe. Beküldendő a hat Szőnyi-mű megfejtése, január 28-ig. Kós Károly című (január 8.) rejtvényünk helyes megfejtése: A varjú nemzetség. Stambul. Az országépítő. Erdély kövei. Székhely Múzeum. Kiáltó szó. — Könyvet nyert: Hegedűsné Barna Emese Martfű. Pólyák Csaba Abádszalók, Salánki Istvánná Mezőitűr. (A könyvet postán küldjük el.) Anyuka mellett könnyebb elviselni a betegséget (Korányi) G R D 1 N Y Z É 0 1 Ki az író? Induljatok el a bal felső sarok G betűjéből, és lóugrásban haladva olvassátok össze a betűket úgy, hogy egy ismert magyar író nevét kapjátok eredményül. Ki az író? vz30 iANoaayo :S3Xf 3393H A gázvezeték csövéről lelógatott kaspóban is jó helyük van a szobanövényeknek, ha elég fényhez jutnak □ és elérkezett a nagy nap reggele. Kint a konyhában öles fazékban főtt a virsli, Cé2iár, az izmost, karcsú farkaskutya születésnapi ajándéka. Igaz, ő valami csekélységet akart csak, de kenyerespaj tás a, illettve mit is mondok, csontospajtása, a szőrgomlbolyag kis puűikutya, Bukfenc unszolására kérte ezit a gyomorréi; esztő mennyiségű virslit. Míg a fcutyusok a szobában várakoztak a készülő ebédre, erélyes csengetés hallatszott. Kiszaladtak ajtót nyitni. Hát uram bocsa, egy egész falka kutya állt a küszöbön. — Boldog születésnapot Cézár barátunk! — mondták kórusban. A vendégeket be kell invitálni. Egyszerre megtelt velük a szoba. — Kész a virsli! — szólt be Zsolti, a kuityusok kisgazdija. Erre Bukfenc kuktasapkát öltött, fehér kötényt vett magia elé, hogy feltálalja a vendégeknek az eledelt. Egy kicsit ugyan morgott magában, hogy milyen szépen, el- foglyasztoltiták volna ők (ezt Cézárral, kettesben is1. S a biztonság kedvéért egy pár virslit még a konyhában bevágott, ki tudjla, jut-e, marad-ie? hogy öten csapkodták hátba, míg lenyelte a torkán akadt falatot. Egystaer csak megint csöngettek. Cézár szaladt ki ajtót nyitni. A postás állt a küszöbön. Távirat érkezett Röjtökmuzsajról. Cézár szlilinapja Alig kezdett neki a vendégsereg a falatozásnak, mikor éktelen macsfcazieme ütötte meg a fülüket. Kiszaladtak az erkélyre. Hát több tucat macska énekelt lent nagy átéléssel. — Köszöntünk Cézár, köszöntünk! — integettek flel a diai végéin. Persze: nekik is illett ledobni néhány pár virslit. Bukfenc szomorúan 'tekintett az egyre ürülő fazékba! Különösen, hogy a kutyusok is kitelitek magukért. A Rátartiék Fickója olyan mohó volt, — Szeretettel köszöntünk születésnapodon: a röjtök- mutzsaji kutyák — olvasta Cézár hangosan a táviratot. Erre hirtelen kitódult az ösiz- szes kutya, egymást taposva. A postás nem értette; honnan került ide ez a sok eb. Uccu, rohant lefelé a lépcsőn, s az egész vendégsereg utána. Már az utca végén jártak, mire sikerült Cézárnak megértetni, hogy a táviratod postást üldözik, nem egy besurranó tolvajt. Amjkor visszatértek, azt javasolta Bukfenc, rendezzenek jelmezbált. Nosza, előszedték a szekrényből Zsolti kinőtt ruháit, s néhány perc múlva festői rongyokban pompázott a kutyasereg'. Bukfenc bekapcsolta a lemezjátszót, mancsába vette a mikrofont. — Diszkó következik — harsogta. — Hallgassátok meg Vafckantó Tódor le- inezkutya műsorát. Következik a Non Valu Stop együttes'. A szám címe: Reszkess tőlünk, kutyaültő! Fergietegesi táncba kezdtek, s mulattak mindaddig, míg a szomszédok dörömbölni nem kezdtek. A vendégek szedelőzköditek, búcsúztak. Amikor magukra maradtak, Bukfenc megjegyezte: — No ezek jól elpusztították a virslit. Neked hány jutott, Cézár? — Egy se! — felelt az ünnepelt. Aztán nagyot nyújtózva a szőnyegen, egy kicsit álmodozva hozzátette: — Sose volt még ilyen boldog születésnapom! Atányi László fl karneváli fánk A szilveszteri vacspra és az újévi ebéd egyre gyakoribb étele a „farsangi fánk”, ami könnyű, miként a hab és omlós, hogy szánté elolvad az ember szájában. Színe aranylóan sárgálljon és derekát övezze fehér cingulus, amit a köznyelv ranflinak is nevez. Története a karneváli időket idézi. Az egyszerű paraszti fánk, a heignot, a párizsi mézeskalácsosok egyszerű és nagy tömegben készített terméke volt! Történt egyszer, hogy egy bálon az ott álruhában táncoló Marie Antonietta is megkóstolta. Annyira ízlett neki, hogy megvette a mézieskalácsos egész készletét, elmondatta receptjét, majd megtanította rá cukrászát. Vegyünk 50 dekái, néhány óráig meleg helyen tartott rétesliszithez 6 tojássárgáját, 6 dkg olvasztott vajat, 5 dkg porcukrot, 4 deci tejet, 1 evőkanál rumot, 2 deka, cukros langyos tejben megkelesztett élesztőt és egy csipet sót. Fakanállal jól kidolgozzuk, 35—40 percig letakarva megkelesztjük. Lisztezett gyúródeszkán hüvelykujjnyi vastagságra kinyújtjuk, fánkszaggatóval kiszaggatjuk és takaró alatt kelni hagyjuk, hogy még egyszer olyan vastagra dagadjon. Ezután erősen forrásban levő zsírban sütjük! Először fedő alatt, míg egyik oldalá megpirul — ekkor képződik rajta a „rtanf- 11” vagy „cingulus”, azltán már fedő nélkül sütjük a másik Oldalát, míg megpirul. Felmelegített, hígított barack-, vagy málnalekvárt adunk a tálra halmozott és porcukorral meghintett aranyló fánkhoz.
