Szolnok Megyei Néplap, 1984. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-21 / 17. szám
KÖZLEMÉNY a megyei pártbizottság 1984. január 20-i üléséről Az 1983. évi gazdaságpolitikai célkitűzések teljesítése, javaslat az 1984. évi feladatokra A megye gazdasága fő vanásai- jan 1983-ban a Központi Bizottság .982. decemlber 1-i határozatának negfelelően, a népgazdasági terv :ő követelményeivel összhangban, i megyei pártbizottság 1983. január 1-i határozatában megjelölt irányban fejlődött. A kitűzött gazdaságpolitikai céljainkat elértük vagy megközelí tet- sük. Bebizonyosodott, hogy a célkitűzések a nehezebbé vált körül- nényefc közepette nagyoibb erőfeszítéssel, de teljesíthetők. A nem ~ubei elszámolású export mintegy 5 százalékkal növekedett. A szocialista országokkal szetm-bein az államközi szerződésekben vállalt kötelezettségeket gazdálkodó egységeink teljesítették, s a rubel elszámolású export mintegy 3Ö százalékkal nőtt. Az alapvető fogyasztási cikkekből az áruellátás kiegyensúlyozott, a lakosság életkörülményei javultak. A határozatok meghozatalakor meglevő egyetértés a végrehajtásban is egyre jobban érvényesült és egyre nagyobb figyelem irányult a határozatok végrehajtásának szervezésére. I.- Az iparban a termelés egyen- *■ letesébb volt az egy évvel korábbinál. A tarmélésnövékedés a célkitűzés alsó határát meghaladóan, 2—2,5 százalék körül alakult. A termelékenység a termelés növekedésénél gyorsabb ütemben emel- kedet, kedvezőtlen viszont, hogy a költséggazdálkodás lényegesen nem javult. A nem ruibel elszámolású export a nehezebb körülmények ellenére is növekedett. Előrelépések történtek a vállalati belső irányítási rendszerek korszerűsítésében. Mérsékelt ütemben toválbb folytatódott a hulladék- és másodnyersanyag-hasznosítási, valamint az energiaracionalizálási program végrehajtása. Az iparban foglalkoztatottak száma 1,5—1,6 százalékkal csökkent. A létszámcsökkenés ágazatonként és területenként is erősen differenciált. Az alföldi szénhidrogén-bányászatban — a népgazdasági követelményeknek megfelelően — a föld- gáztermélés a bázisnál alacsonyabb, a kőolaj-kitermelés az előző évi szánt körül alakult. A kutatási és feltárási munkákat az előirányzottnál kisebb ráfordítással végezték el. Megkezdődött — bár tervezési és kivitelezési -gondok miatt késve — a közép-alföldi nagy inert tartalmú gázmezőn a kitermelés. Az építőanyagipar termelése az előző évinél és a tervezettnél is jobban, 3,5—4 százalékkal növekedett, de a közületek és a lakosság növekvő igényelt maradéktalanul nem tudta kielégíteni. A gépipar termelése mintegy 3 százalékkal, a nem megyei székhelyű gyálrtegységeké eat meghajSa- dóan nőtt. A Hűtőgépgyárnak gondot jelentett, hogy éves szinten nem tudta kielégíteni az igényeket sem tőkés és a szocialista, sem pedig a belföldi piacokon. A Mezőgép a termelés és az export dinamikus növekedése mellett nem tudott megvalósítani ütemesebb késztermék-kibocsátást, ez egyik oka a vállalat fizetési nehézségeinek. A vegyi-pár termelése a tervezettnek megfelelően, kis mértékben bővült. A Tiszaimenti Vegyiművek 5—6 százalékkal növelte termelésót. A könnyűipar termelése az 1982. évi szint körül alakult. A bútor-, valamint a bőr- és szőrmeiparba tartozó vállalatok termelése kis mértékben növekedett. A szövetkezetek és a vállalatok egy részéinél a rendelések csökkenése, anyagellátási gondok nehezítették a folyamatos termelést. Az élelmiszeripar termelése 3— 3,5 százalékkal bővült. A termelés a húsiparban, a tejiparban és a növényolaj iparban jelentősen emelf- kedett. A termelési feladatok végrehajtását nehezítette, hogy a jelentős aszálykárok miatt a mező- gazdasági alapanyagok felvásárlása több -területen (gabona, cukorrépa) elmaradt az előirányzattól. A húsiparban az alapanygtenmelés felfutása az exportpiacokon értékesítési nehézségekkel párosult. A növényolaj iparban kedvező, hogv a második félévben a feldolgozó kapacitásokat maradéktalanul kihasználták. Az újonnan alakultakkal egviitt közel háromszáz vállalati gazdasági munkaközösség működött. Ezek az átlagosnál lényegesen nagyobb termelékenységgel dolgoznak, a működésükkel kapcsolatos negatív vonások ott alig jutnak érvényre, ahol a -gazdasági vezetés kellő figyelmet fordít az új vállalkozási formákra. a A kivitelező építőipari szerve- zetek éves termelése — a célokkal -összhangban — az előző évi szintet közelítette meg. A foglalkoztatottak száma 3—3,5 százalékkal csökkent. Kedvezőtlen, hogy a fizikai dolgozók száma ennél jobban, 4—4,5 százalékkal mérséklődött. A létszámcsökkenést az esz- közíkihasználás kis mértékű javításával, a termelékenység emelésével nagyrészt pótolni lehetett. Kedvező, hogy a felújítási, fenntartási munkák részaránya 17 százalékról közéi 20 százalékra nőtt. Gond, hogy a megváltozott lakossági igényekhez, a magánlakás- építés növekedéséhez az építőipar lassan alkalmazkodott. « A mezőgazdaságban a céllul tűzött 3—4 százalékos termelésnövekedést — az aszálykárok következtében — nem tudtuk elérni, az 1982-es évhez viszonyítva 4—5 százalékos csökkenés várható. Tervszerűen folytak a meliorációs munkák. A gabonafélék vetésterülete a gazdaságpolitikai céloknak megfelelően alakult (60,5 százalék), a kukorica vetésterülete viszont nem érte el a kívánt szintet. A májusi, a júniusi hőség és szárazság — a rizs kivételével — nagy mértékben károsította a kalászos gabonát. A nyár végi aszály a kukoricáiban is súlyos károkat okozott. A gabona termése 20,6 százalékkal alatta maradt az 1982. évinek. A kukorica termésmennyisége 44 százalékkal lett kevesebb, a cukorrépáé, a napraforgóé, a szállás és lédús takarmányoké is csökkent. Az öntözésre berendezett 'területek 85—90 százalékán (54—55 ezer hektáron) öntözitek. Szélesebb körben alkalmazták a termelés eredményességét javító eljárásokat, növekedett a magasabb biológiai értékű vetőmagvak részaránya. Az állattenyésztésben a húsprogram megvalósítása, a növónyter-. mesztés kieséseinek részbeni pót- Jíásá érdefc|ében az| 1982. év|inélli mintegy 3 százalékkal több húst termeltek. Az év végi állatlétszám a juh kivételével minden ágazatban meghaladja az előző évi szintéit. iLegdinamikusabb a felfutás a sertéstenyésztéslben (19,3 százalék), a tejtermelés növekedési üteme továbbra is gyors. Az 1983-ra tervezett férőhelyibővítések megvalósultak. Az alaptevékenységen kívüli tevékenység az idén is tovább fejlődött. Előrelépés elsősorban az ipari tevékenységnél van. Az aszály miatt kialakult rendkívüli helyzet sürgős intézkedéseket követelt. Mezőgazdasági üzemeink erejét jól jellemzi, hogy a 63 mezőgazdasági nagyüzemből 41 pénzügyi egyensúlyát megtartja. A vízgazdálkodásban céljainknak megfelelően folytatódott az -ivóvízhálózat fejlesztése, a víztermelő kapacitások bővítése és a szennyvízhálózat növelése. m A vasúti és közúti szállító szervezetek teljesítménye mind a személyszállítás, mind az áruszállítás terén csökkent. A fuvarozók és a nagy szállítók közötti együttműködés javult. Az év második felében a vasút nem tudta kielégíteni a termelő üzemek ko- clsiilgényét. Átépítésre került a jászberényi Zagyva-híd és a szolnoki ártéri Tisza-híd. Törökszentmiikló- son a tervezett ütemben halad a közúti felüljáró és a kapcsolódó átkelési útszakasz építése, c A postai szolgáltatások szín- vonala javult. Három községben új postahivatal készült el. A telefonellátottság Szolnok kivételével tovább javult. /. A megye lakosságának szociá- **■ lis biztonságát sikerült fenntartani, az életkörülmények a tervezettnek megfelelően alakultak. A lakosság pénzbevétele 7,5 százalékkal, kiadása 7.6—7,8 százalékkal nőtt. A munkabérből származó bevételek növekedése nem éri el a 3 százalékot. A megye kiskereskedelmi forgalma volumenben 0,5—1 százalékkal csökkent. Az ellátás színvonalát alapvető élelmiszerekből sikerült megőrizni. A kistelepülések ellátási biztonsága javult. A lakossági szoleát-ta tásók teljesítményértéke — változatlan áron — kis mértékben gyarapodott. A kisipar részaránya az összteljesítményből toválbb nőtt; meghaladta a 60 százalékot. — Az éves gazdaságpolitikai fel* ■ adatokban megjelölt fontosabb beruházások megvalósítása — a papírgyári rekonstrukció kivételével — a tervezett ütemben halad. Félépült 3150 lakás, 33 új általános iskolai tanterem. 175 óvodai, 120 bölcsődei és 60 szociális otthoni hely létesült: P A megyei pártbizottság hatá“■ nozatának megfelelően a -pártmunkában, az állami és tömegszervezetek; tevékenységében a gazdasági építés feladatai a politikai munka középpontjába kerültek. A megyei párt-végrehajtóbizottság döntően ellenőrző, felvilágosító, nevelő, meggyőző, koordináló, érdekegyeztető tevékenységet folytatott. Munkamódszerében figyelembe vette, bogy a párt politikájának és határozatainak érvényre jutásáért az egyes területéken dolgozó kommunista vezetők a felelősek. A tanácsok eredményesen koordinálták az ágazati és a megyed gazdaságpolitikai célok elérését biztosító állami feladatok megoldását. Az ©lhatározott fejlesztések a rendszeres ellenőrzés, a szigorú gazdálkodás eredményeként döntően megvalósultak. A szakszervezetek eredményesen mozgósították a dolgozókat célkitűzéseink megvalósítására. A szocialista versenymozgaltmak — átmeneti bizonytalankodás után — jól alkalmazkodtak a mai követelményekhez. A KISZ-szervezetek -hagyományos termelést segítő mozgalmai -hozzájárultak a helyi gazdasági feladatok megvalósításához. A Hazafias Népfront mozgalom szervező és mozgósító munkájával jól segítette a társadalmi programok megvalósítását. A szövetkezetek érdekképviseleti szervei összességében megfelelő segítséget nyújtottak a szövetkezeteknek gazdálkodásuk javításához, az éves célkitűzések teljesítéséhez. Erősödött az érdekképviseleti munka mozgalmi jellege. II. A megyei pártbizottság elsődleges feladatnak tartja 1984-ben a XII. kongresszus, valamint a megyei pártértelkeziLet határozatainak további végrehajtására hozott 1983. május 6-i határozatából és a megye VI. ötéves tervi területfejlesztési irányelveiből adódó tennivalók időarányos végrehajtását. Kiemelt feladatnak tekinti, hogy a megye gazdasága továbbra is növelje hozzájárulását a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javításához. Az egyensúly javításának fő külkereskedelmi útja a kivitel növelése. A termelési folyamatban tartós minőségi változásokkal kell a gazdasági fejlődés feltételeit megteremteni. Elodázh atatlan a vállalati közgazdasági elemző munka színvonalának emelése. A vállalatok és szövetkezetek már az év elején készüljenek fel arra, hogy a feltételek vártnál kedvezőtlenebb alakulása esetén is fenntarthassák működőképességüket. a Az iparban a termelés a ke■ resietnek megfelelően alakuljon. A munka termelékenysége a termelés növekedését meghaladó ütemben emelkedjék, elsősorban a meglevő erőforrások eredményesebb hasznosításával. A termékszerkezet piaci verseny- képességet javító, az anyag-, energia- és importmegtakarítást szolgáló korszerűsítése során fokozott figyelmet kell fordítaná a beruházást nem igénylő megoldásokra, az állóeszközök működőképességének fenntartására, karbantartására. Kapjon nagyobb szerepet a műszaki fejlesztés. A szénhidrogénribányiászat biztosítsa az Alföld térségében a meglevő ásványvagyon hatékony kutatását, a népgazdasági igényekhez igazodó kitermelését és tárolását. Dinamikusan növekedjék a megye területén feltárt nagy inert tartalmú, alacsony fűtőértékű gázmezők hasznosítása. Az építőanyagipar javítsa a lak|osság által növekvő mennyiségben igényéit anyagféleségekből az ellátást. Biztosítani kell, hogy a korszerűsítésre kerülő téglagyárak időszakos termeléskiesése minél kisebb legyen. A gépiparban nagy figyelmet kell fordítani az ütemesebb termékkibocsátásra, az exportot tartósan növelni tudó üzemek munkaerő-megtartó képességének fokozására. A vegyiparban meg -kell kezdeni a szuszpenziós műtrágyagyártáshoz kapcsolódó fejlesztéseket. A termékek piacképességének növelése érdekében kísérleti üzemben oldják meg a foszforsav arzéntelemítését. Törekedjenek import mosószer kiváltására alkalmas TOMI termék gyártására. A könnyűipar növelje a jó minőségű, magasabb használati értékű -termékek arár- nyát. Keresni keli a lehetőségeket a tőkés import alapanyagokat hazaival vagy szocialista országból származóval kiváltani. Az élelmiszeripar termékeiből a lakosság igényeit javuló választékban és minőségben elégítse ki. Az export árualapokat a külpiaci értékesítési lehetőségekkel összhangban, a gazdaságosság figyelembevételével növelje. A termelési kapacitások -jobb kihasználásával javítani kei-1 a feldolgozási -lehetőségek és az alapanyagtermelés összhangját. a Az építőipari szervezetek ka- paritásuk hatékonyabb kihasználásával biztosítsák a folyamatban levő és az új, pénzügyileg megalapozott megyéi beruházások határidőre, jó minőségiben történő kivitelezését. Az igényekkel összhangban tovább növekedjék a felújítási munkák és a lakosság részére végzett építőipari szolgáltatások volumene. A kivitelező szervezetek vállaljanak nagyobb részt a -magánerős lakásépítésből. a A mezőgazdasági termelésben az idén is folytatni kell az 1983. évi aszály miatti kiesések pótlását. A növénytermesztés termelése közelítse, az állattenyésztésé haladja meg az 1982-es szintet. A gabonatermelés átlagos időjárási tényezők mellett érje ©1 az 1,1 millió tonnát, ennek érdekében növelni kell a vetésterületet is. Intézkedések szükségesek a kuko- ricatenmelés fokozására. Az állattenyésztésiben törekedni, kell az 1983. évi magas állatállomány megőrzésére és több állati termék előállítására. Gyorsabban növekedjék a húshasznú szarvasmarha-állomány. A sertéstenyésztésben az eddig elért színvonalat tartsák fenn. Javuljon tovább a vágósertés minősége. A juhtenyésztésben a termelés növelése érdekében emelni kell az egy anyára jutó szaporulatot, csökkenteni a felnevelés veszteségeit. A baromfitar- tás — a feldolgozó üzemek koordinálásával — a mindenkori piac igényeihez igazodjék. Takarékos^ szervezett, hatékony takarmánygazdálkodás, a gyepterületek, a hulladék- és melléktermékek korábbinál erőteljesebb hasznosítása kívánatos. Terjedjenek gyorsabban az olcsóbb tartási és takarmányozási eljárások. Nélkülözhetetlen a kistermelő gazdaságok termelésének a saját szükségleteket meghaladó mértékű fejlődése. Ennek érdekében javítani kell anyagi-műszaki ellátásuk színvonalát, beszerzéseik és értékesítésük biztonságát. A helyi igények kielégítését, a választék bővítését, a külkereskedelmi érdekeket szolgálva dinamikusan növekedjék a mezőgazdasági nagyüzemek kiegészítő tevékenysége. Az erdőgazdálkodásban — a mezőgazdasági művelésre nem alkalmas területeket hasznosítva — tovább kell növelni az erdőterületet. A vízgazdálkodásiban fokozódjék a mezőgazdasági vízhasznosítás szerepe. Folytatni kell az ivóvízhálózat bővítését társulati programok keretében a vízműépítési és szennyvízelvezetési, csatonnátaási, -tisztítási kapacitások növelését, valamint a szolnoki felszíni vízkivételi mű bővítését. m A közlekedésiben kiemelt fel* adat a szállítás, a termelés és exportértékesítés összehangolása. A szállítók a fuvaroztatókkal együtt- működve, a kölcsönös érdekeltség alapján növeljék az előszállítási, hétvégi áruszállítási, rakodása teljesítményeket. A személyszállításban fokozott figyelmet fordítsanak a helyii és városkörnyéki tömegközlekedési igények kielégítésére, a menetrend betartására, e A postai szolgálttatás színvo- napának javítása érdekében tovább kell folytatni a megye településein az elavult postahivatalok korszerűsítését, a távbeszélőhálózat rekonstrukcióját. Meg keli kezdeni a szolnoki új távbeszélőközpont építését. a Fontos feladat az áruellátás! Dl színvonal megtartása. Nagyobb gondot kell fordítani a kistelepüléseken és a perifériális területeken működő boltok kínálatának javítására. Javuljon a kereskedelem termelésszervező tevékenysége, használja ki jobban a többcsatornás árubeszerzés lehetőségeit. Az ipari szövetkezeteket, a kisiparosokat, az új vállalkozási formákat a korábbiaknál nagyobb mértékben és szervezettebben kell bevonná az árualapok biztos,itáj- sába. 1 A rendelkezési e álló pénzesz- * • közöket elsősorban a folyamatban levő termelő jellegű fejlesztések befejezésére, a rangsorolt társadalmi programok megvalósítására és mielőbbi üzembehe- lyezésére keli fordítani. Határidőre be kell fejezni a Szolnoki Papírgyár rekonstrukciós bővítését, a Magyar Hajó- és Darugyár tiszafüredi gyáregységének 5800 négyzetméteres acélszerkezetű gyártócsarnokának építését. Meg kell valósítani a Törökszentmiklósi Baromfifeldolgozó Vállalat 2200 tonnás hűtőtároló bővítését, a toválbb- felddlgozott. termékeiket gyártó üzemrészt. A szövetkezeti sörgyár építése és technológiai szerelése gyorsuljon meg. Az intenzív gabonaprogram részeként a mezőgazdaságban biztosítani kell a gabonatároló kapacitások már előkészített 46 ezer tonnás bővítésének ütemes megvalósítását. A tanácsi beruházások elsősorban a lakásokhoz kapcsolódó létesítmények. az ivóvíztermelő, -szállító és szennyvíztisztító, -élvezető kapacitások -bővítését, az oktatási, egészségügyi alapellátás javítását szolgálják. Meg kell kezdeni a középiskolai intézményhálózat fejlesztésének előkészítését. A lakás- ellátás színvonala mintegy 3000— 3100 lakás felépítésével javuljon. III. A pártszervek és -szervezetek munkájukkal segítsék a célkitűzésekben foglalt követelmények és feladatok társadalmi elfogadtatását. A kezdeményező és az ésszerű kockázatot vállaló gazdaságvezetők kapjanak határozott politikai támogatást. Tevékenységükkel járuljanak hozzá a magasabb teljesítmény társadalmi elismeréséhez, a munkahelyi fegyelem erősítéséhez. A városi, városi jogú pártbizottságlak mielőbb tekintsék át — a közigazgatás átszervezése következtében megváltozott — gazdasági területüket, éves, helyi gaz- daságpolitikai tennivalóikat ennek megfelelően határozzák meg. A megyei pártbizottság felikéri a megyei tanács elnökét, gondoskodjon arról, hogy a tanácsok a társadalmi programok megvalósításánál következetesen érvényesítsék a meghatározott prioritásokat, kezdeményezzék és támogassák a lakossági erőforrások bevonását. A meglévő szervezetek; útján növelni kell a kereskedelem társadalmi méretű ellenőrzését. A tanácsok segítsék aktívan elő a megye munkaerő-gazdálkodását, kiemelten kezeljék a lakosság önerőiből történő lakásépítését. A megyei pártbizottság felkéri a szakszervezetek kommunista vezetőit, hogy továbbra is aktív kezr deményezői legyenek a szocialista versenymozgalmak továbbfejlődésének. A felszabadulás 40. évfordulója tiszteletére kezdeményezett szocialista versenymoegallmat támogatva, az 1984. évii főbb gazdaságpolitikai célokkal összhangban végezzék munkájukat. Erősítsék a munkahelyi demokrácia fórumainak szerepét. Az üzemi dolgozók élet- és munkakörülményeinek fejlesztésekor gondosan mérlegeljék a helyi adottságokat és lehetőségeket A KISZ -szervezetek hagyományos akcióik mellett jobban kapcsolódjanak be a gazdaság intenzív fejlesztését szölgáló újítási tevékenységbe, a műszaki-technikai fejlődés meggyorsításéiba, az észtszerű, takarékos gazdálkodás megvalósításába. A megyei pártbizottság ajánlja a Hazafias Népfront-mozgalomnak, hogy mozgósítson a gazdaságpolitikai feladatok megvalósítására, fejlessze tovább a településfejlesz- tésti társadalmi munkák szervezését. A megyei pártbizottság felkéri a szövetkezetek érdekképviseleti szerveit, hogy saiátos eszközökkel segítsék a szövetkezeti mozgalom további fejlődését, az eport árualapok bővítését, a vezetési színvonal javítását. Nyújtsanak hathatósabb támogatást a gyengébb adottságú szövetkezeteknek. Az 1984. év,i gazdaságpolitikái célkitűzések eredményes megvalósítását elősegítő agitációs és propagandamunkára munkaprogramot kell kidolgozni.
