Szolnok Megyei Néplap, 1984. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-20 / 16. szám
1984. JANUÁR 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Az állategészségügy helyzete Szolnok megyében A megelőzés mindenekelőtt Elhullás kedvezd mutatókkal — Új szervezeti rendszer Ki gyógyítja a kisállatokat? Az elmúlt napokban a rádióból értesülhettünk arról, hogy az NSZK-ban sertéspestis ütötte fel a fejét, Hollandia egyes részein pedig száj- és körömfájás járványt észleltek. A hírek hallatán rögtön fölmerül a kérdés: Magyarországon s szűkebb hazánkban, Szolnok megyében milyen az állategészségügy helyzete? A Minisztertanács megtárgyalta Programok az idegenforgalom bővítésére — Sajnos — mondja dr. Nyitrai Imre megyei főállatorvos — a környező országokban elég sok betegség hullámzik végig, mondhatni veszélyes és kedvezőtlen Európa állategészségüpyi helyzete. Ennek ellenére hazánkban —5 köszönhetően a megelőzésnek és a biológiai védekezésnek — tíz esztendeje nincs járvány, azaz különösen nagy gazdasági kárt okozó betegség. Szolnok megyében — a korábbi ágazat- politikai célokat elérve, a szarvasmarha-állomány 1980 óta gümőkór-, illetve tavaly óta brucellamentes. Hasonlóképpen a múlt évben fejeződött be megyénk sertésállományának brucellamentesí- tése is. • — Az állattenyésztésben az elmúlt időszak mélyrehatóváltozásai, a nagyüzemi méretek kialakulása, az ipar- szerűen termelő állattartó telepek és a nemrég „indult" tenyésztési programok milyen nehézségeket okoznak az önök munkájában? — Az intenzív állattartás, elsősorban termelési, gazdasági célokat szolgál; gondjaink is ebből erednek, mert a nagyobb produktumok elérése mindenképpen az állati szervezetek ellenállóképességét teszi próbára. A tartásmód egyre inkább eltávolodik a természetestől. így az állatok minden biológiai igényét mesterségesen kell kielégíteni, és ez nem mindig sikerül. Bizonyítékul szolgálnak erre az elhullási adataink. (Ezek sok mutatóban jobbak az országosnál, ami a jól képzett mezőgazdasági szakemberek és az állatorvosok közös munkáját dicséri.! A borjaknál 5 és fél százalékos az elhullás — ami évek óta nem változik —, országosan pedig 6—6,5 százalék. Ugyanez áll a sertésre is, a szopós malacoknál 10 százalék országosan, a megyében 7,4 százalék körüli. A szopós juhnál 5 és fél százalékos az elhullás. A nagy és tömeges tartás miatt a Broiler baromfiállománynál viszont romlás tapasztalható. Míg 1980-ban hat százalék volt Az Alföldön gazdálkodó mezőgazdasági üzemek közül már jónéhány pontos képet kapott határa talajainak vízkészletéről. Az elmúlt évben megalakult Tiszaföldvá- ri Mezővíz Társaság gammasugaras mérőberendezése néhány perc alatt „válaszol” a szakemberek kérdéseire. Az eredmény alapján történhet a szükséges készülődés a hiányzó csapadék pótlására, az öntözőberendezések és a csatornák karbantartására. Az idén megvizsgált 14 gazdaságnál két-háromszáz milliméteres vízhiányt jelzett az izotópos mérőműszer. A felső 20—30 centiméteres rétegben némi nedvesség mutatkozik, mélyebben azonban a talaj teljesen kiszáradt — a hosszan tartó aszályos időjárás miatt, — és a talajvíz is visszahúzódott. Ezt bizonyítják a további fúrások eredményei Tiszaföldvár térségében is. A Mezővíz szakemberei a talajnedvesség mérésén túl több vadásztársaság megrendelésére energiatakarékos vaditatókkal gondoskodnak az erdő lakóiról. A mélyebb az elhullás, tavaly év végén 8,6 százalékról állítottuk ki a jegyzőkönyveket. Ez sem rosszabb ugyan az országos átlagnál, de nem lehetünk elégedettek. A jó vagy rossz eredmény persze nem kizárólag az állatorvosok munkáján múlik; fontos szerepet játszik a környezet. Ahol a termelés az elsődleges, ott a szakmai és a gazdasági szempont nehezen kibékíthető. — Vannak a megyében gazdaságok, amelyek magas szintű termelési eredménnyel büszkélkedhetnek, ezek valószínűleg jól alkalmazták az új tartástechnológiát, a korszerű takarmányozást, valamint az állatorvosi tudomány különböző módszereit. Mit jelent ez utóbbi a gyakorlatban, miből áll tehát az állatorvosok munkája és ki irányítja szakmai tevékenységüket? — A megbetegedett állatok gyógyítása és utókezelése — ez a klasszikus állatgyógyászat — az utóbbi évtizedekben megelőző jellegűvé, preventívvé vált. A jelenlegi viszonyok között egyre sürgetőbb az állatok megbetegedésének, kényszervágásának és elhullásának megelőzése. Ez egyrészt az egyes járványos betegségek ellen rendszeresen alkalmazott biológiai védekezés, védőoltás formájában nyilvánul meg, másrészt az állatorvosok figyelemmel kísérik a tartási, takarmányozási körülményeket is. — A szakmai munkát az elmúlt év januárjában — négy korábbi intézmény ösz- szevonásából — alakult Szolnok megyei Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás irányítja. Az intézményben százhatvannégyen dolgoznak. A gyógyító, megelőző munkát a megyében nyolcvanöt üzemi és negyvenöt körzeti állatorvos végzi. Ellátják a háztáji gazdaságokat, hatósági és igazgatási munkával is foglalkoznak. Az állategészségügyi tevékenységet nagyban segíti és jól egészíti ki a központi laboratórium, ahol vér- és parazitológiai, valamint álrétegben lévő nitrátmentes vízből egy szélmotor szivaty- tyúzza fel az innivalót. Gondolva a szélcsendes napokra, kisebb víztározó építésével biztosítják a vizet a szomjas vadaknak. Ilyen módon az abádszalóki és az alattyáni vadásztársaság területén lévő állatok a szélmotor segítségével jutnak ivóvízhez. A társaság egyéb tennivatalános bakterológiai vizsgálatokat is végeznek. A gyakorló állatorvosok mindennapi munkáját a Karcagon működő állatkórház segíti. — Eddig csupán a haszonállatok egészségügyéről esett szó, most beszéljünk a kedvtelésből tartott állatokról is. — Ez sajnos elhanyagolt terület, Szolnokon nincs szakrendelés, nincs kisállatkórház. Az állatorvos, aki egy nap „tízfelé” szalad, a cicát és a papagájt az utolsó helyre sorolja. Karcagon viszont foglalkoznak a kisállatok gyógyításával, szerencsésebb lenne, ha a megyeszékhelyen is akadna hasonló állatkórház, az Achim András úti rendelőnkben lenne erre lehetőség. — Az elmúlt esztendő óta jelentősen megnőtt és szerteágazó lett az állomás tevékenysége. Az említett szakmai irányításon túlmenően még mivel foglalkoznak? — Az intézményhálózat korszerűsítése jegyében átvettük a Szolnok megyei Állattenyésztési Felügyelőség hatósági jogkörét, a korábbi megyei Élelmiszer- és Vegyvizsgáló Intézet, valamint a Ellenőrző Szolgálat megyei MÉM Élelmiszer és Higiéniai kirendeltségeinek egyes feladatait. Az élelmiszerhigiénia az állatorvosok egyik kevésbé ismert munkája, pedig többek között minden közfogyasztásra kerülő élelmiszert ellenőriznek. A feldolgozó- üzemekben tételes, eseti és megrendelt vizsgálatokat is folytatnak. Szakembereink figyelme kiterjed a technológiára, a termékek szabványosságára. összességében a szódavíztől a szalámigyártásig minden élelmiszer az állomás felügyelete alá is tartozik. Az élelmiszer ellenőrzése alapvetően a fogyasztók érdekeit szolgálja. Az üzemeknél lévő -gyártógépsor, a technológia vizsgálata a mi dolgunk, sőt az új létesítmények tervtárgyalásától a beüzemeléséig jelen vannak szakembereink. Sokrétű az állomás munkája, ez egyben nagy felelősséget is jelent az ott dolgozóknak. Van azonban mindig légy kontrol] ... Szerencsére nincs súlyos fogyasztói panasz, nincs élelmiszer eredetű emberi megbetegedés és állatjárvány. lói között a KF jelű úgynevezett’körforgó öntözőberendezés átalakításában, a változó vízdíjak elszámolásában nyújt segítséget a partner- gazdaságainak. A megalakulás óta a Mezővíz mintegy hatvan mezőgazdasági nagyüzemmel, kutatóintézettel, valamint öntözőberendezéseket gyártó és forgalmazó vállalattal tart fenn kapcsolatot. A jászberényi könyvtár sikere Elnyerte a KISZ KB első diját A KISZ Központi Bizottsága és más országos szervek 1980-ban együttesen „Olvasó ifjúságért” pályázatot hirdettek a könyvtáros kollektíváknak, KlSZ-alapszerveze- teknek. A hároméves mozgalom célja a fiatalok és a könyvtárak kapcsolatainak mélyítése, az olvasási kultúra fejlesztése, a művelődési élmények színvonalas feldolgozása volt. A jászberényi könyvtár mint módszertani központ, mozgósította a pályázatra a Jászság könyvtárosait is. Műsorfüzetekkel, plakátokkal hívták fel a figyelmet a pályázati feltételekre, személyes agitációt folytattak iskolákban, munkahelyeken. Könyvtárismertetői, valamint rendhagyó irodalmi és művészettörténeti órákat tartottak a diákoknak, szocialista brigádok vetélkedőjét szervezték meg. Az olvasási programhoz a fiatalokat érdeklő témákhoz tartozó sikeres, ugyanakkor igazi olvasmányélményt adó könyveket válogattak. Író- olvasó találkozókhoz ajánló bibliográfiát készítettek ismertetésekről, kritikákról; honismereti kirándulásokat szerveztek. A pályázaton összesen há- romszáznyolcan vettek részt, az ajánlott könyvek közül 501 mű nyerte meg tetszésüket. A legtöbbet olvasott könyv Boulle Híd a Kwai fo- lyón-ja és Déry Tibor Képzelt riportja volt. Az „Olvasó ifjúságért” mozgalom 36 városi rendezvénye csaknem háromezer fiatalt mozgatott meg. Az utóbbi években folyamatosan csökkenő olvasólétszám és könyvtárlátogatók száma ’83-ban ismét emelkedett. A jászberényi könyvtáros kollektívát a pályázat záróértékelése során a bíráló bizottság első díjjal jutalmazta. A könyvtár vezetője tegnap délelőtt vette át a jutalmat a KISZ Központi Bizottságán. Szőlőkaró exportra Vágásra érnek a 15 évvel ezelőtt Bács-Kiskun megye homokterületein telepített papírfaerdők. A jelenleg már együttesen 6700 hektáron díszlő faültetvények kitermelését több helyütt megkezdték, s nagyrészét exportálják. A Kiskunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság Ausztriába. Svájcba. NSZK- ba és Jugoszláviába szállítja a homok fatermését. Ugyanakkor ellátják a hazai fafeldolgozó üzemeket, papírgyárakat is alapanyaggal. Az egyidejűleg kitermelt fenyőből, akácból szőlőkarókat készítenek francia megrendelésre. A kivágott erdők talaját szakemberek vizsgálják. Arra keresnek választ, hogy alkalmassá vált-e a nyárfások talajszerkezete mezőgazdasági művelésre. Az elmúlt években kedvező irányzatok bontakoztak ki az idegenforgalomban: a központi, a tanácsi és a vállalati intézkedések nyomán előtérbe került a minőségi icjlesztés aminek hatása elsősorban a devizabevételek növekedésében mutatkozik meg — állapította meg a Gazdasági Bizottság, s ezzel a Minisztertanács is egyetértett tegnapi ülésén. A Gazdasági Bizottság előterjesztéséből kitűnt: tavaly a rubelelszámolású országokból 6,7 milliónyian érkeztek hazánkba, 14 százalékkal többen, mint az előző évben. A növekedés lényegében a csehszlovák és a lengyel forgalom élénküléséből származik. A KGST-orszá- gokba kiutazó magyarok száma — az 1982-es visszaesés után — dinamikusan növekedett, elérte a 3,7 milliót (ez 24—25 százalékkal haladja meg az előző évit). Rubelbevételünk lényegesen nőtt, és elérte a 270 millió transzferábilis rubelt. A kiadások a forgalommal arányosan növekedtek: körülbelül százmillió transzferábilis rubelt tesznek ki, tehát aktívumunk mintegy 170 millió rubelre tehető. Tovább nőtt — 9 százalékkal — a tőkés országokból beutazók száma. A növekedés döntően az osztrák forgalom erősödésének az eredménye. Ausztriából összesen •több mint egymillió hatszázezer turista érkezett, de 3 százalékkal többen (703 ezren) jöttek az NSZK-ból is. Kanadából és az USA-iból 16—17 százalékkal nagyobb számban érkezett vendég: e két országból együttvéve százezerre tehető a hozzánk látogatók száma. A tőkés országokból származó, dollárban számolt bevétel az előző évi szinten maradt. A tőkés országokba kiutazók száma 14—Í5 százalékkal nagyobb volt, mint az előző évben — körülbelül 550 ezer. A dollárban számolt kiadások 8—10 százalékkal növekedtek az előző Az 1970-ben indított alumíniumipari központi fejlesztési program legfontosabb célkitűzései megvalósultak — állapította meg a Minisztertanács az ipari miniszter és a KSH elnökének közös jelentése alapján. A programot befejezettnek nyilvánították, s a jövőben elsősorban vállalati erőforrásokból fejlesztik; a bauxitbányászatot, a timföldgyártást, az alumíniumkohászatot, a félgyártmányok és a .késztermékeik, valamint az öntvények gyártását. A gazdaságos anyagfelhasználást és technológiai korszerűsítést szolgáló központi fejlesztési program pedig felkarolja a még megoldatlan, s főleg a minőség javításával ka pcscla t os a l.um í ni uml pari fejlesztési elképzeléseket. Az alumíniumipar kiemelt fejlesztése az elmúlt csaknem másfél évtizedben lehetőséget teremtett a hazai adottságokhoz jobban igazodó termelési struktúra kialakítására. 1970 és 1983 között az alapanyag- és a félgyártmány-termelés korszerűsítésére több mint 23 milliárd forintot, a készárugyártás fejlesztésére 7 milliáirdot fordítottak. A magyar bauxit- és timföldtermelés technológiája" a világ élvonalába került, az alumí ni um - í élgyár tm ányok termelése pedig megközelítette az élvonalat. Eredményeinkhez nagyban hozzájárult az 1962-ben megkötött s jelenleg is érvényben lévő magyar—szovjet timföld-alumínium egyezmény. évihez képest. A jugoszláv forgalmat is figyelembe véve, összes dollárbevételünk meghaladja a 250 milliót, dollárban számolt kiadásaink pedig körülbelül 88 millióra tehetők, tehát konvertibilis elszámolású idegen- forgalmunk 1983-ban több mint 160 millió dollárral járult hozzá a külgazdasági egyensúly javításához. A belföldi idegenforgalom kissé mérséklődött — ez elsősorban a kirándulóforga- lcimnál volt érzékelhető. Ugyanakkor azonban kismértékben növekedett az utazási irodáik forgalma. Tavaly 10 százalékkal növekedett a kereskedelmi szállások száma: elérte a 300 ezret. A bővülés elsősorban a fizetövendéglátásban történt. Egyebek között felépült a bajai, a szentendrei, a ráckevei, a cserkeszőlői motel, s megnyílt a velencei és a debreceni új kemping is. Emellett 49 magánpanzió 15 magánkemping nyílt, s 15 idegenforgalmi gazdasági munkaközösség alakult. A kereskedelmi szállásokon 4— 5 százalékkal nőtt az eltöltött éjszakák száma, s megfelelően alakult a magyar— osztrák gazdasági konstrukcióban létesült új szállodák kihasználtsága is. Az elmúlt évi eredmények mellett a Minisztertanács számiba vette az idei feladatokat is. A Gazdasági Bizottság állásfoglalásaival egyetértve leszögezte, hogy 1984-ben is folytatni kell az utóbhi években bevált idegenforgalmi politikát. Szükséges azonban, hogy az idegenforgalmi vállalatok még jobban, gyorsabban alkalmazkodjanak a változó körülményekhez. Mindenekelőtt a különféle programkínálatokat, a vonzó szórakoztató programokat, és az egyébb bevételnövelési lehetőségeket kell bővíteni, illetve a meglévőket szükséges jobban kihasználni. A rubel- és dollárelszámolásé forgalomban egyaránt növelni keli a devizabevételeket. Ismeretes, hogy .hazáink bauxitvagyona gazdag, ám az alumíniumtermelés rendkívül energiaigényes. Egy tonna alumínium előállításához mintegy 15 ezer kilowattóra villamosenergiára van szükség. Mindkét ország számára kölcsönösen előnyös a megállapodás. mely alapján hazánk timföldet szállít a Szovjetunióba, ahol azt viszonylag olcsó vízienergáa segítségével feldolgozzák, S alumíniumtömböt kapunk vissza. A múlt esztendőben az egyezményt 1990-ig meghosszabbították. Ennek állapján Magyarország évente 530 ezer tonna timföldet, továbbá ötezer tonna alumínium- félgyártmányt küld a Szov-v jetunióba. Cserébe a partner- ország 205 ezer tonna alumíniumtömböt szállít vissza. Az egyezmény meghosszabbítása biztosítékot jelent arra, hogy hosszabb távra, a VII. ötéves terv időszakára is rendelkezésre álljon a hazai feldolgozáshoz szükséges alumínium. A bauxitbányászat és a timföldgyártás gyors ütemű bővítése hozzájárult a hazai a 1 umí ni u m f elh asználás :n öveléséhez és jelentős export- árualapot teremtett. Bauxit- vagyonunk és az erre alapozott alumíniumipar részt vállal a szocialista országok alumíniumipari alapanyag- ellátásából, nőtt a bauxit és a timföld hozzájuk irányuló kivitele. A konvertibilis piacokon a fél- és késztermékek exportja bővült, a program ideje alatt ötszörösére növekedett. Forgács Tibor Víz a vadaknak Mérik a talaj nedvességét A Mezöv íz szolgáltatásai Befejeződött az alumíniumipari központi fejlesztési program Üj szabvány szerint kezdték meg az iskolatáskák gyártását a kisújszállási Kunsági Bőr- és Textilipari Szövetk&J zetnél. Mintegy 50 ezer táska készül, öt típusban.
