Szolnok Megyei Néplap, 1984. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-20 / 16. szám

Ára: 1,40 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÜLJETEK! Idegenforgalom, petrolkémiai és alumíniumipar Ülést tartott a Minisztertanács XXXV. évf. 16. sz., 1984. január 20., péntek A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LÁPJA Újabb külügyminiszteri beszédekkel folytatódott a stockholmi konferencia Kétoldalú tanácskozások További országok külügyminiszterei szó­laltak fel tegnap délelőtt a stockholmi kon­ferencia plenáris ülésén. A tanácskozás, amely 33 európai ország, valamint az Egyesült Államok és Kanada részvételével Várkony/ Péter: január 17-én kezdődött, első szakaszában Európára vonatkozó, államközi bizalom- és biztonságerősítő intézkedéseket dolgoz ki. A felszólalók között volt Várkonyi Pé tér magyar külügyminiszter is. A helsinki folyamat lehetőségei még távolról sem merültek ki Elnök Űr! Tisztelettel köszöntőm önt, valamint az európai bizalom- és biztonságerősítő intézke­désekkel és a leszereléssel foglalkozó stockholmi konfe­rencia valamennyi résztvevő­jét. Megelégedésünket feje­zem ki, hogy a madridi ta­lálkozón létrejött megállapo­dásnak megfelelően a konfe­rencia első szakasza megkez­di munkáját. Véleményünk szerint e tanácskozás jelen­tőségét, egyben felelősségét is növeli, hogy külügyminisz­teri részvétellel kerül sor a megnyitására. Kormányom kezdettől fog­va támogatta e konferencia összehívását. Remélem, hogy a stockholmi konferencia eredményes lesz, a svéd fő­város neve fontos állomás­ként kerül majd be az euró­pai biztonság és együttműkö­dés történetébe. Tisztában vagyunk azzal is, hogy tanácskozásunk nem elefántcsonttoronyban zaj­lik nincs elszigetelve a kül­világtól. Ennek leszögezése mellett is az a véleményünk, hogy a stockholmi tanácsko­zás a kedvezőtlen nemzetkö­zi feltételek mellett is ered­ményes munkát végezhet. Valljuk, a jelenlegi helyzet­ben is van rá lehetőség, és megnőtt annak a jelentősége, hogy Stockholm példát mu­tasson, konstruktív ered­ményre vezessen. A stockholmi konferencia új dimenzióval bővíti az összeurópai folyamatot azál­tal, hogy első ízben teszi le­hetővé érdemi tárgyalások folytatását az európai bizton­ság katonai összefüggéseiről a 35 résztvevő állam közre­működésével. Noha ez a fó­rum nem helyettesíthet más két- és többoldalú fegyver­zetkorlátozási tárgyalásokat, lehetőségei mégis újszerűek és fontosak. A bizalom- és biztonságerősítő intézkedé­sek nem jelentenek leszere­lést, de jelentősen hozzájá­rulnak a fegyverkezési haj­sza megállításához a tényle­ges leszerelésről folytatandó tárgyalások előmozdításához, a kölcsönös bizalom erősíté­séhez. Érdemi intézkedésekre van szükség Alapvető követelmény, hogy ezek az intézkedések érdemiek és hatékonyak le­gyenek, valóban erősítsék a bizalmat és a biztonságot, és idővel járuljanak hozzá a fegyverzetkorlátozási és le­szerelési megállapodások el­éréséhez. A Magyar Népköztársaság­nak az a szilárd meggyőző­dése, hogy a helsinki folya­mat megfelel az európai né­pek alapvető érdekeinek. Kor­mányom mindig cselekvőén támogatta a Záróokmány elveit és ajánlásainak meg­valósítását, s ennek megfe­lelően jár el mind hazai gya­korlatában, mind nemzetközi kapcsolataiban. A madridi találkozó eredményes befe­jezését fontos tanulságnak tartjuk a tekintetben, hogy még nehéz nemzetközi kö­rülmények között is lehetsé­ges a közös érdekeknek meg­felelő célok megfogalmazá­sa és megállapodások elérése. Ezért a mai feszültebb hely­zetben is azt valljuk, hogy a helsinki folyamat lehetősé­gei még távolról sem merül­tek ki, s hogy minden részt­vevő állam együttes erőfeszí­téseivel ez a konferencia — mandátuma szerint és ren­deltetésének megfelelően — fontos szerepet tölthet be. Ugyanakkor sajnálattal ta­pasztaljuk. hogy az enyhülési folyamat előrehaladásában megtorpanás állt elő, mivel egyes aláíró államok a hetve­nes évek végétől olyan lépése­ket tettek, amelyek nem az együttműködést és a kölcsö­nös bizalmat, hanem a fe­szültséget és a bizalmatlan­ságot növelik a különböző társadalmi rendszerű orszá­gok között. Ezek váltották ki a fegyverkezési hajsza új fordulóját. Az európai helyzet kedve­zőtlen alakulásának fő oka az, hogy a NATO vezető kö­rei a történelmileg kialakult katonai erőegyensúly meg­bontására és katonai erőfö­lény megszerzésére töreked­nek. Ennek konkrét megnyil­vánulása az amerikai közép­hatótávolságú nukleáris ra­kéták nyugat-európai telepí­tésének megkezdése. Az új amerikai rakéták nyugat-eu­rópai megjelenése lehetet­lenné tette az európai nukle­áris fegyverzetről szóló gen­fi szovjet—amerikai tárgya­lások folytatását, s negatívan befolyásolja több más fegy­verzetkorlátozási fórum helyzetét is. A kialakult helyzetben a Varsói Szerződés tagállamai arra kényszerültek, hogy a katonai erőegyensúly megőr­zése érdekében megfelelő vá­laszlépéseket tegyenek. A magyar kormány megalapo­zottnak és szükségesnek tart­ja a szovjet kormánynak a saját országa és a Varsói Szerződés többi tagállama biztonságát szavatoló lépése­it. Egyetértünk azzai az ál­lásponttal, hogy amennyiben az USA és nyugat-európai szövetségesei készséget mu­tatnak a rakétatelepítés előt­ti helyzet visszaállítására, akkor a Szovjetunió is kész ugyanezt megtenni. A nyugat-európai rakéta­telepítés megkezdése, figye­lembe véve annak követ­kezményeit, több szempont­ból új helyzetet teremtett Európában. Politikai és ka­tonai értelemben egyaránt rosszabbodtak az európai biztonság feltételei, s e vál­(Folytatás a 2. oldalon.) Két szinttel, összesen 1400 négyzetméterrel bővül Jászberényben a Jászsági Áruház. A földszinten az élelmiszer ABC-t, az emeleten pedig az iparcikkrészleget bővítik. A kivi­telezési munkákat a Jászsági Építőipari Szövetkezet végzi, s a tervek szerint év végén adják át rendeltetésének az áruházát EZ3 n megelőzés mindenekelőtt Az állategészségügy hely­zete Szolnok megyében 3. oldal fl rádió és televizié jövő heti műsora 5—6. oldial Ötezer hektáron KITE-borsó A tavalyi kedvező tapasz­talatok alapján az idén csak­nem kétszeresére növelik a zöldborsó vetésterületét a nádudvari Kukorica- és Ipa- rinövény Termelési Együtt­működés taggazdaságai. Együttesen mintegy ötezer hektár vetését készítik elő. A rendszerközpont a külön­böző tájkörzeteknek legjob­ban megfelelő fajták és tech­nológiák kidolgozásával se­gíti partnereit. A rendszer­ben mór az elmúlt évben is több mint negyven önjáró zoldborsó-betakarító gép dol­gozott. Ezek számát is növe­lik az idén. A Debreceni Konzervgyárban új zöldbor- só-feldölgOKö vonalat szerel­nék fel, hogy zavartalanul fogadhassák a KITE-gazda- ságokból érkező zöldborsót. A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács tegnapi ülésén áttekintette az ide­genforgalom múlt évi ta­pasztalatait és megerősítette az idei teendőkre kidolgo­zott programot. Megállapí­totta, hogy a központi, a ta­nácsi és a vállalati intézke­dések nyomán — a szálláshe­lyek számának növekedésé­vel együtt — érzékelhetően javult az ellátás minősége, a szolgáltatások színvonala. A kormány az idegenforgalom fejlesztésére teendő további intézkedések mellett fontos feladatként jelölte meg a 'belföldi turizmus feltételes­nek javítását. A Minisztertanács jelentést kapott a petrolkémiai és az alumíniumipari központi fejlesztési program végre­hajtásáról. Megállapította, hogy e programok fontos szerepet töltöttek be az ipar fejlesztésében és hozzájárul­tak a népgazdaság egyensú­lyának javításához. A kor­mány úgy határozott, hogy 1983. december 31-vel mind­két programot befejezettnek nyilvánítja. A fejlesztés to­vábbi feladatait az éves és a középtávú tervekben kell meghatározni. A karcagi Magyar—Bolgár Barátság Termelőszövetkezet ker­tészetében folyamatos a szegfűtermelés. Évente 350 ezer szá­lat értékesítenek Nagyobb feladatok várnak a szolnoki Titászra Részleges korszerűsítések - Progresszív belépési díj — Szigorúbban büntetik a kontárokat Megyénknek csaknem két­harmad részét látja el villa­mos energiával a Tiszántúli Áramszolgáltató Vállalat szolnoki üzemigazgatósága, amelynek 525 dolgozója fo­lyamatos üzemben biztosítja, hogy a 127 ezer fogyasztó (121 ezer lakás) igényeit kie­légítsék. Nem könnyű ez, hi­szen a Titász feladatai az utóbbi években, a villamos- energia-fogyasztás ugrásszerű növekedésével, jelentősen ki­bővültek. Míg összes fogyasztásunk 3,5 százalékkal emelkedett, (ez egyébként megfelel az or­szágos átlagnak), addig a la­kosságé az elmúlt évben 13,5, ezen belül az éjszakai fo­gyasztás 27 százalékkal nőtt. Az általános energiaválságot enyhítendő, az „olajkiváltás” miatt számosán tértek át a villannyal való főzésre, sü­tésre és széles körben elter­jedtek a villamos háztartási berendezések. Az eddig bekapcsolt 5 és félezer hőtárolós kályha ki­lendítette a magánlakások fogyasztását mutató mérlegé­nek nyelvét. A számok fan­tasztikusak! Csak tavaly 1030 ilyen kályhát helyeztek üzem­be, „éhségük” 13 ezer 500 háztartási fogyasztó csúcsi- dőbeni „étvágyával” vetek­szik. Egyetlen hőtároló kályha átlagban 12—13-szorosára növeli a lakás áramszükség­letét. Ez természetesen a vil­lamos-ellátás minőségének rovására megy. Például hal­ványabban világítanak az égők, a motorikus készülé­keknek (tévé, rádió porszívó, hűtő stb.) pedig csökken a teljesítménye, le is éghetnek a motorok, amiért pedig a magánfogyasztó reklamál. Az igények jobb kielégíté­sére javarészt a hálózatot korszerűsítik. Elegendő pénz híján azonban csak részleges rekonstrukciókat végeznek: a legszükségesebb pontokon erősítik a vezetékeket, „lég- kábelesítenek”, korszerűsítik a fényforrásokat, illetve üzemviteli ésszerűsítésekkel igyekeznek arányosan elosz­tani a terhelést. Az éjszakai túlfogyasztást pedig csopor­tos vezérléssel ellensúlyozzák, azaz területenként, lépcső­zetesen kapcsolják be, illetve ki a fogyasztókat. Az elmúlt esztendő legje­lentősebb beruházása a Szol­noki északi 120/10 kilovoltos alállomás üzembehelyezése volt. A Titász üzemigazgató­sági dolgozói tavaly 65 mil­lió forint értékű hálózatsze­relést végeztek, a technoló­giai szerelés 4 milliót tett ki, iparági, célcsoportos rekonst­rukcióra 30 milliót fordítot­tak. Mindamellett a még használható anyagokat újra hasfenosított&k, csaknem 3 millió forint értékben. Üzem­anyagból pedig 14 tonnát ta­karítottak meg. Tavaly a Titász szolnoki üzemigazgatósága a villamos­energia értékesítéséből össze­sen mintegy 1,2 milliárd fo­rint árbevételt ért el; ebben az esztendőben hasonló eredmény várható, számolva a 3—3,5 százalékos növeke­déssel. A hálózatveszteség ’83-ban szép mérleggel zá­rult; 6,58 százalékos volt; az idén hasonlóképp alakul. Az új évben szigorúbban bünte­tik azokat, akik „belepisz- kálnafe” a kapcsolóórákba. Hálózatszerelésre az idén 66 milliót fordítanak. ’84-ben készül el Szajolban egy új raktár, ahonnan a teljes anyagellátást biztosítják majd. A központi telephely szo­ciális körülményein is javí­tanak, 19 milliós értékű cél- csoportos hálózati fölűjítást kívánnak elvégezni az idén; ezen kívül külső megbízatá­sokat is vállalnak, főleg épít­kezéseken, remélve, hogy ’84-ben kevesebb lesz a rap- szodikus megbízás. Tudva­lévő, hogy 1984-től új rendel­kezés lép életbe, miszerint minden 3,3 kilowatt fölötti teljesítményekre progresz- szív belépési díjat kell fizet­ni. Ehhez természetesen fej­lesztésekre is szükség van, ami úgyszintén a Titászra vár.

Next

/
Oldalképek
Tartalom