Szolnok Megyei Néplap, 1984. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-19 / 15. szám
1984. JANUÁR 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A NEB tárgyalta Hogyan gazdálkodunk a cementtel Bár növekszik, kevés a megtakarítás Jászapátié a MÉM döntésére várnak A fellebbezésnek helye van, de értelme? Vitathatatlan: aki gazdaságosan használja íöl a gyártáshoz szükséges anyagot, s ennek érdekében a technológiát is korszerűsíti — az a „gazdálkodj Okosan” útját járja. Ezt szem előtt tartva vették nagyító alá a népi ellenőrök : hogyan takarékos- kodnak a cementtel megyénk vállalatai és magánépítkezői. A kérdésre választ keresendő, 23 Szolnok megyei egységet vizsgálták meg, á vizsgálatok a 82 második felétől a ’83 harmadik negyedévéig terjedő időszakot fogták át. Míg hazánk éves betontermelése tizenegymillió köbméter, és az ÉVM intézkedési terve mintegy 500 ezer tonna cement megtakarítását tűzte ki célul ’83-ra, addig megyénkben éves átlagban csaknem 330 ezer köbméter betont állítanak elő, és cementből tavaly 1100 tonnát takarítottunk meg. E téren tehát a lehetőségek kedvezőtlenebbek megyénkben, mint az ország más területein. Mint ismeretes, a megyében nincs cementgyár és osztályozott, jó minőségű adalékanyag is csak magas szállítási költséggel szerezhető he. A fejlesztési alapök szűkösek. Az országosan előirányzott megtakarítás szintjét az eddiginél hatékonyabb gazdálkodással érhetjük el — állapították meg a népi ellenőrök. A NEB-viz'sgálat folyamán kiderült, hogy külön a cementtel való takarékosságra szóló intézkedési tervet — a BVM szolnoki gyárának kivételével — sehol sem készítették. Csupán a korábbi esztendőkben is előírt anyag- és energiatakarékossági tervekben szereplő intézkedéseket fogalmazták meg újra — Az idei tennivalókat a tavalyi országos törzsparancsnoki szemle tükrében elemezte Szécsi Ferenc alezredes, megyei törzs parancsnok. Abból az alapvető tényből indult ki, hogy még alkalmasabbá kell tenni a parancsnoki és a beosztott állományt a bonyolult körülmények közötti mentő-mentesítő és a halaszthatatlanul szükséges helyreállító munkák irányítására és végzésére. A továbblépéshez jó alapot biztosított az 1983-as esztendő. A megyei polgári védelem jelentős, eredményekben gazdag évet zárt — ezt a megállapítást az országos törzsparancsnoki szemle is megerősítette. Az idén viszont nemcsak a szigorúan szakmai értelemben vett feladatok megoldása Okoz gondot, hanem á közigazgatás átszervezésével megalakult új városi és városi jogú nagyközségi polgári védelmi parancsnokságokra is nagy figyelmet kell fordítani. Ugyanakkor több területen változást kell elérni. Nem kielégítő például a vállalati saját ■ erőforrások tervezése, sem annak felhasználása. A ha egyáltalán volt ilyen tervük. A vizsgált vállalatok, üzemek közül a minisztériumi vállalatok betontechnológiái utasításokkal szabályozott, illetve ellenőrzött módon használják föl a cementet. Ugyanezt tapasztalhatták a népi ellenőrök a szövetkezeti nagyüzemekben és a nagyobb tanácsi vállalatoknál, ahol jól felfogott érdekük is azt diktálja, hogy ésszerűen gazdálkodjanak a cementtel. Viszont: a vizs^ gálát kiderítette, hogy a betontechnológia igen alacsony szinten áll a költségvetési üzemekben. Nincs különösebb csodálnivaló azon hogy a magánépítkezők általában nem pazarolnaik, hiszen a takarékosság szempontjainak érvényesülését rögtön és kézzelfoghatóan érzik a pénztárcájukon. Ám az is igaz: a magánépítkezők zöme jórészt csak az általa legjobbnak tartott 350-es cementet alkalmazza. Más minőségűt csupán akikor használ, ha nem kap 350-est. Mindezekben természetesen az elégtelen tájékoztatás is közrejátszik. Cementpazarlást a vizsgálat voltaképpen nem állapított meg a vállalatoknál és az üzemekben. Az viszont továbbra is nyitott kérdés: adott esetekben nem lett volna gazdaságosabb betontakarékosabb szerkezeteket tervezni, illetve a beruházásban fölhasználni? A tervezők inkább a biztonságos és a megszokott szerkezeteket, megoldásokat részesítik előnyben, ezért hasznos, ab ténylegesnél jóval nagyobb anyagi ráfordításra lenne lehetőség!. Az ellenőrzés és a számonkérés hiányának tudható ez be. Szécsi Ferenc alezredes szilárdnak ítélte a megyei polgári védelem állományának erkölcsi-politikai állapotát és fegyelmi helyzetét. Megállapítása szerint magas fokú politikai öntudattal végzik munkájukat. Minden szinten érvényesülnek a szabályzat szerinti előírások. Az idei feladatokról szólva — többek között — a megyei törzsp>arancsnok előtérbe állította á beosztott állomány /gyakorlati felkészítését. Hangsúlyozta, hogy javítani kell a kiképzések személyi és tárgyi feltételeit. Ugyanígy minden szinten a vezetői munkát és az ellenőrző tevékenységet. A feladatok részletes elemzése után a résztvevők mondták el véleményüket. Többek között azt fejtegették, hogy a hatékonyság fokozása nemcsak gazdasági vonalon követelmény, hanem a parancsnoki munkában is. Ezért fontos a parancsnoki tematív terveket nem készítenék. Hovatovább azt kell mondani: a cementta- karékosságban sem a "beruházó, sem a tervező nincs érdekeltté téve. A betontechnológiát a szövetkezetek többségénél és a költségvetési üzemekben hagyományos módon alkalmazzák, a minőséget p>edig úgymond szemrevételezéssel ellenőrzik. Gyártás közben, valamint utólag minőségi kontroll nincs. A transzportbetont mind többen használják. A központi betonkeverő telep előnyei nyilvánvalóak. A tae- tonüzemeket azonban fejleszteni kellene. A vizsgálat arra is rámutat, hogy a cement megtakarítását elősegítő adalékszerek, főként a képlékenyítők, drágák, ráadásul nehezen szerezhetők be, és emiatt semmi sem ösztönzi a fogyasztókat a fölhasználás ukr a. A cementtakarékosságot sehol sem kezelték kiemelt témaként az üzemi demokrácia fórumain. Nincs brigádokra szabott takarékossági feladat és a kisebb kollektívákat sem ösztönzik anyagilag a „spórolásra”. Sőt, ezeknek a kérdéseknek az újítók sem szenteltek kellő figyelmet: újítási feladattereikben nem szerepielt a cement megtakarítására vonatkozó kiírás. A NEB-vizsgálat nyomán számos javaslat, intézkedés született, amelyek az eddigieknél jobb, hatékonyabb takarékosságra ösztönzik a gazdálkodó egységeket. Mindezek eredményeként — egyebek között — 1986-ra várhatóan 1650 tonna cement megtakar í t ás ára szám í th a t u nk. állomány jó felkészítése, találékonyságának fejlesztése. A felszólalók sorában Tari Kálmán, a parancsnok politikai helyettese többek között arról szólt, hogy a polgári védelemben kifejtett politikai munka a korábbinál jobban irányul a testület feladataira, módszerében p>edig sokrétűbb, változatosabb, gazdagabb lett. A propagandamunka javítását szinte minden felszólaló fontosnak tartotta azért, hogy olyan közhangulat alakuljon ki, amely kevesebb anyagi-pénzügyi ráfordítással is elősegíti a polgári védelmi feladatok magasabb szinten történő elvégzését. Néhány társadalmi és egyéb szerv képviselője (MHSZ, Vöröskereszt) a polgári védelemmel kialakult jó együttműködést méltatta. A polgári védelem országos törzsparancsnokságát képviselő dr. Technikus Kovács Sándor mérnök alezredes azt állapította meg, hogy a Szolnok megyei törzsparancsnokság országos viszonylatban az élmezőnyben van. Mezőfi István alezredes az erők koncentrálására, az eszközök jó kihasználására hívta fel a figyelmet. Végezetül Mohácsi Ottó, a megyei tanács elnöke, a polgári védelem megyei parancsnoka méltatta a testület tavalyi eredményeit, majd a helyi tanácsok vezetőinek felelősségét hangsúlyozta a polgári védelem feladatainak teljesítéséért. Azt, hogy a hűtőiparral kötött megállapodásit nem sikerült a gyakorlatban megvalósítani, mind a mai napiig; sehogy sem akarom fölfogni, hiszen elém teszi Major Antal a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályának 1983. november 25-én kelt határozatát, amelynek tárgya] hűtőipari termékek gyártásának engedélyezése. Idézem a határozatot. „A Jászapáti és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet az általa üzemeltetett Lomboskert kisvendéglőben a hűtőipari termékek előállításához szükséges és előírt élelmezés-egészségügyi, műszaki feltételeket megvalósította. A helyszíni bejáráson résztvevő szakhatóságok az élelmiszeripari tevékenység végzéséhez, hozzájárultak.” Telik az idő, sürget a gyár Arra a kérdésre, hogy az 1976. évi IV. törvény és a végrehajtására kiadott 25/1976. (VII. 11.) MÉM. számú rendelet alapján kiadott megyei tanácsi határozat ellenére miért nem valósította meg az áfész az élelmisizer- ipari részleget, a tanácstól kérjek válásét, — tanácsolja az ipari osztály vezetője. — Egyedüli hatóság a nagyközségi közös tanács, — mutat Major Anita! egy újabb levelet — amelyik nem képviseltette magát aa említett bejáráson. Helyette levélben közölték: annak ellenére, hogy a megyei tanács kereskedelmi osztálya is engedélyezte a vendóglátipari létesítmény kettős — nem melegkonyhás bisztróként és élelmiszeripari részlegként történő — üzemeltetését, a szakigazgatási szerv nem járul hozzá iaz üzem létesítéséhez a Lomboskert kisvendéglő épületében. Lehetőségük vajn a megyei tanács határozata ellen a Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Minisztérium élelmiszeripari főosztályához fellebbezni. Felkerestem a nagyközségi közös tanácsnál dr. Gulyás Évát, a végrehajtó bizottság titkárált. Elmondta ő is, hogy a s'zakigazgatási sízerv határozott álláspontja — ezért is fellebbeztek a MÉM-hez —, hogy nem létesülhet ipari részleg közvetlenül a strandfürdő és a szabadtéri színpad közelében, Tavaly október 20-i ülésén a végrehajtó bizottság fezen kívül azzal is indokolta határozatát, hogy nem lenne megoldott a részleg alapanyag-ellátása és a készáru elszállítása közúton. Ezen kívül a fürdő, a közeli víkjendövezet és a környék színvonalas1 ellátásához a maszek és a termelőszövetkezeti üzleteken kívül szükség van a Lomboskartre is. Ez a kis vendéglő — hangsúlyozta a vb-titkárnő — mindig fogalom volt Jászapáti n. (Vége) Temesközy Ferenc Amerikai exportra dolgozik a szolnoki Vö rös Csillag Ruhaipari Szövetkezet központi üzeme. Áprilisig mintegy 30 ezer különböző fazonú nyári zakót szállítanak megrendelőiknek Nem illik a rendezési tervbe ? A nagyközségi pártbizottságon a jkendőkészítő részlegben történt változásokról, és az áfész új élelmiszeripari üzemének létesítéséről kértem Elekes Ferenc véleményét. — A bedolgozók, sorsával kapcsolatban ugyanazt tudom elmondani, — kezdte ia tájékoztatást a nagyközségi pártbizottság titkára, — amit szószólójuknak, Bolyós Láse- Jónénak levélben is megírtam, kérve, hogy ismertesse azt, a pártbizottságunkhoz küldött panaszos levél aláíróival. Személyesen felvettem a kapcsolatot a Lő- rinczi Szalagszövő és Csipkegyár igazgatónőjével, aki engem is kedvezőtlen kilátásokról tájékoztatott. Ameny- nyiben a vállalatuk kap exportmegrendelést 1984-ben kendőkre, sálakra biztosítanak továbbra is valamennyi bérmunkát a jászapáti szövetkezetnek. Sajnos tíz-tizenöt dolgozónál többnek semmiképpen sem tudnak munkát adni. Amíg megszületik a döntés Nos ennyi a Jászapáti és Vidéke Áfész leszálló ágban lévő ipari részlégét éveken át kiegészítő bedolgozó hálózat kényszerű leépítésének előzménye, és egy új üzem- ág alakítása körüli huzavona krónikája. A folytatás? Az természetesen a MÉM-nek a nagyközségi közös tanács fellebbezésére hozott határoza- tától függ majd. A döntésre várva talán nem lenne haszontalan az; illetékeseknek mérlegre tenni az érveket, pro, és kontra. Kerüljön például a mérleg egyik serpenyőjébe az, amit a vb-titkárnő is említett, tudniillik, hogy a hajdani Jössze kisvendéglője évtizedek óta fogalom volt Jász- apátin, a másikba pedig a lehetőség: akár száz helybeli asszonynak és lánynak is tudnának az épület egy részében jó munka- és' kereseti lehetőséget biztosítani. Vagy megmérethetnek ugyanígy a nagyközség: majdani rendezésének elképzelései, és a jelen valóság: kihasználatlanul áll már hosszabb ideje egy vendéglátó üzlet. Ehhez még hozzátehetjük, hogy lamikor Ami az áfész. új tevékenységét illeti, Elekes Ferenc elmondta, hogy a nagyközségi pártbizottság is a tanács álláspontját képviseli. — Semmiképpen nem értünk egyet azzal, hogy a maszek és a termelőszövetkezet teremtette konkurencia miatt ne a lakosság és a straindfürdőzők vendéglátó igényeit, elégítse ki a Lomboskert kisvendéglő. Azt a törekvését természetesen csak üdvözölni és támogatni tudjuk az áfésznek, hogy igyekszik újabb lehetőségeket keresni a bevételeinek és jövedelmének gyarapítására, különösen ha azzial bővíti a helyi munkalehetőségeket. Az egyébként, hogy élelmi- szeripari üzemet létesíthessenek a strandfürdő, a szabadtéri színpad és a sportpálya közelében, a községrendezési elképzelésekkel sem egyeztethető össze. Egyetértünk azzal, hogy ia helyi tanács megfellebbezte a MÉM- nél a megyei tanácsi határozatot. a környék rendezésére készült tervek megvalósítása napirendre kerül, akkor is áll majd Lomboskert épülete, és ismét betöltheti eredeti rendeltetését, ha gazdaságos üzemeltetésének meglesznek a feltételei. Egyébként fel- tételezésünk szerint egy ilyen kis1 élelmiszeripari' üzem a keletkezett hulladékkal és a szállítással aligha vétetné magát észre jobban a vendéglő hialtszázadagos konyhájánál. És még valamit! Miközben az illetékesek mérlegielik a fellebbezésre adandó választ, az idő telik. És telik a szövetkezet ipari osztályán a dosszié is, a hűtőipari gyárnak a bérmunka megkezdését sürgető telexüzeneteivel. Félő, hogy ha a döntés nem születik (meg hamarosan, már mindegy lesz, hogy az illetékesek, hogyan döntenek, elvész a lehetőség a jelenleg munkára váró asszonyok foglalkoztatására. II lakosság és az anyagi javak védelméért Polgári védelmi parancsnokok tanácskozása A polgári védelem fejlesztésével és felkészítésével, valamint a lakosság és az anyagi javak védelmével kapcsolatos feladatok szerepeltek napirenden tegnap azon a parancsnoki értekezleten, melyet a polgári védelem megyei parancsnoksága rendezett Szolnokon. Az értekezleten részt vett és felszólalt Mohácsi Ottó, a megyei tanács elnöke, a polgári védelem megyei parancsnoka.
