Szolnok Megyei Néplap, 1984. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-15 / 12. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1984. JANUÁR 15. IHeii világhiradó I Amerikai—kínai tárgyalások színhelye volt Washington. A képen balra Csao Ce-jang kínai miniszterelnök, jobbra ven­déglátója, Ronald Reagan amerikai elnök HÉTFŐ: A Contadora-csoport és öt közép-amerikai ország külügyminiszterei megállapo­dásra jutnak a rendezés ke­reteiről, de a nicaraguai fce- Iikopter-incidens miatt ismét feszültté válik a helyzet — Csao Ce-jang az USA-ban. KEDD: A Varsói Szerződés tagállamainak javaslata Eu­rópa vegyi fegyverektől va­ló mentesítésére — A dá­niai rendkívüli választásokon a polgári koalíció szavaza­tokat nyer, de nem szerez, többséget. SZERDA: Az új Jordán kór- mány eskütétele, a palesztin mozgalom vitája az Am man­na! tervezett tárgyalásokról — Közzéteszik a Kissinger- jelentést — Diplomáciai el­lenzék Ciprus körül. CSÜTÖRTÖK: Andropov vá­laszlevele a francia Százak Bizottságához — Üjból Bend- zsedid Sadlit választották meg Algéria elnökévé. PÉNTEK: Az iszlám orszá­gok külügyminiszteri érte­kezlete Casablancában — Az ellentétek miatt meg sem kez­dődhet a Csádról szóló ta­nácskozás Addisz Abebában — Bejrutban felborul a tűz­szünet; Dzsumblatt Moszkvá­ban tárgyal; Libanon a té­ma a Reagan—Andreotti ta­lálkozón is. SZOMBAT: Tanácskozik Bécs- ben az Osztrák Kommunista Párt XXV. kongresszusa — Nyilatkozatok a kedden kez­dődje stockholmi konferenciá­ról. Milyen fejleményekre ke­rül sor a héten a kelet—nyu­gati diplomáciában? A stockholmi konferenciát megelőző napokban kétség­kívül felélénkült az egy idő óta szinte tetszhalottnak tű­nő kelet—nyugati diplomá­cia. A héten különösen sok szó esett a tárgyalásokról és kiderült, hogy Keleten és Nyugaton nem mindig ugyanaz, sőt erősen eltérő ennek a kifejezésnek a tar­talma. A Varsói Szerződés tagál­lamai jelentős, új kezdemé­nyezést tettek: javasolták az * európai földrész mentesíté­sét a vegyifegyverektől. Aligha kell bizonygatni, hogy a vegyi harci eszközök különösen nagy veszélyt je­lentenek Európa sűrűn la­kott területén: a számítások szerint egy vegyifegyvereket is bevető konfliktusban a polgári áldozatok száma hússzorosan felülmúlná a ka­tonákét. A vegyifegyverektől való mentesítés tehát önma­gában is jelentős lépés len­ne, ha nem is oldana meg mindent, hiszen a C (kémiai­vegyi) fegyvereket az ABC- ben is megelőzik az a fegy­verek (az atom-nukleáris harceszközök.) De a vegyi­fegyverektől mentes Európa olyan hatásos példa lehet, amely előmozdítja a világ­méretű vegyifegyver-mente- sítést s az előrelépést a le­szerelés más vonatkozásai­ban is. Mindez újabb adalék le­hetett ahhoz, hogy a szocia-l lista országok változatlanul ja tárgyalások elvi alapján állnak és sokoldalú, építő javaslatokat tesznek azok érdekében. Erre emlékeztet egy ma különösen időszerű évforduló is: egy éve annak, hogy a Varsói Szerződés leg­magasabb fóruma, . a Politi­kai Tanácskozó Testület Prá­gában szerződést indítványo­zott, mely szerint a két ka­tonai szövetség országai le-/ mondanak az erőszakról és fejlesztenék a békés együtt­működést. Ez a javaslat ma is érvényes és konstruktív válaszra vár. A tárgyalások azonban nem szolgálhatnak arra, hogy elfedjék a fegyverke­zési verseny fokozását és olyan látszatot keltsenek, mintha minden rendben len­ne, miközben egyre veszé­lyesebbé válik a helyzet. Kvicinszkij, a genfi eurora- kéta-tárgyalásokon résztvevő szovjet delegáció vezetője a héten nagy figyelmet keltő cikket írt a New York Ti- mes-ban. Ha úgy tetszik, fel­tárt néhány kulisszatitkot (illetve helyreigazította az amerikai állításokat), hogy az Egyesült Államok miként tett és vont vissza különbö­ző kijelentéseket, miközben már teljes gőzzel folyt a ra­kéta-telepítés előkészítése és gyakorlati bonyolítása. A genfi tárgyalások abbama­radtak, mert a telepítés után nem maradt tárgyalási alap, az amerikaiak lerombolták... A helyzet mégsem vissza­fordíthatatlan — ezt Jurij Andropov válaszüzenete hangsúlyozta, amelyet a francia békemozgalmat rep­rezentáló százak bizottságá­nak megkeresésére adott. Ha az amerikaiak készséget mu­tatnak a telepítés előtti hely­zet visszaállítására, a Szov­jetunió is felújítja összes ko­rábbi javaslatait, vagyis nem lesz akadálya a genfi foly­tatásnak sem. Az ajtót ismét ki lehet nyitnyi. Ám az ame­rikai külügyminiszter nyilat­kozata, hogy nem óhajtanak változtatni a telepítési fo­lyamaton, nem sok remény­nyel kecsegtet az amerikai szándékokat illetően. Ennek fényében nehéz lenne túl so­kat várni a jövő héten Stock­holmban megrendezésre ke­rülő Gromiko—Shultz talál­kozótól. A következő napokban mindenképpen több szó esik majd a diplomáciáról. Stock­holmban tárgyalási nyitány és külügyminiszteri találko­zók egész sora várható, ame­lyekre illúzióktól mentesen kell tekinteni, de. a szocia­lista országok, a maguk ré­széről a svéd fővárosban is mindent meg fognak tenni a tárgyalások reális lehetősé­geinek kiaknázására. Hogyan alakul a közel-ke­leti válság? Szinte ismerősen csenge­nek a hétről-hétre visszaté­rő mondatok: Bejrútban megint felborult a tűzszü­net; újabb diplomáciai esz­mecserék Libanon körül; vi­ták a palesztin mozgalom­ban. Ügy látszhat, a közel- keleti válságban az az újság, hogy nincs újság... Két mozzanat mégis a bo­nyolult krízis új fejleménye­it világíthatta meg a most záruló héten, összeült a jor- dániai parlament, és letette az esküt az új jordániai kor­mány. Az olvasó ne magát okolja, ha eddig keveset hallott e parlamentről. Tíz esztendőn át ugyanis nem működött. (Az előzmények tömören: amikor 1950-ben egyesítették a transzjordáni- ai, beduin királyságot az eredetileg Palesztina részét képező Cisz-Jordániával, a 60 tagú parlamentbe a két testület 30—30 képviselője került. 1967-ben Cisz-Jordá- niát Izrael megszállta, a ki­bontakozó palesztin nemzeti mozgalom érthetően igényt tartott rá, s 1974-ben a ra- bati csúcsértekezleten Husz- szein király palesztin terü­letként ismerte el. Ekkor fel­oszlatták a parlamentet, és csak most, tíz év után hív­ták össze ismét). A jordániai állapot-válto­zás mögött egyrészt a palesz­tin mozgalom megosztottsá­ga. másrészt a Reagan-terv húzódik meg. Az amerikai /elképzelés szerint egy- jor­dániai—palesztin szövetségi' államot hoznának létre, s az ammani udvar úgy gondol­hatja, hogy a jelenlegi hely­zetben ehhez megnyerheti legalább a palesztin mozga­lom egy részét. A tervezett Husszein—Arafat találkozó híre ezért keltett már elő- viharokat, ám a Szíriái szá­lak elszakadásával az Ara- fat-vezette irányzatnak vi­szonylag beszűkültek a lehe­tőségei. Kisértés jelentkezik tehát a „jordániai kapcso­lat” ügyében. Amman a par­lament újjáalakításával ak­tivizálta a cisz-jordániai pa­lesztin képviselőket, és az új húsztagú kormány több, mint harmada ugyancsak pa­lesztin származású... Damaszkuszban közben olyan nyilatkozatok jelen­tek meg, hogy a palesztin problémát nem lehet Szíria nélkül, s különösen ellenére megoldani. Ez vonatkozik a libanoni válságra is. Az ame­rikai elnöki különmegbízott- nek, akit elsőízben Asszad elnök is fogadott, nem köny- nyű tehát a dolga: a felbo­rult libanoni tűzszünet, a bizonytalanság, a „békefenn­tartó” erők szorongatott helyzete arra utal, hogy ala­pos és átgondolt rendezési­re lenne szükség, az összes érdekelt bevonásával. Dehát éppen ez az, amit idáig Wa­shington minden módon igyekezett elkerülni. Miért éleződött ki ismét a helyzet Közép-Amerikában? Kedvező- hírekkel kezdő­dött a hét Közép-Ameriká- ban. A Contadora-csoport (Venezuela, Panama, Ko­lumbia, Mexikó) közvetíté­sével öt ország külügymi­nisztere — beleértve Nicara­guát — kerettervet fogadott el a krízis megoldására. Jól­lehet e tervnek szembetűnő hiányosságai lehettek. D’Es- coto nicaraguai külügymi­niszter is pozitívan szólt a lehetőségekről. A várakozások azonban hamar szertefoszlottak: Wa­shingtonban heves Nicarat- gua-ellenes kampány bonta­kozott ki azzal kapcsolatban, hogy a sandinista védelmi erők leszállásra kényszerí­tettek egy amerikai határsér­tő helikoptert, amelynek pi­lótája életét vesztette. A körülményektől nem vá­lasztható el, hogy az Egye­sült Államok hadserege, hondurasi erők bevonásával, nyolc hónapon át tartó (!) hadgyakorlat-sorozatot bo­nyolít a Nicaraguával szom­szédos ország területén Big Pine II (Nagy Fenyő II) fe­dőnévvel. Hivatalosan ugyan parancsba adták, hogy ame­rikai helikopterek legfel­jebb kilenc kilométeres tá­volságra közelíthetik meg a határt, az amerikaiak ezúttal azonban nemcsak behatol­nak Nicaragua fölé, hanem egy, a határtól tíz kilométer­re levő katonai tábort is el­értek. (Az „eltérés” 19 kilo­méter volt...). A határsér­tés tényét egyébként Wa­shingtonban is elismerték, legalábbis „nem tartják ki­zártnak. ..” Nicaraguában joggal mu­tatnak rá, hogy az ország ha­tárait naponta többször meg­sértik az amerikaiak által pénzelt és felfegyverzett el­lenforradalmi csoportok, s többek között amerikai gyártmányú helikoptereken kapnak utánpótlást. Termé­szetes tehát, hogy a sandi­nista erők nem virágcsok­rokkal fogadták a behatoló helikoptert. Managua nem keres felesleges összetűzése­ket az Egyesült Államokkal, óvakodik ürügyet nyújtani a közvetlenebb amerikai bea­vatkozásra, de ez az amrikai politika óhatatlanul is soro­zatban szüli a konfliktus­helyzeteket. Annál is inkább, mert vé­get sem ért még a Big Pine II., már bejelentették a Big Pine III-at, az újabb gya­korlatot. A nagy fenyőfák sem nőhetnek azonban az égig. . . Réti Ervin Pqul Schlüter miniszterelnök, a keddi dán választások győz­tese jaiUlt; Hoszni Mubarak egyiptomi elnök (jobbra) Kairóban fogadta Sir Geoffrey Howe brit külügyminisztert, aki közel-keleti körútja első állomásaként látogatott Egyiptomba Folytatja munkáját az Osztrák KP 25. kongresszusa Az osztrák munkásosztály nehezedő élet- és munka­körülményei, a pártmunka javításának kérdései állottak előtérben az OKP Bécsben ülésező XXV. kongresszusán, a tegnapi vitában. Több felszólaló is beszélt az állami kézben levő üze­mek válságának következ­ményeiről: az egyesített fém­művekben az elmúlt évek­ben 3000, a Steyr cégnéll500 dolgozót bocsátottak el, a linzi acélművekben, illetve a Steymél sok száz dolgozó­nak kellett áttérnie rövidí­tett munkaidőre — alacso­nyabb keresettel. Ugyanak­kor a tény, hogy éppen az államosított osztrák ipar nagyszabású üzleteket köt­het szocialista országokkal, 150 000 osztrák munkahelyet biztosít. A kommunisták az állami szektor további kiépítése mellett vannak és elutasít­ják a polgári tábor elgon­dolásait, hogy állami üzeme­ket — a gazdasági gondok­ra hivatkozva — újra ma­gánkézbe adjanak, önkriti­kusan elemzik a párt veze­tői, a küldöttek a tényt, hogy az OKP szavazási ered­ményei az elmúlt években tovább csökkentek. Ugyanakkor a párt befo­lyása. amint Franz Muhri, az OlKP elnöke szombati bé­csi rádiónyilatkozatában is rámutatott, jóval nagyobb r nem egy kérdés éppen a kommunisták kezdeményezé­sére került a középpontba az osztrák politikában. A jö­vőben, hangsúlyozták a kül­döttek; nagyobb hangsúlyt kell adni a helyi és a kép­viseleti választásoknak, leg­közelebb a munkáskama­rákban; a kommunisták min­denütt szavazatokat tudtak nyerni ott, ahol ismert sze­mélyiségeik a kisebb kollek­tívák ügyeiért szálltak sík­ra. Országos viszonylatban a sajtó részéről tapasztalható megkülönböztetés is nehezí­ti a párt tömegbefolyásának növekedését. Több küldött is bírálta az Osztrák Szocialis­ta Párt „osztálybéke” poli­tikáját. A kongresszust egy sor testvérpárt küldöttei üdvö­zölték. elsőnek Nyikolaj Rizs- kov, az SZKP KB titkára, Aczél Györgynek, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjá­nak. a Központi Bizottság titkárának a felszólalására ma kerül sor. Az OKP kongresszusa szombaton délután zárt ülést tartott, amelyen újjáválasz­tották a párt Központi Bi­zottságát. A KB a késő esti órákra összehívott alakuló ülésén megválasztja a párt elnökét és a Politikai Bi­zottság tagjait. Mit keresett a helikopter Nicaragua fölött? A Nicaragua felett lelőtt amerikai helikopter ügyét az Egyesült Államok ürügy­ként használhatja fel arra, hogy nagyobb méretű kato­nai akciót kezdjen Nicara- ■ gua ellen — állapította meg Daniel Ortega, a nicaraguai kormányzó tanács koordiná­tora. A sandinista politikus, aki a nicaraguai televízió péntek esti adásában nyilatkozott, hangsúlyozta, hogy az ameri­kai katonák közép-amerikai jelenléte „tudatosan vagy véletlenül” rendkívül veszé­lyes helyzetet teremthet. Vajon mit keresett a he­likopter egy olyan térségben, ahol heves harcok folytak a sandinista erők és a Nicara­guába betört ellenforradal­márok között? — tette fel a kérdést Daniel Ortega. A gép minden jel szerint felderítést végzett, s nem „rutinrepülés­ről” volt szó, ahogy Wa­MOSZKVA A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége mi­niszterelnök-helyettessé ne­vezte ki Borisz Scserbinát. Kinevezéséig Scserbina a Kőolaj- és Gázipari Vállalat­építési minisztérium élén állt. BRÜSSZEL Az Egyesült Államok a kitűzött határidőig, január 14-ig nem tett kielégítő aján­latot kártalanításra azért, mert a múlt nyáron egyolda­lúan korlátozta a nyugat­európai különleges acélok behozatalát, ezért a nyugat­európai közösség életbe lép­teti a decemberben már el­határozott kereskedelmi el­lenintézkedéseit — közölte az EGK-főbizottság szóvivő­je. ROMA Neves olasz közéleti sze­mélyiségek támogatásukról biztosították a szombaton kezdődő, az egész országra kiterjedő népszavazást, ame­lyet a békebizottságok koor­dinációs szerve rendez az shdngtomfoan állatják. Daniel Ortega leszögezte, a pilóta halála az Egyesült Államok kormánya által támogatott agresszió következménye. Az eddigi amerikai jelen­tések is elismerik annak le­hetőségét, hogy a gép „vé­letlenül” megsértette Nica­ragua légterét. A „véletlen eltévedés” valószínűségét azonban csökkenti az a tény, hogy a helikopter azonosítási jeleit — a helyszínen járt nyugati újságírók beszámo­lója szerint — sár borította. Honduras egyébként az Amerikai Államok Szerveze­tének összehívását kéri a he- likoptenincidens miatt. Honduras ismételten Nica­raguát vádolja a „térség bé­kéjének és biztonságának fe­nyegetésével”. Diplomáciai források kö­zölték: Honduras ideiglene­sen visszahívta Managuába akkreditált nagykövetét. amerikai rakéták szicíliai te­lepítése ellen. Az eddigi, egyes országré­szeket érintő aláírásgyűjtés­ből kitűnt, hogy a lakosság elutasítja az amerikai fegy­verek telepítését. Mint a ró­mai sajtókonferencián el­mondták, a megkérdezettek 80 százaléka nemet mondott a comisói rakétatelepítés­nek. DAMASZKUSZ Szíria továbbra is eluta­sítja a tavaly májusban lét­rejött izraeli—libanoni csa­patkivonási megállapodást — szögezte le a szíriai kor­mány szóvivője Asszad el­nök és Donald Rumsfeld megbeszélései után. MADRID Madridban megnyílt Spa­nyolország új kommunista pártja — „a Kommunisták Egysége” — alapító kong­resszusa. A tanácskozást a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus alapján álló több politikai szervezetet és mozgalmat kép­viselő szervező bizottság hív­ta össze. A kongresszuson Spanyolország több tartomá­nyából és történelmi Iterü- letéről, többek között Mad­rid tartományból, Katalóniá- ból. Valenciából, Baszkföld­ről, stb. mintegy ezer kül­dött van jelen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom