Szolnok Megyei Néplap, 1983. december (34. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-10 / 291. szám

10 Kulturális kilátó 1983. DECEMBER 10. A szolnoki Tabán a Grand Palaisban — Etienne Beöthy itthon hógolyózás pótolhatta. Ebbe az iskolába járt vala­ha Batsányi János költő, a tapolcai tímármester fia, szobra ott áll szemközt, a tó partján, a városi-járási Jkönyvtár eflőt't; ide vágya­kozhatott vissza hosszú linzi Száműzetéséből!, ahonnan nem adatott meg hazatérnie soha. ö szerkesztette az első magyar folyóiratot, a Kassai Magyar Múzeumot, arcképe mellett egy másik szerkesztő és hajdani tapolcai diák, Tö­rök János képe függ, ő vi­szont a Magyar Gazda című szakfolyóiratot indította út­jára,, miközben agrárkérdé­sekben Széchenyi tanácsadó­ja volt. Egy fél szoba őrzi Váth János emlékét, dolgozószo­báját, könyvéit és arcképét, a balatonalmádi igazgatóta­nító jeles ifjúsági író is volt századunk első felében, ba­latoni regék és történetek őrzője és hírvivője, mert mint a feliratból értesülünk, könyveit hat nyelvre is le­fordították. Egy meglehetősen szűksza­vú táblázat felsorolja Ta­polca XX. századbeli iskolá­it, melyekről jó lenne ugyan többet megtudni, de annyiról mégis értesülünk, hogy az egykori nagyközségnek több polgári iskolája, ipartanodá­ja, 1 kereskedelmi, gazdasági', vincellériskolája is volt, ami jelzi, hogy a környék lakos­sága igyekezett gyermekeit szakismeretekhez juttatni: A kis múzeumnak könyv­társzobája is van, gazdag és növekvő állománnyal, mely régi pedagógiai műveket, adattárakat őriz, és bocsát a kutatók rendelkezésére. A korhűen, ízlésesen felújított kis múzeum igazi gyöngy­szem a Malomtó partján, ahol a dúsflórájú park szé­lén valósággal vízre épültek a házak. Szinte valamennyi példás rendben, vadonatúj köntösben gyönyörködheti a sétálókat és az idegeneket, akik meglepődve fedezik fel a részint Ultramodern, ré­szint bájosan falusias város­ka e romantikus, régi részle­tét. Hogy az illúzió teljes le­gyen, még hattyúk is úsznak a vízen, s amikor karcsúi nyakukat az iskolamúzeum árkádjai felé emelik, óhatat­lanul Petőfi sorát juttatják eszünkbe: „haldokló hattyú, szép emlékezet”. De itt az emlékezet is, á hattyú is élet­erős, eleven. B. E. Kedvezményes utazás a koncertre Hangverseny felnőtteknek, gyerekeknek Négyszáznegyven féle fel­nőtt és ezerháromszázötven féle ifjúsági bérletsorozatot hirdetett meg országszerte az idén a Filharmónia. Nagy­városokban, megyeszékhe­lyeken és kisvárosokban, iparvidékeken, munkástele­püléseken. Egy-egy fellépésre világ­hírű zenekarok, szólisták is bekapcsolódnak az ország zenei életébe. Vidéken is ad hangversenyt a Liana Isza- kadze hegedűművésznő ve­zette grúz kamarazenekar, az örmény kamarazenekar, és az I nuovi virtuosi di Roma ka­marazenekar. A szólisták kö­zül említsük meg a japán Mayumi Fujikawa hegedű- művész, a szovjet Lazarij Berman és a Franciaország­ban élő Cziffra György zon­goraművész, a bolgár Ale­xandrina Milcseva és a szov­jet Nyeszterenko énekesek, Ruggiero Ricci olasz hegedű- művész nevét. Pécsett, Debrecenben, Sze­geden, Győrben kétféle fel­nőtt bérlet közül is választ­hatnak a zenebarátok. Vala­mennyi megyeszékhelyen, s azon kívül jó néhány város­ban, így Karcagon és Jászbe­rényben is bérleti rendszer­ben hallhatnak hangverse­nyeket az ott lakók. Népsze­rű és olcsó a szocialista bri­gádok számára rendezett hangverseny-sorozat — Kom­lón, Dunaújvárosban, Ózdon, Salgótarjánban, Kazincbarci­kán, Miskolcon. Az ifjúsági hangversenyek célja, hogv jó zenével, rangos előadással a jövő zeneszerető közönsége nevelődjön. Egye­temistáknak, középiskolások­nak és szakmunkástanulók­nak, általános iskolásoknak rendez 3—4 előadásból álló sorozatot 1350 helyszínen a Filharmónia. A negyedik összevont hangversenyt ott tartják meg, ahol adott a helyszín műsorok rendezésé­re. A Pest megyei gyereke­ket például a Zeneakadémiá­ra, a Szeged környékieket a szegedi nagytemplomba, a Baranya megyeieket a pécsi egyetem aulájába hívják. S a hangverseny szervezői jel­képes összegért, 10 forintért, a helyszínre és haza utaztat­ják a fiatal hallgatókat. Bemutatjuk a kecskeméti rajzfilmműtermet Beszélgetés Mikulás Ferenccel Jelenet a Vízipók, csodapók c ímű filmből Néhány hete tűzte műsorá­ra több budapesti és vidéki filmszínház az egész estét betöltő Vízipók csodapók cí­mű animációs rajzfilmössze- állítást, amely a kecskeméti stúdióban készült. Milyen körülmények hív­ták életre Kecskeméten a Pannónia Filmstúdió fiók­vállalatát? — kérdeztük a műtereim vezetőjét, Mikulás Ferencet. Különösebb hagyományai nem voltak Kecskeméten a rajzfilmezésnek. A budapesti Pannónia Filmstúdiónak a hetvenes években kapacitás- gdrjdjai voltaki így aztán létrejött egy megállapodás a Pannónia és a megyei tanács között. A városnak természe­tesen kultúrpolitikai szem­pontból is fontos volt a mű­terem létrejötte. — Mikor alakult meg a műterem? — 1971. július 1-én indul­tunk, mint a Pannónia Film­stúdió rajz és animációs mű­terme. , — Honnan verbuválódtak az első munkatársak? — Az ország különböző ré­szeiből próbáltam munkatár­sakat toborozni. A jelentke­zők némi válogatás után fel­vételi Vizsgát tettek. Ezt kö­vette egy három hónapos tanfolyam és újabb vizsgák. Több lépcsős szűrés után vá­logattuk össze az emberein­ket, akik a legkülönbözőbb i foglalkozásúak váltak .(pél­dául rajztanár és repülőgép- műszerész). A felvételinél döntő szempont volt a rajz- készség, az animálási kész­ség, fantázia, ritmusérzék, ízléskultúra, és a színészi adottság is, hiszen a rajzfi­gurák karaktereit nekik kel­lett később megteremteniük. — Az eltelt tizenkét év alatt bizonyára kinőtte ma­gát a műterem, hiszen mozik­ban, televízióban, vagy fesz­tiválokon találkozhatunk filmjeikkel. — Valóban sokat fejlőd­tünk. A műteremben ma már ötvenen dolgozunk, jónak mondható körülmények kö­zött. Amikor kezdtünk, még helyiségünk sem volt. Most viszont színvonalas technikai felszereltséggel rendelkezünk. Rövidfilmeket, és animációs rajzfilmeket, reklámíilmeket készíthetünk. — Munkájuk miként ítél­hető meg? — Nyilván az a lényeges, kmi a gyártott filmekben megvalósult. Hadd mondjam, nem volt könnyű létrehozni vagy akár megtartani a mű­termet. Sokat kellett tanul­nunk. Kezdetben csak rész­feladatokat bíztak ránk; ki­festést, kihúzást, fázisraj/íq- lást, társrendezést. Később sajátj forgatókönyveinket kezdtük megvalósítani. Ma sorozatokat és egyedi filme­ket készítünk. A közönség a televízióból egyre több mun­kánkat ismerheti meg. Így a magyar népmese sorozatun­kat, vagy a Vízipók, csoda­pók esti mese sorozatot, amelyből most egész estés film lett. Az egyedi filmek között hadd soroljam fel Szjoboszlay Péter, Megmuta­tom messziről, Horváth Má­ria, Az éjszaka csodái, vagy Üjváry László Éjszakai sze­relem című animációs mun­káit. Rajtuk kívül még több rendezőnk filmjét is láthat­ták a mozikban. — Mivel foglalkoznak most a kecskeméti rendezők? — Befejeztük a Mesék Mátyás királyról című soro­zatot. Űjabb magyar népme­se sorozatot készítünk, vala­mint a magyar történelmi mondák sorozatúinak előké­szítésén munkálkodunk. De készítünk más szórakoztat^ filmeket is. Ilyen lesz az egy­perces kisfilmekből álló fi- Idzófilkus töltésű Ajtók-epi- zódjai, vagy a 13 részes Leó és Fred gyerekfilm sorozat, valamint a Kentaur gyerek című sorozat. — Szuverén vállalkozásnak tekinthető-e a kecskeméti műterem ? — Jogkörünk, szuvereni­tásunk — egyre nagyobb fel­adatokat kapva és végezve — fokozatosan bővült. Ma önálló alkotóműhely va­gyunk, saját művészi tema­tikával, tárgyalási és üzlet­kötési jogkörrel dolgozunk. Ehhez természetesen bizo­nyítanunk kellett, hiszen voltak ellenlábasai vidéki vállalkozásunknak. — A film és a műterem je­lenléte mennyire hatotH a város szellemiségérel kultú­rájára? — A város és a műte­rem között kölcsönös kapcsolat fejlődött ki. Mi mindig is tudatosan törekedtünk arra, hogy sze­repet kapjunk a város szel­lemi életében is. Kecskemét­hez a munkánkon keresztül kapcsolódunk elsősorban. Lektori véleményeket ké­rünk, pályázatokat hirdetünk forgatókönyv írásra, és én magam is részt veszek a Közművelődési Tanács, va­lamint a Színházművészeti Tanács vitáiban. Beöthy 19 Jván: Támadás (bronz, 76 cm.) Ide járt Batsányi Iskolamúzeum Ki hitte volna, hogy petró­leumlámpával is lehet diafil­met vetíteni? És ki gondolná, hogy egy régi, akkor még nagyközségi iskolának eny- nyiféle szemléltetőeszköze volt? Ezzel a kis gőzgépmo- dellel órákig el lehetne ját­szani ... De akad itt kis tűzi fecskendő is, távírógép-mo- dell és igen kézhezálló edénykék az űrmértékek szemléltetésére. volt, s egyik szobáját az is­kolamester, a mindenkori kántor lakta, innen a ház neve. Azóta többször átépí­tették, ma is látható formá­ját 1813-ban nyerte, 1979— 80-ban pedig a tapolcai Vá­rosi Tanács felújíttatta. A Megyei Múzeum Igazgatóság itt alakította ki Veszprém megye pedagógiatörténeti emlékeinek gyűjtőközpontját. A bemutatott tárgyak sok­A Tabáni kút, című kép, amely befejezése után a Grand Palois kiállítótermébe kerül. A Pedagógiai Múzeum Ex librise Amott, szemközt életnagy­ságú babák, a múlt század zsellér gyerekeinek házilag szőtt ruháiban. Móra Ferenc jut eszembe, kedves szóval „bórembukkok”-nak becézte a nebulókat. Ilyen kis bó- rem bukik ok kapták ezeket a padokat, hordták! tarisznyá­hoz kötve a palatáblát, spon- gyát. A lányok hajfonata be­lelóghatott a padba süllyesz­tett tintás üvegbe; miközben merengve szemlélték a falon a fekete köntösbe öltözött Zrínyi Ilonát Munkács vár baljós falai alatt. Vagy az aradi vértanúkat, a mohácsi vészt, s a Himnusz kottáját a fali képen. A hajdani bórembukkok unokái most ott ricsajoznak a szomszédos iskolaépület udvarán, tízperc van, s ha valamelyik átszökik, hogy megmustrálja a diófa alját, tán el sem hiszi, hogy nem is olyan rég még ilyen isko­lában tanultak az ősök. Tapolcán megmaradt a vá­ros régi, árkádos iskolaépü­lete, az egykori „kántorház”. Az épületet egyház-vizitációs jegyzőkönyvek 1733-ban em­lítik először, s még a külse­jét is leírják: kőből épült, zsúp fedtei, oszlopos tornáca felől kerültek össze lelkes pedagógusok gyűjtése nyo­mán. De ilyen és hasonló eszközei lehettek ennek az is­kolának) is, ha nem is ilyen teljességben. A berendezett osztályterem a XX. század elejét tükrözi: a mai öregek még ilyen pa­dokban ültek, ilyen képeket láttak a falon, és buzgón rakták a vaskályhába a fát. Családias, otthonos, világos iskolaterem volt ez, az akko­ri idők legjobbjai közül való. ?Az iskolának két tanterme volt („osztatlan” lévén több osztály tanult egyben-egy- ben); a másikban most tárlók sorakoznak. Itt már korábbi emlékekkel is talál­kozunk: régi tankönyvekkel, a nevezetes Hármas Kistü­körrel is, mely versbeszedte az alapvető tudnivalókat; látunk latin és német gram­matikát, melyek elemi isko­lások számára készültek, fel­tehetően gimnáziumi előké­szítésképpen; láthatók régi óravázlatok; volt Éneklő Ábécé, kottaírás és harmo­nium, tehát gondot fordítot­tak a zenei nevelésre is; nem látható viszont semmi nyo­ma a testnevelésnek, azt a kertben való játék és a téli Serge Deleveau (eleségével a szolnoki műteremben A francia Nouvelle Re- puiblique hírül adja, hoyg Serge Delaveau visszatért a Magyar Népköztársaság­ból, ahol — a Szolnoki Mű­vésztelepein — két termé­keny hónapot töltött, s festményeit igen szívesen, nagy tetszéssel fogadta a szolnoki közönség. A Tisza partján hamar népszerűivé vált francia fes­tőről különben reprezenta­tív album jelent meg, amelynek előszavát Pierre Mazairs, a Figaró neves kri­tikusa írta. A művészettör­ténész elismerően méltatja Serge Delaveau munkássá­gát, kiemeli festészete utá­nozhatatlan — a kék és a narancsvörös különböző tó­nusainak parádéját — szín­világát, kéipeinek nagyvona­lú realizmusát. A színes repród ukcdókat tartalmazó album első nagy­méretű képe a Magyar pa­rasztasszonyok, de más Ti­sza—Zagyva-parti vonat­kozású festmény mellett közreadja a könyv a mester Szolnoki piac című, 260X 162 centiméteres művének másolatát is. Az előzőek, a Levendula®, a Szolnoki al­kony, A cigányok című ké­pek, valamint a nyáron Szolnokon készült 25 fest­ményen kívül újabb „szol­noki” műveket várhatunk Serge Delaveau-tól. Jelen­leg a Tabáni kút című nagyméretű képén dolgozik. Legfirissetolb értesüléseink szerint ezt a művét, más nálunk festett alkotásaival egyetemben a jövő év ele­jén állítják ki a Grand Pa­laisban. a Francia Művé­szek Szalonja kiállításán. Nemrégiben Pécs adott Otthont Etienne Beöthy ki­állításának. A Franciaor­szágban élt (1897—1961) szobrászművész Jászapátiri született, apja orvos volt, Vágó Pál tanítványaként ismerkedett a képzőművé­széttel. 1920-ban iratkozott be a Képzőművészeti Főis­kola szobrász tanszakára, de onnan a Magyar Tanács- köztársaság iránt érzett te­vőleges rdkonszenve, forra­dalmi nézetei miatt kizár­ták. Neves magyar művé­szek ajánló levelével uta­zott Párizsba, ahol — az azóta szintén világhírűvé vált — Kertész Endrével dolgozott közös műterem­ben. Viszonylag gyorsan Ívelt magasba művészeti pá­lyája, amelyet a II. világ­háború csak akadályozni tudott. Részese volt a fran­cia ellenállásnak, alelnökeá Magyar Függetlenségi moz­galomnak. Az 1950-es évek elején vissza akart- térni hazájába, de a " politikai légkört kedvezőtlennek ta­lálta, végleg Párizsban ma­radt. Beöthy István századunk absztrak művészetének leg- jóbbjai között számon tar­tott szobrász, művei bejár­ták a világ legrangosabb kiállító helyeit. A párizsi Musée d’Arlt Moderne-ben számos alkotását csodálhat­ják meg a látogatók. A jász­apáti Vágó Pál emlékház egy korai, nagyméretű, gyö­nyörű aktszobrát őrzi. — ti — Pedagógiai Gyűjtemény TAPOLCA EX LIBRIS

Next

/
Oldalképek
Tartalom