Szolnok Megyei Néplap, 1983. december (34. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-07 / 288. szám

1983. DECEMBER 7. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 IA tévé I Képernyője előtt Az elmúlt hét péntekén a televízió új elnöke arról be­szélt a közös eszmecserére meghívott kritikusoknak, hogy az intézmény, ha nem is gyors váltással, de lépés­ről lépésre haladva megkí­sérli a tartalmas és színvona­las programok beiktatását, tervszerű elhelyezését főmű­soridőbe. Tartalmas műsoron természetesen nem a komo- rat értve és nemi is az emészthetetlenül súlyosat, hanem olyan programokat, amelyek a szórakoztatás igé­nyének kielégítését hasznos tartalom közlésével kapcsol­ják egybe. Jókai-játék És ugyanaznap este már meg is kaptuk az elmondot­takra a bizonyságot az És mégis mozog a föld című Jó- kai-vetélkedő indításával, a romantikus regényíró életpá­lyáját és munkásságát nép­szerűsítő országos játék pre­mierjében. Mondhatni régi jó hagyományaihoz nyúlt benne vissza a televízió, bíz­ván abban, hogy e nemes akció most is közösségeket mozgat meg, városnyi népe­ket hoz lázba — tehát való­ban közüggyé avatja majd az irodalmat, amelynek bi­zony ázsiója épp mostanság van csappanóban. Időszerű játékba fogott tehát a televí­zió, az olvasmány, a könyv felé terelvén a nézők figyel­mét. És jólesően állapíthat­juk meg azt is, hogy bár igen tekintélyes zsűri ügyel a rendre és a szakszerűségre Sőtér István akadémikussal az élen, azért maga a játék oldott, szakmai görcsöktől mentes. (Sajnos, a zsűri sze­repe egyelőre túlságosan is redukált, a játék nem hasz­nálta ki a jelenlévők tudásá­ban rejlő és kínálkozó isme­retterjesztési lehetőséget!) A játékosság helyes szándéka mellett azért az talán már túlzás, hogy a premieren né­melykor úgy tűnt, Vágó Ist­ván és segítőtársainak humo- rizálgató kedélyességéből, mintha a könnyed Fele sem igaz adásán lennénk, pedig hát nem volna szerencsés, ha a továbbiakban a szándéká­ban és tartalmában távoleső játék elemei keverednének ebben a mégiscsak komoly vetélkedésnek is számító Jó- kai-játékba. Továbbá ügyel­ni kellenék arra is, hogy el­sősorban a helyszínen lévő játékosok beszéljenek benne, s ne az egyébként talpraesett játékvezető uralja szavaival a mezőnyt. Korántsem hibátlan tehát a most elindult játék, jócs­kán van rajta még csiszolan­dó, például a feladványok is lehetnének mutatósabbak és játékosabbak (a korhűen fel­öltöztetett Jókai-figurákkal vajon nem lehetett volna va­lamit kezdeni, esetleg játé­kos helyzetbe hozni őket) másrészről jobban kellene ügyelni magára a pontozásra, azaz a teljesítmények értéke­lésére, hisz a pontok afféle „szórása”, ahogy az első adás végén történt, azzal a jelszó­val, hogy a verseny már úgyis eldőlt, szinte felesleges a pontozás — az efféle „meg­oldás” veszélyeztetheti a já­ték komolyságát. De nem akadékoskodom, végül is örülök, örülhetünk, hogy Jó­kaival és azokkal, akik Jó­kait szeretik és ismerik, ve­lük tölthetünk néhány teljes estét: a tanulságok levonása után bizonyára még zavarta­lanabb élvezettel, mint a premieren. Miniszterek civilben Egészen más természetű szórakozást nyújt Heltai András műsora, itt nem va­lamelyik klasszikusunkkal van találkozásunk, mint a már említett játékban, ha­nem közéletünk valamelyik mai jeles személyiségével. És nincs semmiféle versengés, csupán oldott hangvételű csevegés. Miniszter civilben, adhatnánk a dr. Hetényi Ist­vánnal készült beszélgetés címéül, — civilben és baráti társaságban. Kötetlen ismer­kedés a pénzügyminiszterrel. Ebben az úttörésnek számító műfajban újabb kellemes ta­lálkozás, mert mint kiderült, ‘a pénzügyminiszternek hu­mora van, méghozzá jó hu­mora, érett, finom, ironikus. Ennek volt köszönhető, hogy Heltai életutat kutatgató, fir- tatgató kérdéseire nem szok­ványosán érkeztek a vála­szok. Egyébként kényes mű­faj ez, a csevegés ugyanis könnyen keltheti a súlytalan­ság látszatát, a benfentesség túlzott érvényesülése pedig az intimpistáskodás érzetét, azaz amikor a minisztert már nem civilben, hanem pi­zsamában látjuk — a túlsá­gosan is levetkeztető kérdé­sek hatására. Ennek szeren­csére semmi nyoma az eddig látott két „miniszteri ven­dégségben” (az első az igaz­ságügyi miniszter volt a so­rozatban), legfeljebb azt saj­nálhatjuk, hogy érdemlege­sen nem tudnak szóhoz jutni az ugyancsak jeles vendégek, a meghívott barátok. S meg­gondolandó, hogy időben_is nem érdemelne-e többet ez az új hangot megütő műsor, amely tartalmával végül is igen fontos demokratikus célokat szolgál. Röviden A vers, a képzőművészet mellett immáron néhány he­te a népművészetnek is van sorozata a képernyőn, kedd esténként jelentkezik a tíz­perces A nevem, amelyben egy-egy népművészünket is­merhetjük meg, legutóbb pél­dául a méhkeréki táncos Nyisztor Györgyöt. Vala­mennyien a nép művészeté­ből adnak ízelítőt, a tiszta forrást képviselik. Néhány perces villanások ezek a programok, de hangsúlyuk a műsor egészének folyamatá­ban jóval nagyobb, mint az általuk elfoglalt időmennyi­ség. Jászi Dezső rendező nem cifrázza a képeket, puritán egyszerűséggel állítja elénk a folklór művészeit. Ez is a so­rozat sikeréhez tartozik, amelynek ereje vonzó tartal­mán túl tömörségében is rej­lik. Teleráma — a televíziósok műhelytitkainak műsora, a nézők kívánságai szerint, fel­vezeti Vitray Tamás. Sze­rény műsor, már ami körül­ményeit illeti, például csak fékete-fehérben jelentkezik. Szombat este ugyan akadt kivétel is benne: a televízió elnökének, Kornedisz Mi­hálynak a bemutatását szí­nesben tette. Nem tudom, hányán látták ezt a koraesti adást, kevésbé „látogatott” időben. Épp azért, mert gya­nítom, hogy kevesen, azért kérdem: vajon más fórumot, alkalmasabbat, nem tudott volna biztosítani a televízió elnökének bemutatkozásául? Igaz, ő is egyik munkása a hatalmas műhelynek, de azért mégiscsák az elsőszámú munkása! Szívzűr — zűrös film va­sárnap este. Böszörményi Géza műve, két éve mutatták be. Tehát új magyar film, mai magyar filmalkotás, annyi idegen társa között — helyes szempont — miért is ne szerepelhetnének a mi filmjeink is. Miért is ne lát­hatnánk az ország legna­gyobb mozijában a hazai filmgyártás egy-egy darab­ját? Hisz volt már arra is példa, hogy egy szerényebb sikerű film országos vissz­hangot vert a képernyőn. Jó visszhangot, az elismerés hangját. A Szívzűr, sajnos, nem ezek közé tartozik. Ez a sok-sok ötletből összefércelt, groteszk elemekkel megtűz­delt film, amelybep egységes egésszé végül is nem állnak össze a részletek, nem fő műsoridőbe kívánkozó prog­ram, szórakozás milliók mo­zijában, legfeljebb rétegmű­sor este tíz után. Akkor már inkább a Boeing, Boeing az aranyos Tony Curtissel, egy ha nem is művészien, de mesterien megcsinált vígjá­ték, amely nem akar több lenni önmagánál: szimpla szórakozást ígér, és azt meg is adja. VM. Finnország nemzeti füg­getlensége kivívásának 66. évfordulója alkalmából a Hazafias Népfront Szol­nok városi Bizottsága mellett működő magyar— finn baráti kör, valamint a Verseghy Ferenc Me­gyei Könyvtár hétfőn es­te ünnepséget tartott a könyvtár olvasótermében. Ebből az alkalomból könyv- és plakátkiállítás nyílt, melyet a finn nagy- követség és a Finn Iro­dalmi Társaság ajándé­kából Szolnok testvérvá­rosának, Riihimäkinek főkönyvtárosa, Airi Myl- limáki szerkesztett és ál­lított össze. Az ünnepsé­get követően finn—ma­gyar baráti találkozóra került sor. Az érdeklődők a hét vé­géig nézhetik meg a könyvtár olvasótermében a kuriózumnak számító kiállítást. December 8-án Négy kiállítás nyílik a megyében Törökszentmiklóson de­cember 8-án délután fél 5 órakor Kun £va kerámikus- művész kiállításának meg­nyitójával avatják fel a mű­velődési központ galériáját. A tárlat 1984. január 5-ig várja a látogatókat. Ugyanazon a napon dél­után 3 órakor Sziky Károly festőművész alkotásaiból nyílik kiállítás Szolnokon, a Helyőrségi Művelődési Ott­honban. A kiállítást decem­ber 22-ig tekinthetik meg az érdeklődők. A tiszafüredi Kiss Pál Mú­zeum is kiállításmegnyitóra várja a látogatókat december 8-án délután 4 órakor. A múzeum Tóvölgyi Katalin kerámikusművész tárlatának ad otthont 1984. január 31-ig. A szolnoki Damjanich Mú­zeumban a Képzőművészeti Kiadó művészeti naptárait nézhetik meg az érdeklődők, szintén december 8-tól. A be­mutatót délután 4 órakor Geröly Tibor a kiadó propa­ganda osztályának vezetője nyitja meg. Sci-fi társaság alakult Propagandistáknak Politikai filmklub Szolnokon Budapesten, az Almássy téri Művelődési Központban megalakult a Magyar Sci-Fi Társaság. Az alapítótagok között fővárosi és vidéki, eddig is működő sci-fi klubok vezetői és tagjai mellett a magyar fantasztikus irodalom és társművészetek olyan ismert alakjai is ott vannak, mint Zsoldos Péter író, Rajnai András tévérendező, Papp Oszkár festőművész, Erdei- Grünwald Mihály író, rá­dióriporter és mások. A tár­saság elnöke dr. Horváth Sándor exobiológus. (Az exobiológus az élet lehetősé­geit és megjelenítési formáit tanulmányozza más égiteste­ken.) Az új egyesület célja: ösz- szefogni a tudományos fan­tasztikum kedvelőit, és kere­tet adni az eddigi szétszórt tevékenységnek. Igyekszik leendő tagjai számára érdek­lődési körüknek megfelelő tevékenységi formát teremte­ni, olyanoknak is, akik nem szívesen járnak klubdélutá­nokra, -estekre, esetleg ki­sebb településeken élve le­velezéssel, utazás nélkül is aktívan bekapcsolódnának. Hogy mibe? Például: könyv­barátok és könyvgyűjtők cse­refórumába, pályázatokba és még sokfajta más, később megindítandó akcióba. A Magyar Sci-Fi Társaság várja minden olyan, a fan­tasztikummal foglalkozó klub csoportos jelentkezését is, amelyek eddig is tevéke­nyen működtek, és olyano­két, akik ismeretségi körük­re támaszkodva egyre na­gyobb vagy kisebb városok­ban helyi csoport szervezésé­re vállalkoznának. Az egyesület működésének anyagi bázisát a havi 25 fo­rintos tagsági díj jelenti, amelyet évi két részletben lehet befizetni. Pest megyében, Gödöllőn, az Agrártudományi Egyete­men, illetve Heves megyé­ben, Egerben, a megyei mű­velődési központban már meg is kezdték a helyi cso­portok szeivezését. Az új egyesület címe: Ma­gyar Sci-Fi Társaság Buda­pest 5., Postafiók 514. 1374. Művelődési központok, if­júsági és közművelődési klu­bok jelentkezését is várják, részben jogi személyként tagnak, részben pedig azért, hogy teljesebb legyen a kép: egyes városokban, községek­ben hol találnának otthonra, működési helyre az egyesület megszervezendő csoportjai. A statisztikák szerint 150 ezren kedvelik a fantaszti­kus műfajt az országban. A szervezők remélik, hogy so­kan cselekvő tagjai lesznek a Magyar Sci-Fi Társaságnak. A párt- és tömegszerveze­tek, a Hazafias Népfront és a megyei Moziüzemi Vállalat kezdeményezésére politikai filmklub alakult Szolnokon. — A klubot azzal a céllal hívtuk életre, hogy a város párt- és KlSZ-propagandis- tái megismerkedhessenek azokkal a dokumentum- és rövidfilmekkel, amelyeket munkájukban jól tudnak hasznosítani — mondja Daj­ka Miklós, a Moziüzemi Vál­lalat igazgatójá. — Azt ta­pasztaltuk ugyanis, hogy ezek a filmek többnyire azokhoz nem jutnak el, akik­nek készültek. A propagan­disták minden héten talál­koznak és megtekintenek egy-egy olyan alkotást, ame­lyet ideológiai nevelőmunká­Ecsetironnal bővíti termé­keinek választékát a pomázi Írószer-szövetkezet. Az újdon­ság külsőleg a filctollhoz ha­sonlít, ám írócsúcsa nem ke­mény, hanem az ecsethez ha­sonlóan lágy. Emiatt írás he­lyett betűrajzolásra, dekorá­lásra lehet majd jól használ­ni. S mivel az ecsetiron nem jukban a későbbiekben hasz­nosíthatnak. Ezek között lesznek a vállalat közműve­lődési filmtárából kölcsönöz­hető, régebben készült fil­mek, de folyamatosan bemu­tatjuk az új alkotásokat is. A politikai filmklub tagjai természetesen nem csupán filmekről beszélgetnek majd foglalkozásaikon, azokhoz kapcsolódva egy-egy társa­dalmi kérdést is megvitat­nak, és időszerű feladataik­ról is szót ejtenek. Filmren­dezőket, ideológiai, propa­gandamunkával foglalkozó szakembereket hívnak meg. Amennyiben a szolnoki poli­tikai filmklub beváltja a hozzá fűzött reményeket, úgy tervezik újabbakat is alakí­tanak a megye településein. kaparja a papírt, négyféle színű változata várhatóan népszerű lesz a gyerekek kö­rében is: rajzok, kifestőköny­vek színezéséhez. Az ecset- ironból, valamint az írószer- szövetkezet hagyományos termékeiből, 250 millió fo­rint értékben látják el a ha­zai boltokat. Bővülő választék Mellébeszélünk! Sajtódráma I felvonásban Szereplők: X. elvtárs és az újságíró ÚJSÁGÍRÓ: Kedves X. elvtárs, mindent megnéztem az üzemükben, minden na­gyon tetszett, viszont az öl­tözők állapota nem kielégí­tő ... kevés a zuhanyozó, sa- létromosak a falak, kicsi, szűk, levegőtlen minden he­lyiség. Azt szeretném kérdez­ni, hogy építenek-e új öltö­zőt, ha igen, mikor, ha nem, miért nem? X. EL VT ARS (elgondolkod­va) : A kérdés, amit föltett, látszólag igen egyszerű. De ha valaki a dolgok hátterét is megnézi, kitűnik, hogy jó­val bonyolultabb a helyzet. ÚJSÁGÍRÓ: Igen, én csak azt kérdezem ... X. ELVTÁRS (némi gya­nakvással tekint az újságíró­ra) : ön, már ne is haragud­jék, de elég fiatalnak lát­szik. Éppen ezért nem tudom, hogy hallott-e az olajárrob­banásról. ÚJSÁGÍRÓ: Igen. Hallot­tam. X. ELVTÁRS (még mindig gyanakszik): ön igazán fia­talnak látszik. Úgyhogy nem is tudom... . már ne haragud­jék meg, de van önnek felső­fokú képesítése? ÚJSÁGÍRÓ: Tanárképző főiskolát végeztem. X. ELVTÁRS (borúlátón): Tudja, mennyivel könnyebb lenne most a helyzetem, ha maga mondjuk közgazdasági egyetemen kapta volna a diplomáját? ÚJSÁGÍRÓ (még remény­kedik) : Én csak azt akarom megkérdezni, hogy ... X. ELVTÁRS (rendületle­nül folytatja): Mert ha maga közgazdaságit végzett volna, akkor most nem kellene eny- nyit magyaráznom ... X. EL VT ÁRS: Szóval az olajárrobbanás .., aminek a gazdasági... khm ... követ­kezményei ... Nem tüdőm, ért-e engem? ÚJSÁGÍRÓ: Értem. X. ELVTÁRS: A mi öltö­zőnk nem csupán vállalati probléma. Nem tudom, érti-e, amit mondok? ÚJSÁGÍRÓ: Értem. X. ELVTÁRS: Szóval könnyű valakinek csak úgy idejönni, és föltenni a kér­dést, kapnak-e a dolgozók öltözőt vagy sem... (Hosszan végigméri és újságírót.) Gon­dolom, hogy ön most „igen” vagy „nem” választ szeretne kapni. ÚJSÁGÍRÓ (boldogan): Választ szeretnék kapni. X. ELVTÁRS: Csakhogy ezt nem lehet egyetlen szó­val elintézni. Az, hogy „igen” vagy „nem”, önmagában nem mond semmit. Ha valaki nem érti a jelenlegi gazdasági helyzetet, a vállalatunk ter­melőmunkájának problé­máit ... ÚJSÁGÍRÓ: Én csak azt akarom kérdezni, hogy ... X. ELVTÁRS: Egyáltalán ÚJSÁGÍRÓ: Kérem szé­pen, én csak1 azt... olyan nagy probléma most ez az öltöző? Talán ez a leg­fontosabb? Üzemünkben két­ezren dolgoznak, ezerötszáz férfi és ötszáz nő. Az össz- létszám 45 százaléka 35 éven aluli. Pillanatnyilag har­mincnégyen vannak gyesen, tizenöten táppénzen. ÚJSÁGÍRÓ: De én az öltö­zőről szeretnék... X. ELVTÁRS: Nekem az a benyomásom, hogy egyálta­lán nem ismeri az Üzeműn-, két, ha ezt az öltözőproblé­mát csak úgy kiragadja ... Nem lehet egyetlen problé­mát sem úgy tárgyalni, hogy kiragadjuk a környezetéből. Maga például azt sem tudja, hogy milyen eredménnyel zá­rult tavaly a brigádok közöt­ti kulturális vetélkedő ... Fo­galma sincs arról, hogy a múlt héten rendezett nóta- estre hányán jöttek el... ÚJSÁGÍRÓ: Miért nem építenek tehát új öltözőt be­látható időn belül? X. ELVTÁRS: Nincs rá pénz. ÚJSÁGÍRÓ: Most már mindent értek. Paulina Éva

Next

/
Oldalképek
Tartalom