Szolnok Megyei Néplap, 1983. december (34. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-07 / 288. szám
1983. DECEMBER 7. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP--------------------------------0--------------------3 fl politikai munka jól segítette a termelést Műszakiak a biztonságért II megelőzés, nem a büntetés fontos Beszámoló párttaggyűlés a besenyszögi téeszben Ahogyan a gazdasági életben, ugyanúgy a politikai tevékenységben is a számvetések ideje december, az esztendő utolsó hónapja. Beszámoló taggyűléseken értékelik a pártvezetöségek egész évi munkáját, az alapszervezetek belső életének alakulását, számot adnak a gazdaságpolitikai célok megvalósításához, a tömegszervezetek tevékenységéhez nyújtott segítségről. A besenyszögi Kossuth Tsz kommunistáinak év végi tanácskozásán nem véletlenül kapott kiemelt hangsúlyt a termelési agitáció szerepe: a 7200 hektáron gazdálkodó nagyüzem egyike a megye huszonegynéhány, az aszály által jobban sújtott gazdaságának. A rendkívüli időjárás olyan helyzetet teremtett a szövetkezetben — hallottuk a párt- alapszervezet titkára, Boros Jánosné ismertette vezetőségi beszámolóból —, amelyben megméretett a párt- és a gazdaságvezetőség cselekvési egysége, a kommunisták agi- tációs készsége. A beszámolási időszakban ugyanis a 6000 hektárnyi szántóterületet hasznosító növénytermesztési főágazat kieséseinek pótlására történő mozgósítást, szervezést tekintette egyik legfontosabb feladatának a pártalapszervezet. A szárazság miatt a tervezettnél csaknem ötezer tonnával kevesebb kalászos gabona termett idén nyáron a besenyszögi határban, és a vártnál kisebb termésmeny- nyiségeket takarítottak be a más években jól fizető, fénymagot és olajlent termő táblákról is. Tizennégy—tizenöt- millió forint nyereségkieséssel számolt emiatt a szövetkezet. A lehetőségekről szót váltva közösen hoztak intézkedéseket az aszálykárok ellensúlyozására a politikai és a gazdasági munkát irányítók. A pártvezetőségben tevékenykedő, a különböző munkahelyeken, a szocialista brigádokban dolgozó kommunisták sikerrel sorakoztatták fel a nyolcezres szövetkezeti tagságot olyan termelésfejlesztést szolgáló feladatok megvalósításához, mint például az állattenyésztési tervek jelentős túlteljesítése, vagy a melléküzemági tevékenység bővítése. Amint azt a pártvezetőség beszámolójának a gazdasági munkát érintő megállapításai egyértelműen bizonyítják, eredményes termelési agitá- ciót folytattak 1983-ban a párttagok a besenyszögi termelőszövetkezetben. Az ál- latenyésztők a szokásosnál nagyobb súlyra hizlalt vágómarhák és a tervezettnél több tenyésztojás értékesítésével, valamint nagy mennyiségű bárány bérhizlalásával enyhítették a közös gazdaság pénzügyi gondjait. A minimális beruházással létrehozott új melléküzemágak — a Mezőgép Vállalatnak végzett ipari bérmunka, a műanyag öntözőcsövek gyártása, és a húsz helybeli asszonynak, lánynak munkát adó varroda — csaknem ötmillió forintot pótoltak vissza az árbevételkiesésből. Mindezek révén, bár sem az árbevételi, sem a nyereségtervét nem tudta maradéktalanul teljesíteni, az aszály okozta károk ellenére talpon maradt a Kossuth Tsz. Számot adva egy újszerű, a nagyközségi pártbizottságtól kapott feladat végrehajtásáról, arra is választ adott a vezetőségi beszámoló, hogy mi a „titka” a besenyszögi termelőszövetkezet pártalap- szervezetben végzett termelési agitáció sikerességének. A mostani év végi taggyűlés előtt ugyanis nem csak a kommunista munkatársaikkal beszélgettek el a vezetőségi t£gok és a csoportbizalmiak, hanem mintegy félszáz pártonkívülivel is szót váltottak arról, hogyan ítélik meg az alapszervezet és az abban tevékenykedő tagok munkáját. A megkérdezettek véleménye alapján a szövetkezeti tagság körében tekintélyük van a párttagoknak, akik a munkahelyi közösségekben nem csak szószólói a nehezebb, az újabb feladatoknak, hanem kezdeményezéseikkel, szorgalmukkal maguk is példát mutatnak a végrehajtásban. Ennek köszönhető elsősorban, hogy a nagyközség legnagyobb — a településen élő, dolgozó párttagok egynegyedét egyesítő alapszervezetében — végzett politikai tevékenység eredményesen segítette az egyre bonyolultabb közgazdasági környezetben, rendkívül kedvezőtlen időjárás közepette folytatott gazdasági munkát. T. F. Az Intranszmas tervei Piaci hálózat a tőkés országokban Az Intranszimas magyar— bolgár társaság a tőkés országokban az idén kezdte meg piaci hálózatának kiépítését. Bővítette kapcsolatait a szocialista partnerekkel, és versenyképes kínálatának javítására a vállalat szakemberei új, korszerű gyártmányok kifejlesztéséhez látták hozzá.,’Mindezzel a vállalat nemcsak korábban megszerzett külpiaci pozícióit akarja megőrizni, hanem egyben a recessziót követő gyorsabb növekedés időszakára is készül. Müller Tamás, az Intranszmas kereskedelmi igazgatója elmondotta: vállalatuk — amely főként raktárak és anyagmozgatási rendszerek tervezésével és kivitelezésével foglalkozik, illetve részt vesz fővállalkozóként ilyen létesítmények exportjában — az utóbbi éveikben viszonylag nehéz helyzetbe került. Nehezültek a külpiaci értékesítés feltételei, s ezzel párhuzamosan a hazai alvállalkozók fokozatosan emelték áraikat. Versenyképességének fenntartására a vállalat hozzákezdett külpiaci szervezetének kiépítéséhez és gyártmányszerkezetének korszerűsítéséhez. Az idén a legfontosabb fizetőképes tőkés piacokon, így az NSZK-ban, Olaszországban és a skandináv országokban ügynöki hálózatot hozott létre az Intranszmas. Már korábban részt vett az NSZK- ban több autógyár rekonstrukciójában, most pedig újabb megállapodást készítenek elő. A svédországi Volvo céggel is tárgyalásokat kezdtek. Külföldi partnereikkel nemcsak a helyi piacon működnek együtt, hanem lehetőséget keresnek harmadikpiaci vállalkozásokra is. Például olasz partnerükkel Líbiába szállítandó acélszerkezetes épületek, hangárok és raktárak exportjára tettek közösen ajánlatot. A magyar—bolgár társaság az idén kiterjedt piackutatást végzett két szocialista országban, Csehszlovákiában és az NDK-ban is. Mindezek eredményeként a hagyományos anyagmozgatási és raktározási rendszerek és gépek exportja melletti profilbővítésként az idén először füst- gáz-portalanító berendezéseket is szállítottak az NDK- ba. A Gisag kombináttal nagyszabású vállalkozás előkészítéséről folytatnak tárgyalásokat, s ha ezek sikerre vezetnek, lehetővé válik, hogy a két vállalat a Szovjetunióban. 1985 és 1990 között több mint 100 öntöde rekonstrukciójában működjék közre. Pokoli katlan: többemeletnyi magas lángoszlop, kísérteties földöntúli dübörgés; iszonyatos hőség. Mintha ki akarna szakadni önmagából a föld. Gázkitörés. Riadtan kapja föl fejét mindenki: mi történt?! Hogyan következhetett be? E kérdések kavarognak az ott dolgozókban. az őértük és a közös vagyon pusztulásáért aggódó állampolgárban, az ember- feletti erőfeszítéssel küzdő mentőcsoportban. És természetesen azokban, akik hivatásszerűen a „hogyan”-ra keresik a választ. Kik ők? A bányaműszaki felügyelőség munkatársai. A hivatal szinte észrevétlenül bújik meg Szolnokon, a Tisza mozival szemben álló házak között. 1969 óta működik, létrehozásában fő szerepet a földgáz- és kő- olajkutatásnak a hatvanas esztendőkben történt föllen- lüdése játszott. Addig a budapesti felügyelőség látta el az egész Alföldet. Ez idő szerint a szolnoki hivatal az Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség hét kerületi felügyelőségeinek egyike, elsősorban az olajosok tartoznak hatáskörébe. A szolnoki „hivatal” tizenhat munkatársat foglalkoztat, köztük kilenc mérnököt és két technikust. Hz olajtól a trágyázásig — Mik a feladataik? — Hatáskörünk meglehetősen összetett — tájékoztat Simon Norbert, aki 22 éve dolgozik a bányahatóságnál, s hat esztendeje Irányítja a szolnoki felügyelőséget —, hiszen a Dunától keletre, Pest megye kivételével, a kőolaj-, földgáz- és geofizikai kutatásókat. illetve a termelést, valamint a pb- töltőüzemeket, a gyógy- és termálvizeket adó kutakat mi ellenőrizzük. Bács-Kis- kun, Békés. Csongrád és Szolnok megyében az- agyagot. homokot, illetve kavicsot, külszíni fejtéseket mi felügyeljük, nevezetesen a Dél-alföldi Tégla- és Cserép- \ ipari Vállalat összes bányáját. az Alföldi Téglaipari Vállalat külfejtéseinek egy részét és a négy megye csaknem száz mezőgazdasági nagyüzemének homokbányáit, mi több Bács-Kiskun tőzegbányáit is. — Mit jelent mindez konkrétan? — Szervünk engedélyezi a műszaki üzemi terveket, az új bányák megnyitását”. Figyelemmel kísérjük, megfelelő-e a kutatás; hogyan gazdálkodnak a föld mellében rejlő ásványkincsekkel, hiszen azok nemzeti vagyonunk részei. Továbbá: mi ellenőrizzük a termelési technológiákat. vagyis azt. hogy a műszaki előírások betartásával folyik-e az ásványkincs felszínre hozása. A fölsorolás, a feladatok taglalása még nem ér véget. — Ugyancsak -a mi engedélyünkkel s felügyeletünkkel zajlik le az épületek bontása, a geofizikai kutatásoknál alkalmazott ipari robbantások, s a mezőgazdaságban a szervestrágya robbantásos terítése. Nemkülönben a városi gázvezetékek épitése, s a gázszolgáltatás is. Szakhatóságként véleményezzük a vízkutak fúrási terveit, kontrolláljuk a fúrásokat. Hogv többször ne történjék meg Mint Simon Norbert szavaiból is kitűnik: a felügyelőség építési, szabálysértési és tűzvédelmi hatóság. A biztonságtechnikai jellegből fakadóan azonban a felügye- .lőséghez tartozó területen működő kőolaj- s földgázkutatókat. illetve a termelő vállalatok dolgozóit is ők vizsgáztatják. A hivatal egy- egy munkatársa égy esztendő folyamán csaknem 80 műszakot tölt kinn — Egertől Battonyáig járják a kutatócsoportokat, az üzemeket. — Teendőik közül melyek a legveszélyesebbek? — Az olajbányászat. Kutatás terén a kitörés, termelésben a tűz és a robbanás. A súlyos üzemzavarok mérhetetlenül nagy károkat okoznak, nagy a balesetveszély — kivizsgálásuk tehát méginkább szükséges. Alapos, szakszerű munkát igényel. A felelősség megállapítása mellett az ökok föltárása azért is szükséges, hogy hasonló eset másutt ne fordulhasson elő, hogy a Ihé/Lysz,ínelés során szerzett *” tapasztalatok, tanulságok révén megelőzzük a bajt. Elsődleges célunk: a megelőzés. A kitöréseknél viszont nem csupán az okokat kutatjuk, de a mentési munkálatok megtervezéséből is részt vállalunk. — A vizsgálatok alapján ön miként vélekedik: miért következnek be a kitörések, a balesetek? — Ezek a nagyvállalatok általában a világszint mércéjével nézve is elfogadható technológiával rendelkeznek, így, sajnos, azt kell mondanom, hogy többnyire műszaki gondatlanság, személyi mulasztások szülik a bajt. Ebben jórészt az is közrejátszik, hogy az olajosok között nagy, csaknem huszonöt százalékos a fluktuáció ... — Hogyan zárják ezt az évet? — Eddig három kitörésünk volt: Battonyánál és Szeghalomnál fúrás közben, Hajdúszoboszló mellett termelő kúton következett be. Szerencsére, ezek kevésbé voltak veszélyesek, baleset nem történt. Kiemelendő, hogy bár sajnálatosan sok a kitörés hazánkban, ennek ellenére a súlyos sérülést és az elhalálozást mindeddig sikerült elkerülni. Azt viszont le kell szögeznem: nagyobb munkafegyelemmel sok-sok probléma kiküszöbölhető lenne! S ha mégsem? Akkor olvashatjuk, hallhatjuk súlyosabb esetben ezt: „A rendőrség szakértők bevonásával folytatja a vizsgálatot ...” A komolyabb következményekkel járó múlasz- tás ok-okozati összefüggéseit a helyszínelés (tárgyi bizonyítékok gyűjtése, vallomások) alapján földerítik, melyet a bűnvádi följelentés követ. A helyszínelés az eljárás alapja. — Engedékenység? — Súlyosabb esetben , eljárási kényszer vonatkozik ránk, melyet törvényrendeletek szabnak meg, tehát kötelező érvényű. Ha csekélyebb a baj, vagy első alkalommal vétkezik az illető, figyelmeztetést adunk. — Szubjektivitás? — A „haragszom rád”-nak nincs helye munkánkban. Eljárásaink törvényességét egybéként a megyei ügyészség rendszeresen ellenőrzi. (iKözbevetőleg: már jóideje megfelelőnek minősítik a felügyelőség munkáját.) Együtt a termelőkkel — Népszerűség? — Ügy hiszem, ezt alapvetően befolyásolja az, hogy a vállalatok, a dolgozók zöme jól tudja: értük s nem ellenük vagyunk. S intézkedéseink a megelőzést szolgálják. Mi a felügyelőség munkájának haszna? Az anyagi károk viszonylag jól mérhetők, de az emberélet. . . Mégis, a baleset utáni helyreállításra fordított munka, idő s pénz megtakarítása érdekében cselekedve, talán azért tesz a legtöbbet a felügyelőség. Munkatársai ezért tartják fontosabbnak a szabálysértésekért évente behajtott 70—100 ezer forintnál a gondosan végzett ellenőrzéseikért járó évi 800 ezer, egymillió forintos bevételt. Sz. Tamás Tibor Igen közkedvelt a megye boltjaiban a kunsági gomolya sajt. Ezt a terméket a tiszafüredi Kuntej gyártja, évente 180 tonnát készít. Képünk az érlelőben készült fl megyei pártbizottság levele a Néplap dolgozóihoz Kedves elvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspárt Szolnok megyei Bizottsága nevében köszöntőm a szerkesztőség valamennyi dolgozóját a magyar sajtó napja alkalmából. Megelégedéssel nyugtázható, hogy a lap munkatársai az elmúlt időszakban is elvi tisztasággal közvetítették pártunk politikáját, erősítették a tömegkapcsolatokat, tudatosították a d/olgozók- b an közös munkánk ■eredményeit, segítették gondjaink megértetését, megalapozott bírálattal léptek fel a hibás jelenségek ellen, mozgósították megyénk lakóit az élet megváltozott, új követelményeihez való cselekvő igazodásra. Elkötelezett, felelősség- teljes munkájukat megköszönve kérjük, hogy a jövőben is hasonlóan jó politikai érzékkel és tudatossággal tükrözzék sokszínű, változó világunkat, segítsék a XII. kongresszuson megjelölt célok maradéktalan teljesítését, Szolnok megye további fejlődését, szocialista társadalmunk építését. További sikereket, erőt, egészséget kívánok a Szolnok megyei Néplap valamennyi dolgozójának. Elvtársi üdvözlettel: Majoros Károly, a megyei pártbizottság első titkára _____________________ A magyar sajtó napja alkalmából Megemlékezéseit, koszorúzások, kitüntetések Tegnap ünnepi ülést tartott a Magyar Újságírók Országos Szövetségének választmánya a MUOSZ székházában. Kékesdi Gyula, a szövetség Aranytoll-bizottságának elnöke átadta az Arany Emléktoliakat, amelyekkel a MUOSZ választmánya a szocialista újságírásban kifejtett több évtizedes tevékenységet ismeri el. Az idén 12 újságíró kapott Arany Tollat. Az ünnepségen Pálfy József felolvasta a Szovjet Újságíró Szövetség üdvözlő táviratát, amelyben a szovjet kollegák sok sikert és jó egészséget kívántak a magyar újságíróknak. Ezt követően az újságíró szövetség székházának Rózsa Ferenc termében megkoszorúzták az első magyar legális kommunista lap, a Vörös Újság márvány emléktábláját. Az MSZMP KB agitációs és propaganda osztálya nevében koszorút helyezett el Karvalics László osztályvezető-helyettes és Bereczki Gyula alosztályvezető, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala képviseletében Bajnok Zsolt államtitkár, a TH elnöke és Simon Ferenc elnökhelyettes. A MUOSZ koszorúját Pálfy József elnök és Megyeri Károly főtitkár helyezte el. A sajtónapi ünnepséget baráti találkozó követte. * * * Munkája elismeréséül a Munkásőrség Országos Parancsnoksága sajtónapi ünnepségén Nagy Zsolt, lapunk fotórovatának vezetője a Haza Szolgálatáért Érdemérem ezüst fokozatát, a Honvédelmi Minisztériumiján Simon Béla főmunkatársunk a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát kapta. A SZÖVOSZ sajtónapi ünnepségén a Kiváló Szövetkezeti Munkáért' kitüntetést vette át Sóskúti Júlia rovatvezető.
