Szolnok Megyei Néplap, 1983. december (34. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-06 / 287. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 1983. DECEMBER 6. Német nemzetiség Befejeződött a szövetség kongresszusa I Keddi jegyzetünk*!----S portudvar félpénzért Búbos kemence a fóliaházban Energiatakarékos megoldások alkalmazásával igyekszenek gazdaságosabbá tenni a téli-tavaszi primőrtermelést a baranyai kertészek. A tüzelőolaj drágulása ugyanis annyira megnövelte a termelési költségeket, hogy sokan abba is hagyták a korai zöldséghajtatást, a többiek pedig a piacon kerestek maguknak kárpótlást. A fogyasztói ár emelésének azonban határt szab a kereslet-kínálat törvénye, ezért a primőrkertészek most a költségek csökkentésével akarják ismét jövedelmezővé tenni a munkájukat. A nap energiáját hasznosító fóliaházak műanyag leple átengedi a napsugarakat, megóvja a növényeket a fagytól, széltől. A hideg éjszakákon és a borús napokon azonban fűteni kell a napfény pótlására. Némelyek búboskemencét építettek a fóliaházban, ebben igen gazdaságosan lehet tüzelni és kitűnő a hőtartása. Egyes helyeken napfényt pótló halogénlámpák alatt nevelik a palántákat. Évszázados hagyományai vannak a zöldség-gyümölcs termesztésének a Jászságban, különösen a tájegység homokos talajú, észak-nyugati részén. Az ottani földéken gazdálkodó mezőgazdasági nagyüzemek kertészeteiben is, nemcsak a települések lakóinak kert jeiben, ré- gente nagy mennyiségű paprika. paradicsom és káposztaféle termett. Az utóbbi években azonban — mintáz ágazat közgazdasági feltételeinek közismert, kedvezőtlen változásainak hatására az országban sok helyütt — abban a térségben is jelentősen csökkentette, vagy éppen meg is szüntette a termelőszövetkezetek egy része a szántóföldi zöldségtermesztést. A kis- és középtermelők ezt nem tudták ellensúlyozni. Olyannyira nem, hogy az 1970. évihez hasonlítva a felére csökkent a zöldség-gyümölcsfelhozatal szerte a jászsági piacokon, de elsősorban Jászberényben. Összefogásban látták a megoldást Az éllátás színvonalának romlásához nagyban hozzájárult az is, hogy a helyi felvásárlási hiányosságok miatt, a kiskertekben, fólia- kertészetekben termelt áruk zöme — ahelyett, hogy a helyi lakosság asztalára került volna — a közeli főváros piacain, a Lehelen, a Garain. a Bosnyákon talált gazdára, vagy viszonteladóra. A helyi árualapok fokozott „kiáramlása” a jászsági településeken mindinkább a választék és a minőség romlásához, valamint jelentős áraránytalanságokhoz vezetett. Az ellátást a különböző pártrendezvényeken, a tanácstagi beszámolókon és tanácsüléseken, valamint a Hazafias Népfront fórumain már kritikusnak minősítették a problémákat felvető lakosok. Ezért is tűzte napirendre a témát kibővített vezetői ülésén a jászberényi városi-járási pártbizottság. Részt vettek a tanácskozáson négy jászsági termelő- szövetkezet, a Zöldért Vállalat és az Egyesiült jászsági Áfész vezetői, tehát a termelésben, a felvásárlásban és a forgalmazásban érdekeltek is. A meghívottak konstruktív javaslatot tettek a járás és a város párt- és Vasárnap befejeződött a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetségének VI. kongresszusa az MSZMP pest megyei bizottsága Oktatási Igazgatóságának épületében. Jelen volt a tanácskozáson Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. A kongresszus második napján szólalt fel S. Hegedűs László, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára. Beszédében többek között rámutatott: a szocializmust szolgáló társadalmi egység fenntartása és erősítése csak a nemzetiségek egyetértésével lehet teljes. De a nemzetiségi lét és fejlődés viszont csak a társadalmi egység talaján biztonságos és perspektivikus. A vitában felszólalt küldöttek — akik anyanyelvükön fejtették ki véleményüket, javaslataikat — megelégedéssel állapították meg: a magyarországi németek köá Hatni vezetésének: a megyei pártbizottság 1982 novemberi ülésén hozott. a mezőgazdasági társulások; és gazdasági együttműködések helyzetéről és feladatairól szóló állásfoglalása szellemében, létrehoznák a térség- tjén egy zöldség-gyümölcs- élelmiszer termeltető, felvásárló és értékesítő gazdasági társulást. A javaslatot elfogadta a kibővített vezetőségi ülés, és a mezőgazdasági nagyüzemék:, a fogyasztási szövetkezet és a vállalatok képviselői hamarosan összeültek a társasági szerződés aláírására. A társulás alapvető feladata, hogy a tagók koncentrált anyagi eszközeit jövedelmezően hasznosítva, elősegítse a térségben a nagyüzemi zöldségtermesztés fellendítését, a termelés növelésére és a helyi értékesítésre ösztönözze a kistermelőket, a kertbarát körök és a ^mezőgazdaságii szakcsoportok tagjait. Ezenkívül biztonságosabb, rugalmasabb felvásárlási feltételeket teremtsen, és javítsa a zöld- ség-gyümölesértékesítési körülményeket. Ez utóbbi érdekében a társulás —amelynek gesztorszerepére az Egyesült Jászsági Áfész vállalkozott — egy zöldség-gyü- mölcs-élelmiiszer szákáruház létrehozását kezdeményezte Jászberényben. A társasági szerződés aláírását követően meg is kezdték az 500 négyzetméter alapterületű üzletház terveztetését. A dokumentumok elkészítését ez év végére ígérte a Szolnokterv, tehát kora tavasszal már a kivitelezéshez is hozzákezdhet a Jászsági Építőipari Szövetkezet. Nyitvatartás a hét minden napján A Jászság valamennyi, azaz mind a tizenöt termelőszövetkezete, az Egyesült Jászsági Áfész, a Jásatej Közös Vállalat, a Zöldért, a Jászsági Állami Gazdaság és a Hűtőgépgyár alkotják a társulás partnerkörét. A 20 gazdasági egység — fejlesztési lehetőségeikhez mérten 300 ezertől másfélmillió forintig terjedő összegben — adja össze a szakáruház felépítéséhez és berendezéséhez szükséges 16 millió forintot. A kivitelezés megrében érvényesül a párt lenini nemzetiségi politikája, a párt és az állami helyi szervek azon munkálkodnak, hogy létrehozzák a nemzetiségi létük megőrzéséhez szükséges feltételeket. A kétpapos tanácskozás vitáját Hambuch Géza, a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetségének főtitkára összegezte. A kongresszus egyhangúlag elfogadta a beszámolót és a határozati javaslatot. A továbbiakban elfogadta a szövetség alapszabályának módosítására tett javaslatokat, majd megválasztotta a száztagú országos választmányt. Ez a testület titkos szavazással megválasztotta az elnökséget: elnök újra Szende Béla, főtitkár pedig ismét Hambuch Géza lett. Befejezésül Gazsó Ferenc művelődési miniszterhelyettes köszöntötte az újonnan megválasztott országos választmányt és elnökséget. kezdéséhez szükséges 5 millió forintot már átutalták a társulásnak, a többi pénzt 1984 első negyedévének végén biztosítják. Ügy tervezi a társulás, hogy a hét minden napján, tehát a lakossági igényeknek megfelelően szombaton és vasárnap is nyitva tart majd az áruház, amely Jászberény központi részén épül fel. Az építkezés helyén már megkezdték a tereprendezést, és várhatóan 1984 novemberében átadják a létesítményt, amelynek megvalósításában, hűtő- és klímatechnikai berendezésének felszerelésében kíván részt venni a Hűtőgépgyár. Nemcsak a herényieké lesz Az új üzlet azonban nemcsak a herényieké lesz, hiszen a járási székhelyen tanuló diákok, a környékről bejáró dolgozók is megvásárolhatják majd ott a keresett zöldség- és gyümölcsféléket, élelmiszerárukat. Arra is lehetőség nyílik majd, hogy az áruház, túrajáratök formájában, a jászsági települések ABC-áruházait és zöldségboltjait is ellássa friss áruval. A 207 négyzet- méter alapterületű eladótéren. a másfélmilliós árukészletben nemcsak a jászszent- andrási paradicsomot, a jász- fényszarui zöldpaprikát, a jászdózsai dinnyét, vagy például a jászberényi Zagyvamenti Tsz-ben termett almát és a Jászsági Állami Gazdaság csemegeszőlőjét találhatják majd meg a vásárlók. Az árukészlet negyvenkét százalékát ugyanis alapvető élelmiszerek és a térségben működő szövetkezeti feldolgozóüzemekből kikerülő hús és húskészítmények, tejtermékek alkotják majd. A Jászberényben és a 17 jászsági településen élő lakosság méltán tekint nagy várakozással a nemrég megalakult gazdasági társulás tevékenysége elé, remélve, hogy a helyi árualapok növelése, a felvásárlási és az értékesítési feltételek javítása. az áru és a fogyasztók közötti távolság csökkentése révén több. jobb minőségű és olcsóbb zöldséghez, gyümölcshöz juthat majd. Temesközy Ferenc IIKNEB elnöke a megyében Tegnap délelőtt Szakali József, az MSZMP KB tagja, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke, államtitkár Szolnokra érkezett, ellátogatott a városi pártbizottságra, majd Simon Józsefnek, a városi pártbizottság első titkárának kíséretében városnéző körúton volt. Délután Szakali József részt vett és felszólalt a rákóczifalvi Rákóczi Termelőszövetkezet VI-os számú pártalapszervezetének beszámoló taggyűlésén. A késő délutáni órákban pedig találkozott Majoros Károlyival, a megyei pártbizottság első titkárával és Mohácsi Ottóval, a megyei tanács elnökével, akikkel aktuális belpolitikai kérdésekről tárgyalt. Ankét és kiállítás Energetikai ankétot tartanak holnap Szolnokon a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban. A programot a megyei tanács vb ipari osztálya, az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület megyei szervezete és a Körzeti Energiafelügyelet szervezi. A szakmai esemény résztvevői többek között hallhatnak azokról az energetikai berendezésekről, amelyek az ipar szolgálatában állnak, s azokról, amelyek a mező- gazdasági melléktermékek hasznosítására készültek. Az ankét idején a művelődési központ földszinti termében termékismertető kiállítás színesíti az energetikai programot. Kukoricából készült édesítőszer Izocukorral édesítik a szabadegyházi Izocukor és Szeszipari Vállalat új termékeit, a természetes alapanyagokból készülő feketeribizli, meggy és szamóca sztár italokat. A kukoricából készült édesítőszer alkalmazása azért előnyös, mert magas gyümölcscukor tartalma miatt a szokottnál jobban érvényre juttatja a természetes alapanyagok aromáját, jobb ízű. A sztár család legújabb tagjaiból — amelyeknek készítését a közelmúltban kezdték meg Szabadegyházán —, az idén ötmillió, két deciliteres palackot szállítanak az üzletekbe, főként Fejér, Baranya, Tolna és Komárom megyébe. Milyen egy tipikus iskolaudvar? Általában földes, esetleg salakos, olykor keskeny téglákkal, betonjárdával szegélyezve, amelyek azért nem akadályozzák meg az anyaföldet, meg a szénmaradványokat abban, hogy nyáron, egy hagyományos alföldi forgószélben légi útra keljenek. Viszont ha a zimankósabb hetekben erednek meg a felhők csatornái, egy-egy udvar a lecsapolás előtti hansági mocsárrendszert idézi. Ehhez hasonló volt a karcagi, Kálvin úti Általános Iskola belső udvara is. Nem beszélve arról, hogy a létesítmény a maga 800 tanulójával a legnépesebb helybeli gyermekintézmény, ráadásul három éve immár testnevelés tagozatos iskolaként ismerik. Ügy is mondhatnánk, a helybeli sporttehetségek fontos képzési központja. Sokszor hangoztatták: a meglévő tornatermen kívül jó lenne valamit kezdeni ezzel a koszos, poros udvarral, ha már annyit beszélünk a testi nevelés fontosságáról, jelentőségéről. Az elképzelést tettek követték,: öszszeültek az iskola irányítói, nevelői, a szülői munkaközösség vezetői. Szoroztak, osztottak, de a meglévő 400 ezer forintról kiderült, nem sokra futja. Kiszámolták, hogy ebből az összegből csak az udvar felét lehet bitumenezni, vagy még annyit sem. Mit tehettek, ha csak félpénzzel rendelkeztek. Értekezleteken, különböző összejöveteleken megkérték az édesanyákat és az édesapákat: segítsenek a sportpálya kialakításában, az udvar portalanított ré- ■ szének bővítésében, a keA következő években a Transelektro külkereskedelmi Vállalat csak akkor tudja megőrizni, bővíteni .piacát a villamos-háztartási berendezések exportjában, ha az ipar időben átáll új, keresettebb és gazdaságosabban exportálható készüléktípusok sorozatgyártására. Ez persze nem minden termék esetében jelenti azt, hogy a mai exportkínálat nem felel meg a külpiaci igényeknek, de néhány gyártmány, például a lábon álló tűzhelyek már korszerűtlenek, és csak nehezen és olcsón értékesíthetők. Egyebek közt ezt mondrítés melletti területek parkosításában. A hívó szónak lett foganatja: jöttek: a szülők, a szocialista brigádok, a vállalatok, a szövetkezetek dolgozói: miben segíthetnének. Most már csak egyeztetni, a munka- folyamatok szerint sorolni, kellett a jelentkezőket. Így már májusban elkezdődhetett a munka a hétvégeken. A Szolnak megyei Víz- és Csatornamű Vállalat helyi üzemigazgatóságának dolgozói 20—25 centiméter mélyen felásták az udvar talaját, a Magyar—Bolgár Barátság Termelőszövetkezet teherautói pedig elszállították a tengernyi földet.’ Helyükre a Tégla- és Cserépipari Vállalat téglatörmeléket hozatott, a tömörítést azután a Városgazdálkodási Vállalat szakemberei végezték. A tűzoltók a régi, útban lévő kerítést bontották le, az Aszfaltútépítő Vállalat örményesi üzemegysége pedig rekordgyorsasággal terítette rá az aszfaltszőnyeget a területre. A parkkialakításban pedig a Május 1. Termelő- szövetkezet jeleskedett. Dolgoztak a szülők, a nevelők, a gyermekek: öt hónap alatt olyan sportudvar létesült, ahol bitumenes kézilabda- és kosárlabdapálya, illetve hatalmas összefüggő portalanított terület van. Az értéke szerény becslések szerint is mintegy egymillió forint. A lelkesedést látva a „félpénzért” épített sportudvar további gyarapítása, szépítése is elképzelhető. Pénzért is, meg társadalmi segítséggel is-, amelyre már eddig szép példát szolgáltatott ez a karcagi gyermek- intézmény. D. Szabó Miklós ta el Kozma Miklós, a Transelektro vezérigazgatója a vállalat tegnapi sajtótájékoztatóján, amikor a háztartási és a vendéglátóipari berendezések és készülékek exportlehetőségeiről szólt. Háztartási készülékekből az idén 14—15 millió rubel értékben szállítottak a szocialista országokba, és mintegy 40 millió márka értékben a konvertibilis elszámolású országokba. E termékekből a kivitel lényegében nem növekedett, viszont a vendéglátóipari és áruházi berendezések exportja dinamikusan fejlődött. November közepén adták át a jászapáti Vas- és Zománcipari Szövetkezet új üzemcsarnokát. A jászkiséri Lenin Termelőszövetkezet építőipari ágazata vállalta a mintegy 10 millió forintos beruházás kivitelezését. Tereprendezéstől átadásig egy év Társulás a Jászság zöldség-gyümölcs ellátásának javítására Áruházat is építenek termékeiknek Háztartási gépek, áruházi berendezések exportja
