Szolnok Megyei Néplap, 1983. december (34. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-31 / 307. szám

1983. DECEMBER 31. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Milyen lesz a jövő egyeteme, főiskolája? Korszerűsítés előtt a felsőoktatás Az utóbbi évtizedekben jelentős fejlő­dés jellemezte a felsőfokú oktatást. Gyarapodott az in­tézmények száma, növeke­dett a hallgatók, oktatók ará­nya. Amíg az 1960—61-es tan­évben a negyvenhárom egye­temen, főiskolán alig har­mincezer nappali tagozatos hallgató tanult, addig az 1980—81-es tanévben már több mint 64 ezer fiatal ké­szült választott hivatására ötvenhét felsőoktatási intéz­ményünk valamelyikén. A hallgatói létszám alakulása egyben azt is jelzi, hogy a 18—22 éves korosztályban megnövekedett az érdeklődés a tanulás, a magasabb szin­tű képzettség megszerzése iránt. Jelenleg a jelzett kor­osztály 9,2 százaléka — több mint a duplája az 1960—61- es tanévnek — egyetemi vagy főiskolai hallgató. Felsőoktatásunk — mint azt azt az MSZMP Politikai Bizottságának 1981. február 3-i, a felsőoktatás helyzeté­ről és fejlesztésének felada­tairól hozott határozata meg­állapítja — teljesítette alap­vető feladatait. Kellő számú, megfelelő felkészültségű szakembert adott a szocialis­ta gazdaság és társadalom valamennyi területének, a munkás- és parasztszárma­zású fiatalok tömegei szá­mára tette lehetővé a felső­fokú szakképzettség megszer­zését. Az értelmiség szaktu­dása, elkötelezettsége érezte­ti hatását gazdasági, társa­dalmi életünk eredménye­iben. Jövőnk, terveink megvaló­sítása, azonban az eddiginél is nagyobb szerepet szán az értelmiségnek. Népgazdasá­gunk intenzív minőségi ja­vítása, amely elválaszthatat­lan társadalmi, politikai vi­szonyaink fejlődésétől, olyan szakembereket igényel, akik képesek a tudomány ered­ményeinek gyors gyakorlati alkalmazására,, elkötelezutt- ség, állandó megújulási kész­ség, rugalmasság jellemzi őket. Ugyanakkor a maga­sabb színvonalú szaktudás mellett szélesebb körű, sok­rétűbb általános műveltsé­get is igényel társadalmunk a fiatal diplomásoktól. A követelményeknek azonban csak úgy tehet eleget a fel­sőoktatás, ha korszerűsödik, az igényekhez jobban igazo­dik. A Politikai Bizottság hatá­rozata nyomán elkészült a felsőoktatás 2000-ig terjedő átfogó fejlesztésének kerva, amelyet az egyetemek, főis­kolák szakmai vitája, javas­A Vígszínházban Weöres­bemutatóra készülnek A fővárosban január vé­gén harmadik alkalommal rendeznek Weöres-bemuta- tót: a Vígszínházban Valló Péter állítja színpadra A kétfejű fenevad, avagy Pécs 1686-ban című drámát. Weöres Sándor színjátékai kintiül 'A| (holdbéli csónakos és az Octopus a legismertebb, előbbit a Thália Színház, utóbbit a fővárosban a Nem­zeti Színház játszotta. A Vígszínház az író színjátékai közül azt választotta, amely a török európai uralmának hanyatlása idején játszó­dik. A mű a történelem fé­lelmetes zűrzavarát ábrázol­ja: a korabeli Magyarorszá­gon teljes az anarchia, ma­gyarok, törökök és németek állnak egymással szemben az emberi, politikai hovatarto­zás bizonytalanságában. A magyarok között van refor­mátus és katolikus, kurtane­mes és felvidéki gróf, a tö­rökök táborában tatárok és zsidók, míg a németek egyik fele a császárhoz, másik fele a szultánhoz húz. latai után decemberben a kormány elé terjesztett a Művelődési Minisztérium. A közeljövőben pedig az or­szággyűlés is napirendre tű­zi az oktatás fejesztésének programját. A korszerűsítés tartalmi, szervezeti változásokat irá­nyoz elő, amelyek megvaló­sítása elsősorban gazdasági helyzetünkből adódóan fo­lyamatosan történik. A leg­fontosabb feladatokat a tar­talmi változások tükrözik, s egyben ezek ' a legsürgetőbb tennivalók is. Ráadásul ezek jó része kevésbé pénz­igényes. A tartalmi munka korszerűsítése a következő néhány év feladata lesz, amely a képzési programra, a tananyagra, s az oktatás módszereire vonatkozik. A távlati fejlesztésben viszont jobbára szerkezeti változá­sokra — amelyek az intéz­mények gazdaságosabb mű­ködtetését, összevonását is jelentik — kerül sor. (A jövő egyetemének, fő­iskolájának körvonalai jól kirajzolódnak a javaslatból. Olyan iskolákká kell válni a felsőoktatási intézmények­nek, amelyek rugalmasan ké­pesek változni, megújulni a társadalom igényei szerint,- átfogják a felsőfokú szakem­berképzés és továbbképzés rendszerét, egyszersmind legfőbb kutató műhelyei a különböző tudományágak­nak, szellemi centrumai az adott körzetnek. A felsőoktatás megújulását hagy érdeklődéssel, tennia- karássai fogadták megyénk főiskoláin is. Elsősorban a tartalmi változtatásokhoz szükséges belső tartalékok fel­tárásának lehetőségeit vitat­ták meg. S ez annál is inkább dicséretes törekvés, mert ezekhez még csak különö­sebb anyagi támogatásra sincs szükség, s a megvaló­sításukra hamarosan sor ke­rülhet. A Jászberényi Taní­tóképző Főiskolán, a DATE mezőtúri mezőgazdasági gé­pészeti főiskolai karán, a Ke­reskedelmi és Vendéglátó­ipari Főiskola szolnoki tago­zatán a tudományos munká­ban jelentős helyet kaptak a tantárgyi korszerűsítést szol­gáló, s a módszertani kutatá­sok. Készülnek az új jegy­zetek, segédanyagok. Mező­túron az anyagvizsgáló labo­ratórium és a számítóköz­pont üzembe állításával ja­vulnak a tárgyi feltételek, s ezáltal is lehetővé válik a korszerűbb oktatás. A felsőoktatás fejlesztésé­hez szorosan kapcsolódik a Jászberényi Tanítóképző Fő­iskola kutatása, amely tár­Bár a filmgyártásban a ta­vaszi-nyári hónapok a leg­élénkebbje, maradt munkja az év végére is. A külső hely­színek helyett most elsősor­ban a műtermek, a stúdiók és a vágószobák környékén találhatók a stábok. Az utób­bi hetek munkájának ered­ményeiként az év végére több új. magyar játékfilm készült el a Magyar Filmgyártó Vál­lalatnál Ezek az alkotások már a jövő esztendő mozi­programját gazdagítják, és többségük a 16. Magyar Já­tékfilm Szemlén — február 10—15 között — a közönség elé kerül. Kovács András rendező Szeretők című film­je a napokban került le a vágóasztalokról, s ugyancsak elkészült Fábri Zoltán Gyer­tek el a névnapomra című munkája. (Kovács András egyébként! rövidesen újra forgat; Vörös grófnő címmel a Károlyi házaspár életéről készít filmet.) Makk Károly magyar—amerikai kopro- dukciós filmje, — a Játszani caszintű kísérlet, s a tanító- és az óvónőképzés tartalmi- szervezeti közelítésének! le­hetőségeit, kérdéseit vizs­gálja. A kutatás eredményeit majd a felsőoktatás szerke­zeti változtatásainál haszno­sítja a minisztérium. Ugyan­csak összefügg a korszerűsí­téssel az az országos kutatás, amelynek során a főiskola oktatói a fiatal tanítók pá­lyakezdésének jellemzőit mérik fel. A tapasztalatok sok segítséget adhatnak a ta­nítóképzés fejlesztéséhez. Mindhárom felsőoktatási intézményben előtérbe he­lyezik a nyelvtanulást, nyelv- oktatást is. A már nyelvvizs­gával rendelkező, vagy a je­lenleg intenzív myelvtanfoi- lyamon tanuló oktatókra há­rul majd a hallgatók nyelv- oktatása. A felsőoktatás kor­szerűsítésének terve ugyanis nagy hangsúlyt fektet az ide­gen nyelvek elsajátítására. Nem véletlenül, hiszen lega­lább két idegen nyelv isme­rete nélkül aligha lehet ma­gas szinten művelni valami­lyen tudományágat, illetve jó színvonalon, alkotó módon dolgozni. Mondhatni, az ér­telmiségi élethez hozzátar­tozik a nyelvtudás. S persze még sok egyéb. S hogy ho­gyan készítenek fel főisko­láink az értemiségi szerepre, arról nemrégiben készített felmérést a megye felsőok­tatási intézményeiben Fábi­ánná dr. Kocsis Lenke, a Jászberényi Tanítóképző Fő­iskola docense. A vizsgálat tapasztalatairól, a további te­endőkről januárban tanács­kozást tartanak majd a há­rom főiskola képviselői. A néhány kiragadott példa — amelyek­kel főiskoláink igyekeznek saját erejükkel is mihama­rább megvalósítani a felső- oktatás korszerűsítését — jól tükrözi a tartalmi mun­ka fejlesztésének időszerű­ségét, jialaszthatatlanságát. Noha a közoktatás korszerű­sítésének csupán egyik lánc­szeme a felsőoktatás, nem véletlenül került ezúttal még­is éppen az egyetemek, fő­iskolák ügye az érdeklődés középpontjába. A felsőokta­tás ilyen arányú fejlesztésé­re az utóbbi évtizedekben még nem került sor. Más­részt az egyetemek, főisko­lák tartalmi munkájának korszerűsítése feltételezi az általános és középiskolák oktató-nevelő munkájának további fejlesztését is, amely jelenleg ugyancsak napiren­den szerepel. — T — kell — az utómunkálatoknál tart, és elkészült Jancsó Miklós Ómega-filmje is. A közelmúltban elkezdődtek a Redl ezredes című produk­ció munkálatai is, amelyben újra együtt dolgozik a Szabó István—Klaus Marta Bran- dauer—Koltai Lajos trió. A budapesti filmfesztivál ibtózlő- és szérvezőbizottsá- gától kapott tájékoztatás sze­rint a versenyre benevezett játék- és dokumentumfilme­ket — a tavalyihoz hasonló­an — a Vörös Csillag és a Horizont filmszínházban ve­rtük. A hivatalos verseny­programon kívül információs vetítéseket is szerveznek a Balázs Béla Stúdió, a Szín­ház- és Filmművészeti Főis­kola, valamint a Televízió új filmjeiből, lillétve a Tv-fil- mek moziváltozataiból. Új magyar filmek Műtermekben, stúdiókban, vágószobákban könyvek Ritkaságok a mezőtúri Dózsa György Gimnázium és Szakközépiskola könyvtárából Sajat Arisztotelész köteteinek borítója az 1200-as évekből származó kódex(?) két lapja Több ezer olyan könyv van az iskola könyvtárában, amely nem kultúrtörténeti ritkaság ugyan, de nemzeti forrásmű: Fényes Elek Ma­gyarországi geographia; szó­tára (Pest. 1851, négy kötet), Görgei Artúr emlékirata (Leipzig, 1852), Klapka György memoárja (Leipzigr 1850), Bél Mátyás két mun­kája, Széchenyi Hi teljének első .kiadása stb. A könyvek sorsa, az em­berek sorsa. A gyűjtemény szerkezetéből következtethe­tünk a gyűjtők, az ajándé­kozók gondolkodására. Ha­gyomány volt, hogy ha az iskola öregdiákjai külhonba mentek, vagy egyáltalán ér­demleges könyvet fedeztek fel valahol, hazahozták az alma mater könyvtárába. Az avatatlan számára is feltűnő, hogy már az első világhábo­rú előtt milyen „rebellis” munkák kerültek Mezőtúrra. Marx és Engels művein kívül a könyvtár büszkesége a Já- szi Oszkár által szerkesztett Huszadik század 1909-től 1918-ig kiadott teljes anyaga. Sombart Werner A szocializ­mus és a szocialista mozga­lom című műve 1908-ban je­lent meg, két évvel később a túri diákok már olvashat­ták. S ezzel megint eljutot­tunk a könyvek hatalmáig: a munikásgimnázium gondo­lata nem véletlenül az öreg iskola falai között valósult meg. Sajnos, az első világhá­ború végetvetett a nagysze­rű kezdeményezésnek. De a könyvek vonzása nem szűnt meg, erősebb mint valaha. Dr. Tolnay a folyóiratokat tároló polcokra mutat: nézze meg, rongyosra olvassák őket... S szinte végszóra bereg a csengő, szünet van, jönnek a diákok ... Tiszai Lajos Dr. Tolnay: Öröm látni, hogy ezek a „vadócoknak” mon­dott gyerekek mennyire von­zódnak a könyvekhez természetesen szépirodalmi kötetek, szakfolyóiratok. A két pólus között ógörög, la- • tin, arab — és még mennyi más — nyelvű könyvek lé­giója. Több mint tizenötezer 1945 előtti kiadású könyv és folyóirat gazdagítja az iskola könyvtárát. Majdhogy azt ír­tam, felbecsülhetetlen érték. Pontatlan lettem volna, bár e körül az igazság. Ahhoz ugyanis, hogy a meglevő könyveket nyilvántarthassák, a könyvtár kutatásra alkal­massá váljék, szakcímlistát kellene készíttetni a messzi évszázadokban kiadott, ezért többszörösen is azonosítási nehézségeket okozó könyvek­ről. Nem egyszerűen fordí­tás; gondokról van tehát szó, bár ez sem elhanyagolható, hiszen az ógörög és a kora­beli arab nyelv specialistái­nak is feladhatja a leckét. Ezek után kérdés igazán a kérdés: a tudomány mikor tárja fel az öreg könyvek tit­kait? 1 Az emlékkönyv, amelyet a mezőtúri Dózsa György Gimnázium és Szakközépis­kola fennállásának 450. év­fordulójára adtak ki. 1980- ban, a tudományosság elvé­nek megfelelően írja, hogy a „kis Debrecen” reformáció idején alapított középiskolá­ja egyike az ország legré­gebbi iskoláinak: megelőzi a híres pataki és debreceni kollégiumot is. Más kutatók véleménye szerint nem az egyik legrégebbi, hanem igenis a legöregebb iskola a túri alma mater. A kultúr- történetileg érdekes vita még nem dőlt el, de témánk­ban ez most másodlagos, fontosabbnak véljük a hely varázsát. Ezt pedig főleg — tisztelet a kornak, az érde­méknek és emlékeknek — az élő hagyatékhoz kötjük, például a könyvek hatalmá­hoz. Létezik még egyáltalán ilyesmi, a könyvek hatalma, hiszen az olvasási kedv csökkenéséről olvashatunk — sajnos — naponta. Én jobban hiszek a jó könyvek igazában, mint a statiszti­káéban. Csökkenhet a könyvtári olvasók száma, ez mérhető, ahogy a könyvke­reskedelem forgalma is. De hogyan lehet mérni az alkal­mi olvasók számát? példa: hány olyan• könyvem „vándorol” barátaimnál, is­merőseimnél, amelyet a bol­tok a „pult alól” — elnézést, akinek nem inge, ne vegye magára — adtak el, s meny­nyi ilyen könyv kerül hoz­zám is olvasásra, azzal, hogyha elolvastam, adjam oda Z-nek. A hely szellemét azonban nem tagadhatjuk. Az öreg is­kola könyvtárának tavaly 39 ezernél is több látogatója volt. Többségük az iskola diákja, a felnőtt látogatók száma alig haladja meg a kétezret. Sokatmondó adat ez így is, meg úgy is, hiszen kétszáz,- huszonnégy tanulója volt ak­kor az iskolának, s közülük kétszázegyen rendszeresen kölcsönöztek a könyvtárból. Dr. Tolnay Gábori,1 a 117 négyzetméteres könyvtár po­lihisztor kezelője ugyan sza­badkozva hozzátette: nagyon sok gyerek azért jött be a könyvtárba, hogy az óraközi szünetekben ne kelljen le­mennie az udvarra. Bizony kell a friss levegő, a mozgás a tanórák közben, tehát nem a célszerűség oldaláról ér­velünk, de azért az is mond valamit, hogy a tanulók in­kább a könyvtárat választot­ták — akár 10—20 percre is. A vonzás nem véletlen, 32 ezer kötetes könyvtára van az öreg iskolának. A legré­gebbi könyv 1546-os kiadás, Ciceró munkáinak alapgyűj­teménye. A sor másik végén a legújabb mezőgazdasági és Fogalmak és mondások értelmező szótára 1607-ből \ MODKIÍN dijam \ l'’E.iI/»1)i;.S 1:;NEK TÜIJKNKTK. A KJ 8 FA LtT> Y-3Á 1;í V A íj UMUdS Kí>: i:-v: : MÁ80Í.UK KÖTET. k üümm w.mm& !. U'lvACB GYÖfUiY BUUÁPESf. ^RMKUN-TÁÍ^t: l$lí. ... ni mm------- I E fontos Lukács-mű 1912-ben már ,,túri könyv” volt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom