Szolnok Megyei Néplap, 1983. december (34. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-30 / 306. szám

1983. DECEMBER 30. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Párt- és tanácsi irányítás Növekszik az önállóság a településeken Beszélgetés a járások megszűnéséről Még egy villanás a motorvonat forgóváz­szerkezetének utolsó darabján. A Libor Mihály mesicrnegeszto készítette varratokat ezután röntgen­vizsgálattal ellenőrzik. A Ganz Villamossági Művek szolnoki gyára kiváló minőségben készítette el a szarajevói és a tuniszi motorvonatok említett szerkezetét Költségcsökkentés — lefaragott normaórák Vonalak Kunhegyesről Az MSZMP Központi Bizottsága 1983. október 12-i ülésén állást foglalt abban, hogy 1984. január 1-től a járások, mint közigazgatási egységek megszűnjenek az országban, növekedjék a városok és községek önállósága és a közigazgatásban egy kétlépcsős, megyei és helyi (városi, községi) irányítás legyen általános az eddigi há­romlépcsős (megyei, járási, helyi) irányítás helyett. Az állásfog­lalás nyomán a járási hivatalok hatáskörének nagyobb része a köfzségi tanácsokhoz kerül, más részüket a városi tanácsok és az erre kijelölt nagyközségi tanácsok látják el. A Központi Bizottság döntött arról, hogy a helyi állami irányítás és közigazgatás to­vábbfejlesztésével egy időben — vagyis január 1-től — a járási pártbizottságok is megszűnjenek és hatáskörüket a városi és az erre kijelölt városi jogú nagyközségi pártbizottságok lássák el a megyei pártbizottság közvetlen irányításával. A Mátra vidékéről Hetvenezer tonna cukor A Mátravidéki Cukorgyá­rak Vállalat két üzemében csütörtök)ön reggel befejez­ték a cukorgyártást. Hatvan­ban és Selypen — 95 napos folyamatos munkával — 5J6 ezer tonna répát dolgoztak fel, s ebből összesen 70 900 tonna cukrot készítettek. Ez volt az egyik legrövidebb idény a cukorgyártásban, aminek oka, hogy az idén ke­vesebb répát kaptak a gyá­rak a tervezettnél. A cukor- kihozatal aránya viszont ma­gasabb volt az előző éveké­nél. A minőség javításához az is hozzájárult, hogy az utóbbli években korszerűsí­tették a Hatvani és a Selypi Cukorgyár műszaki berende­zéseit. A termelés leálltával mind­két gyárban nagyszabású fel­újítási munkálatokat kezd­tek, mindenekelőtt az ener­giafelhasználást racionalizál­ják’. Az egyik legsikeresebb esztendőt zárják az idén a Híradástechnikai Vállalat kunhegyesi gyárában, amely egy viszonylag zökkenőmen­tes fejlődés eredménye. A vállalat öt gyárának élvona­lába tartozó ’70-ben még csu­pán egy kis telep volt, de ’76-tól nagy léptékben in­dult meg a műszaki fejlesz­tés, több mint hetven mil­lió forintos beruházással. Az elmúlt négy év folya­mán megduplázódott a ter­melés. A telefonközpontokat készítő kunhegyesi gyár 1100 dolgozója ’83-lban 142 ezer vonalat szállított a megren­delőknek. Jövőre 150—155 ezer vonal gyártását terve­zik. Az ATSZK 100/2000 típusú telefonközpontok végszerelé­sével hagyományos, elektro­mechanikus rendszerű be­rendezéseket indítanak: út­nak a Szovjetunióba, de e központok színvonala csak­nem azonos a crossbaroké­val. Szovjet terveik szerint készülnek, speciális igénye­ket elégítvén ki. Az idén majd 30 vagon áru hagyja el Kunhegyest, értékük 900 millió forint. Napjainkban már nemcsak forrasztanak a kunhegyesi üzemiben, hanem műszeres vizsgálatokat is végeznek. Ezenkívül — a kooperációs nehézségeket kiküszöbölendő — mind nagyobb mértékben állítanak elő alkatrészeket is: kábelformákat, nyomta­tott áramköröket, fémszerel­vényeket. Az elmúlt két év sorén többszáz alkatrészt „telepítettek le” Kunhegye­sen. Az anyag- és energiataka­rékosság terén úgyszintén fi­gyelemre méltó eredménye­ket értek el: az idén 1,6 mil­lió forintot takarítottak meg, sőt gondos gazdaként ügyel­ve a termelés költségeinek csökkentésére, csaknem száz­ezer normaórát lefaragtak. zeltméteres kertben is ültet­hető egy-két bokor, kisebb díszfa. Hangulatos belső ud­var alakítható kj és a közel­ben ott a lakótelepi park, játszótér. A földszintes és egyemeletes épületek szerve­sein kapcsolódnak a város többi részéhez, a kiépülés után körforgalmú autóbusz- járatot is terveztünk oda. Az építkezési láz egyéb­ként megpezsdítetite a vá­rosrész életét is. Üt, vízve­zeték, szennyvízcsatorna ké­szült a körzetben és a ter­vezők a lakótelepen ABC építésére is gondoltak. Hosz- szú távon pedig újabb szán­tóföldek bevonásával még is­kola, bölcsőde és további 310 lakás építése várható. Gedei György, a városi tanács vb pénzügyi osztályának vezető­je elmondja, hogy 36 millió forintjába kerül a tanács­nak a területelőkészítés a közművesítéssel, tereprende­zéssel es í terület megszer­zésével együtt. — A lakótelepen az épít­kezések csak a közművek el­készülte után kezdődnek meg. A kivitelezők szaka­szosan adják át nekünk az utcákat, és ahol minden kész, ott osztjuk a telkeket. A családi, házak előtt vil­lany és víz lesz, a járdához anyagot adunk, a korszerű csoportos lakások előtt pe­dig már burkolt út és szenny­vízcsatorna is épül. A külön­böző nagyságú telkeknél a közművesítés eltérő foka ha­tározza meg a használati dí­jakat. Egy-egy teleként 50— 75 ezer forintot kellett fi­zetni, amit jutányosnak tar­tunk'a magas herényi te­lekárak mellett. Lukácsi Pál Fotó: Dedc Géza Az átszervezésre az előké­születek megtörténtek, ezek­ről kértünk tájékoztatót Szűcs Jánostól, a megyei pártbizottság titkárától és dr. Kuti Györgytől, a megyei tanács végrehajtó bizottsá­gának titkárától. — Milyen szervezeti válto­zásokat jelent a Központi Bizottság határozatának me­gyei végrehajtása a pártirá­nyításban? — hangzott első kérdésünk a megyei pártbi­zottság titkárához. — Elöljáróban hangsúlyoz­ni kívánom, — mondta Szűcs János, — hogy az átszerve­zés elsősorban politikai fela­dat. A járások megszünteté­se szervesen illeszkedik a párt- és az állami irányítás korszerűsítésének folyamatá­ba. Ez az intézkedés a szoci­alista demokrácia továbbfej­lesztését, a helyi szervek munkájának jobbítását, ön­állóságuk, felelősségük to­vábbi növelését, a társada­lom- és gazdaságpolitikai feladatok jobb ellátását, a lakosság ügyeinek gyorsabb, szakszerűbb intézését hiva­tott szolgálni. Mindehhez erősíteni kell a választott testületek meghatározó és ellenőrző szerepét, emelni az irányító munka színvonalát. A Központi Bizottság ha­tározatát követően a megyei párt-végrehajtóbizottság is meghatározta a járások meg­szűntetésével, a helyi párt és állami irányítás továbbfej­lesztésével kapcsolatos fela­datokat, amelyeket 1984 első felében meg kell oldani. A tervezett közigazgatási struktúrához igazodóan a pártszervekben is változások­ra kerül sor. A megszűnő já­rási pártbizottságok szerepét a városi és a városi jogú községi pártbizottságok ve­szik át, mégpedig a követke­zőképpen: A szolnoki járási pártbizottsághoz tartozó te­rületek a szolnoki, a török­szentmiklósi és a kisújszál­lási városi pártbizottsághoz kerülnek. A tiszafüredi járá­si pártbizottság funkcióját az ott megalakuló városi pártbizottság, a kunszent­mártoni járásiét pedig a Kunszentmártonban megala­kuló városi jogú nagyközségi pártbizottság veszi át. — Melyek az átszervezés eddigi tapasztalatai, és mi­lyen előnyök várhatók a szervezeti változásoktól? — Körültekintő és össze­hangolt előkészítő munká­val készültünk az átszerve­zésre, a pártirányítás kor­szerűsítésére. Pártszervein­ket felkészítettük a feladat végrehajtására. Velük együtt, közös munkával előkészítet­tük az új területi párttestü­letek kialakítását. Az új pártbizottságok januárban alakulnak meg a következő módon: Tiszafüreden, ahol a nagyközséget várossá nyil­vánítják, pártértekezletet tartunk. A többi területen az új pártbizottságok kialakítá­sa pártértekezletek nélkül, a testületi tagok kooptálásával történik. A szervezeti változtatások­tól azt várjuk, hogy koncent­ráltabbá, egységesebbé válik a politikai munka, csökken­nek a párhuzamosságok és a települések között a politi­kai munkában is erősödik a közvetlen kapcsolat. Arra számítunk, hogy az irányí­tás korszerűsítése a párt­munka tartalmának és for­máinak megújítását, a párt politikájának önállóbb, kez­deményezőbb helyi megvaló­sítását eredményezi. Párt­szerveink és főleg pártalap- szervezeteink képesek lesz­nek a megújhodásra, az élet diktálta magasabb követel­mények szerinti cselekvésre. — A küszöbön álló átszerve­zés személy szerint érinti a pártapparátusban dolgozók­nak egy körét Milyen elvek és gyakorlat szerint intézték a személyi ügyeket? — A pártirányítás korsze­rűsítése alapvetően negn érinti megyénkben a párt ál­tal függetlenítettek számát, csupán néhány átrendező­désre kerül sor. A megyei pártbizottság apparátusának létszáma . — az Oktatási Igazgatóságéval együtt — változatlan marad. A területi pártbizottságoknak biztosí­tott státuszok száma felada­taik arányában módosul. Négy nagyközségi párt- bizottság egy-egy politikai munkatársi státuszt kap. A személyi ügyeket körül­tekintően, a párt káderpoli­tikai elveinek következetes érvényesítésével intézzük, át­csoportosítással, más szer­vekhez való áthelyezéssel, il­letve nyugdíjazással. — Mit tart az új szervezeti struktúrában a városi és a városi jogú nagyközségi párt- bizottságok kiemelt felada­tainak a következő hónapok­ban? — Az egyik legfontosabb feladatnak tartom az egysé­ges politikai irányítás felté­teleinek megteremtését. Fon­tosnak tartom a politikai munka folyamatosságának biztosítását, továbbá a váro­sok és a városkörnyéki köz­ségek kapcsolatában a kor­rekt partneri viszony kiala­kítását. Az új testületek nem feledkezhetnek meg arról, hogy elsőként azokban a súly­ponti kérdésekben hozzanak döntéseket, amelyeknek a többire erőteljes hatásuk van. Az irányított pártszervek és -szervezetek önállóságá­nak erősítése feltételezi az önállósággal arányos felelős­séget, az elvi és cselekvési egység erősítését. A káder- (hatáskörök decentralizálásá­ban körültekintően, de bát­ran kell cselekedni. A sok fontos feladat közül hangsú­lyozom még a pártmunka társadalmasításának fontos­ságát. * Dr. Kuti Györgytől, a me­gyei tanács vb-titkárától a következő kérdésekre kap­tunk választ: — A közigazgatás korsze­rűsítésének célja a helyi ta­nácsok önállóságának növe­lése, mit jelent ez konkrétan a lakosság szempontjából? — Az önállóság növelése a lakosság szempontjából azt jelenti, hogy a helyi taná­csok és szerveik az eddiginél nagyobb lehetőséget kapnak a tanácstörvényben meghatá­rozott feladataik teljesítésé­hez. Jobban tudnak gondos­kodni a település fejlesztésé­ről, a lakosság szükségletei­nek kielégítéséről. A taná­csok nagyobb gazdasági öij- állóságot, szélesebb körű döntési lehetőséget kapnak, jobban megvalósul önkor­mányzati jellegük, a hatósági ügyek intézésében pedig ér­vényesül az az elv, hogy az állampolgárok ügyeit első­sorban lakóhelyükön intéz­zék el Az átszervezés következté­ben a helyi tanácsok és szer­veik önállóságának növelése a lakosság számára azért je­lent előnyt, mert tovább nö­vekszik azoknak az ügyek­nek a köre, amelyeket az ál­lampolgárok helyben elintéz­hetnek. A hatósági ügyek többségének intézési joga a járási hivataloktól a nagy­községi, községi szakigazga­tási szervhez kerül. A hatáskörök decentralizá­lásának általános elvét nem gyengíti, hogy a községekben előforduló néhány speciális, nagyobb szakértelmet igény­lő, ritkán előforduló ügyet a megyei irányításban közre­működő városi és városi jo­gú nagyközségi tanácsi szer­vek intéznek első fokon. Mindezek után az ügyek 97 százalékát a helyi tanácsok­nál lehet elintézni. Az volt a célunk, hogy a megszűnő járási hivatalok lehetőleg minden folyamat­ban lévő ügyet intézzenek el. Amit nem sikerült, azt át­adták a területileg illetékes tanácsoknak. Az ügyintézés így nem szenved késedelmet. Az átszervezés során erő­södik a helyi tanácsok ön- kormányzati jellege is. Nö­vekednek a gazdasági döntési lehetőségek. A helyi taná­csok önkormányzati jellegét a tanácstörvény eddig is deklarálta, de kiteljesedésére eddig kevésbé volt lehetőség. Az új helyzet sem azt jelen­ti, hogy több pénzt kapnak a helyi tanácsok, de a jövőben több olyan anyagi eszköz fe­lett rendelkezhetnek, ami központi célokra nincs le­kötve. Más szóval e keretben a helyi tanács döntheti el, hogy a rendelkezésre álló pénzt mire használja fel. A lakossági szükségletek jobb kielégítését szolgálja a helyi tanácsok közötti együttműködés szélesítése is. Az anyagi eszközök korláto­zott mennyisége ugyanis nem teszi lehetővé, hogy minden településen önállóan és egy­forma színvonalú szolgálta­tás legyen. Az állampolgá­rok megfelelő ellátásának követelménye ezért kikény- ■ szeríti, hogy a tanácsok meg­lévő eszközeiket összevonva, egymás rendelkezésére bo­csátva gondoskodjanak a szükséges feltételek megte­remtéséről. A saját pénzesz­közök fölötti nagyobb dön­tési jog erősíti meg, tölti meg valós tartalommal az együttműködés lehetőségét. Nagy jelentőségű politikai cél — a helyi választott tes­tületi szervek szerepének növelésé mellett — az is, hogy növekedjék a lakossági fórumok szerepe a helyi gon­dok megvitatásában, a meg­oldási módozatok meghatá­rozásában, a végrehajtás el­lenőrzésében. Ez azt jelenti/ hogy a lakosság jobban, ha­tékonyabban beleszólhat a helyi közügyek intézésébe, demokratikusabbá, átlátha­tóbbá, nyitottabbá válik a közigazgatás. E politikai cél jogi garanciáit_teremti meg a tanácstörvény több módo­sított rendelkezése, pl. hogy minden községben évente legalább egyszer falugyűlést kell tartani és ott kell tájé­koztatni a lakosságot a köz­ségi tanács munkájáról. Ed­dig ilyen kötelezettség csak a közös tanácsú községekben volt. A lakosság érdekeinek jobb képviseletét teszi lehe­tővé a tanácstörvény mó­dosítása azzal, hogy a tanács­tagok jogait kibővíti. — Hogyan sikerült a vál­tozások következtében érin­tett tanácsi dolgozók szemé­lyi problémáit megoldani? — Megyénkben a négy já­rási hivatalnál százötvenhe- ten dolgoztak. Sorsukat kö­rültekintően, emberségesen rendeztük. Anyagilag senki nem járt rosszabbul. Döntő többségük tanácsi szervezet­ben marad, néhányan kérték nyugdíjazásukat, a többiek tanácsi intézményeknél és nem tanácsi szervnél fognak dolgozni. Itt ragadom meg az alkal­mat arra, hogy a járási hi­vatalok vezetőinek, dolgozói­nak köszönetét mondjak munkájukért, mert az előse­gítette a községi tanácsi munka megerősödését, a fej­lődés olyan fokát, amikor a járások megszüntetése szük­ségszerűvé és lehetővé vált. Új lakótelep Jászberény térképén Már egy éve fog­lalkoztatja a he­rényieket, hogy a város északi ré­szén, a Batthyány és a Bajnok utca végén, miért az a felfordulás. Árkot ástak, vizet vezet­ték, utat építet­ték ki egészen a határig, majd folytatták tovább a szántóföldön. Az Érpart egy ré- ______________ s zét most közmű- vezetékek , hálóz­zak be a föld — alatt, villlanydrótok feszül­nek a levegőben és burkolt úttal ismerkedik a decem­beri sár. Űj lakótelep nevét tanulják meg hamarosan Jászberényben, az Érpárút. A múlt héten kezdődött meg a lakótelkek tartós használatba adása, az első hetvennégy építő részére, hogy jövőre folytatódjék és mind a 390 télek gazdára ta­láljon. Ebben az ötéves terv­ben a városi tanács szeret­né családi házakkal és. kor­szerű csoportos lakásokkal benépesíteni az új telepet. Az előzmények nem is olyan messzire nyúlnak visz- saa. Igaz, a város már i ég - óta építési telekhiánnyal küzd és az építeni szándéko­zók eredménytelenül kilin­cseltek a tanácsnál házhe­lyért. A 15 éves lakásépíté­si terv és az általános ren­dezési terv is számolt az Érparti lakóteleppel, de ah­hoz még újabb tervek kel­lettek. Egy tervező vállalat számára pedig rövid volt,az a határidő, amit a tanács 1981. végén kért, és kevés volt a pénz is, amit adni tu­dott volna. Ezért házon be­lül, a tanács két fiatal mér­Az Érpárt képe — ma nőké készítette el a rende­zési tervet az Alkotó Ifjú­ság pályázatra. Hamarosan a Kötivizig építői „lepték” meg a terepet és ott dolgo­zott mellettük a Víz- és Csatornamű Vállalat, a Vá­rosgazdálkodási Vállalat és az Émász is. A Munkás utca és a Zagy­va közötti 21 hektáros terü­leten 230 családi ház és 160 korszerű csoportos lakás építhető fel. Az utóbbiak valószínűleg OTP-lakások lesznek, bár a végleges dön­tés arról csak januárban várható. Közülük nem isme­retlen már Berényben a nyeregtetős sorház és lánc­ház. A lapostetős, kétszintes kis társasház se tekinthető újnak a megyében, viszont az átriumos beépítés ország­szerte még gyermekcipőben jár. — A 180 és 200 négyzet- méteres telek U és L alak­ban építhető körbe —: mond­ja Zajovics András városi főmérnök. — Úgy gondoltuk, hogy nem akar mindenki 109 négyszögöl nagyságú kertes házban lakni. Az átriumhá­zakban is adott a természet közelsége, a 80—100 négy­Megkezdődött az Érparton a telekosztás

Next

/
Oldalképek
Tartalom