Szolnok Megyei Néplap, 1983. december (34. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-23 / 302. szám
1983. DECEMBER 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Megkezdődött az országgyűlés téli ülésszaka A Parlament kupolacsarnokában már karácsonyi a hangulat. Az országgyűlés szünetében Kádár János képviselőkkel beszélget az őrszág fenyőfája alatt (Folytatás az 1. oldalról.) lyamatosan érvényesülő alapvető elemévé, illetve igényévé válik ,— mondotta Markója Imre. Emlékeztetett rá, hogy a törvénytervezetet a Hazafias Népfront Országos Tanácsa más társadalmi szervekkel együttműködve széles körű országos társadalmi vitára bocsátotta. A több mint 1300 fórumon több tízezer résztvevővel lezajlott vitákon mintegy 25 ezer észrevétel és javaslat hangzott el. A tapasztalatok számbavétele egyértelműen bizonyította. hogy választási rendszerünk lényegében jól szolgálta a néphatalom, a szocialista nemzeti egység megvalósulását, ugyanakkor arra is ráirányította figyelmünket, hogy az Alkotmányban és a választási törvényben megfogalmazott céljainkat nem mindig sikerült töretlenül. következetesen valóra váltanunk. A választásokkal kapcsolatos politikai szemléletünkben és módszereinkben. de a jogi szabályozásban is indolkolt előbbre lépnünk, bizonyos változtatásokat bevezetnünk. A képviselői és a tanácstagi választásokon két, vagy több jelölt állítását hatályos rendelkezéseink is lehetővé teszik, s most az új választási törvényjavaslat jogi eszközökkel is biztosítani kívánja, hogy az egyéni választókerületekben a képviselők és a helyi tanácstagok választásakor mindenütt két vagy több jelöltet állítsanak. A törvénytervezet értelmében a társadalmi életben jelentős szerepet játszó kiemelkedő személyiségek köréből képviselőnek javasoltak egy részét — az ország- gyűlési képviselők mintegy* tíz százalékát — az országos választási listán jelölnék és választanák meg. Jogaik és kötelességeik természetesen teljesen azonosak lennének az egyéni választókerületek - ben megválasztottak jogaival és kötelességeivel. Visszahívásukról — a Hazafias Népfront Országos Tanácsának javaslatára — az ország- gyűlés döntene. A választási rendszerben bekövetkező lényeges módosulások szükségessé tették a szavazás módjának megváltoztatását is. A jövőben a választás alkalmával minden Dr. Gajdócsi István (Bács7 Kiskun m. 13. vk.) A Bács- Kiskun megyei Tanács elnöke, az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának elnöke a testület álláspontját tárta a képviselők elé. Elöljáróban elmondotta: a bizottság tagjai egyöntetűen úgy vélekedtek, hogy a törvényjavaslat mérföldkő a szocialista demokrácia kibontakoztatásában; úgy épít az eddig bevált elemekre, hogy eközben továbbfejleszti azokat, és kiszűri azt, ami felett eljárt az idő. A törvényjavaslat bizottsági előadója ezután sorra vette a bizottsági vitában elhangzott észrevételeket. Mint mondotta, a kettős és többes jelölések szükségességével valamennyi képviselő egyetértett, miként az országos lista bevezetésével is. Megoszlottak a nézetek, ám a vita során egységessé vált az álláspont a visszahívás módozatairól, s abban a kérdésben is: hogyan számoltassák Korom Mihály (Bács-Kis- kun m. 8. vk.), az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára elöljáróban arról szólt, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt megkülönböztetett figyelmet fordít társadalmunk politikai intézméválasztópolgár három szava- zólaoot kap: egyet-egyet a választókerület országgyűlési képviselőjének, a helyi tanácstagnak, valmint az országos választási listán jelölt képviselőknek megválasztásához. A törvényjavaslat úgy rendelkezik, hogy a községi közös tanácshoz tartozó, s nem a közös tanács székhelyén levő társközségben a megválasztott tanácstag egyben a község elöljáróságának is tagjává válik, a törvénytervezet tehát e rendelkezésével a társközségekben bevezeti az elöljáróság intézményét. Tapasztalati tény, hogy a testületek működésének tartalmát a testületek tagjainak száma is befolyásolhatja. A túl magas létszámú testületek nem válhatnak elég vita- és munkaképes fórumokká. A törvényjavaslat azt indítványozza, hogy a tanácsi testületek létszáma jelentősen, mintegy 20—25 százalékkal csökkenjen. Az új testületi létszámok kialakításánál messzemenően figyelembe kell venni a helyi viszonyokat, a települések jellegét és a lakosság lélekszá- mát. Meggyőződésünk, hogy a törvényjavaslat, ha mindent megteszünk következetes valóraváltásáért, hasznosan fogja szolgálni a szocialista demokrácia további kibontakoztatásának ügyét — mondotta Markója Imre. be munkájukról az országos listán indulókat. Ez utóbbi kapcsán leszögezték, hogy ők mindennapi ténykedésükkel Szolgáltatnak érveket az egész népnek, érdekképviseletük pedig a nép egyetemes érdekeinek képviselete. A lebonyolítás, a törvény gyakorlati alkalmazása várhatóan gondokat is felvet, állapították meg a bizottság tagjai; azt például, hogy másként kell szavazni a ta- nácstágok, az országgyűlési képviselők, az országos listán helyet kapott személyek esetében. Közös felelősségünk, hogy a technika senkit ne gátoljon meg akarata érvényesítésében — mutatott rá végezetül, s a törvényjavaslatot a bizottság nevében elfogadásra aján-* lotta. Bibók Istvánná (Csongrád m. 7. vk.), a mórahalmi Vörös Október Tsz szakmunkása kiemelte, hogy a tervezet — a társadalmi vitákat követően — már a közvélemény akaratát tükrözi. nyeire. Az MSZMP XXI. kongresszusa is működésük demokratizmusának erősítését tekintette az egyik ^legfontosabb feladatnak. A párt a társadalomban betöltött vezető szerepe folytán nagy figyelmet fordít politikai intézményeink sorában a népképviseleti testületek rendeltetésszerű működésére. Hivatásával együtt jár a gondoskodás arról, hogy az megfeleljen hazánk társadalmi viszonyainak, kifejezze szocialista közéletünk valóságos szükségleteit, a ma és a holnap igényeit, követelményeit. Ez a szándék közüggyé vált_ általános egyetértésre, támogatásra talált a törvénytervezetről lefolytatott széles körű társadalmi vitákban, s megfogalmazódott a Hazafias Népfront Országos Tanácsának a párt Központi Bizottságához eljuttatott állásfoglalásában is — állapította meg a képviselő. Az új javaslatokról szólva kiemelte a kettős vagy többes jelölés általánossá tételét — Ezt főiként az indokolja — mondotta —, hogy amíg az elmúlt évtizedben társadalmunk számos területén tovább fejlődtek a szocialista demokrácia intézményei és tartalmi vonásai, addig a választások sokhelyütt leszűkültek a sz ivazás mozzanatára, a voks leadására. Magának a szavazásnak is megvan természetesen a társadalmi jelentősége, mivel az állampolgárok számára azonban az általánosan elfogadott politika érvényesülésén túl az sem közömbös, hogy a politikát kik alakítják, képviselik, valósítják meg. A többes jelölés általánossá tétele tehát a személyes bizalomnyilvání- tás lehetőségét gyakorlatilag kjiteljesíti, intézményesen garantálja. Az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásáról szóló új törvény megalkotása a szocialista demokrácia további elmélyítését, kibontakozását előmozdító fontos aktus. Kedvező lehetőséget teremt az állam- polgári aktivitás növelésére. E lehetőség valóra váltása azonban sokoldalú, felelős politikai munkát követel mindannyiunktól. Meggyőződéssel valljuk, hogy az új választójogi törvény elfogadása és gyakorlati alkalmazása népünk egységének, összefogásának erősítésében újabb fontos állomás lesz. Ezért a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a magam nevében annak elfogadását ajánlom a tisztelt országgyűlésnek — mondotta végezetül Korom Mihály. Dr. Bognár Rezső (Hajdú- Bihar m. 6. vk.) akadémikus, a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem tanára kifejtette, hogy a jelölés a választási rendszer egyik legérzékenyebb és legfele- lősségteljesebb pontja, hiszen ez az első lépés abban a folyamatban, hogy valaki a népképviseleti testület tagjává váljék. Szentistványi Gyuláné (Baranya m. 10. vk.), a Hazafias Népfront Országos Tanácsának alelnöke felszólalásában rámutatott: az új törvényjavaslat alapján a választások továbbra is a népfront-politika keretében és szellemében zajlanak majd le, az eljárás valamennyi szakaszában számítanak a legszélesebb politikai mozgalomba tömörült erők, társadalmi és tömegszervezetek felelős közreműködésére. Simon Ernőné (Somogy m. 11. vk.), a nagyatádi cérnagyár munkása a kettős és többes jelölésekről szólva megállapította. hogy az megnöveli a megválasztott tanácstagok, és képviselők felelősségét. Cservenka Ferencné, az országgyűlés alelnöke bejelentette: a szünetben tanácskozott az építési és közlekedési bizottság, s új titkárává dr. Szilágyi Gábor Hajdú-Bihar megyei képviselőt választotta meg. Ezután Pozsgay Imre (Budapest, 41. vk.), a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára emelkedett szólásra. Bevezetőjében aláhúzta: egyetért a törvényjavaslattal. amely kiállta a széles körű társadalmi vita próbáját. A viták politikai tapasztalatait összegez— Az állami költségvetés tervezetét a kormány az idei év tapasztalatait hasznosítva és a jövő évi várható körülményeket mérlegelve terjeszti az országgyűlés elé. A benyújtott javaslat összhangban van az 1984. -évi tervnek a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága december 7-i ülésén jóváhagyott irányelveivel. Minden jel arra mutat, hogy a feszült nemzetközi légkör, a megromlott kelet— nyugati viszony, a továbbra is ingatag, zavarokkal küszködő világgazdaság, a KGST- tagországok közös gondjai 1984-ben is igényes és súlyos feltételeket szabnak a gazdasági munka számára, és néhány vonatkozásban a korábbiaknál is több bizonytalansággal terhelik azt. Az ismert nemzetközi körülmények, nemzeti érdekeink arra köteleznek bennünket, hogy folytassuk és fokozzuk erőfeszítéseinket a békéért, járuljunk hozzá a szocialista országok közösségének erősítéséhez, tegyünk eleget a Varsói Szerződésben vállalt kollektív védelmi kötelezettségeinknek. és növekvő gazdasági teljesítménnyel erősítsük belső politikai helyzetünket és hazánk nemzetközi tekintélyét. Jövő évi gazdasági feladataink meghatározásakor immáron öt éve abból a tartós, alapjában változatlan gazdaságpolitikai követelményből indulunk ki. amelynek lényege fizetőképességünk megőrzése, elért vívmányaink védelme. Idei gazdálkodásunk igen lényeges eredménye, hogy 1983-ban is megőriztük az ország nemzetközi fizetőképességét. Sikerült jelentősen emelni a kivitelt és mérsékelt színvonalon tartani a behozatalt. A külkereskedelem pozitív egyenlege tovább növekedett. Továbbra is megőriztük a lakosság reáljövedelmének és fogyasztásának eddig kialakult színvonalát. A ter- 'vezett keretek között alakultak a fogyasztói árak, teljeve arról szólt, hogy a részvevők méltányolták a párt kezdeményező szerepét, azt a törekvését, hogy fejlesz- szük tovább, korszerűsítsük választójogi törvényünket. A tanácskozások alkalmával a népfront-aktivisták sohasem mulasztották el tudatosítani, hogy a kezdeményezés érdeme a Magyar Szocialista Munkáspárté. Ennek politikai jelentősége kétségbevonhatatlan: hiszen, akik szót kértek, párttagok és párton- kjívüliek, tisztában voltak, hogy jelenlétükkel és véleményükkel ' gyakorlatilag „visszaigazolják”, mintegy elismerik az MSZMP irányító szerepét, s megerősítik azt a kívánságukat, hogv szeretnék, ha ez továbbra is így lenne. A vitában több képviselő nem jelentkezett felszólalásra, ezért az elnök ismét az igazságügyminiszternek adta meg a szót. Dr. dMarkoja Imre válaszában mindenekelőtt mégköszönte a képviselők felszólalásait. Ezekben a vélemény- nyilvánításokban — mondotta — a törvényjavaslat támogatása mellett sok olyan értékes gondolat is elhangzott, amely már a jövőre mutat, és a törvény majdani jó végrehajtását szolgálja. Külön megköszönte az MSZMP Központi Bizottsága, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, valamint az ország- gyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága nevében elhangzott hozzászólásokat. Az országgyűlés ezt követően az országgyűlési képviselők és tanácstagok választásáról szóló törvényjavaslatot általánosságban és — a már megszavazott módosítással — részleteiben elfogadta. Napirend szerint a Magyar Népköztársaság 1984. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása következett : Hetényi István pénzügyminiszter emelkedett szólásra. sítjük a lakások, az általános iskolák és kórházak építésének terveit. A költségvetés bevételei és kiadásai is —: nagy vonásokban — a terv szerint alakulnak, sőt lehetséges, hogy az ez évi költségvetési hiány a jóvá- hagyottnál kisebb lesz. Látjuk azonban a gyenge pontokat is. ahol érezhető javulást kell jövőre elérni. A külkereskedelmi egyenleg javulása nem éri el idén teljes mértékben a tervezettet, és ebben nemcsak külső okok játszanak közre, hanem exportképességünk nem kellő mértékű javulása is. Az irányító munkának nem minden vonatkozásban sikerült a teljesítményeket és a jövedelmek elosztását a terv á'tal megszabott, igen szigorú követelménynek megfelelően összehangolni és a belföldi felhasználás — mindenekelőtt a beruházások — jócskán meghaladják a tervezettet. A jövő évi költségvetést á kormány úgy dolgozta ki, hogy az megfeleljen három fontos követelménynek. Biztosítsa, hogy az állami bevételek és kiadások a népgazdasági terv fő céljainak, előirányzatainak megfelelően csoportosítsák át a végső jövedelmeket'. A bevételek és a kiadások fokozottabb összhangjával, a fő célok megvalósítására jobban orientáló szabályozók megállapításával segítse a költségvetés v'i Inépgazdaságii egyensúly további megszilárdítását. A költségvetés tervezett bevételei 563,2 milliárd forintot, kiadásai pedig 566,7 milliárd forintot tesznek ki. A tervezett hiány kisebb az idei évre tervezett 10 milliárd forintnál. A lakosság jövedelme és fogyasztása csak úgy érheti el az idei szintet, ha a beruházásokat jövőre is tovább mérsékeljük A költségvetési kiadások 53 százalékát az intézmények és a társadalombiztosítás kiadásai teszik ki. A kiadási előirányzatok a szűkre szabott lehetőségek mellett is hozzájárulnak az életkörülmények javításához, a sokirányú állami kötelezettségek teljesítéséhez. A társadalombiztosítási ellátás jövőre is a költségvetés legdinamikusabban növekvő kiadási tétele. A kiadások 119 milliárd forintra fognak rúgni. Az egészségügyi és szociális célú kiadás 30 milliárd forintot tesz ki, e kiadások 8 százalékkal fogják meghaladni az idei várható szintet. A kórházi ágyak száma további 1200—1300-zal nő, és 1984-ben számuk meghaladja a 10 000-et! Oktatási, kulturális kiadásokra 46 milliárd forintot, az ideinél ugyancsak 8 százalékkal többet fordítunk. Továbbra is kiemelt feladat az átmenetileg megnövekedett létszámú korosztályok megfelelő oktatásának, nevelésének biztosítása, A* gyermek- és az ifjúságvédelemre fordított kiadások emelkedése 9 százalék. A növekmény többek közt a hivatásos pártfogók és a nevelőszülői felügyelők létszámának bővítését, az állami gondozásba vett gyermekek intézményi ellátásának javítását szolgálja. Feszítő társadalmi gondunk és kiemelt feladatunk továbbra is a lakásépítés. Az új lakásgazdálkodási szabályok alkalmazásának tapasztalatai kedvezőek. A lakásépítésre fordítható állami pénzeszközök csökkenése ellenére a tanácsok meggyorsították, javították a területelőkészítést, a telekellátást, és minden feltétel megvan arra, hogy jövőre a tervezett 70—74 ezer lakás megépüljön. Az 1984. évi költségvetés előirányzatai lehetővé teszik, hogy hazánk olyan gazdaságpolitikát folytasson, amely az elmúlt évekhez hasonlóan a jövő évben is támogatásra találhat a szocializmus építését igenlő minden állampolgár részéről és kivívja további nemzetközi megbecsülésünket — hangoztatta a pénzügyminiszter. Hajmer Imre (Komárom m\7' v^-)> a dorogi szénbányák Vállalat gépészmérnöke, az országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának tagja, a törvényjavaslat bizottsági előadója beszámolt arról: az országgyűlés állandó bizottságai az utóbbi hetekben megtárgyalták a hozzájuk tartozó ágazatok és főhivatalok jövő évi költség- vetési előirányzatait. A terv- és költségvetési bizottság ülésén az 1984-re javasolt teljes költségvetést tűzték napirendre, s a vitában az állandó bizottságok képviselői is elmondták véleményüket. Az előádó részletezte a költségvetésből adódó főbb feladatokat, majd bejelentette: a terv- és költségvetési bizottság úgy foglalt állást, hogy a törvényjavaslatban meghatározott célok, az 1984. évi feladatok teljesítése szervezettebb, fegyelmezettebb munkát, egységesebb cselekvést kíván valamennyiünktől. Haj mer Imre végül a bizottság nevében javasolta a jövő évi költségvetés tervezetének elfogadását. A továbbiakban dr. Boza József (Bács-Kiskun m. 18. vk.), Állampusztai Célgazdaság igazgatója, Szabó István (Hajdú-Bihar m. 14. vk.), a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke, a nádudvari Vörös Csillag Termelőszövetkezet elnöke, Kő- uti Ferencné (Fejér m. 10. vk.). a Videoton sárbogárdi gyáregységének műszerésze. Stadinger István (Bp., 6. vk.), a fővárosi tanács elnökhelyettese, Söré s István (Szabolcs m., 10. vk.), a növényolajipari vállalat nyírbátori üzemének művezetője és Kovács László (Pest m. 20. vk.). a Dunai Kőolajipari Vállalat táblakezelője szólalt fel. Az országgyűlés téli ülésszakának első napja —, melyen a tanácskozást Apró Antal. Cservenka Ferencné és Péter János felváltva vezette — ezzel véget ért. A testület ma folytatja munkáját. A jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság álláspontja A szocialista demokrácia további elmélyítése A jövő évi költségvetés tervezete
