Szolnok Megyei Néplap, 1983. december (34. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-23 / 302. szám

XXXIV. évf. 302. sz., 1983. december 23., péntek A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Tegnap délelőtt a Parlamentben Megkezdődött az országgyűlés téli ülésszaka Tegnap a Parlamentben megkezdődött az országgyű­lés téli ülésszaka. Legfelsőbb törvényhozásunk fórumán megjelent Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának első' titkára, Lázár György, a Miniszterta­nács elnöké. Apró 'Antal, az országgyűlés elnöke bejelentette, hogy az Országos Választási Elnökség benyújtotta az idő­közi választásokról szóló jelentését. Megállapította, hogy a megválasztott képviselők megbízólevele a törvényben előírt feltételeknek mindenben megfelel, ezért javasol­ta a képviselők igazolását. Az országgyűlés Boros László, Sztrapák Ferenc, Zahorecz József és Czibere Tibor or­szággyűlési képviselőket igazoltnak jelentette ki. Az országgyűlés elnöke bejelentette, hogy a Minisz­tertanács benyújtotta az Alkotmány módosításáról, az országgyűlési képviselők és tanácstagok választásáról, valamint a Magyar Népköztársaság 1984. évi költségve­téséről szóló törvényjavaslatot. Ennek megfelelően az országgyűlés ülésszakának napirendje: 1. Az Alkotmány módosításával foglalkozó törvény- javaslat; 2. Az országgyűlési képviselők és tanácstagok vá­lasztásával foglalkozó törvényjavaslat; 3. A Magyar Népköztársaság 1984. évi költségvetésé­ről szóló törvényjavaslat. Az Alkotmány módosításáról szóló expozét Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára terjesztette elő. Katona Imre előterjesztette az> Alkotmány módosításáról szóló expozét — A ma érvényben levő ^Alkotmányunkat 1949-ben iktatta törvénybe az ország- gyűlés. ez történelmi jelen­tőségű vívmány volt: szen­tesítette a néphatalmat és célul tűzte ki a kizsákmá­nyolástól mentes társadalom, a szocializmus felépítését. Az azóta eltelt 34 év alatt csak egyszer került sor az Alkot­mány módosítására, amikor 1972 ben a megelőző több mint két évtizedes, az egész társadalomban lényegi vál­tozást hozó fejlődés ezt szük­ségessé tette. Népi Alkotmá­nyunk alapelvei ma is ér­vényesek. Mindezek alapján kijelenthetjük, hogy szocia­lista állam- és jogrendsze­rünk, politikai intézmény- rendszerünk szilárd alaptör­vényre épül — mondotta be­vezetőben Katona Imre. Szocialista társadalmunk fejlődésének eredményeként ismét időszerűvé vált. hogy állami életünkben több új szervezeti megoldást vezes­sünk be. Az alkotmányosság védelmének hatékonyabbá tételét segítheti elő egy újonnan létesítendő önálló szerv: az Alkotmányjogi Ta­nács. mely jellegénél fogva sajátos feladatot lát el: a jogszabályok alkotmányossá­gát vizsgálja. Az Alkotmány- jogi Tanács az országgyűlés megbízásából működik. Ez erősíti a legfelsőbb állam­hatalmi-népképviseleti tes­tület irányító és ellenőrző szerepét. Az Elnöki Tanács titkára ezután az ellenőrzési rend­szerről szólt. Megállapította: ellenőrzési rendszerünk ál­talában megfelel a követel­ményeknek, ez azonban — tirmészetesen — nem jelehtU. azf^hbgy továbbfejlesztésére, hatékonyabbá tételére ne te­gyük meg a szükséges intéz­kedéseket, A jelenlegi sza­bályozás szerint a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökét, elnökhelyetteseit és tagjait az országgyűléstől ka­pott felhatalmazás alapján a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa választja meg. A ja­vasolt módosítás elfogadása esetén a Központi Népi El­lenőrzési Bizottság elnöke a Minisztertanács tagja lenne. Katona Imrfe szólt arról is. hogy már korábban lehe­tőséget teremtettek az ál­lamtitkári jogalkotói tevé­kenységre; mint mondotta, indokolt megteremteni an­nak a lehetőségét, hogy az országos hatáskörű szerv ve­zetésével megbízott állam­titkár állampolgárokra is kö­telező rendelkezéseket ad­hasson ki. Az Elnöki Tanács titkára kitért az Alkotmány módosí­tásáról szóló javaslatnak ar­ra a részére is, amelynek alapján megszűnik a me­gyéknek járásokra történő tagozódása. Ez kedvező fel­tételeket teremt a helyi ta­nácsok önkormányzati jelle­gének kibontakozásához. Utalt az országgyűlés másik napirendi témájára, amely választási rendszerünk to­vábbfejlesztéséről szól. En­nek kapcsán az Alkotmányt ki kell egészíteni azzal a rendelkezéssel, amely előír­ja. hogy az országgyűlési képviselőket választókerüle­tenként és országos listán, a A törvényjavaslat végül helyi tanácstagokat pedig arról is rendelkezik, hogy az választókerületenként vá- Alkotmányt módosító új sza- lasztják. Az országos válasz- bályok 1984. január 1-én, a tási listán megválasztott kép- választásokkal kapcsolatos új viselő visszahívásáról — a rendelkezések pedig az 1985. Hazafias Népfront Országos évi általános választás ki- Tanácsának javaslatára — tűzésének napján lépnek ha- az országgyűlés <jön£j tályba. Beszámoló a törvényjavaslat bizottsági vitájáról Dr. Antali fy György (Csongrád m., 9. vk.), a Szegedi József Attila Tudo­mányegyetem tanszékvezető egyetemi tanára, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság titkára beszámolt az Alkotmány módosításá­ról szóló födvén yljavas’.ut bizottság; vitájáról. Elöljáróban utalt arra, hogy. az országgyűlés tavaly határozatot hozott a jogal­kotásról, s ez a határozat — a jogalkotás további3j- lesztésében — megkülön­böztetett figyelmet fordít a demokratizmus és a szak- szerűség növelésére. A bi­zottság úgy foglalt állást, hogy ezeknék az aktuális jogalkotási feladatoknak megfelel az Alkotmány mó­dosításáról beterjesztett törvényjavaslat. Közismert, hogy mosta­nában igen sok jogszabályt adnak ki, ami nyilvánvaló­an összefügg gazdasági éle­tünk alakulásával is. Egyúttal azonban növek­szik a szabályozásban a té­vedés lehetősége, a jogi, a szakmai bizonytalanság eié- lye. Indokolt tehát, hogy ennek kiküszöbölésére, az eddig már meglevő és álta­lában véve bevált módszerek mellett az alkotmányosság és a törvényesség alapján egy újabb, speciális mecha­nizmus fejlődjék ki — han­goztatta a bizottsági előadó, rámutatva, hogy éppen ezt a célt szolgálja az alkot­mányjogi tanács is. A napirendhez több hoz­zászóló nem lévén, határo­zathozatal következett. Az országgyűlés az Alkotmány módosításáról szóló törvény­javaslatot — általánosság­ban és részleteiben — egy­hangú szavazással elfogadta. Markója Imre a képviselők és a tanácstagok választásáról Az igazságügyminiszter be­vezetőben kiemelte: a vá­lasztási rendszer és a válasz­tójog minden államban hű kifejezője az uralkodó tár­Megkezdődött az országgyűlés téli ülésszaka. Képünkön az ülésterem sadalmi és gazdasági viszo­nyoknak, s egyik alapvető eszköze a politikai hatalom gyakorlásának. így van ez a szocialista társadalmakban is. ahol a választási rendszer és a választójog a munkásosz­tály. a dolgozó nép hatal­mának fontos megtestesítő­je és megvalósítója. Törvényszerű, hogy pár­tunk és kormányunk társa­dalmunk egészét, s ezen be­lül is elsősorban a gazda­ságirányítás rendszerét és a politikai intézményrendszert illetően folyamatosan keresi azokat az újszerű megoldá­sokat, amelyek révén ered­ményesebben megvalósíthat­juk társadalompolitikai és gazdaságpolitikai elképzelé­seinket. A beterjesztett törvényja­vaslatot kiemelkedő politi­kai és jogi jelentősége miatt különös gonddal készítettük elő, s e munka során maxi­málisan igyekeztünk érvé­nyesíteni a törvény-előkészí­tés demokratizmusára vo­natkozó követelményeket. A választójogi törvényjavaslat soha nem tapasztalt érdek­lődést váltott ki közvélemé­nyünkben, ez a tömeges ér­deklődés egyértelműen je­lezte. hogy a szocialista de­mokratizmus elmélyítése tár­sadalmi és gazdasági fejlő­désünknek egyre inkább fo­(Folytatás a 3. oldalon.) A kunmadarast Vas- és Elektromosipari Szövetkezet meg­kezdte a félliteres benzin-forrasztólámpák gyártását. Ev vé- * géig 3 ezret gyártanak a keresett termékből Arafat baráti fogadtatása Egyiptomban Iszmailiában vannak a palesztin fegyvereseket szállító hajók Egyiptom tegnap meleg fogadtatásban részesítette Jasszer Arafatot és törzs­karát. A PFSZ VB elnöke a nap folyamán Hoszni Muba­rak elnök vendége volt Kairóban. Az Arafatékat szállító há­rom görög hajó csütörtökön kora hajnalban vetett hor­gonyt Port Szaid kikötőjé­ben. Arafatot, aki rövid idő­re partra szállt, a szuezi csatorna-igazgatóság ven- dégiházában a Port Szaid-i kormányzó fogadta. A PFSZ vezetője azután visszatért hajójára, az Odysseus Ely- tisre. A hajók ezután délre, a kilencven kilométernyire fekvő csatornaparti városig, Iszmailiáig. úsztak le; itt a hajón Fuad Mohieddin kor­mányfő, Butrosz Gáli kül­ügyi államminiszter és Osza- ma el Baz elnöki kabinet­főnök, első külügyi állam­titkár köszöntötte Arafatot. A palesztin vezetőt és társáit gépkocsioszlop szállí­totta a repülőtérre. Egy ka­tonai különgép Kairóba vit- ’te Arafatot, majd a déli órákban a Kubbeh palota — az egykori királyi kastély — előtt volt ünnepélyes fogad­tatás. Hoszni Mubarak ál­lamfő a vörös szőnyeggel le­terített lépcsősoron öleléssel és csókkal köszöntötte Ara­fatot és helyettesét. Abu Dzsihadot. Ezután kezdődött meg tárgyalásuk: egyiptomi elnök 1977 óta most először tartott vele megbeszélést. Akkor járt ugyanis Arafat utoljára Kairóban, s tanúja lett Szadat parlamenti be­jelentésének a jeruzsálemi látogatásról. • Az izraeli vezetés — a Jediót Aharanct napilap sze­rint — aggódik a Mubarak— Arafat találkozó „kínálta lehetőségek” miatt. Egyip­tom ugyanis rendre támo­gatta a PFSZ Arafat-szár- nyát; visszahívta a nagykö­vetét Tel Avivból, amikor Izrael segédletével libanoni falangisták megtámadták és lemészárolták a Bejrút kör­nyéki menekülttáborok pa­lesztin lakóit. Amikor vi­szont a Palesztinái Nemzeti Tanács — a PFSZ parla­mentje, Algírban állást fog­lalt a kairói politika ellen, és az egyiptomi ellenzékhez fordult Kairó feje felett, a PFSZ—egyiptomi viszony mélypontra hullt. Olyannyi­ra. hogy az el nem kötele­zett országok Üj-Delhiben rendezett márciusi értekez­letén Mubaraknak nem volt (Folytatás a 2. oldalon.) A vevő óhaja parancs Gyorsmérleg a tiszafüredi Háziipari Szövetkezetben Kényelmes, mutatós ülő­alkalmatosságot keresve bukkantak a nyugati meg­rendelők a tiszafüredi Házi­ipari Szövetkezet takaros fűzfabútoraira. A svéd, a holland, a nyugatnémet, az angol, a francia, a dán, az osztrák és a finn vásárlók évek óta nagy megelégedés­sel veszik és viszik a tisza­füredi termékeket. A szö­vetkezet az Artex Külkeres­kedelmi Vállalaton keresz­tül értékesíti az 50 000 bé­kési gyermek-, a 14 000 pál- . cás és a 7 000 felnőttfotelt. Ez a három típus hozza évenként az árbevétel felét. Az összes bevétel év végére eléri a 23 millió forintot, ami csaknem 3 millióval több, mint a tavalyi.. Mi vei a part­nereknek gyakorta különle­ges igényeik vannak, olyan munkát is elvégeznek a szö­vetkezetben, amelyről ma­guk is tudják, hogy rontja a minőséget. A vegyi fehérí­tés talán szépíti, de nem ja­vítja a bútort. Mégis fehérí­tenek, hiszen ez a vevő ké­rése, ezért többet is hajlan­dó fizetni. Hazai üzletekben is talál­kozhatunk néhány füredi termékkel. Szeszipari válla­latok részére öt-, tíz-, tizen­öt- és húszliteres üvegeket fonnak be, s néhány ott ké­szült apróbb használati tárgy szépíti lakásunkat is. Dekoratív tálcák. tükrök születnek a szövetkezet dől-' gozóinak keze nyomaik- A belföldi értékesítésben csak­nem 2 millió forint a bevé­tel. Az idén három alkalom­mal mutatták be munkái­kat: Tiszafüreden a Halas ■napokon, Szolnokon és a Népi Iparművészeti Tanács fennállásának 30. évforduló­ja alkalmából rendezett ki­állításon Budapesten csodál­hatta meg a közönség a re­mekbe fonott asztalokat, fo­teleket, előszobafalakat, tük­röket, tálcákat. A háziipari szövetkezet­ben csaknem kétszáz ember hántolja, főzi, fonja, lakoz­za a vesszőt. Hozzájuk tár­sul még negyven bedolgozó is. Az ő munkájuk nyomán születik a bútor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom