Szolnok Megyei Néplap, 1983. december (34. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-22 / 301. szám

1983. DECEMBER 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Beszélgetések útközben CB-vel könnyebb a mezőgazdaságban is Üj törvényjavaslatok az országgyűlés előtt D cél az államélet korszerűsítése és a szocialista demokrácia fejlesztése A CB rádiózás hazánkban is viszonylag rövid idő alatt elterjedt. Az első használati engedélyeket 1960-ban adták ki, azonban az utóbbi három évben lett csak igazán nép­szerű. A CB, azaz „civil band” polgári sávot jelent, 27 MHz-en a 11 méter hul­lámhosszúságú sávon 40 csa­tornán zajlik a „forgalma­zás.” E kommunikációs esz­közt — felismerve hasznos­ságát — az utóbbi időben egyre több mezőgazdasági nagyüzem alkalmazza. Meg­könnyíti a szervezést, gyors irányításra és intézkedésre ad alkalmat, s ami döntő: helyettesíti a fejletlen tele­fonhálózatot. Sokrétű alkalmazás — Nem is emlékszem pon­tosan mikor vásároltuk az első készüléket, úgy hozzánk nőtt... Igen, karácsonykor lesz két esztendeje, hogy a Skála-Cooptól elhoztunk 25 adó-vevőt — mondja Gom­bás Géza a kunhegyesi Kun­ság Népe Termelőszövetke­zet főmérnöke. Rögtön be­szereltük a terepjáró autók­ba, műhelykocsikba, néhány irodába, s azokra a helyeké­re, ahol arra szükséget lát­tunk. Egészen tavaszig dol­gozóink csupán játékszer­nek tekintették őket, idegen­kedtek is tőlük. Ahogy meg­ismerték, és főleg tapasztal­ták hasznosságát, egycsapás- ra megkedvelték, megtanul­ták a forgalmazás szabályait, s egyik napról a másikra hozzájuk nőtt ez a parányi „doboz”. — Amióta használjuk, egy­értelműen meggyorsult a termelés. A műhelykocsi azóta nem munkahelyről— munkahelyre látogatva, kör- benjárva javítja ki a hitaá­Korszerűsödő kereskedelem A korszerű kereskedelem megköveteli a megfelelő technikai eszközök — mér­leg, hűtőpult, pénztárgép — alkalmazását, s ennek a vál­lalatok — központi támoga­tás segítségével is — igye­keznek eleget tenni. Az élelmiszer-kereskede­lemben az elmúlt öt év alatt 31 ezerrel nőtt a bolti hű­tőgépek száma, ma már több mint 140 ezret használnak. A Belkereskedelmi Minisz­térium anyagilag is támogat­ja a hűtőhálózat bővítését. Ennek ellenére vannak még hiányok, s az Országos Mű­szaki Fejlesztési Bizottság felmérése szerint az ezred­fordulóra — figyelembe véve a mélyhűtött és előhűtött termékek forgalmának növe­kedését — a kereskedelmi hálózatban mintegy 240 ezer hűtőalkalmatosságra lesz szükség. A kereskedelem hű­tőgépeit részben hazai gyár­tásból. részben az NDK-ból és a Szovjetunióból szerzi be. A kereskedelem ősi jelké­pe a mérleg, ma mintegy 10 ezret használnak, főként az élelmiszerüzletekben. A leg­többje hagyományos, úgyne­vezett billenősúlyos. A cse­megeüzletekben, a primőrök árusításánál — ott. ahol kü­lönösen fontos a pontosság — mind több helyen hasz­nálják az árszorzós, árkijel­zős mérlegeket. Minőségi fej­lődést jelentenek a kereske­delemben ; egyrészt megköny- nyítik az eladók dolgát, más­részt a vevő is biztos le­het benne, hogy pontosan állapították meg a fizetendő összeget. Ezekből a mérle­gekből az utóbbi néhány év­ben mintegy 50 ezret vásá­roltak. noha ára tízszerese a hagyományosnak. A válla­latoknak gondot okoz. hogy a nagy értékű mérlegeket állóeszközként kell nyilván­tartaniuk, ezért — a rendel­kezések szerint — csak a fejlesztési alapból vásárolha­tók meg. A korszerű mér­legeket főként az új üdé­tekben helyezik el. kát, hanem az éteren keresz­tül kapott információ és a meghibásodott alkatrészek ismeretében indul a meg­adott táblára. Huszonhárom kilométeres körzetben bárki — akinek kocsijában ilyen berendezést szereltünk — könnyen elérhető. Szakembe­reink a határt járva bármi­lyen technológiai baki láttán közvetlenül intézkedhet rá­dión keresztül. Sokrétűen alkalmazzák tehát a CB-t Kunhegyesen. Felmérést még nem készí­tettek hasznáról, de többek között az 1983-ra előírt 5 százalékos üzemanyag meg­takarítást a rádió segítségé­vel könnyebben tudták tel­jesíteni. Naponta sok-sok kilométert takarítanak meg az útközbeni beszélgetések­kel. A közeljövőben az alkat­részellátás könnyítésére az az anyagbeszerzőkocsiba és a központba nagyobb telje­sítményű CB rádiót szerelnek a téeszben, ez várhatóan még több segítséget jelent. Változó teljesítménnyel Elsősorban kis távolságra, általában tíz kilométerre le­het használni a mi berende­zéseinket — mondja Fodor László a Mezőtúri Állami Gazdaság főmérnöke. — Az aratási munkákban jelentős segítségünkre voltak az áp­rilisban vásárolt CB rádiók. Sajnos az összeköttetést időn­ként zavarja és elnyomja a külső adóájlomások nagy­erejű „forgalmazása”. Sőt ködös, esős őszi időben a rá­dió hatótávolsága is csökken. Amióta nálunk működnek — változó teljesítménnyel — szerencsére nem kellett se­gélykérésre és tűzesetre hasz­nálni. I , •» A Dunai Vasmű 1984. január 1-től önálló kisválla­latként működő leányválla­lattá kívánja átszervezni bu­dapesti gyáregységét a Lő­rinci Hengerművet. A kohá­szati kombináttól meglehe­tősen elkülönült, a főváros­ban dolgozó egység — amely korábban önálló vállalat volt — évente 160—170 ezer ton­na durvalemezt gyárt, ter­A Magyar Hajó- és Daru­gyár tiszafüredi gyáregysé­gében az elmúlt évben hét daruval kevesebbet tudtak elkészíteni. így ezt a lema­radást kellett behozniuk elő­ször, hogy megkezdhessék a ’83-ra szóló tervek teljesíté­sét. A hátrányban közreját­szott az is. hogy tavaly ter­mékszerkezetet váltottak: ki­fejlesztettek s gyártani kezd­tek egy olyan speciális öt­tonnás darut, amelyet jó- szerint csak a Szovjetunióba exportálnak. Ennek a beren­dezésnek szélsőséges időjá­rási viszonyok között kell üzemelnie, ezért a megfele­lő alapanyag kiválasztása és a gyártás te eh nológ i a megta­lálása sem volt egyszerű fel­adat. A szovjet megrendelők évente 40—50 ilyen, zömmel kikötőben használatos da­rut kérnek a tiszafürediektől. Az idén 47 berendezést ren­deltek, ebből 45-öt már meg­kodó tiszafüredi Hámán Ka­tó Termelőszövetkezet ebben az évben két CB rádiót vá­sárolt. Azóta a gépek üze­meltetőinek és a közvetlen munkairányító szakemberek gépkocsijaiban működik a korszerű ihírközvetítő esz­köz. Szabó Árpád a közös gazdaság főagronómusa: — Alig, hogy beszerelték a kocsiba, Örvényre mentem, kinn állok a tábla széléh és egy nő érkezik lélekszakad­va: fia erős mérget ivott, azonnal a mikrofonért nyúl­tam. Mire megitattunk a fiatalemberrel egy csésze tejet, a mentők is megér­keztek. A kórházból tudom, hogy tragikus lett volna a mérgezés, ha nem segít a technika. Bővíteni a hálózatot — Állandó összeköttetés­ben állunk a téesz központ­jában lévő rádióval, s a kol­légáimmal. Menetközben is adódik lehetőségünk arra, hogy a munkát szervezzük, így jóval kevesebb az üres­járat. Az egy esztendő lefor­gása alatt, ha nem is többet, de bizonyára meghozta az árát a két készülék. Nem szólva a gyorsaságról és az életmentésről. Ezeken túl­menően a CB kooperálást le­hetőséget teremtett a kör­nyező üzemekkel. Gyakran hívjuk egymást: „Tudtok-e kölcsönözni ilyen alkatrészt?” Miután belekóstoltunk a rá­dióba, jövőre bővíteni sze­retnénk a hálózatot. A ke­verőüzem és a tápszállító gépkocsik is kapnak CB-t, könnyítve ezzel a szervezést. Közvetlen kapcsolatunk lesz a tűzoltósággal és még pol­gári védelmi célokra is hasz- nálhatj uk. melési értéke kétmilliárd fo­rint körül van. A Dunai Vasmű az átszer­vezéstől azt várja, hogy a Lőrinci Hengermű önállóso­dásával gyorsabban tud majd igazodni a piaci igényekhez, egyszerűsödik irányítása, nö­vekszik az üzem közvetlen érdekeltsége. Nem utolsósor­ban a kisvállalati formától remélik, hogy megoldja a krónikus munkaerőhiányt. kaptak. Ezenkívül úszódaru­kat is gyártanak, kooperál­va a balatonfüredi MHD- val. Ebben az évben ötöt, jövőre 17-et exportálnak a Szovjetunióba. Ugyanakkora budapesti gyáregységnek 16 tonnás portáldarukhoz ké­szítenek részegységéket. A füredi MHD munkáját nem csupán a vállalaton be­lüli. illetve más cégekkel va­ló kooperációi nehezíti, je­lentős kiesést okozott (s ép­pen az utolsó negyedévben!) az. hogy a kereskedelmi áruk, az importból szárma­zó nyugati csapágyak késve érkeztek. A ’83-ra 5,3 milliárd fo­rintos termelési értéket, s 500 milliós nyereséget terve­ző vállalat három vidéki gyáregysége közül a füredi a legnagyobb és termelőesz­közeit tekintve a legkorsze­rűbb, hiszen ’74-től a gyár állóeszköz-állománya meg­Tanácskozás a tejtermelésről Január 1-től bevezetik a nyerstej csíraszám szerinti átvételét hazánkban. Ennek alapfeltétele az egészséges szarvasmarha-állomány, a szakszerű technológia és a higiénikus termékkezelés — hangzott el egyebek között azon a tanácskozáson, ame­lyet tegnap délelőtt tartot­tak Szolnokon az Agrocoop Állattenyésztési és Takar­mánytermelési Rendszer, a MAE Szolnok megyei szer­vezete és a Szolnok megyei Tejipari Vállalat által ren­dezett ankéton. Üvegszálas lámpatestek Eddig még nem exportált terméknek, a speciális mű­anyagból készülő belsőtéri lámpatesteknek szerzett kül­földön piacot, mégpedig hosz- szabb távra, a Transelektro Külkereskedelmi Vállalat. A napokban öt évre szóló szer­ződést írtak alá az NSZK- beli Vonhoff-cég képviselői­vel, s eszerint már 1984-ben 1,2 millió márka értékben szállítanak partnerüknek a Villamosszigetelő- és Mű­anyaggyár termékéből. Ezeket a lámpatesteket üvegszállal erősített mű­anyagból készítik, így tartó­sak. nem rozsdásodnak. Fogyasztási szövetkezetek A nyereség 280 millió Az eredményes gazdálko­dásra törekvés, a vezetés és az irányító munka javítására nagy erőfeszítéseket tettek megyénk fogyasztási szövet­kezetei. Ennek hatása jól ér­zékelhető a VI. ötéves terv célkitűzéseinek időarányos végrehajtásában. Az áfészek és a Tiszavidék Szövetkezeti Közös Vállalat a középtávú célokat összességében telje­sítették. Bruttó bevételük folyó áron számolva 23—24 százalékkal növekedett, meg­haladja a 9,7 milliárd forin­tot. Az év végére várható nyereségük eléri a 280 mil­liót. amely 18 százalékkal magasabb az 1980. évinél. A (takarékszövetkezetek tevé­kenysége is kiszélesedett. Je­lenleg több, mint 25 féle szolgáltatást nyújtanak tag­jaiknak. Betétállományuk 34,3 százalékkal nőtt, és meghaladta az 1,1 milliárd forintot. Éves forgalmuk a korábbi 2,5 milliárdról csak­nem 4 milliárd forintra nö­vekedett. duplázódott, jelenleg ezren keresik itt a kenyerüket. S még egy „leg”: a dolgozók létszámának csaknem a fele 35 éven aluli, tehát igen fia­tat gyár. Talán épp ennek jegyé­ben remélhető, hogy az el­következendő feladatát, vagyis a nyereségesség nö­velését — a nehézségek da­cára is — könnyebb lesz tel­jesíteni. Ezt erősítendő, mű­szaki fejlesztésekre is sor kerül. Egy 5600 négyzetmé­teres. acélszerkezetek gyár­tására alkalmas üzemcsar­nok épül föl a közeljövő­ben. A négy 20 tonnás da­ruval fölszerelt üzemben 150—200 emberre lesz szük­ség. közülük százat „kívül­ről” vesznek fel. Gondos gazdaként nagy fi­gyelmet fordítottak a gyár­egységben a műszaki állo­mány fejlesztésére is. Előbb­re kívánnak lépni a techno­lógia előkészítésében — ez év januárjában konstrukciós csoport alakult, amely a leg­szükségesebb gyártmányter- vezési teendőket helyben végzi el. Távlati céljuk a füredieknek, hogy valameny- nyi tervezési feladatot e cso­port oldja majd meg. Alkotmányunkat — me­lyet 1949-ben iktatott tör­vénybe az országgyűlés — a társadalmi-gazdasági fejlő­dés következtében időnként korszerűsíteni kellett. Leg­utóbb 1972-ben került sor al­kotmánymódosításra, és a mostani ülésnek ismét fel­adata olyan változásokról dönteni, amelyek az állam­élet korszerűsítését, a szo­cialista demokrácia fejlesz­tését szolgálják. Az új tör­vényjavaslat az Alkotmány­nak az alkotmányosság fo­kozott védelmével, a Mi­nisztertanács összetételével, az ország területi beosztásá­val, valamint az országgyűr lési képviselők és a tanács­tagok választásával kapcso­latos rendelkezéseit érinti. \z alkotmányosság hatéko­nyabb érvényesülését segí­tené, ha a jogszabályokat és a jogi iránymutatásokat — az alkotmányosság szem­pontjából — egy új, önálló szerv: az Alkotmányjogi Ta­nács ellenőrizné. Az alkot­mánymódosító javaslat má­sik pontja a népi ellenőrzés továbbfejlesztését szolgálja: eszerint a Minisztertanács kiegészülne a Központi Né­pi Ellenőrzési Bizottság el­nökével. Egy másik újdon­ság: az országos hatáskörű szervek vezetésével megbí­zott államtitkárok ezentúl nemcsak az állami szervek­re, gazdálkodó szervezetekre kötelező, hanem az állam­polgárok jogait és kötelessé­geit érintő rendelkezéseket is kiadhatnak. Erre legin­kább azért lenne szükség, mert ezeknek a szervezetek­nek jórésze közvetlenül fog­lalkozik lakossági ügyekkel. Így például az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal, az Országos Anyag- és Árhiva­tal, az Országos Környezet­és Természetvédelmi Hiva­tal. az Országos Vízügyi Hi­vatal számos, az emberek mindennapi életével foglal­kozó intézkedést hozhatna ezentúl. Az államigazgatás korszerűsítésével kapcsolato­san is szükség van egy al­kotmánybeli pont módosítá­sára, jelesül arra. hogy ki­iktassák az Alkotmány azon rendelkezését, amely szerint a megyék járásokra osztha­tók. Az Alkotmány módosításá­ra tett javaslatok között sze­repelnek olyanok is. ame­lyeket a választási rendszer tervezett változtatásával kap­csolatban kellene végrehaj­tani. Éppen e tervezetet vi­tatja meg téli ülésszakának várhatóan második fő napi­rendi pontjaként az ország- gyűlés. Az országgyűlési képvise­lők és tanácstagok válasz­tásával foglalkozó törvény- javaslatot korábban igen szé­les körű társadalmi vitára bocsátották. Ezeken is bebi­zonyosodott, hogy választási rendszerünk alkotmányos el­vei és szabályai beváltak, jól szolgálják társadalmi célja­inkat. Mégis vannak olyan tényezők, amelyek némi mó­dosítást indokolnak. Az el­múlt évtizedekben tovább erősödött a nemzeti egység, és a fejlett szocializmus épí­tése egyre inkább igényli a szocialista demokratizmus továbbfejlesztését ;is. Ezek a követelmények múlhatat­lanul szükségessé teszik vá­lasztási rendszerünk tovább­fejlesztését úgy, hogy bő­vüljön az állampolgári jogok gyakorlásának lehetősége, Tegnap a déli órákban utoljára forgatták meg a klinkerégető kemencéket, véglegesen megszüntették .a klinker termelését a Tatabá­nyai Cementgyárban. Többé nem füstölnek a kémény- óriások, nem gyárt többé ce­mentet az üzem. Környezet- védelmi szempontok miatt döntött a gazdasági bizott­ság a 71 éves Tatabányai Ce­mentgyár aiaptevókenységé­erősödjék a népképviseleti testületek társadalmi-politi­kai szerepe, egyszerűsödjék a választások előkészítése és lebonyolítása. A választójogi törvényjavaslat legalapve­tőbb új rendelkezése az or­szággyűlési képviselők és ta­nácstagok kötelező többes jelöléséről intézkedik. A je­lölésnek ez a módszere vár­hatóan növeli a választások politikai jelentőségét. fo­kozza a választópolgárok ak­tivitását. és élénkítheti a megválasztott képviselők, ta­nácstagok munkáját is. Ha­tályos választási rendsze- rüpk az egyéni választóke­rületi rendszeren alapszik, e rendszer fenntartása a jövő­ben is szükséges. Az eddigi tapasztalatok alapján azon­ban indokoltnak tetszik, hogy a legfelső népképviseleti, törvényhozó szervben feltét­lenül jelen legyenek politi­kai és társadalmi életünk vezetői, a tudomány, a kul­túra. az egyházak legismer­tebb személyiségei. Az ő te­vékenységük, tisztségük ha­tóköre túlnő a helyi érde­kek képviseletén. Indokolt tehát, hogy megválasztásuk­ról az ország valamennyi szavazója döntsön. Ezért ve­zeti be a törvényjavaslat — az egyéni választókerületi rendszert fenntartva — az országgyűlési képviselők vá­lasztásánál az országos vá­lasztási lista fogalmát. Az 1984. évi állami költ­ségvetés előirányzatai — összhangban az éves népgaz­dasági tervvel — gazdaság- politikai céljaink megvaló­sítását, a költségvetési egyen­súly javítását, a takarékos­ság követelméifyeinek érvé­nyesítését segítik. A költ­ségvetési tervezet szerint egyebek között a vállalati gazdálkodó szervezetek adó- és egyéb befizetéseinek ösz- szege adná a bevételek 82,6, a lakossági adó- és illeték­befizetések mintegy 7,2 szá­zalékát. A kiadások csak­nem 13 százaléka kerülne az állami vállalati gazdálkodó szervezetek, a termelőszö­vetkezetek és a költségvetési szervek beruházási tevékeny­ségének segítésére, fejlesz­tési alapok növelésére, a magánerős lakásépítés támo­gatására, különböző vállala­ti és szövetkezeti, forgó- és fejlesztési alapokra. A vállalatok termelését és adóforgalmát segítő adóvisz- szatérítésekre fordítanák a költségvetési kiadás mintegy 25 százalékát, magukra a költségvetési szervekre, azok feladataira várhatóan a ki­adások 31,6 százaléka jut. Oktatási, kulturális és tudo­mányos kutatási feladatokra az összes kiadás 9,2 százalé­kát tervezik, és mintegy 21 százalékot kívánnak fordíta­ni társadalombiztosítási cé­lokra. E száraz számok a jövő esztendei népgazdasági terv alapján alakultak ki, és az abban meghatározott cé­lokat kívánják segíteni. Eszerint a külgazdasági egyensúlyi helyzet további javítását tartós belföldi fo­lyamatokkal kell jobban alá­támasztani. A termelés szer­kezetében. a termelés és a ráfordítások, valamint a megtermelt és a belföldön felhasznált nemzeti jövede­lem viszonyában olyan mér­tékű javulást kell elérni, amelyre a következő évek fejlődését, az egyensúlyi helyzet megszilárdítását ala­pozni lehet. nek megszüntetéséről. Az 5 klinkerégető kemence ké­ményéből kikerülő nagy mennyiségű por ugyanis erő­sen szennyezte a város le­vegőjét. A gyárat azonban nem zárják be. Megtették az elő­készületeket — a még érté­kes berendezések, gépek hasz­nosításával — a termékszer­kezet-váltásra. A 8300 hektáron gazdál­F. T. Budapesti gyáregységből leányvállalat Szovjetunióba exportálják Nagyobb súlyok a füredi darukon Különleges, szélsőségeket biré gép Uj üzemcsarnok, előrelépés a tervezésben Termékszerkezet-váltás a Tatabányai Cementgyárban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom