Szolnok Megyei Néplap, 1983. december (34. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-03 / 285. szám

Ára: 1,80 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÜLJETEK! xxxiv. évi. 285. s*. 1983. dec. 3., szombat A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Janus-arcú jelenség Trlpaliban 6a környékén Újabb tüzérségi párbaj Megszoktuk, majdhogy nem természetesnek tartjuk, hogy a parasztság létszáma évről évre fogy, ezért igen­csak meglepődtünk, amikor megtudtuk, hogy merőben ellentétes folyamat játszó­dott le tavaly: 20 ezerrel nőtt a mezőgazdaságban fog­lalkoztatottak száma. Kétségkívül Janus-arcú je­lenségről van szó, amely egy­szerre szerzett számunkra örömet és okozott gondokat is. öröm. hogy folytatódott a- mai. modern paraszti élet­forma felértékelődése. Nyílt titok viszont, hogy a húsz­ezer ember az építőiparnak, s mindenekelőtt az iparnak mondott búcsút a falu ked­véért, s nagyobb részük a különböző tsz-melléküzem- ágakban helyezkedett el. Ha­zai sajátosság, hogy e mel­léküzemágak sok szolgáltató funkciót is ellátnak. S mivel az ipar munkás és alkalma­zotti létszáma egyelőre szin­te minden fejlett, vagy fej­lettebb országban fogy, a szolgáltató szféráé viszont gyarapodik semmi megüt­közni való nincs azon. hogy a mi körülményeink között ez a folyamat úgy megy végbe, hogy a tsz-mellék- üzemág is erősödik. Legfel­jebb arra int bennünket, hogy vigyázzunk a nemzet­közi összehasonlításoknál, nehogy azt mondjuk példá­ul. hogy az Amerikai Egye­sült Államokban már a fog­lalkoztatottak néhány száza­léka 1S képes megtermelni az ország kenyerét, nálunk pedig még a munkaképes korúak 17 százaléka dolgo­zik a mezőgazdaságban. Ve­gyük figyelembe azt is, hogy a mai statisztikailag parasz­ti lakosság tekintélyes ré­sze nem növényt termeszt, nem is állatokat nevel, ha­nem szolgáltat és iparcik­keket állít elő. A tsz-melléküzemágak ter­melését elemezve egyébként érdekes megállapításokat tesz a Gazdaságikutató In­tézet. Mindenekelőtt kimu­tatja, hogy itt lényegesen ol­csóbban megy végbe a ter­melési folyamat, mint az iparban, s feltárja ennek az okait is. Köztük azt. hogy itt ma is népszerűbb a be­dolgozói rendszer, mint az iparban, j Sok a nullára leírt állóeszköz, ezért kisebbek az amortizációs költségek. Te­gyük ehhez hozzá hogy sokszor még a munkabér is alacsonyabb. Mindezt már a kontrasz­tok kedvéért is kiemeljük, visszatérve arra a cikkünk elején tett summázatunkra, hogy a húszezer főnyi el­vándorlás olyan Janus-arcú jelenség, amely egyszerre sze­rez örömet és okoz gondot is. Vannak olyan iparágak, amelyeket drasztikusan sújt, közhely például, hogy meny­nyi a gazdátlan, korszerű gép a textiliparban, amelyek a szó szoros értelmében is csak holt tőkét jelentenek, hiszen nincs, aki működésbe hozza őket. Semmi helye a felszínes lelkendezésnek, amikor a tsz-ek húszezer főnyi lét­számgyarapodásáról hallunk, olvasunk. Nem mindegy ugyanis, hogy milyen áron nő ez a létszám. Akkor sem tapsoltunk, amikor egyes fal­vaik majdnem kiürültek, mert szinte minden munka­bíró férfikezet magukhoz vonzottak a gyárak. A föld sem maradhat ott, gazdát­lanul. Hiába iparosítanánk, ! ha nem lenne elég kényé- | rünk. Ugyanaz érvényes a visz- szájára is. K. S. Tegnap újabb tüzérségi párbaj volt az észak-libano1 ni Tripoliban és környékén. A szembenálló palesztin fe­lek kölcsönösen egymást vá­dolták a november 25-én szaúdi—szíriai közvetítessél létrejött tűzszünet megsér­tésével. Áldozatokról és ká­rokról nem érkezett jelentés, de az Arafathoz hű erők so­raiban harcoló, megsebesült fegyveresek elszállítása ké­sedelmet szenved a kiújult összetűzések miatt. A PFSZ VB szóvivője kö­zölte: az izraeli haditengeré­szet a múlt héten négy olyan hajót tartóztatott fel, amely segélyszállítmányt vitt az Arafathoz hű erőknek. Ezért Arafat, a PFSZ VB elnöke az ENSZ-től kért biztosítékot ahhoz, hogy adandó alka­lommal, harcosai biztonság­ban hagyhassák el — tenge­ri úton — Tripolit. A TASZSZ jelentése sze­rint megbízható bejrúti for­rások közölték, hogy — wa­shingtoni utasításra — az amerikai polgári személyek utolsó csoportja is elhagyta a libanoni fővárost. Egy he­lyi hírügynökségre hivatkoz­va a TASZSZ azt is jelentet­te, hogy más nyugati orszá­gok állampolgárai is eltávoz­tak Libanonból. Ronald Reagan amerikai elnök és Amin Dzsemajel li­banoni államfő csütörtöki washingtoni megbeszélése a jelek szerint semmi kézzel­fogható eredményt nem ho­zott. Reagan csak általános­ságban beszélt az amerikai segítségnyújtásról vendégé­nek. Dzsemajel azzal a céllal ér­kezett az Egyesült Államok­ba, hogy konkrét ígéreteket (Folytatás a 2. oldalon.) Időben készültek fel 224 mitliós beruházás kezdődik a Mezőgépnél A napokban írták alá a Magyar Nemzeti Bank és a szol­noki Mezőgép vezetői a hitelszerződést, melynek értelmé­ben a vállalat 224 millió forint kölcsönt vesz fel termelésé­nek korszerűsítésére. A Mezőgép a 8 évre kölcsön kapott pénzből olyan beruházásokat valósít meg, amelyek segítsé­gével kapacitásának szűkösségét feloldva, növelheti készáru­kibocsátását. A bank szabta feltételek értelmében 1986-ra 166 millió forinttal kell növelnie az évenkénti, nem rubel elszámolású exportot, ezen kívül minden évben 36 millió forint értékűvel több korszerű mezőgazdasági gépet kell szál­lítania a hazai piacra. A döntően hazai gyártmá­nyú gépekre és berendezé­sekre, igen sokszor a Mező­gép szolnoki fejlesztési üze­mében dolgozó tervezők munkájára alapozott korsze­rűsítési program döntő lánc­szeme a lemezmegmunkálás feltételeinek megteremtése. A vállalat gyárai, gyáregy­ségei olyan berendezéssel gazdagodnak, amely módot ad a tekercsben érkező acél­lemezek feldolgozására. A változás révén 50 százalék­kal csökkenthető a kiszabás során keletkező fémhulladék mennyisége. (A most táblák­ban érkező lemezek kevesebb lehetőséget adnak a „szabá­szok” takarékossági törekvé­seinek. mint a tekercsben kapottak.) Űj — tőkés im­portból származó — lemez- megmunkáló központot is üzembe helyeznek a válla­latnál 1985-ig. A drága be­rendezés nemcsak a kiszabá­si munkákat gyorsítja meg, hanem — mert plazmával dolgozó, tetszés szerint ve­zérelhető vágószerkezettel lesz felszerelve — fölösleges­sé teszi a présekhez használt, drága vágószerszámók elké­szítését is. Korszerűsödnek a beruhá­zások révén a Mezőgép üze­meiben használatos hegesz­tési technológiák. A vállalat fejlesztési üzemében terve­zett, speciális feladatok meg­oldására alkalmas célgépe­ket több gyárban is felsze­relnek. A. külső kooperáció megszüntetését szolgálja egy nagyfrekvenciás indukciós edzőberendezés felszerelése: a szolnoki Mezőgép termé­keibe szerelt, hőkezelést kí­vánó, alkatrészeket ezután szükségtelen lesz többször is a partner és a készterméket készítő üzem között szállíta­ni, ráadásul nem kell a hő­kezelés hasznát a kooperá­ciós társnak átadni. A vállalat fargácsodóműhe- lyei is jelentősen gyarapod­nak. A hajtóműgyártás kor­szerűsítése érdekében új megmunkáló központot, úgy­nevezett CNC vezérlésű esz­tergákat és más új forgácso­lógépeket vásárol a Mező­gép. A felületelőkészítési le­hetőségek egyrészt azzal gazdagodnak, vagy a már használatos, úgynevezett sö­rétes felületkezelés lehetősé­gei új berendezések üzembe helyezésével bővülnek, más­részt a zsírtalanítást, vala­mint a foszfatizálást korsze­rűsítő eljárások alkalmazá­sára is lesz mód a beruhá­zások befejezése után. Több — a megrendelők által kért — szakmai berkekben „fé­nyesre szereltnek” nevezett gép is készülhet a szolnoki Mezőgép telepein, hiszen a 224 milliós hitelből a galva­nizálás lehetőségeit is növe­lik. Az 1985-ben befejeződő be­ruházások után a szolnoki Mezőgépnek a mainál több, nagy sorozatban készülő ter­méket gyártó üzemében al­kalmazhatják a munkát fo­lyamatosabbá tevő — ám a szervezőktől is alaposabb fel- készültséget követelő — kon- veyoros szerelési technoló­giát. Az 1985-ben véget érő fej­lesztési munkálatokból az 1983-ban hátralevő hetekben igen sokat elvégezhetnek a szolnoki Mezőgépnél, hiszen a legkorábban megoldásra váró feladatok előkészítése, a műszaki dokumentumok kidolgozása már a hitelké­relem elfogadása előtt befe­jeződött. Karcagon a Ruhaipari Szövetkezel üzeme a helyi választék bővítése érdekében a szolgáltatóházban december 6-tól megkezdi (saját termékeinek árusítását. Az üzem­ben — ahol felvételünk készült — változatos alapanyagskála felhasználásával di­vatos nyári és téli nadrágokat varrnak A megye iparának helyzete és fejlesztésének feladatai Szabad a vásár A hétvégi falu Emigránsok Ahol a fény készül... 1 il»k 1 nn T i 'iin Ül ki lí! Új vonásokkal gyarapodnak a testvérkapcsolatok Ülést tartott az MSZBT Országos Elnöksége Apró Antalnak, az MSZBT elnökének vezetésével teg­nap a Parlament Vadász-ter- mében ülést tartott a Magyar —Szovjet Baráti Társaság Országos Elnöksége. A tes­tület tagjai elsőként Horn Gyulának, az MSZMP Köz­ponti Bizottsága külügyi osz­tálya vezetőjének előadásá­ban tájékoztatót hallgattak meg időszerű nemzetközi kérdésekről. Az előadó be­hatóan elemezte a jelenlegi nemzetközi feszültség okait, rámutatott arra a felelősség­re, amely az Észak-Atlanti Szövetséget, különösen az Egyesült Államokat terheli a fegyverekezés fokozódásá­ért. A tájékoztatóhoz kapcso­lódóan Benkő József, a ma­gyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működési kormányközi bi­zottság titkára számolt be az országos elnökségnek a szoros, minden ágazatra ki­terjedő kétoldalú gazdasági kapcsolatok eredményeiről. Az újfajta együttműködési formákról szólva kiemelte: eddig négy szovjet köztár­sasággal nyílt lehetőség konkrét, közvetlen kapcso­latok kialakítására, s ma már 50 magyar és szovjet vállalat működik együtt. A testület tagjai ezt köve­tően Sudár Ivánnak, az MSZBT Ügyvezető Elnöksége tagjának, az MSZMP Fejér megyei Bizottsága titkárának élőterjesztése alapján átte­kintették a társaság felada­tait a testvérkapcsolatok» fej­lesztésében. Mint megállapí­tották : az együttműködés formái időről időre új voná­sokkal gyarapodnak — vál­tozatlanul erősítve az inter­nacionalista tartalmat. Az együttműködés erősítésében fontos szerepet játszanak a testvérmegyei, -városi, -üze­mi, -intézményi és iskolai kapcsolatok is. Ezek keretében a társadal­mi élet minden területére ki­terjedően a legváltozatosabb módszereket, formákat, esz­közöket alkalmazva, külön­böző generációk kerülnek közvetlen, személyes kapcso­latba egymással, kicserélik1 tapasztalataikat, véleményt mondanak az eredményekről és a gondokról. Ma minden megyénknek van testvérkapcsolata a Szovjetunió valamelyik terü­letével, illetve Budapestnek Moszkvával. A testvérvárosi, üzemi, intézményi kapcsola­tok is tartalmasak, széles kö­rűek. Az MSZBT tagcsoport­jai jelentős tömegbázist te­remtettek e kapcsolatok bő­vítéséhez; kiállítások, vetél­kedők szervezésével, turista- csoportok szervezésével já­rultak hozzá a testvéri kap­csolatok gazdagításához, a barátság erősítéséhez. A test­vérmegyék ötévenként barát­sági napokat, heteket ren­deznek, amelyeken részt vesznek a szovjet testvérte- rülétek képviselői is. A tanácskozáson felszóla­lók közül Belovicz Károly, a Hazafias Népfront győri vá­rosi bizottságának titkára Győr-Sopron megye és az örmény SZSZK között 1970 óta meglévő kapcsolatokról számolt be, a nyíregyházi Bessenyei György Tanárkép­ző Főiskola MSZBT tagcso­portjának képviseletében pe­dig Ugrai Edit hallgató is­mertette meg a testületet a szabolcsi városban folyó ba­rátsági munkával. A testület tagjai végezetül megvitatták és elfogadták az MSZBT Országos Elnökségé­nek 1984. évi munkatervét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom