Szolnok Megyei Néplap, 1983. december (34. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-20 / 299. szám

1983. DECEMBER 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Észt sportküldöttség Szolnokon A Szolnoki Vízügy SE ven-' dégeként észt sportküldött­ség tartózkodik egy hétig hazánkban. A delegáció tag­jai a múlt hét második fe­lét Budapesten töltötték, majd holnapig megyeszékhe­lyünkkel ismerkednek. A küldöttség vezetőjével Krist- jan Arusooval, az Észt SZSZK Minisztertanácsa mellett működő testnevelési és sportbizottság első elnök­helyettesével készítettünk rövid interjút. — Bevezetésül kérem, né­hány szóval mutassa be kül­döttségük tagjait! — Ezúttal úszócsapattail ér­keztünk magyar barátaink­hoz: Unó Tynnus és Rein Ööbik úszóedzők ,— az előb­bi a válogatott irányítója — valamint kilenc versenyző alkotja a delegációt. A hat női és három férfi versenyző jelenleg az észt úszósport utánpótlásának legígérete­sebb tehetsége. Közülük pél­dául Marina Trofimova a 100 méteres pillangóúszásban már kiváló eredményeket ért el. Budapesti tartózkodásun­kat egyébként arra használ­tuk fel, hogy fiataljaink in­duljanak a magyar ifjúsági bajnokság, alkalmából meg­hirdetett nemzetközi meg­hívásos viadalon. — A sportprogram mel­lett — gondolom — Buda­pest megtekintésére is ju­tott idő ... — Természetesen, és mind­annyian nagyon kíváncsiak voltunk az önök fővárosára. Jómagam 1954-ben jártam először Budapestén, s e táv­latból szemlélve, a város metoropolisszá nőtte ki ma­gát. Ami a létesítmények közül különösen megkapott — talán nem lehet véletlen —, gyönyörű sportcsarnokuk, amely nyugodtan mondha­tom, ékszere a nagyváros­nak. Egyébként. Szolnökon is a gyors fejlődés sok-sök je­lét tapasztaltam, bár itteni benyomásaim még viszony­lag frissek. 1977-ből valók. — Visszatérve a sporthoz: ön az észt sportélet egyik alapos ismerője. Milyen esé­lyei vannak versenyzőiknek a nemzetközi hírnévre a jö­vő évi téli és nyári olim­pián? — Kezdjük talán időrendi sorrendben. A szarajevói té­li olimpián bizony szerényen képvisel jük Észtóniát a Szov­jetunió csapatában: mindösz- sze egy biatlonversenyzőnk kap helyet a legjobbak kö­zött. A téli sportágakban sajnos nincsenek kiugró te­hetségeink, legalábbis egye­lőre. Mivel a fejlesztés e té­ren sem halogatható, első lépésként Tallinnban egy nagy fedett csarnokot ve­hettek birtokukba jégko- rongozóiruk a sportiskolái képzésre. Los Angelesre már jobbak a kilátásaink, bár az egyes sportágakban még korántsem tel jes az uta­zólista. Viljar Loot röplab- dásurak, valamint Heino Puuste gerelyhajítónk biz­tos résztvevőnek tűnik, két úszónk — Ivar Stukolkin és Aivi Liiv — szintén jó esély- lyel pályázik a kiküldetés­re. Rajtuk kívül Mikk En­del vitorlázónkat, Inna Rose 1982. évi világbajnok pisz­tolylövőnket és Ri'ho Suun kerékpárversenyzőnket fi­gyelik a szakemberek ki­szemeltként. Reméljük, va­lamennyien ott lehetnek az ötkarikás játékökon, öreg­bítve Észtország sportjának hírét a világban. Ma 17 órakor Szolnokon, a Damjanich uszodában a megyei úszó szakszövetség és a Vízügy SE úszóvensenyt rendez, amelyen részt vesz­nek az észt sportküldöttség versenyzői. — lazányi — Röplabda A Vegyiművek megőrizte veretlenségét NB II. Férfi: Szolnoki Ve­gyiművek—Sátoraljaújhe­lyi Spartacus 3:0 (6, 7, 1). Szolnok, tiszaligeti sportcsar­nok, 100 n. V.: Varga, Burai. Szolnok: Nagy L., Kolozsi, Czanek, Tószegi, Széles, Tom­pa. Csere: Tamasi, Juhász, Bodó. Edző: Policsányi Ist­ván. Az edzőmérkőzés jellegű találkozón, sorokat cserélget­ve is könnyű győzelmet ara­tott a lényegesen jobb képes­ségű hazai csapat. A Vegyi­művek ezzel veretlenül fejez­te be a bajnokság őszi idé­nyét. Kunhegyes! ESE—FÉG SK 3:1 (6, —8, 9, 13). Kunhegyes, 60 n. V.: Vasák, Oláh. Kun­hegyes: Felső, Mile, Kocsis, Kasza, Balázs, Karap. Csere: Bodó, Kovács. Edző: Csapó Ferenc. A második játszma kivéte­lével lelkesen és eredménye­sen játszott a hazai csapat. Miskolci ÉMTE—Szó. Ti- tász 3:1 (7, 11, —15, 9). Mis­kolc. Titász: Mészáros, Ba­lázs, Kiss, Novák, Nagy, ifj. Pirók. Csere: Cseh. Edző: Sü- rányi Márton. Az idény utolsó bajnoki mérkőzésén a hazaiak köny- nyű győzelmet szereztek a rendkívül gyenge napot kifo­gó Titász ellen. Jégkorong Az FTC nyerte a kupát Alföldi Vendéglátó Kupa juniorcsapatoknak, Jászbe­rény, szombat: Dunaújváros —Lehel SE 4:3 (2:1, 1:0, 0:2) hosszabbítás után (0:0, 1:0) Dunaújváros gyorsan meg­szerezte a vezetést, és ezzel megzavarta a Lehelt. A má­sodik harmadtól végig a Le­hel támadott. Hátrányát be­hozta, de gólhelyzeteit nem tudta értékesíteni, sőt bün­tetőlövést is hibázott. A hosszabbításban nyert a ven­dégcsapat. FTC—Ű. Dózsa 7:4. A fegyelmezetten játszó FTC megérdemelten nyert a tavalyi bajnok Ü. Dózsa el­len. Vasárnap. A 3. helyért: Ü. Dózsa—Lehel 10:5 (2:1, 4:3, 4:1). A második napra ren­dezte sorait a bajnokcsapat, és fegyelmezett játékával megérdemelten szerezte meg a 3. helyet. A döntő: FTC— Dunaújváros 6:3. Az FTC vé­gig vezetve, megérdemelten nyerte el az Alföldi Vendég­látó Kupát. Az év teniszezői A sportág legtekintélye­sebb szaklapja, az amerikai Tennis Magazine ezúttal is, mint minden évben, megtar­totta idény végi szavazását az „Év teniszezője” cím el­döntéséért. Hat ország hét szakírója adta le voksát, s a várakozásnak megfelelően két amerikai. Martina Nav­ratilova és John McEnroe bizonyult a legjobbnak. A huszonhét éves Navra­tilova a második egymást követő évben érdemelte ki a megtisztelő címet, a sport­ág történetében csaknem pá­ratlan sorozattal. 1983-ban 86 győzelem mellett mindössze egyszer kapott ki. McEnroe idén 17 verseny­ből hatot nyert meg. mér­lege 63 győzelem, 12 véreség. Temesvári Andrea kitűnő idei szereplése is elnyerte méltó jutalmát, a zsűri a nyolcadik helyre rangsorol­ta. Olyan nagyságokat elő­zött meg a 17 éves magyar klasszis, mint például az amerikai Austin. King, a nyugatnémet Bunge, vagy a brit Durie, Kosárlabda Elherdált első félidő NB I. férfi: Kecskeméti SC—Alföldi Olajbányász 81:77 (45:23). Tiszaligeti sportcsarnok, 600 n. V.: Ger­gely, Szabó III. KSC: Tóth (8), Horváth (4), Veres (16), Gulyás (4), Boros (26). Cse­re: Foki (14), Felföldi (7), Szaffnauer, Radovics (2), Kirr. Alföldi Olajbányász: Mikola (10), Molnár (16), Jánny, Tóth (11), Dudek (6). Csere: Szalay (22), Smolnicki (4), Kékesi, Pál Szabó (8), Kiss. Edző: Acsay Attila, Pál Szabó Sándor. A mérkőzés előtt azt tár­gyalták a nézők, hogy a bentmaradás szempontjából létfontosságú lenne a győze­lem. Ha ugyanis az Olajbá­nyász nyer, akikor a Kecs­kemét és az Eger társaságá­ban egyaránt három-három győzelemmel kezdheti a jö­vő évi sorozatot, s ilyen po­zícióból reménykedhet a to­vábbi, hosszabb távú NB I-es szereplésben. A közönség re­ménykedett és bizakodott, a szolnoki Játékosok azonban — az első félidőben látottak­ból ítélve — nem érezték át a tét fontosságát. Ebben a játékrészben ugyanis, talán az őszi idény leggyengébb játékával, teljesen aláren­delt szerepet játszottak. A tárgyilagos nézők döbbenten nézték az Olajbányász ver­gődését, az elfogultabbak vi­szont a 'játékvezetőkben lát­ták a bajok forrását. Pedig a csapatot kellett volna néz­ni, amelynek tagjai kezdet­ben kosárra dobáskor még a gyűrűt sem találták el. Jó megoldást nem is láttunk, a kecskemétiek szinte tetszés szerint szerezték pontjaikat, a második perc végén már 8:0-ra, 2.19 perckor pedig, amikor Acsay edző időt kért, 10:0-ra vezettek. Az Olajbá­nyász 4.56-kor dobta az első, a 7. percben a második (!) kosarát (4:16), a 10. percben viszont már 6:24 volt az eredmény. Formán kiírni játszott mindenki, elgondolás ‘nélkül kapkodtak, Mikola pedig a 15. percben megkap­ta a negyedik személyi hi­bát. Hiába volt a hazai pá­lya előnye, a közönség biz­tatása, előrevetette árnyékát egy katasztrofális vereség. Szünet után harcmodort változtatott az Olajbányász, A rosszul játszó Olajbányász ellen a kecskemétiek köny­nyedén szerezték pontjaikat letámadta, nem engedte ki­bontakozni ellenfelét, harco­san, elkeseredetten küzdött, megpróbálta menteni a menthetőt. Csökkent a kü­lönbség, miközben Mikolát az 5. percben kipontozták. Felcsillant a remény, de az­tán alábbhagyott a lendület, a KSC ismét lélegzethez ju­tott, és jelentősen elhúzott. A 13. perc végén Molnárt is kipontozták. Rákapcsolt a szolnoki gárda, újra fokoza­tosan dolgozta le hátrányát, egyre csökkent a különbség, a közönség űzte, hajtotta csa­patát, 68:78, 71:79 volt az ál­lás, majd a 17. perc végén Dudelk is kiállt. A villany­óra 73:79-et mutatott, ami­kor két szolnoki Ziccer kima­radt, 75:79-nél Kiss kiejtette az előrevágott labdát, s ez­után a kecskemétiek már a győzelem megtartására töre­kedtek. Ezzel a vereséggel minimál liára csökkent az Olajbá­nyász bentmaradási remé­nye. De ha a játékosok olyan felfogásban lépnek játéktér­re, mint az első félidőben, akkor semmi esélyük sem marad az NB I-ben mara­dásra. A csapatból egyedül Szalay játékát lehet dicsérni, a többié^ alulmúlták önma­gukat. (Pi) NB II. női: Szolnoki MÁV MTE—Egri TK 63:55 (38:31). Szolnok, Véső úti sportcsar­nok. V.: Gergely T., Szabó III. MÁV MTE: Krasznocsu- benkó (20), Vas (10), Mohácsi (16), Gebei (11), Molnár (3). Csere: Csák, Szalai (3). Edző: Tapodi László. A fűtetlen teremben rend­kívül sok hibával játszott mindkét csapat. Végig szoros küzdelemben sikerült a MÁV MTE-nek az év utolsó mérkőzésén otthon tartani a két bajnoki pontot. Törökszentmiklós—KVFSE 72:48 (34:24). Szolnok, Tisza- liget. V.: Gergely, Szabó III. KVFSE: Kovács, Boros (12), Lőrincz (12), Szabó (14), Lip- ták, Hornyák (3), Bálint, Fontos (7), Csernyik. Edző: Várady Géza. TSE: Paróczai- né (27), Bajusz, Szöllősi (6), Baverné (11), Mikoláné (16), Matúzné (8), Mészáros (4), Galsi. Edző: Papp Ferenc. Először találkozott egymás­sal a két Szolnok megyei csapat. A főiskolások az in­dításokra, a vendégek a cen­terjátékra törekedtek első­sorban. Az első félidő 17. percéig nyílt volt a mérkő­zés. Ezt követően fokozato­san érvényesült a TSE na­gyobb rutinja és teljesebb értékű cserejátékosaival ma­gabiztosan tudott nyerni. Jók: Szabó, Fontos, Boros, Lőrincz, illetve Paróczainé (a mezőny legjobbja), Bajusz, Mikoláné, Baverné. NB I-es ifjúsági bajnok­ság: Kecskeméti SC—Alföl­di Olajbányász 86:55 (25:35). V.: Tapodi, Szabó. Olajbá­nyász: Vecsei (9), Várdai (8), Sándor (4), Deák, Hajdú (2), Pallai (3), Kiss F. (7), Iharosi (10), Bereczky (5), Pásztor (7). A hat serdülővel felálló Olajbányász ifi sokáig egyenrangú ellenfele volt a mezőny egyik legjobb csapa­tának. A szolnoki serdülők között néhány tehetséges já­tékost láttunk. Kosárlabda. NB I. Férfi Az A-csoport állása Már nem csikorgatja a fogát Tulajdonképpen itt belül, mint honi szurkolónak, neheztelni illenék amiért a londoni Great Eastern Hotel­ban Ribli Zoltánt Vaszilij Szmiszlov elütötte attól, hogy a világbajnoki trónon ülő Karpov közelébe juthasson. Hát persze, hogy a magyar sakktársadalommal egyetem­ben magam is Riblinek szorítottam, ám az a tény, hogy éppen Szmiszlovval szemben maradt alul, valamelyest enyhítette a csalódásomat. Szolnok 900 éves volt — emlékezzünk, ez 1975-re esett — amikor egy nemzetközi sakkverseny alkalmából jó három héten át a jubiláló városban vendégeskedett az exvilágbajnok. A sakk jeles virtuózai jöttek-mentek akkor Szolnok utcáin, s közülük a felületes szemlélő nehe­zen tudta volna kiválasztani azt az egy embert, aki már megjárta a csúcsot, melyről minden sakkozó csak álmo­dozni mer. Vaszilij Szmiszlov szerénysége szinte zavar- baejtő volt. Megjelenése alapján gondolhattuk volna la­tintanárnak, postamesternek, vagy számviteli osztályve­zetőnek. De a szeme.. . Igen, a tekintetében mélységes bölcsesség és napfényes derű csillogott. Fiatalos„ volt, megnyerő és nagyon-nagyon emberi. Csalódott az, aki neve, életműve alapján egy megelevenedett emlékművet várt. Egy beszélgetés alkalmával elmondta, hogy 6 éves volt, amikor édesapja megtanította a lépésekre, 17 éve­sen lett Moszkva bajnoka, és 20 évesen nagymester. Hogy mi a sikereinek a titka? Szinte semmi — hacsak nem az, hogy soha nem érdekli ki ül az asztal túlsó oldalán, hi­szen az ellenfél úgyis a játszmáiban tárulkozik ki iga­zán. Ezzel magyarázza, hogy háromszor jutott el a sakk­trón lépcsőjéig: két kihívását visszaverte a világbajnok, de 1957-ben Botvinnikkal szemben sikerült nyernie. Mi több, a visszavágón is megőrizte a koronát! A szolnoki verseny idején 54 éves volt, és amikor arra terelődött a szó, el tudja-e képzelni magát mégegyszer a ^világbajnoki címért vívók sorában, meglehetősen sötéten mérte fel a helyzetét. Véleménye szerint a szabályok nem kedveznek számára; hiába exvilágbajnok, a lépcső legalsó fokától kell elkezdenie a felfelé haladást, miközben számos, becsvágyó fiatallal találja szemben magát. Egyszóval, nem gondol már arra, hogy újból a szájára vegye a sakk­világ a nevét. írogat, énekelget — korábban egy amatőr zenekarban játszott, fellépett a rádióban, televízióban is — és a sakkpartik közben már „nem csikorgatja a fogát.” Egyébként ezt bizonyította a szolnoki versenye is. Nyert, persze, hogy nyert, veretlenül, ahogy illik, de Bárczay előtt csak fél ponttal. Tizennégy mérkőzésből ötször győ­zött, kilenc döntetlenje pedig azt erősítette meg, hogy mindössze annyi erőt használ el a bábuk tologatásához, amennyire feltétlenül szüksége van. Ribli előtt a pálya és a tér, tehetsége aligha nem el­képzelhetetlen magasságokba repíti. Ám amiatt a pilla­nat miatt, amikor a párosmérkőzés befejezése után kezet nyújtott Szmiszlovnak, sohasem kell szégyenkeznie. — Pb — Súlyemelés Eredményes évzárás Az elmúlt hétvégén Kecs­keméten a Spartacus rendez­te az év utolsó, 6. területi minősítő versenyét, amelyen megyénkből a Kisújszállási MÁV Egyetértés és a Szol­noki MÁV MTE súlyemelői küzdöttek a kilókért. Utolsó alkalom volt a versenyzők számára egy-egy nagyobb teljesítmény elérésére. Szá­mos versenyző élt is a lehe­tőséggel. Meg kell dicsérni a serdülő korú Bolgovics Lász­lót (Kisújszállás), aki a 64 kg-os súlycsoportban ifjúsági aranyjelvényes szintet ért el. Szintén abban a súlycsoport­ban a Szolnoki MÁV MTE versenyzője, Egervári Attila teljesítménye figyelemre méltó: csak néhány pont hi­ányzott az ifjúsági aranyjel­vényhez, de ő még jövőre is serdülő korú lesz. Az úttörő korú Szabó Balázs és Deme­ter Lajos kisújszállási ver­senyzők teljesítménye meg­ragadta a figyelmet. Általá­nos vélemény a szakemberek között, hogy az utóbbi időben a kisújszállási súlyemelők szervezettebben, jobb techni­kával dolgoznak. Meglátszik Szabolcsi Károly edző fele­lősségteljes munkája, a súly­emelők felkészítését közel egy éve végzi, és kitűnő eredményeket ért el. Eredmények, úttörő I. kcs. 36 kg: 1. Szmatana 301, 40 kg: 1. Jakus A. 239, 44 kg: 1. Holecs 313, 2. Szilágyi 303, 3. Pozderka 270, 48 kg: 2. Pal­lai (mind MÁV MTE) 280, 52 kg: 1. Szabó (Kisújszállás) 449, 64 kg: 3. Barcsai 199, 67,5 kg: 2. Telek 219, 71 kg: 1. Deme (mind MÁV MTE) 261 pont. Úttörő II. kcs.'36 kg: 1. Demeter (Kisújszállás) 271, 2. Abonyi (Szolnok) 226, 3. Márton (Kisújszállás) 189, 48 kg: 1. Kohon (Kisújszál­lás) 224, 52 kg: 1. Barabás 221 pont. Serdülők, 60 kg: 1. Borsi (Szolnok) 625, ezüstjelvényes szint, 64 kg: 1. Bolgovics (Kisújszállás) 782, aranyjel­vényes szint, 2. Egervári (Szolnok) 722, ezüstjelvényes szint, 4. Ecseki 453, 5. Burán (mind MÁV MTE) 435 pont. Ifi II. kcs. 60 kg: 1. Tóth (Kisújszállás) 162,5 kg, 67,5 kg: 1. Holezs János (Szolnok) 165 kg, 75 kg: 2. Dávid (Kis­újszállás) 182,5 kg, 82,5 kg: Halász (Szolnok) 240 kg. Ifi I. kcs. 82,5 kg: 1. Tímár (Szolnok) 267,5 kg, felnőtt 56 kg: 1. Pálóczi (Szolnok) 180 kg, 60 kg: 2. Valyon 165 kg, 75 kg: 1. Kürti 290 kg, 2. Pa- lóczai (mind Szolnok) 210 kg. A Cegléden rendezett Bem Kupán a serdülő Nagy Csaba (Szolnoki MÁV MTE) meg­nyerte súlycsoportja verse­nyét, és teljesítményével másodszor teljesítette az if­júsági aranyjelvényes szin­tet. Ezzel a MÁV MTE ifjú­sági aranyjelvényes súly­emelőinek száma kilencre emelkedett. 1. Bp. Honvéd 2. Csepel 3. Baja 4. Szeged 5. Ganz-Mávag 6. Pécs 7. Kecskemét 8. Eger 9. AlföLdi Olajb. 10. Hódmezőv. 13 — 1285- 853 26 12 1 1289-1037 25 10 4 1188-1018 24 8 5 1040-1017 21 7 / 7 1207-1287 21 8 5 1192-1211 21 4 10 1142-1237 18 3 12 1122-1200 17 2 12 1093-1214 16 1 13 1040-1424 15 Legközelebb 1984. január 14 . szombat: Pécsi VSK—Alföldi Olajbányász. Bikila kitüntetése Posthumus az Olimpiai Ér­demérem ezüst fokozata ki­tüntetést adományozta Juan Antonio Samaranch, a NOB elnöke az etióp Abebe Biki- lának, aki 1960-ban Rómá­ban, majd négy évvel ké­sőbb Tokióban is első lett a maratoni futásban. A fiata­taion elhunyt sportolót il­lető kitüntetést felesége vet­te át vasárnap az etióp fő­városban. A totó 51. heti eredménye 1. Aston Villa.—Ipswich 4-0 1 2. South.—Birmingh. 2-1 1 3. Nottingh.—West Ham 3-0 1 4. Wolverh.—Stoke City 0-0 X 5. Catania—Ascoli 1-1 X 6. Fiorent.—Roma o-o X 7. Lazio—Udinese 2-2 X 8. Milan—Torino 0-1 2 9. Catanzaro—Lecce 0-1 2 10. Cremonese—Como 0-0 X 11. Perugia—Atalanta 1-1 X 12. Triestina—Arezzo 1-1 X 13. Varese—Palermo 2-0 1 4-1 Nor wich—Coventry 0-0 X

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom