Szolnok Megyei Néplap, 1983. december (34. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-15 / 295. szám

1983. DECEMBER 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A Szolnok megyei Tanács Gyógyszertári Központja 53 és fél millió forintos beruhá­zással, két-két laboratóriumban jelentős raktárterülettel és a szakipari munkák el­végzésére műhellyel bővül. Az új laboratóriumokban a jövő év elejétől a megye gyógyszertárainak nagy mennyiségben különböző ellenőrzött gyógyszereket állítanak majd elő Műemlékek a város vérkeringésében Épülő vezetékek Az energia­takarékosság jegyében Szolnok megye több tele­pülésén kezdték meg illetve tervezik a gázhálózat épí­tését Többek között Abád- szalók, Bánhalma és Kun­hegyes gazdálkodó szervei vezetik be az olcsó energiát, a földgázt. Abádszalókon a helyi termelőszövetkezet ga­bonaszárítójához használnak majd gázt, de mert elsősor­ban csak nyáron lesz szükség a gábonaszárítóra, az őszi és téli időszakban a vezeték­ről ellátják a község házait, is. Fegyvemeken már elké­szült a gázvezeték-hálózat, a kivitelező a Vörös Csillag Termelőszövetkezet volt. A település vezetői örömmel nyugtázták, hogy legelőször a csecsemőotthonban kezd­tek gázzal fűteni. Felújításuk után bekap­csolják az évszázados sopro­ni műemlékeket a város mai életének vérkeringésébe. Az Országos Műemléki Felügye­lőség szakemberei új köntös­be öltöztetik a Szent György utca 12. szám alatti Eggen- berg-házat. A rekonstrukciót úgy végzik, hogy a XVI. szá­zadban emelt épület egykori értékeit kőkerítés ajtóit, fa­ragott mestergerendás meny- nyezeteit láthatóvá teszik. Reneszánsz loggiás belső ud­varát pedig úgy képezik ki, hogy nyári szabadtéri kon­certek rendezésére is alkal­mas legyen. Az épület han­gulatos árkádjai alatt üzle­teket nyitnak. Hasonlóképpen üzletek lé­tesítésével csábítják majd a látogatókat a szomszédos Szent György utca 14. számú műemlékházhoz, amelynek középkori részletei közül kü­lönösen értékes XV. századi lakótornya. A műemléki belvárosban levő Storno-ház földszintje éter bárnak ad majd otthont. Az Üj utca 2. számú ház alatti Gambrinus-ház öreg falai között pedig, egykori rendeltetésének megfelelően, ismét vendéglő lesz a felújí­tás után. A múlt százgd első felében a nemzeti kávéház működött ott. — XVIII. századi falfestést találtak, amely korabeli életképet, szí­nes viseletbe öltözött figurá­kat ábrázol. A jövőre kez­dődő rekonstrukció után ezek a mostanáig elrejtett építé­szettörténeti értékek díszí­tik majd a vendéglő falait. Gépkocsikkal, URH-val könnyebb Központi orvosi ügyelet a Jászságban Januártól a jászberényi körzetben, tavasztól Jászapáti és Jánoshida környékén Több megyében bevezették már a hétvégi központi or­vosi ügyeleti rendszert. A körzetekben terepjáró autók viszik az orvosokat a bete­gekhez, és URH-készülékeik- kel tartanak kapcsolatot a központtal. Januárban a jászberényi körzetben is megkezdődik az új ügyeleti rendszer. Dr. Soós Jusztina, a kcirház-rendelő- intézet igazgatója az új rendszer menetrendjéről a következőket mondta el: — Három körzetet alakí­tottunk ki Jászberényben, Jászapáti és Jánoshida köz­pontokkal. Két autót a szük­séges URH-készülékekkel még nem kaptunk meg. ezért Jászapátin és Jánoshidán va­lószínűleg csak tavasszal „in­dul” az' új ügyeleti rendszer. Jászberényben viszont a Thököly úti központi rende­lőben január 7-től három or­vos kezdi az ügyeletet. Kö­zülük kettő a várost és a vi­déket járja, egy pedig hely­ben, a járóbetegeket látja el. A 2—3 hónapos eltolódás nem is baj, mert úgy gondoljuk, hogy így zökkenőmentesebb lesz a betegeknek is, nekünk is a változás. A központi ügyeletet Jász­berényben már ’63-ban beve­zették, egy orvos és egy ápo­ló teljesített szolgálatot, au­tó is állt rendelkezésükre. A 48 órás megfeszített szolgála­tot akkor még nehezítette, hogy nem volt összeköttetés az autó és az ügyeleti köz­pont között. A járás 18 településén ösz- szesen 47 orvosi körzet van, ebből 33 a községekben, és a herényi 14-ből 5 gyermekkör­zet. A hétvégeken eddig 11 helyen tartottak ügyeletét, Berényben 3 éve, szombat­vasárnap bevezették a nap­pali gyermekorvosi ügyeletet is. Általában 3—4 hetenként töltötte a hét végét ügyelet­ben a körzeti orvos (április­tól 7—8 hetenként kerül rá­juk sor). Az egésznapi mun­ka és az éjszakai készenlét után ez igen fárasztó volt, nemcsak az orvosoknak. Sok esetben a családtagok sem maradtak ki a munkából: amikor az orvos férj, vagy apa, a szomszédos faluban betegnél járt, jegyezték a hí­vásokat, tartották otthon a készenlétet. A több mint hatvanezer lakosú jászberényi körzethez tartozik Jászfelsőszentgyörgy Pusztamonostor, Jászfény- szaru, Jászárokszállás, Jász- ágó, Jászjákóhalma és Jász­telek. A lakók a 12-226 tele­fonszámon kérhetik a segít­séget Jászberényből. A másik két központban majd egy or­vos és egy ápolónő, 5—5 te­lepülésnek húsz-huszonöt- ezer ember egészségére vi­gyáz. Jánoshidán a 7, Jász­apátin pedig a 33-as telefon­számon hívható majd az ügyelet. A terepjáró autóban az orvos gyógyszereket is visz magával, de valószínűleg sikerül elérni, hogy a heré­nyi, Szövetkezet úti gyógy­szertár után tavasztól Árok- szálláson és Apátin is lesz ügyeletes gyógyszertár. Dr. Somogyi Klára városi- öárúsí főorvos elmondta, hogy az orvosok felkészültek a változásra, a lakosságot is tájékoztatták erről a taná­csok. — Reméljük, hogy a beteg- ellátás gyorsabb és magasabb szintű lesz, bár az orvosok eddig is mindent megtették. Azt mondanom sem kell, hogy az orvosi ügyelet díjta­lan, a kihívásokért sem kell fizetni. A lakosságtól viszont azt kérjük, hogy csak indo­kolt esetben forduljanak a szombaton reggel 7 órától, hétfőn reggel 7 óráig tartó ügyelethez. Indokolatlan hí­vásokkal ne vonják el a sú­lyos betegektől a segítséget. Lukácsi Pál Fiatalokról a fiatalokért Gyerekeknek karácsonyra ÚJ könyvek A karácsonyi könyvaján­dékozás régi hagyomány. A könyvhöz, az elmélyültebb s elvontabb gondolkodásra va­ló szoktatást nem lehet elég korán kezdeni. Szülőknek, pedagógusoknak el nem mu­lasztható felelősségük van ebben, s erre jó alkalom a karácsony, a téli szünet ide­je, s az a bő választék is, amelyet ez alkalommal ki­adóink — elsősorban a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó — ajánlanak. Az 1983. évi gyermekkönyvhétre közel 30 Újdonságot ajánlanak ki­adóink az óvodás korosztály­tól a serdülőkig. A leporellók választéka ez évben mintha jobb lenne. Az a szülő is talál kedvére va­lót, aki a hagyományosabb illusztrációkat kedveli, s az is, aki a modernebb képek hive. Sajdik Ferenc kiváló humorú grafikusunk Hát (m)ilyenek a kutyák? című képeskönyve kacagtatp, ko • mikus helyzetekben mutat­ja be házőrzőnket, barátun­kat. Persze nemcsak képes­rajzos kötetekkel nyerhetjük meg az óvodásokat a köny­vek szeretetének, úgy is, ha felolvasunk nekik például népi mondókákat, ritmikus verseket a Cinege, cinege kismadár ... című kötetből, amely ugyan nem újdonság, de hogy sikeres, az bizonyít­ja a legjobban, hogy ez alka­lommal harmadik kiadásban jelenik meg. A kisiskolások a televízió képernyőjéről is­mert és népszerű alakkal ta­lálkozhatnak: Csukás István Pom Porrnjával, az alakját állandóan változtató figurád val. A nagy sikerű sorozat hat. kis darabja most egy kö­tetben kerül a gyermekolva­sók kezébe: Szegény Gombóc Artúr, A Radírpók, Festék­tüsszentő Hapci Benő, A bá­tor Tintanyúl, Madárvédő Gólyakapkodó és A civako­dó cipőiíkrek. Csukás István versei, Sajdik Ferenc rajzai még a felnőttek számára is szórakoztatók. Bihari Klári régebbi és újabb meséinek gyűjteményét A fekete tün­dér lánya címmel adta ki a Móra Kiadó. Mint a cím is jelzi, többségük a tündérme­sék elemeiből épül fel. Akár csodás, akár valódi mesét ír vagy dolgoz fel Bihari Klára, mindig erkölcsnemesítő szán­dékkal teszi. Az általános iskolásoknak két sorozatot is ajánlhatunk: . az egyik a Bölcs Bagoly-so­rozat, melynek legújabb kö­tete a páncélos lovagokról szól, a másik a Képes Törté­nelem című, amely nemcsak színesen és szórakoztatóan ismertet meg az elmúlt korok szellemével és nagyjaival, de az iskolai tanulmányokat is, segíti. A megyében 138 ezer tag­ja van a szakszervezetnek, és közülük negyvenezren harminc éven aluliak., Ennek a sokszor irigyelt, fiatal kor­osztálynak azért esetenként jelentős problémái vannak: gondoljunk csak a pályakez­dés, a munkahelyi beillesz­kedés nehézségeire, a kere­seti lehetőségekre, az érvé­nyesülésük útjaira, módjaira, az önálló otthonteremtés nemegyszer hosszú nehéz folyamatára. A megoldások­hoz vezető úton nem árt egy kis segítség: legyen az szü­lői, rokoni, munkahelyi, eset­leg valamilyen társadálmi vagy tömegszervezeti támo­gatás. Adott a kérdés: ezeknek a tizen- és huszonéveseknek, harminc év körülieknek ho­gyan képviseli az érdekeit a KISZ és a szakszervezet? Képes-e segíteni őket sze­mélyes problémáik megoldá­sában, a jelenlegi gazdasági lehetőségek között hatéko­nyan támogatni érvényesülé­süket, boldogulásukat? Va­jon a két szervezet mennyi­re tud együtt cselekedni, tervezni, dolgozni? Többek között erről is véleményt cserélt a közelmúltban a Szakszervezetek Szolnok me­gyei Tanácsának titkársága és a KISZ Szolnok megyei Bizottsága. Noha az együttműködés már több éves hagyomány­ra tekint vissza, e kérdésre egyetlen igennel vagy nem­mel lehetetlen válaszolni. A két szervezet kapcsolata, közös akciói igen haté­konynak és eredményesnek mondhatóak, ha például vá­rospolitikai, községpolitikai elképzelésekről, különböző társadalmi munkaakciók szervezéséről van szó. Pozi­tív tényként, értékelhető az is, hogy összességében nőtt az újító huszonévesek szá­ma, emelkedett a nekik ki­fizetett újítási díj összege, és ily módon sok tehetséges fiatal szellemi erőfeszítése közvetlenül segítette a ter­melést. Figyelemre méltó állás- foglalás hangzott el a kom­munista műszakokkal kap­csolatban. Az SZMT titkár­sága évente 2—3 ilyen jel­legű műszaknál többet nem támogat, mert a tapasztala­tok szerint ezek a hét végé­re ütemezett pluszmunkák több ízben a belső szerve­zetlenségből következő, ter­melésben keletkezett válla­lati lemaradást igyekeztek pótolni, illetve palástolni. Noha a két szervezet me­gyei vezető testületéi között jó és sokoldalú a kapcsolat,, az is elhangzott: az ifjúsá­got érintő jogokat nem min­dig tudták kellő mértékben érvényre juttatni. Elég ha a lakáshelyzetre, a teljesít­mény szerinti bérezésekre, vagy a jutalmazásokra gon­dolunk. Ma is még több he­lyen a beosztást, és nem a végzet munkát fizetik meg. Itt következetesebb érdekvé­delemre, képviseletre van szükség a két szervezet kö­zött. Hogy ez miért alakul­hatott így? Ebben szerepet játszott az is, hogy jónéhány üzemben, vállalatnál a KISZ- alapszervezetek nem voltak kellő partnerei a szakszer­vezetnek. Arra is akad pél­da. hogy a fiatalokat érintő testületi, vállalati ülésekről nem kaptak megfelelő tájé­koztatást a huszonévesek. Igaz, ezen a téren az alap­szervezetek sem tűntek elég mozgékonyaknak, határozot­taknak. További ajánlatos észre­vétel : emelkedett az üzemi balesetet szenvedett ifjú szakmunkások, segédmunká­sok száma. Ráadásul egy olyan irányzat figyelhető meg, amelyben a vizsgálatok a veszélyforrásokat, a sérü­léseket kiváltó okok őszinte feltárása, kijavítása helyett igyekeznek a teljes felelős­séget a balesetet szenvedett nyakába varrni. A nyílt eszmecsere után a két testület vezetői intéz­kedési tervet fogadtak el a további, sokoldalú együtt­működésre. Kiemelve; a kö­zös tevékenység során csök­kentik a formális elemeket, és a mindennapok problé­mái megoldásában jobban, hatékonyabban igyekeznek képviselni a fiatalok érdé-, keit A csoportokon, kollek­tívákon kívül az egyes em­berekét is. Minden, a ta­nácskozáson elhangzott ész­revételről hamarosan tájé­koztatják az ágazati szak- szervezetek titkárait és a járások, városok, majd a községek érintett KISZ-ve- zetőit. Végső soron a papír­ra rögzített elképzelések iga­zi mércéje a gyakorlat lesz, amely igazolja: mit és meny­nyit képesek megvalósítani belőle a munkahelyeken. D. Szabó Miklós Leltározzák a jászjákóhalmi Horváth Péter helytörténeti múzeumot. A gazdag nép­rajzi anyag korábban nem volt szakszerűen nyilvántartva. A Jász Múzeum munka­társai a helyi honismereti szakkör tagjaival közösen végzik el az anyag rendszere­zését, nyilvántartását. A gyűjteményből várhatóan tavasszal rendeznek kiállítást a. nagyközönségnek

Next

/
Oldalképek
Tartalom