Szolnok Megyei Néplap, 1983. december (34. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-02 / 284. szám
1983. DECEMBER 2. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Betonüzem télen A Középtiszai Állami Gazdaság bánhalmi mélyépítő üzem beJankészítő részlegének évi termelési értéke 27 millió forint. Fő tevékenysége a meliorációs és üzemi vízrendezési munkálatokhoz szükséges betonelemek gyártása. Termékeit az egész ország területére szállítják. Ilyenkor telén, nem könnyű az itt dolgozók helyzete, hiszen az elemek a szabadban készülnek. Átemelték az előregyártott csatornarészeket az elemsablonból, előtérben az üzem fontos termékei, az átereszek Naponta 32 rézsüelemet készítenek, amely öntözőcsatornák oldalának burkolatához szükséges A kemény hidegben nehéz munka a betonöntés T. Z. Nyitlak elöhütötten, szárnyasok konyhakész állapotban Kis üzem jelentős exportja lövőre befejeződik a Fotk rekonstrukciója Jászberényben Tizenkettedik évét zárja az idén a Fogyasztási Értékesítő és Beszerző Szövetkezetek Mezőgazdasági Termékforgalmazó Országos Közös Vállalat — ismertebb nevén a Fotk — jászberényi kisállatfeldolgozó üzeme. Az azóta eltelt idő alatt csupán mérsékelten növekvő termelés. hosszantartó rekonstrukció, munkaerő-, valamint szakemberhiány jellemezte működését. A szakaszos tervezés és a pénzhiány is csak nehezítette a kézimunkaigényes feldolgozást. Kezdetben (az indulás évében) mindössze 100—150 tonnányi hízott libát és nyulat dolgoztak fel a Fotk egyetlen termelőüzemében. Azóta elkészült a felsőpályás liba- és megkezdte munkáját a nyúlfeldolgozó „vonal”, s ez jelentősen megváltoztatta a munka ütemét. Ma már a korábbi százhúsz dolgozó helyett háromszázan foglalkoznak a mezőgazdasági nagyüzemek és az áfészekkel szerződésben álló egyéni termelők kisállatainak feldolgozásával. Az elhúzódott - csaknem hét esztendeje tartó — és 160 millió forint értékű műszaki rekonstrukció gyorsabb a termelést és a kényelmesebb munka feltételeit teremtette meg azott dolgozók íKámájria; Jövőre már csak egy szociális épületet adnak át az építők s teljes ütemben folyhat a termelés a jászberényi Fotk üzemben, ott ahonnan a termékek jelentős részét exportra szállítják. Ebben az évben — december 31-ig — 6 ezer tonnányi élőállat (betszól Irtására számítanak az üzemben, ezért a negyedik negyedévben hetente ötezer hízott libát, ugyanennyi tyúkot, valamint 25 ezer nyulat dolgoznak fel, a környei GT tíz különböző megye áfészei — Székesfehérvártól Békéscsabáig. — tyúkot a Hampshire társulás tagjai szállítanak Jászberénybe;. A feldolgozás után az áru nyolcvan százaléka — a nyúl elöhütötten, a szárnyasok mélyhűtötten, — félig vagy Iteljepen konyhakész állapotban „utazik” a külföldi piacokra. Ott már ismerősként fogadják az ízlésesen csomagolt libamájat, rfiellet és combot. A nyugati exporton túl a Szovjetunióban, Romániáiban is értékesítik a jászberényi üzem termékeit. A hízott liba esetében, a nemrég jelentkezett külpiaci nehézségek ellenére a Fotk-kal szerződött termelők termékeinek értékesítése — a szakemberek szerint - teljes mennyiségben biztosított. Az idén a jászberényi üzem várható termelési értéke 300 millió forint körül alakul, a külpiaci szállítás mintegy 5 millió dollárbevételt jelent. Jövőre, mikar- is végleg befejeződik a műszaki rekonstrukció, 6 és félezer tonna élőállat felvásárlását tervezik. Ez 350 ezer tyúkot, 250 ezer hízott libát 20 ezer pulykát és 1,1 millió nyulat jelent 1984-re. F. I. Kormányrendelet késéül Növelni a falvak népességmegtartó erejét S. Hegedűs László nyilatkozata Megkülönböztetett társadalmi érdeklődés kíséri a falvak népességmegtartó képessége körüli kibontakozott vitákat. Ezeknek az eszmecseréknek döntő többségét a népfrontmozgalom szervezte. S. Hegedűs László, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára a HN.F vezető testületének e kérdéssel kapcsolatos álláspontjáról nyilatkozott Seregi Lászlónak, az MTI munkatársának. Egyebek között elmondotta: Az emberi települések sohasem véletlenül jönnek létre, ennek a folyamatnak megvannak a nagyon is jól kitapintható okaji, amelyek többnyire gazdasági eredetűek és természetesen közrejátszanak egyéb szempontok is, kezdve a földrajzi fekvéstől egészen a termőföld minőségéig. Mindezzel azt kívánom jelezni, hogy egy-egy tanya, falu, község nem „véletlen képződmény”, hanem a társadalmi-történeti fejlődés terméke. Az idő előrehaladtával ezekben a körülményekben. feltételekben számottevő változások következhetnek be, ám azt a mi korunkban semmi sem indokolja. hogy települések aránylag rövid idő alatt elnéptelenedjenek, elsorvadjanak. A visszafejlődés számos esetben szubjektív okokra, sablonosán és lélektelenül végrehajtott intézkedésekre vezethető vissza. Ezzel korántsem azt akarom állítani, hogy objektív tényezők nem járultak hozzá a települések némelyikének visszafejlődéséhez, az életfeltételek romlásaihoz. A kedvezőtlen folyamatra. amely a közel-' múltban hazánkban kibontakozni látszott, politikai és állami vezetésünk megfelelő határozatokkal reagált’. Az intézkedések nyomán az esetek többségében sikerült megállítani, megfordítani a tendenciát: ismét megteremtődtek a megújulás feltételei. A hiányosságok kiküszöbölésére alkotják majd meg várhatóan jövőre a terület- és településfejlesztésről szóló kormányrendeletet. Ennek a dokumentumnak kialakításában fontos szerepet játszanak az állampolgárok, akik fórumok sokaságán feithetik ki álIásDontiukat ebben a kérdésben. Megiegyzem. sokan még ma is úgv vélekednek, hogy e témában szükségtelen kikérni a lakosság véleményét, mivel a terület- és településfejlesztési irányelvek kidolgozása elmélyült szaktudást követel. Ez igaz, de az is, hogy például a tervező munka csak jobb. színvonalasabb lehet, ha a terveket alávetik a lakosság bírálatának, az illetékesek megismerhetik a helyi viszonyokat, tapasztalatokat és javaslatokat. Régi felismerés, hogy a részletek figyelmen kívül hagyása a későbbiekben megbosszulja magát. Már csak azért is. mert bebizonyosodott, hogy sokszor nem az okozza a legnagyobb kárt, amit szakmai tévedésként szoktunk emlegetni, hanem az, hogy a döntéshozatalból kirekesztett állampolgárok elkedvetlenednek, nem hisznek többé ábban, hogy nekik is lehet szavuk szűkebb pátriájuk jövőjének formálásában. A szocialista demokrácia megköveteli a vitákat, a nézetek ütköztetését. Ez nem visszalépés, vagy a hatalom tekintélyének csorbulása. Éppen ellenkezőleg! Bármily paradoxonként hangzik: a vita az egyetértés felé vezető út talán legfontosabb stációja. A Hazafias Népfront, korábbi gyakorlatának megfelelően, gondoskodik a fórumokról, s inkább eggyel többet szervez belőlük, semmint elsikkadjanak értékes megjegyzések, érvek. Politikai mozgalmunk álláspontja ebben a kérdésben közismert: a falvak népességmegtartó erejének növelése az eddiginél kiegyenlítettebb, arányosabb, összehangoltabb terület- és településfejlesztést igényel. Minden települést nem lehet kiemelten kezelni. ez nyilvánvaló, de az sem engedhető meg. hogy csupán néhány száz falut fejlesz-! szünk, hiszen így óhatatlanul is újratermelődnének az indokolatlan különbségek. Alapvető fontosságú — bármely településről beszéljünk is — hogy az ott élőknek legyen hol dolgozniuk. Mozgalmunk már huzamosabb ideje hirdeti: ne az ember utazzék! Ezért javasoltuk. hogy a falvakban növeljék a munkaalkalmak számát; ezekben a körzetekben hozzák létre a nagyvállalatok, termelőszövetkezetek melléküzemágaikat, ide telepítsék az ipari kis- és középüzemeket. Az ésszerűség, de gazdasági gondjaink is azt sürgetik, hogy fokozottabban használjuk ki az ipari és1 szolgáltatási bedolgozásban rejlő népgazdasági, üzemi előnyöket. A vita során várhatóan felmerülnek olyan kérdések is: vajon szükségszerű-e, hogy a szolgáltatási hálózatot jobbára csak a nagyobb településeken fejlesztik, nem léhetne-e ezt is arányosabban, de szigorúan a valós igényekre alapozva végezni. Nem lehet-e kórház, iskola, nagyobb bevásárlóhely a városon kívül is? Ennek a koncepciónak érvényesítése egyébként annál is indokoltabb lenne, mert célunk az, hogy a települések között ne legyen alá-, illetve fölérendeltségi viszony. Szakítanunk kell azzal a gondolkodásmóddal is. hogy dinamikusabb társadalmi, gazdasági fejlődés csak a városokat jellemezheti. Mozgalmunk a kiegyenlített településfejlesztést szorgalmazza. amelyben az élenjáró várost az együttműködő és virágzó falvak követik. A fejlesztés egyik legfőbb célja az, hogy csökkenjenek a falvak és a városok közötti indokolatlan különbségek; mindkét településformában legyenek meg a teljes emberi élethez nélkülözhetetlen feltételek. A közeljövőben kezdődő társadalmi vitáktól, amelyeken mérlegre teszik a távlati terület- és település- fejlesztés irányelveit, azt várjuk, hogy az ezekben elhangzó javaslatok, észrevételek hozzájáruljanak egy olyan dokumentum létrejöttéhez, amely társadalmi egyetértésen alapul. Félmillió pár lábbeli 11 hónap alatt lászberényben már készülnek a ’85-ös modellek Az idén eddig 540 ezer pár cipőt készített a jászberényi Cipőipari Vállalat, ezzel a mennyiséggel teljesítette éves termelési tervét. Az esztendő végéiig további 50 ezer pár lábbeli készül terven felül, amire a megnövekedett szovjet kereskedelmi igények biztosítanak piacot. Ebben az évben a vállalat 115 millió forintos árbevételre számít. — amelyből 89 millió az export. A belföldi piacon túl a Szovjetunióba, az NDK-ba és Belgiumba szállították a cipőipari vállalat termékeit, melyeket a jó minőség és a pontos szállítási határidő fémjelez. A kedvező tapasztalatok alapján jövőre mér teljes egészében lekötötték a vállalat 600 ezer párás kapacitását. A szakemberek jelenleg már az 1985. évj új modellek kialakításával foglalatoskodnak, melyek bemutatása még idén decemberben történik. Innovációs tanácskozás Tegnap Budapesten megkezdte munkáját az „Inno- • váció - dnkunrenoia ’83 ’ című országos tanácskozás. A rendezvényien igyekeznek feltárná a kihasználatlan gépi-, anyagi-, száktudásbeli kapacitás hasznosításának lehetőségeit; Tóth János, a MTESZ főtitkára előadásában hangsúlyozta; napjainkban a társadalmi-gazdasági élet megújításának, a műszaki fejlesztésnek elsődleges forrásai részben a felhalmozódott anyagi-szellemi inkurrens állományban találhatók. A debreceni Tanért megrendelésére az idén ezer egyenáramú motorgfenerá- tort készítettek a Métefém műszerkészítő Ipari Szövetkezet Kisújszállási üzemében
