Szolnok Megyei Néplap, 1983. november (34. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-12 / 267. szám
Épül az „Emigránsok” pincedíszlete a Szobaszínházban Szabóműhely — ahol a jelmeztervező álmai tormát öltenek Láthatatlan segítők — a súgók A kulisszák Egy próba szünetében. (Takács Gyula és Sebestyén Éva) [ mögött a Vonó Ignácot a társulat T. KATONA LÁSZLÓ KÉPRIPORTJA Vonó Ignác sebesülése A színházban az ember újra és újra meg akarja élni önnön múltját; hadfija, származása, embersége és embertelensége történetét. Az ember pusztító-tisztító katarzisra vágyik; társadalmi és egyéni konfliktusai megoldását várja. Vagy legalább ösztönzést a szembenézésre. Sírni és nevetni, szenvedni és örülni akar. És látványt akar, és táncot és zenét; szenvedélyeket, hogy tudjon új dacot kovácsolni, s hogy ellágyulni is képes legyen. És persze szórakozni akar — ha már jegyet, bérletet váltott. A színház kulisszái mögött pedig elkészül az előadás, amelyről a nézőtéren ülő homo ludens- nek nem kell feltétlen tudnia, Hogy mennyimennyi szellemi és fizikai munka eredménye. Képeink a szolnoki Szigligeti Színház hétköznapjain készültek — a „kulisszák mögött": a próbateremben, a díszletkészítők műhelyeiben, a kellékes, a súgó, az asztalos és a legfőbb játékos, a színész munkanapjain. A kellékes — 35 éve a szakmában Smink közben (Egri Kati) A próbateremben. Jugoszláviai vendégszereplés előtt újra próbálja i 1
