Szolnok Megyei Néplap, 1983. november (34. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-10 / 265. szám

1983. NOVEMBER 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A reformátor Nemzetiségi kongresszusok ötszáz évvel ezelőtt, 1483. november 10-én Eislebenben született egy bányász fiaként Luther Márton, a reformáció elindítója, a hitújító, az el­ső német bibliafordító, a né­met irodalmi nyelv megalko­tója. A wittenbergi morálfi­lozófia, a bibliaértelmezés professzora, a szenvedélyes, merész reformátor, Wart­burg várának titokzatos fog­lya, az evangélikus egyház atyja, korának, sőt az egész némett kultúrtörténetnek egyik legellentmondásosabb egyénisége. A wittenbergi templom kapujára 1517. október 31-én kitűzött 95 tételével — in­nen számítják a reformáció kezdetét — Luther olyan mozgalmat indított el, amely a katolikus egyház bírálatá­ra, felülvizsgálatára irányult, hamar kinőtte a vallásos köntöst, több lett, mint egy­házi reformmozgalom. Elő­ször az akkori német társa­dalom szinte valamennyi osztálya, rétege szimpatizált vele, hogy szembeszállhasson a feudalizmussal. A haladó polgárság és a forradalmi pa­rasztság olyan ideológiai fegyvert látott Luther esz­méiben, amellyel lerázhatja láncait- A fejedelmek: meg azt remélték, hogy az egyhá­zi birtokokkal saját gazdag­ságukat, azzal meg hatalmu­kat, tekintélyüket növelhetik majd. A túl nagy és túl szí­nes tábor persze gyorsan kettészakadt: a patrícius polgárság és a népi szárny céljai túl messze voltak egy­mástól. Ez vezetett a pa­rasztháborúhoz, amelyből a feudalizmus került ki győz­tesen, megszilárdítva bás­tyáit a fejedelemségekben, pontot téve az ország végze­tes széttagoltságára. Azzal, hogy Luther egyik legfontosabb tételében leszö­gezte: „A bűnt egyedül Is­ten bocsáthatja meg”, új vi-< szonyt teremtett az ember, az egyház és az Isten között. Fölöslegesnek mondta ki az egyház szerepét, illetve arra korlátozta, hogy a papok a bibliát magyarázzák, közve­títsék. S ehhez volt elenged­hetetlen a nép számára saját Tavaly az első félév során tizenkilenc szakmaközi bi­zottságnál, illetve nagyüzemi szakszervezeti bizottságoknál választották újra a szakszer­vezeti társadalmi kereske­delmi ellenőröket. A vá­lasztás eredményéül frissült, fiatalodott a sokéves társa­dalmi hálózat, s jelenleg 71 szakszervezeti alapszervezet­ben dolgoznak mintegy négyszázan olyanok, akik kisebb közösségük, települé­sük kereskedelmi ellátását, a kiszolgálás színvonalát, a vásárlói érdekek védelmét hivatottak' ellenőrizni. A szakszervezetek társa­dalmi kereskedelmi ellenőrei a gyakorlati munka emberei. Ök azok, akik lakóhelyükön nemcsak figyelemmel kísé­rik a fogyasztói érdekek vé­delmét, de rendszeres el­lenőrzéssel a gyakorlatban is tevékenyen részt vesznek. Az idén eddig ötszáz helyszí­ni ellenőrzésen készítettek feljegyzést, s juttatták el il­letékes helyre tapasztalatai­kat. Munkájuk iránt az ér­deklődés egyre inkább nö­vekszik, hiszen napjainkban a vásárlók egyre élénkebben reagálnak az áruellátás hiá­nyosságaira, az áruk minősé­gi hibáira, a számolás1, a mé­rés visszásságaira. A szakszervezet társadal­mi kereskedelmi ellenőrei munkájukat részben helyszí­ni, bolti ellenőrzésekkel, próbavásárlásokkal végzik. E vásárlások során azonban anyanyelvén hozzáférhető biblia. Igaz, hogy a tömeg többet akart, mint maga Luther. Az is igaz, hogy a forradalmi láng gyújtója később nem tudott lépést tartani a válto­zásokkal, szembefordult a szabadságáért küzdő néppel, a régi rend oldalára állt. Mégis vitathatatlan, hogy a katolikus egyház kritizálásá- val elsőként ébresztette fel azt a szabadságvágyat, ön­állóságra és méltóságra való igényt és törekvést, amely a későbbi polgári forradalmak­hoz vezetett. Jól látta, hogy a társadalom felemelkedésé­hez saját nemzeti nyelvre van szükség. Olyan nyelvre; amelyet a Rajna mentén éppúgy értenek, mint a ten­gernél. A szászok éppúgy, mint a bajorok. Az egyház addig támadhatatlan hatal­mának megkérdőjelezésével önállósággal ruházta fel az embert, felelősséget adott a kezébe. Az ember önmaga ura, csak Isten előtt felel tet­teiért, bűneiért. Csak a hit fontos — hirdette Luther. A hit forrása pedig a biblia. Bibliafordításához Luther az Ó- és Űjtestamentum ere­deti héber, illetve görög szö­vegét használta. Segítségért fordult a kancellária hivata­los nyelvéhez a nyelvtani formákért, a néphez pedig a szókincsért. Innen merített ahhoz az ízes, közmondások­kal, szólásokkal teli, képek­eljuttathatják egyéb észre­vételeiket is az ellátásért fe­lelős helyi tanácsokhoz vagy a kereskedelmi felügyelőség­hez. A Szakszervezetek Szolnok megyei Tanácsának titkársá­ga a közelmúltban tárgyalta a megyében dolgozó szak- szervezeti kereskedelmi el­lenőrök munkájának tapasz­talatait. Megállapította, hogy társadalmi munkában, sza­bad idejük lényeges feláldo­zásával sok helyen eredmé­nyesen dolgoznak aktivistái. Rendszeres és megfelelő kapcsolatuk van a helyi ta­nácsokkal, valamint az Ál­lami Kereskedelmi Felügye­lőséggel is, s féléves, általá­nos szempontok szerint vég­zett ellenőrzéseik jól szolgál­ják a fogyasztói érdekeket. Az idén eddig különös figye­lemmel kísérték a hús és húskészítmények, a zöldség­gyümölcs, az alapvető élel­miszerek ellátásának helyze­tét, az áruk osztályba soro­lását, minőségét. Vizsgála­taik során a társadalmi el­lenőrök nem büntethetnek, csupán javaslatokat tehetnek a tanácsoknak és a kereske­delmi felügyelőségnek a bír­ságolásra. Gyakran együtt indulnak vizsgálatra tanácsi, felügyelőségi szakemberek­kel. A Szakszervezetek Szolnok megyei Tanácsa elégedett a társadalmi ellenőrök munká­jával. További segítségül folytatják a félévenkénti Luther Márton születésének 500. évfordulója ben gazdag, mégis egyszerű, érthető, hatásos, pontos nyelvhez, amely ha kellett, keményen dorgált, ha kellett, lágyan csengett. 1530-ban írja Luther Már­ton (Nyílt levél a fordítás­ról): „Nem a latin szöveg betűitől kell megkérdezni, hogy kell németül beszélni, ahogyan ezt ezek a szama­rak teszik. Az anyákat kell megkérdezni otthon, a gyere­keket az utcán, az egyszerű embert a piacon, s ezeknek a szájából kell ellesni, hogyan beszélnek, s eszerint kell for­dítani, így értik majd meg, és veszik észre, hogy néme­tül beszélnek velük ...” Hangsúlyozza az anyanyelv szerepét, de nem kényszeríti rá senkire saját munkáját. Azt is mondja, hogy min­denkinek jogában áll jobbat csinálni — ha tud. Maga Lu­ther jól tudja,, de akik sosem próbálták, nem sejthetik, micsoda művészettel van dolguk, s mennyi szorgalom, tudás, értelem kell a jó tör­eti táshoiz. „Tiszta és világos németet” akart nyújtani, s ehhez sokszor hetekig keres­te a megfelelő szavakat. Lu­ther megdöbbentő indulattal utasítja vissza, hogy a korlá­tolt pápisták bíráskodjanak, ítélkezzenek műve fölött. Luther sok vitairatot, ér­tekezést, prédikációt írt. So­kat közülük hasonló szenve­délyes hangnemben (A ró­mai pápaságról, A német nemzet keresztény nemessé­géhez:, A keresztény ember szabadságáról). Egyházi éne­keket is fordított ószövetségi zsoltárokból, latin himnu­szokból. Említésre méltók publicisztikái is. Születésének ötszázadik évfordulója alkalmából egy­házi tudományos tanácskozá­sokat tartanak mind a Német Demokratikus Köztársaság­ban, mind világszerte: kiál­lításokkal, tanulmányköte­tekkel emlékeznek meg ró­la. Társadalmi, művelődés- történeti jelentősége a mi figyelmünket is megérdemli. N. K. tájértekezleteket, ahol nem­csak módszertani, gyakorlati tanácsokat is adnak a követ­kező időszak feladataihoz. Különösen elismerésre méltó a jászberényi, a túrkevei, a mezőtúri, az öcsödi és a kis­újszállási szakszervezeti tár­sadalmi kereskedelmi ellen­őrök tevékenysége. Iskolai döntők Ki tud többet a Szovjetunióról? Az 1983—84-es tanévben ismét meghirdetik a Ki tud többet a Szovjetunióról? ve­télkedőt középiskolások, va­lamint középiskolai felnőtt- oktatási intézmények hall­gatói számára. A vetélkedő nagy népsze­rűségnek örvend, évről évre több iskola tanulói adnak számot tudásukról. Tavaly 853 intézmény hatvanezer diákja szerepelt a vetélkedő­sorozaton. Megyénkben szin­te valamennyi középfokú ok­tatási intézmény képviselte­ti magát a versenyen minden évben, s nem egy alkalom­mal az országos első helye­zettek között szerepeltek diákijaink. Az idei vetélkedő iskolai házi döntőit decemberben tartják meg, ezt követi jövő év februárjában a megyei verseny, majd márciusban az országos elődöntő, amelynek legsikeresebben szereplő 16 csapata jut a döntőbe. Az első díj egy háromszo­bás berendezett faház há­rom évi használata a bala- tonberényi Gorkij üdülőtele­pen. A második és a harma­dik helyezett csap>at 35, illet­ve 25 ezer forintot nyer. Emellett a döntőkön legjob­ban szereplő csoportok és felkészítő tanáraik munkáját szovjetunióbeli utazással ju­talmazzák. Kántor Sándor orosházi kiállítása Kántor Sándor Kossuth- díjas fazekasnak a népművé­szet mesterének alkotásaiból rendezett kiállítás nyílik no­vember 13-án, vasárnap az orosházi Szántó Kovács Já­nos Múzeumban. Az 1894- ben Karcagon született, s ma is ott élő jeles népmű­vész orosházi tárlatán gazdag összeállítás lesz látható a ti­szafüredi népi kerámia fel­újítójának munkásságából: a középkori motívumkincseket őrző bokályaiból, butelláiból, tányérjaiból, miskakorsóiból és alakos cserepeiből. A hónap műtárgya Kopernikusz szobra a no­vemberi hónap műtárgya a Magyar Nemzeti Galériában. Megalkotója, a nyolc éve el­hunyt Kerényi Jenő novem­ber 20-án lenne 75 éves; em­lékének épp egy évtizede megformált szobrával kíván­nak tisztelegni. Kongresszusra készülnek hazánkban a nemzetiségi szövetségek. Elsőnek a ro­mán szövetség tartja meg ta­nácskozását, november 12-én és 13-án, ezt követően a szlo­vákok, a délszlávok, majd a német nemzetiségi lakosság kongresszusára kerül sor, ez utóbbi már december elején. Magyarországon a becslé­sek szerint jelenleg 400—450 ezer nemzetiségi lakos él. A népszámlálás hivatalos ada­tai szerint számuk ennél va­lamivel kevesebb. A legnépe­sebb csoport a németeké, számuk több mint 200 ezerre tehető, a szlovákok száma 100 ezer, a délszlávdké 80—100 ezer, míg a románoké 20—25 ezer. Ez az ország összlakos­ságának 4—4,5 százalékát je­lenti. A nemzetiségi kongresz- szusok nemcsak arról adnak majd számot, hogy a két kongresszus közötti időszak­ban, tehát az utóbbi öt esz­tendőben milyen mértékben fejlődött tovább a gyakorlat­ban is a lenini nemzetiségi politika hazánkban, de ugyanakkor meghatározzák a tennivalókat a következő öt esztendőre is. Magyarországon a nemze­tiségi jogok érvényesítése a nemzetiségek létszámától és számarányától független, el­vi kérdés. Az MSZMP XII. kongresszusának határozata kimondja: „Pártunk a lenini nemzetiségi politika érvénye­sítését változatlanul fontos feladatnak tekinti. A nemze­tiségek hazánk egyenjogú ál­lampolgárai. A nemzetiségi szövetségek fontos politikai és kulturális feladatot látnak el. Minden szükséges támo- gatást megadunk ahhoz, hogy a nemzetiségek tovább­ra is aktív részesei legyenek társadalmi, politikai életünk­nek, őrizzék és fejlesszék anyanyelvi kultúrájukat. A hazánkban élő nemzetiségek és a szomszédos országokban élő magyarság jelentős mér­tékben hozzájárulhatnak né­peink barátságának és együttműködésének elmélyí­téséhez. A nemzetiségi kér­dés internacionalista megol­dásának fontos eleme a két­nyelvű, kettős kultúrájú ál­lampolgárok szabad fejlődé­se ...” A hazánkban élő nemzeti­ségek egyenrangú állampol­gárokként vesznek részt a szocializmus építésében és a politikai életben. Számará­nyuknak megfelelő képvise­letet kapnak a vezető politi­kai, tanácsi és társadalmi testületekben, szabadon hasz­nálhatják anyanyelvűket, ápolhatják nemzeti kultúrá­jukat, amelyhez minden se­gítséget megkapnak. Az elmúlt öt esztendő fej­lődése bizonyította, hogy a Magyarországon élő nemzeti­ségek életében, munkájában, törekvéseiben érvényesül a politikai, gazdasági, kulturá­lis és állampolgári egyenjo­gúság. Ennek jegyei a kong­resszus óta újakkal bővültek. Több mint száz község ka­pott nemzetiségi helységnév­táblát, németet, szlovákot, délszlávot, románt attól füg­gően, hogy milyen nemzeti­ség él ott nagyobb számban. Mindenütt bővültek az anya­nyelvi oktatás lehetőségei. Több tanterem épült, új is­kolák is nyíltak. Pécsett, az idei tanévben kezdte meg működését az or­szág szerb-horvát gimnáziu­ma. Hogy a délszlávoknál maradjunk: a két kongresz- szus között a szerb-horvát óvodák száma 38-ról 50-re, az óvónők száma 75-ről 88-ra növekedett. A kétnyelvű is­kolák tárgyi feltételei megol­dottak. Előrelépést jelent a felsőfokú intézményeknél, hogy a Szombathelyi Tanár­képző Főiskolán létrehozták a szlovén tanszéki csoportot. A Pécsi Tanárképző Főisko­la, amely a délszláv pedagó­gusképzés központja, egyete­mi rangra emelkedett. Hasonlóan kedvező hely­zetről számolhat majd be az anyanyelvoktatási bizottság a német nemzetiségi szövet­ség kongresszusán is. A né­metnyelvű oktatásban részt vevő tanulók száma évről évre növekszik, de emelke­dik a német nyelvoktatásban részt vevő magyar gyerme­kek száma is. Tervezik egy német oktatási központ lét­rehozását. A kongresszus dönt majd arról, hogy ezt hol állítják fel, szóba jöhet több németlakta megye köz­pontja vagy Budapest. A szlovák nyelvoktatást is számos új községbe vezették be az utóbbi öt esztendőben. Sátoraljaújhelyen új szlovák iskola és diákotthon épült. Kibővítették a békéscsabai szlovák diákotthont. Üj tan­termekkel bővült a nagytar- csai és a vanyarci általános iskola. S ami igen figyelemre méltó: egyre magasabb szín­vonal jellemzi a szlovák tan­nyelvű iskolák olvasómozgal­mát Sokrétűbbé és színvonala­sabbá vált a nemzetiségek kulturális tevékenysége. Mű­velődési klubok, amatőr szín­játszó csoportok, táncegyüt­tesek, énekkarok működnek. A német nemzetiség kulturá­lis tevékenységének egyik legfontosabb területe például a klubmozgalom. A német klubesteken intenzíven fog­lalkoznak az anyanyelv ápo­lása mellett a néprajzzal, a történelemmel és a nemzeti­ségi kérdésekkel is. A szlovákoknál az énekka­rok, a tánccsoportok és a ha­gyományőrző együttesek munkájában nemcsak a fia­talság, de a középkorú lakos­ság is nagy számban vesz részt, különösen a pávakö­rökben. Gazdag, színes, sze­met gyönyörködtető a dél­szláv és a román folklór, or­szágosan ismert nevű együt­tesek és tánccsoportok, ének­karok ápolják a népi hagyo­mányokat. Nem lenne azonban teljes a kép, ha nem szólnánk az állandó nemzetiségi rádió- és tévéadásokról, a nemzetiségi hetilapok emelkedő példány­számáról és a most kibonta­kozóban lévő önálló iroda­lomról. Egyre nagyobb szám­ban jelentkeznek fiatal köl­tők és prózaírók, figyelemre méltó művekkel, önálló köte­tekkel. Mindent összegezve: az el­múlt öt esztendő jelentős fejlődést hozott a hazánkban élő nemzetiségiek életében kulturális és gazdasági téren egyaránt. A "nemzetiségi kongresszusok feladata, hogy olyan fórumokká váljanak, amelyek kijelölik a tovább­haladás útját, segítik az anyanyelvi oktatást és ezzel a nemzetiségi öntudat további felemelkedését szolgálják. 1. 6. 500 vizsgálat az idén így dolgoznak a szakszervezet kereskedelmi ellenőrei

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom