Szolnok Megyei Néplap, 1983. november (34. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-10 / 265. szám
1983. NOVEMBER 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A reformátor Nemzetiségi kongresszusok ötszáz évvel ezelőtt, 1483. november 10-én Eislebenben született egy bányász fiaként Luther Márton, a reformáció elindítója, a hitújító, az első német bibliafordító, a német irodalmi nyelv megalkotója. A wittenbergi morálfilozófia, a bibliaértelmezés professzora, a szenvedélyes, merész reformátor, Wartburg várának titokzatos foglya, az evangélikus egyház atyja, korának, sőt az egész némett kultúrtörténetnek egyik legellentmondásosabb egyénisége. A wittenbergi templom kapujára 1517. október 31-én kitűzött 95 tételével — innen számítják a reformáció kezdetét — Luther olyan mozgalmat indított el, amely a katolikus egyház bírálatára, felülvizsgálatára irányult, hamar kinőtte a vallásos köntöst, több lett, mint egyházi reformmozgalom. Először az akkori német társadalom szinte valamennyi osztálya, rétege szimpatizált vele, hogy szembeszállhasson a feudalizmussal. A haladó polgárság és a forradalmi parasztság olyan ideológiai fegyvert látott Luther eszméiben, amellyel lerázhatja láncait- A fejedelmek: meg azt remélték, hogy az egyházi birtokokkal saját gazdagságukat, azzal meg hatalmukat, tekintélyüket növelhetik majd. A túl nagy és túl színes tábor persze gyorsan kettészakadt: a patrícius polgárság és a népi szárny céljai túl messze voltak egymástól. Ez vezetett a parasztháborúhoz, amelyből a feudalizmus került ki győztesen, megszilárdítva bástyáit a fejedelemségekben, pontot téve az ország végzetes széttagoltságára. Azzal, hogy Luther egyik legfontosabb tételében leszögezte: „A bűnt egyedül Isten bocsáthatja meg”, új vi-< szonyt teremtett az ember, az egyház és az Isten között. Fölöslegesnek mondta ki az egyház szerepét, illetve arra korlátozta, hogy a papok a bibliát magyarázzák, közvetítsék. S ehhez volt elengedhetetlen a nép számára saját Tavaly az első félév során tizenkilenc szakmaközi bizottságnál, illetve nagyüzemi szakszervezeti bizottságoknál választották újra a szakszervezeti társadalmi kereskedelmi ellenőröket. A választás eredményéül frissült, fiatalodott a sokéves társadalmi hálózat, s jelenleg 71 szakszervezeti alapszervezetben dolgoznak mintegy négyszázan olyanok, akik kisebb közösségük, településük kereskedelmi ellátását, a kiszolgálás színvonalát, a vásárlói érdekek védelmét hivatottak' ellenőrizni. A szakszervezetek társadalmi kereskedelmi ellenőrei a gyakorlati munka emberei. Ök azok, akik lakóhelyükön nemcsak figyelemmel kísérik a fogyasztói érdekek védelmét, de rendszeres ellenőrzéssel a gyakorlatban is tevékenyen részt vesznek. Az idén eddig ötszáz helyszíni ellenőrzésen készítettek feljegyzést, s juttatták el illetékes helyre tapasztalataikat. Munkájuk iránt az érdeklődés egyre inkább növekszik, hiszen napjainkban a vásárlók egyre élénkebben reagálnak az áruellátás hiányosságaira, az áruk minőségi hibáira, a számolás1, a mérés visszásságaira. A szakszervezet társadalmi kereskedelmi ellenőrei munkájukat részben helyszíni, bolti ellenőrzésekkel, próbavásárlásokkal végzik. E vásárlások során azonban anyanyelvén hozzáférhető biblia. Igaz, hogy a tömeg többet akart, mint maga Luther. Az is igaz, hogy a forradalmi láng gyújtója később nem tudott lépést tartani a változásokkal, szembefordult a szabadságáért küzdő néppel, a régi rend oldalára állt. Mégis vitathatatlan, hogy a katolikus egyház kritizálásá- val elsőként ébresztette fel azt a szabadságvágyat, önállóságra és méltóságra való igényt és törekvést, amely a későbbi polgári forradalmakhoz vezetett. Jól látta, hogy a társadalom felemelkedéséhez saját nemzeti nyelvre van szükség. Olyan nyelvre; amelyet a Rajna mentén éppúgy értenek, mint a tengernél. A szászok éppúgy, mint a bajorok. Az egyház addig támadhatatlan hatalmának megkérdőjelezésével önállósággal ruházta fel az embert, felelősséget adott a kezébe. Az ember önmaga ura, csak Isten előtt felel tetteiért, bűneiért. Csak a hit fontos — hirdette Luther. A hit forrása pedig a biblia. Bibliafordításához Luther az Ó- és Űjtestamentum eredeti héber, illetve görög szövegét használta. Segítségért fordult a kancellária hivatalos nyelvéhez a nyelvtani formákért, a néphez pedig a szókincsért. Innen merített ahhoz az ízes, közmondásokkal, szólásokkal teli, képekeljuttathatják egyéb észrevételeiket is az ellátásért felelős helyi tanácsokhoz vagy a kereskedelmi felügyelőséghez. A Szakszervezetek Szolnok megyei Tanácsának titkársága a közelmúltban tárgyalta a megyében dolgozó szak- szervezeti kereskedelmi ellenőrök munkájának tapasztalatait. Megállapította, hogy társadalmi munkában, szabad idejük lényeges feláldozásával sok helyen eredményesen dolgoznak aktivistái. Rendszeres és megfelelő kapcsolatuk van a helyi tanácsokkal, valamint az Állami Kereskedelmi Felügyelőséggel is, s féléves, általános szempontok szerint végzett ellenőrzéseik jól szolgálják a fogyasztói érdekeket. Az idén eddig különös figyelemmel kísérték a hús és húskészítmények, a zöldséggyümölcs, az alapvető élelmiszerek ellátásának helyzetét, az áruk osztályba sorolását, minőségét. Vizsgálataik során a társadalmi ellenőrök nem büntethetnek, csupán javaslatokat tehetnek a tanácsoknak és a kereskedelmi felügyelőségnek a bírságolásra. Gyakran együtt indulnak vizsgálatra tanácsi, felügyelőségi szakemberekkel. A Szakszervezetek Szolnok megyei Tanácsa elégedett a társadalmi ellenőrök munkájával. További segítségül folytatják a félévenkénti Luther Márton születésének 500. évfordulója ben gazdag, mégis egyszerű, érthető, hatásos, pontos nyelvhez, amely ha kellett, keményen dorgált, ha kellett, lágyan csengett. 1530-ban írja Luther Márton (Nyílt levél a fordításról): „Nem a latin szöveg betűitől kell megkérdezni, hogy kell németül beszélni, ahogyan ezt ezek a szamarak teszik. Az anyákat kell megkérdezni otthon, a gyerekeket az utcán, az egyszerű embert a piacon, s ezeknek a szájából kell ellesni, hogyan beszélnek, s eszerint kell fordítani, így értik majd meg, és veszik észre, hogy németül beszélnek velük ...” Hangsúlyozza az anyanyelv szerepét, de nem kényszeríti rá senkire saját munkáját. Azt is mondja, hogy mindenkinek jogában áll jobbat csinálni — ha tud. Maga Luther jól tudja,, de akik sosem próbálták, nem sejthetik, micsoda művészettel van dolguk, s mennyi szorgalom, tudás, értelem kell a jó töreti táshoiz. „Tiszta és világos németet” akart nyújtani, s ehhez sokszor hetekig kereste a megfelelő szavakat. Luther megdöbbentő indulattal utasítja vissza, hogy a korlátolt pápisták bíráskodjanak, ítélkezzenek műve fölött. Luther sok vitairatot, értekezést, prédikációt írt. Sokat közülük hasonló szenvedélyes hangnemben (A római pápaságról, A német nemzet keresztény nemességéhez:, A keresztény ember szabadságáról). Egyházi énekeket is fordított ószövetségi zsoltárokból, latin himnuszokból. Említésre méltók publicisztikái is. Születésének ötszázadik évfordulója alkalmából egyházi tudományos tanácskozásokat tartanak mind a Német Demokratikus Köztársaságban, mind világszerte: kiállításokkal, tanulmánykötetekkel emlékeznek meg róla. Társadalmi, művelődés- történeti jelentősége a mi figyelmünket is megérdemli. N. K. tájértekezleteket, ahol nemcsak módszertani, gyakorlati tanácsokat is adnak a következő időszak feladataihoz. Különösen elismerésre méltó a jászberényi, a túrkevei, a mezőtúri, az öcsödi és a kisújszállási szakszervezeti társadalmi kereskedelmi ellenőrök tevékenysége. Iskolai döntők Ki tud többet a Szovjetunióról? Az 1983—84-es tanévben ismét meghirdetik a Ki tud többet a Szovjetunióról? vetélkedőt középiskolások, valamint középiskolai felnőtt- oktatási intézmények hallgatói számára. A vetélkedő nagy népszerűségnek örvend, évről évre több iskola tanulói adnak számot tudásukról. Tavaly 853 intézmény hatvanezer diákja szerepelt a vetélkedősorozaton. Megyénkben szinte valamennyi középfokú oktatási intézmény képviselteti magát a versenyen minden évben, s nem egy alkalommal az országos első helyezettek között szerepeltek diákijaink. Az idei vetélkedő iskolai házi döntőit decemberben tartják meg, ezt követi jövő év februárjában a megyei verseny, majd márciusban az országos elődöntő, amelynek legsikeresebben szereplő 16 csapata jut a döntőbe. Az első díj egy háromszobás berendezett faház három évi használata a bala- tonberényi Gorkij üdülőtelepen. A második és a harmadik helyezett csap>at 35, illetve 25 ezer forintot nyer. Emellett a döntőkön legjobban szereplő csoportok és felkészítő tanáraik munkáját szovjetunióbeli utazással jutalmazzák. Kántor Sándor orosházi kiállítása Kántor Sándor Kossuth- díjas fazekasnak a népművészet mesterének alkotásaiból rendezett kiállítás nyílik november 13-án, vasárnap az orosházi Szántó Kovács János Múzeumban. Az 1894- ben Karcagon született, s ma is ott élő jeles népművész orosházi tárlatán gazdag összeállítás lesz látható a tiszafüredi népi kerámia felújítójának munkásságából: a középkori motívumkincseket őrző bokályaiból, butelláiból, tányérjaiból, miskakorsóiból és alakos cserepeiből. A hónap műtárgya Kopernikusz szobra a novemberi hónap műtárgya a Magyar Nemzeti Galériában. Megalkotója, a nyolc éve elhunyt Kerényi Jenő november 20-án lenne 75 éves; emlékének épp egy évtizede megformált szobrával kívánnak tisztelegni. Kongresszusra készülnek hazánkban a nemzetiségi szövetségek. Elsőnek a román szövetség tartja meg tanácskozását, november 12-én és 13-án, ezt követően a szlovákok, a délszlávok, majd a német nemzetiségi lakosság kongresszusára kerül sor, ez utóbbi már december elején. Magyarországon a becslések szerint jelenleg 400—450 ezer nemzetiségi lakos él. A népszámlálás hivatalos adatai szerint számuk ennél valamivel kevesebb. A legnépesebb csoport a németeké, számuk több mint 200 ezerre tehető, a szlovákok száma 100 ezer, a délszlávdké 80—100 ezer, míg a románoké 20—25 ezer. Ez az ország összlakosságának 4—4,5 százalékát jelenti. A nemzetiségi kongresz- szusok nemcsak arról adnak majd számot, hogy a két kongresszus közötti időszakban, tehát az utóbbi öt esztendőben milyen mértékben fejlődött tovább a gyakorlatban is a lenini nemzetiségi politika hazánkban, de ugyanakkor meghatározzák a tennivalókat a következő öt esztendőre is. Magyarországon a nemzetiségi jogok érvényesítése a nemzetiségek létszámától és számarányától független, elvi kérdés. Az MSZMP XII. kongresszusának határozata kimondja: „Pártunk a lenini nemzetiségi politika érvényesítését változatlanul fontos feladatnak tekinti. A nemzetiségek hazánk egyenjogú állampolgárai. A nemzetiségi szövetségek fontos politikai és kulturális feladatot látnak el. Minden szükséges támo- gatást megadunk ahhoz, hogy a nemzetiségek továbbra is aktív részesei legyenek társadalmi, politikai életünknek, őrizzék és fejlesszék anyanyelvi kultúrájukat. A hazánkban élő nemzetiségek és a szomszédos országokban élő magyarság jelentős mértékben hozzájárulhatnak népeink barátságának és együttműködésének elmélyítéséhez. A nemzetiségi kérdés internacionalista megoldásának fontos eleme a kétnyelvű, kettős kultúrájú állampolgárok szabad fejlődése ...” A hazánkban élő nemzetiségek egyenrangú állampolgárokként vesznek részt a szocializmus építésében és a politikai életben. Számarányuknak megfelelő képviseletet kapnak a vezető politikai, tanácsi és társadalmi testületekben, szabadon használhatják anyanyelvűket, ápolhatják nemzeti kultúrájukat, amelyhez minden segítséget megkapnak. Az elmúlt öt esztendő fejlődése bizonyította, hogy a Magyarországon élő nemzetiségek életében, munkájában, törekvéseiben érvényesül a politikai, gazdasági, kulturális és állampolgári egyenjogúság. Ennek jegyei a kongresszus óta újakkal bővültek. Több mint száz község kapott nemzetiségi helységnévtáblát, németet, szlovákot, délszlávot, románt attól függően, hogy milyen nemzetiség él ott nagyobb számban. Mindenütt bővültek az anyanyelvi oktatás lehetőségei. Több tanterem épült, új iskolák is nyíltak. Pécsett, az idei tanévben kezdte meg működését az ország szerb-horvát gimnáziuma. Hogy a délszlávoknál maradjunk: a két kongresz- szus között a szerb-horvát óvodák száma 38-ról 50-re, az óvónők száma 75-ről 88-ra növekedett. A kétnyelvű iskolák tárgyi feltételei megoldottak. Előrelépést jelent a felsőfokú intézményeknél, hogy a Szombathelyi Tanárképző Főiskolán létrehozták a szlovén tanszéki csoportot. A Pécsi Tanárképző Főiskola, amely a délszláv pedagógusképzés központja, egyetemi rangra emelkedett. Hasonlóan kedvező helyzetről számolhat majd be az anyanyelvoktatási bizottság a német nemzetiségi szövetség kongresszusán is. A németnyelvű oktatásban részt vevő tanulók száma évről évre növekszik, de emelkedik a német nyelvoktatásban részt vevő magyar gyermekek száma is. Tervezik egy német oktatási központ létrehozását. A kongresszus dönt majd arról, hogy ezt hol állítják fel, szóba jöhet több németlakta megye központja vagy Budapest. A szlovák nyelvoktatást is számos új községbe vezették be az utóbbi öt esztendőben. Sátoraljaújhelyen új szlovák iskola és diákotthon épült. Kibővítették a békéscsabai szlovák diákotthont. Üj tantermekkel bővült a nagytar- csai és a vanyarci általános iskola. S ami igen figyelemre méltó: egyre magasabb színvonal jellemzi a szlovák tannyelvű iskolák olvasómozgalmát Sokrétűbbé és színvonalasabbá vált a nemzetiségek kulturális tevékenysége. Művelődési klubok, amatőr színjátszó csoportok, táncegyüttesek, énekkarok működnek. A német nemzetiség kulturális tevékenységének egyik legfontosabb területe például a klubmozgalom. A német klubesteken intenzíven foglalkoznak az anyanyelv ápolása mellett a néprajzzal, a történelemmel és a nemzetiségi kérdésekkel is. A szlovákoknál az énekkarok, a tánccsoportok és a hagyományőrző együttesek munkájában nemcsak a fiatalság, de a középkorú lakosság is nagy számban vesz részt, különösen a pávakörökben. Gazdag, színes, szemet gyönyörködtető a délszláv és a román folklór, országosan ismert nevű együttesek és tánccsoportok, énekkarok ápolják a népi hagyományokat. Nem lenne azonban teljes a kép, ha nem szólnánk az állandó nemzetiségi rádió- és tévéadásokról, a nemzetiségi hetilapok emelkedő példányszámáról és a most kibontakozóban lévő önálló irodalomról. Egyre nagyobb számban jelentkeznek fiatal költők és prózaírók, figyelemre méltó művekkel, önálló kötetekkel. Mindent összegezve: az elmúlt öt esztendő jelentős fejlődést hozott a hazánkban élő nemzetiségiek életében kulturális és gazdasági téren egyaránt. A "nemzetiségi kongresszusok feladata, hogy olyan fórumokká váljanak, amelyek kijelölik a továbbhaladás útját, segítik az anyanyelvi oktatást és ezzel a nemzetiségi öntudat további felemelkedését szolgálják. 1. 6. 500 vizsgálat az idén így dolgoznak a szakszervezet kereskedelmi ellenőrei