Szolnok Megyei Néplap, 1983. november (34. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-10 / 265. szám
1983. NOVEMBER 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A Himalájától Párizsig Olajbányászok idegenben Néhány évvel ezelőtt az alföldi olajbányászok egyik csoportja Indiában, a Himalája oldalában kutatott olaj után. Egyszer, szabad idejükben benéztek a szomszédos kisvárosba. A főtéren a kígyóbűvölők egymást túllicitálva versengtek a nézőkért Az egyik olajosnak bizarr ötlete támadt. Fogadjunk, mondta a barátjának, hogy nem mered elkapni a felemelkedő kígyó nyakát. Az alföldi fiatalemberben az elszántság erősebb volt a félelertinél, vállalkozott a produkcióra. Biztos ami biztos alapon úgy megszorította a hüllő nyakát, hogy az rögvest kimúlt. Azóta, amikor az olajbányászok külföldi munkavállalásairól hallok. mindig eszembe jut ez az eset, hiszen átvitt értelemben az ilyen vállalkozások is attrakciók. egyaránt magukban rejtik a siker és a kudarc lehetőségét. Hogy mennyire így van ez:, szolgáljon bizonyságul: Milos szigetén gőzkutat mélyített volna egy nyugati cég. Beletört a bicskája, nem tudta teljesíteni a szerződésben vállalt kötelezettségeit. A görögök ezért nem engedték meg. hogy nagy értékű fúróberendezését elszállítsa a szigetről. Az alföldi olajbányászok munkáját siker koronázta a görög szigetvilág gőzkútjai- nak mélyítésénél csakúgy, mint az iraki olajmezőkön, vagy a Párizs környéki ter- máikutak kiépítésénél. Remélhetően így lesz ez a tunéziai vízkutatásoknál is, melyéket a közelmúltban kezdtek. Jó szellemi tőkével, kvalifikált munkásgárdával rendelkeznék a külföldi munkákhoz. I hazai az elsődleges Természetesen az itthoni feladatokhoz is kellően felkészültek minden tekintetben, tevékenységükben ez az elsődleges. A külföldi bérmunkából származó jövedelem nem éri el a Kőolajkutató Vállalat teljes termelési értékének tíz százalékát sem. Lebecsülni mégsem szabad, hiszen mind a vállalatnak, mind a népgazdaságnak érdeke fűződik hozzá. A Kőolajkutató Vállalatnak ugyanis nagyobb a kapacitása, mint amekkorára itthon igény van. A nagy értékű gépeknek nagy az amortizációja. Ez a többlet- kapacitás annak a következménye, hogy a technikai fejlesztés révén a korábbinál kevesebb fúróberendezésre van szükség. Egy évtizeddel ezelőtt például elérhetetlen álomnak tűnt az, hogy a berendezések éves fúrási átlaga elérje a tizenötezer métert. Most már évi 17—18 ezer méter lemélyítése a gyakorlat. Szó ami szó a kérdés úgy vetődik fel. hogy néhány berendezést leállítsanak. vagy devizát szerezzenek velük. Nemzetközi mezőnyben Ebben az esetben sem valami sajátos magyar állapotról van szó, hiszen a világ ötezer fúróberendezésének a fele nem dolgozik. Az olaj árának emelkedése arra késztette a fogyasztókat, hogy olcsóbb energiák után kutassanak. A hagyományos fúróberendezések iránti kereslet csökkenése azzal is magyarázható, hogy a szénhidrogén-kutatások jó része a tengeri területekre tolódott, ahol speciális gépekre van szükség. Ilyen körülmények között nem csoda, hogy két tunéziai terület vízkutatására 44 külföldi vállalat jelentkezett. Az ilyen munkavállalásokat a nyugati kormányok az adók elengedésével is ösztönzik. A szolnoki Kőolajkutató Vállalat számára a devizaszerzésen túl sok mindenre jó a külföldi munkavállalás. Mindenekelőtt arra, hogy a nemzetközi mezőnyben is megméressék az itthon kitűnőnek minősített kollektíva, megismerje gyengéit, növelje eredményeit. A külföldön dolgozó mérnökök rákényszerülnek arra, hogy minél olcsóbban végezzék a munkát, hogy a piacon tudjanak maradni. A vérükké válik a takarékos gazdálkodás. és remélhetően itthon is kamatoztatják. A munkások az itthoni fizetésük három-négyszeresét keresik külföldi kiküldetéskor. Egyértelműen jól járnak tehát. Nyer ezzel a vállalat is, mivel csak háromévi itthoni becsületes munka után jelentkezhet valaki ilyen feladatra. Egyébként nemcsak anyagi előnyökkel jár. Kiküldetésük idején többen megtanultak idegen nyelveket, vagy tökéletesítették nyelvtudásukat. És az sem mellékes: közben világot láttak. A Kőolajkutató Vállalat 1976 óta végez külföldi bérmunkát. Évente a váltással együtt hozzávetőleg százötven ember cserélődik a kint levő berendezéseknél. Egy évre szerződnek, de akinek nagyobb az igénye, és jól dolgozik, az kétszer-háromszor is kimehet. Mivel a vállalat fejlesztési alapja egyre kevesebb, a kurrens külföldi gépekből egyre kevesebbet tud vásárolni. A kint szerzett deviza arra is jó, hogy olyan berendezéseket vegyenek belőle. amelyeket a hazai munkahelyeken is hasznosan alkalmazhatnak. Itthon az ezredfordulóig A Kőolajkutató Vállalat az ezredfordulóig szinten tudja tartani itthoni munkáját. Addig, amíg külföldi bérmunkája szélesebb körűvé válik, remélhetőleg partnerei szervező munkája is javulni fog. Az sem elképzelhetetlen. hogy a vállalat idővel nemcsak a külföldi munkát, hanem annak előkészítését, szervezését is magára vállalja majd. Simon Béla Nemcsak a beruházás segít Fórum vezetéstudományi kérdésekről Szervezés, vezetés, vállalkozás és innováció — e napjainkban sokat emlegetett fogalmakról, valamint a vezetői munka korszerűsítésének módszereiről esett szó tegnap délután Karcagon, a Déryné Művelődési Központban. A múlt pénteken kezdődött szakmai napok egyik jelentős eseményeként a vezetéstudománnyal kapcsolatos, aktuális, gyakorlati kérdésekről előadást tartott Bérei Gyula, a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság országos vezetőségének főtitkára. A 'magyar termékek világpiaci helytállásának, versenyképességének zálogaként, a műszaki fejlesztéssel egyenértékű eszközként elemezte a vezetői készségek fejlesztésének szükségességét. A termelési folyamatokban — főleg a mostani nehéz pénzügyi helyzetben — beruházások és befektetések nélkül is lehetőséget kell találni a minőség erőteljes fejlesztésére. Ezért a vállalkozó vezetők biztosítsanak teret a kreatív gondolkodású szakembereknek. Az évtized legjobb borait érlelik a dél-dunántúli pincékben. Az „aranyérmes esztendő” — 1973 — boraihoz hasonló minőségű az idei évjárat. Kiváltképpen jól sikerültek a vörös borok A . továbbiakban Bérei Gyula, az SZVT főtitkára, több lismert vállalat már bevált, hasznos módszeréről számolt be a résztvevőknek: elemzéseihez hozzátette, hogy a vezetésben nincsenek kész receptek, azonban a sikeres módszerek adaptálása nélkülözhetetlen vállalataink gyorsabb fejlődéséhez. A példák között említette az előadó az Egri Dohánygyárat, ahol már néhány esztendeje bevezették ,a minőség megtartásának érdekében a „Dolgozz hibátlanul” munkarendszert. Ez bizonyítható eredménnyel működik azóta is. A Lenin Kohászati Művekben is egy sajátos, önképzésen alapuló, rendszert dolgoztak ki, amely hozzájárul a termelési színvonal javításához. Ábel József, az SZVT Szolnok megyei szervezetének elnöke, a kisvállalkozások hatékonyságát elemző megyei felmérés eredményeiről számolt be a rendezvény résztvevőinek. Villány és Szekszárd történelmi borvidékein, s ez a rendkívül gazdag színanyagnak köszönhető. Igazi rubinvörös italok lesznek belőlük, amikor megérnek. Parlamenti bizottság ülése Egészségügy a mezőgazdaságban Együttes ülést tartott ma délelőtt az országgyűlés szociális és egészségügyi, valamint mezőgazdasági bizottsága. Dr. Hutás Imre egészségügyi miniszterhelyettes tájékoztatta a képviselőket a mezőgazdaságban dolgozók egészségügyi és munkavédelmi helyzetéről Hazánkban az elmúlt évtizedekben a mezőgazdaság dinamikusan fejlődött. A műszaki, technikai fejlődés eredményeként javultak a dolgozók életkörülményei. ám több új veszélyforrás is keletkezett. A munka- egészségügyi hálózat és az üzem; egészségügyi szolgálat közös feladata, hogy feltárja az okokat és intézkedéseket tegyen ezek megszüntetésére. csökkentésére. A mezőgazdasági dolgozók egészségügyi ellátásának helyzetét elsősorban a községi körzeti orvosi szolgálat és a mezőgazdasági üzemi orvosi hálózat fejlesztésében elért eredményekkel lehet értékelni. A mezőgazdasági dolgozók üzemegészségügyi ellátásának továbbfejlesztése az V. ötéves tervben kezdődött. Ebben- az időszakiban nőtt a főfoglalkozású üzemi orvosok száma, és jelentős volt a változás az üzemi-kötf- zeti orvosok számában is. Hz évtized legjobb borai Széna helyett répaszelet Az aszálysúlytötta megyékben is megfelelő takarmányellátás Bolgár szakszervezeti delegáció Szolnok megyében A Bolgár Szakszervezetek Kjusztendil megyei Tanácsának kéttagú küldöttsége érkezett tegnap Szolnokra. Georgi Atanaszovot, a Bolgár Szakszervezetek Kjusztendil megyei Tanácsának osztályvezetőjét és Iván Petrovot, a Bolgár Szakszervezetek Dragovistica járási elnökét Árvái István. a Szákszervezetek Szolnok megyei Tanácsának első titkára fogadta. A vendégek ötnapos tanulmányút keretében — a Szolnok és Kjusztendil közötti testvérkapcsolatok jegyében —, a megye szakszervezeti mozgalmát tanulmányozzák, különös tekintettel a vállalati szak- szervezeti bizottságok tevékenységére. Tapasztalatszerzés céljából ellátogatnak több Szolnok megyei üzembe is. A mezőgazdasági repülők Eredményesen dolgoztak Teljesítette idei tervét a MÉM Repülőgépes Szolgálata, gépei összességében 1,8 millió hektár szántóföldön, szőlőültetvényen permeteztek növényvédő szereket, és szórtak szét műtrágyát. A légi növényvédelmet mindinkább igénylik a mezőgazdasági üzemeik. A repülők jóval előbb végeznek a munkával, mint a hagyományos földi gépek, és bár magasabbak üzemeltetésük költségei, a nagyobb hatékonyság miatt mégis kifizetődő a használatuk. Egyre gyakoribb, hogy a szomszédos gazdaságok közösen bérelnek repülőt, ezáltal egyszeri felszállással több gazdaság tábláján végezhetik el a munkát, s megoszlanak a költségek is. A repülőgépek, helikopterek egy része most is naponta felszáll. Bár a száraz ősz miatt a földi gépek munkáját sem akadályozza a vendégmarasztaló sár, néhány helyen mégis indokoltabb a „légi védelem”. Az állatállomány áttelelte- téséhez, termelőképességének fenntartásához a hat aszálysújtotta megyében is megvannak a feltételek: észszerű beosztással, a tartalékok megfelelő kihasználásával a készletek kitartanak a jövő évi új termés beéréséig — ez derül ki a MÉM-ben most elkészült takarmánymérlegből. E szerint az állat- állomány és az eltartásához szükséges takarmány meny- nyiségi egyensúlyának megteremtéséhez segítséget nyújtott a MÉM, a bővebb terméseket betakarító megyék, a társgazdaságok és maguk az üzemek is különféle gyakorlati intézkedésekkel, ötletekkel hidalják át a terméskiesésből adódó hiányokat. A felmérés szerint a szárazság miatt Bács-Kiskun, Békés, Csongrád, Hajdú-Bi- har, Szolnok és Pest megyében összességében mintegy 280 ezer tonna széna, és más tömegtakarmány hiányzott az állattenyésztő gazdaságokban. Pótlásukra, illetve helyettesítésükre a cukor- gyártás során keletkező melléktermék — a takarmányként kiváló —, megközelítően 1,1 millió tonna répaszelet döntő többségének megvásárlásánál a takarmányhiányban szenvedő állami gazdaságok, tsz-ek előnyt élveznek. E lehetőség kihasználására az ercsi, a petőházi, a kaposvári és más cukorgyárakból már szállítják is vasúton, közúton egyaránt a takarmánynak valót a gazdaságok, a répaszelet egy részét rögtön feletetik, más részét a téli hónapokra tartósítják. A termesztési rendszerek is igyekeznek segíteni a kevesebb takarmánnyal rendelkező társ-gazdaságoknak. Sok helyen — mivel a májusi első lucerna — és gyepkaszálás gazdagon adott szénát — bizonyos többlet keletkezett,' ennek értékesítésére a KITE a közelmúltban Nádudvaron szénabörzét rendezett, amelyen a szűkös készleteiket kiegészíthették a rászoruló üzemek, összesen mintegy 10 ezer tonna szénát vettek meg a börzén. A szükségesnél kevesebb takarmánnyal rendelkező gazdaságok maguk is igyekeznek gondoskodni a kiesés pótlásáról. Gyakran a mező- gazdasági melléktermékeket hasznosítják. Így például a Mezőfalvai Kombinát, a gyúrói Egyesült és a sarkadi Lenin Tsz a kukorica betakarítás után a földön maradt szárat nem szántotta be, hanem a szarvasmarhákat ráhajtották, s lelegeltették. A kukoricaszár egyéb részét sem égetik fel, mint más években, hanem betakarítják, s télre tárolják. A kukoricaszár azonban magas rosttartalma miatt legfeljebb a gyenge minőségű szénával egyenértékű, ezért sok üzemben feljavítják a takarmányt. Dán licenc alapján a mike- pércsi Rákóczi Tsz olyan ammóniagáztermelő berendezéseket gyárt, amely a rost emészthetőségét kémiai úton megváltoztatja, könnyebbé teszi. A takarmányfeljavító berendezésből eddig több mint százat adtak el, s a környékbeli tsz-ek, valamint a Szigetvári Állami Gazdaság ezzel kezeli a kukoricaszárat, jobb minőségű takarmányt nyernek ilymódon. Az abraktakarmány pótlására a TSZKER és a gabonaipari vállalatok a gazdagabb termést betakarító megyékből a felesleges készleteket rendelésre átirányították a hiányt szenvedő környékekre. Ennek eredményeként a szabad terménypiacon is stabilizálódtak az árak, valamivel drágább ugyan a termény, mint tavaly, ám kiegyenlített az ellátás. A kiesés pótlására néhány üzem a jó termést elkönyvelhető más gazdaságoktól némi kedvezménnyel lábon megvette a kukoricát, maga takarította be, s szállította haza. Így például a Törökszentmiklósi Állami Gazdaság, az Alagi Állami Tangazdaság és du- navarsányi Petőfi Tsz távolabbi megyékből vett nagyobb mennyiségű kukoricát. A kieső kukorica energia- tartalmának pótlására a takarmánykeverő üzemek a takarmányokba az eddigi gyakorlattól eltérően nagyobb arányban kevernek ipari zsírt, ocsút, korpát, hogy a takarmány beltartalmi értékét megőrizzék, értékes tápanyaghoz jussanak az állatok. Száraz műszak a dohánybeváltónál „Véget ért a nyári zöldkampány, kezdődhet a téli száraz műszak”. A jászberényi dohánybeváltó üzem dolgozói nevezik így a váltást, amely a napokban a téli műszakkal folytatódik, és azt jelenti, hogy az üzemben, egész éven át tart a munka. A dohánybegyűjtés azl idén is a termelők, a felvásárlók és a feldolgozók jól összehangolt munkájával kezdődött és folytatódott. Ennek eredménye, hogy idejében és az értékes termény minőségének megőrzésével fejeződött be a zöld Virginia átvétele. A most kezdődő téli műszak a természetes úton szárított dohány begyűjtésével folytatódik. Ez a munka jövő tavaszig tart. és addig 400 tonna kerti dohányt gyűjtenek be a jászberényi beváltóban. Az átvett füstölnivalót a szolnoki fermentáló üzemnek szállítják. A begyűjtéssel egyidőben elvégzik a télli karbantartást. A korábbi évekhez hasonlóan most is átszerelik a 16 szárítókamrát. Átvizsgálják a gépi és az elektromos berendezéseket. elvégzik a szükséges javításokat. felújításokat. Külön érdekessége a karbantartó munkának a két gőzmozdony átvizsgálása, javítása. Ezek a masinák valamikor vasúti szerelvényeket vontattak, most a dohánybeváltóban hőt szolgáltatnak, Hidraulikus munkahengerek Hidraulikus munkahenger- családot fejlesztettek ki a miskolci Mezőgép Vállalatnál. E fontos, az ipar szinte valamennyi területén használatos eszközök jelentős részét ma még Importáljuk. A miskolci vállalat a teljes hazai igény kielégítésére akar berendezkedni. Az Ikarus autóbuszokhoz máris ők készítik az emelőket. A bánya- tárnokhoz szükséges hidraulikus munkahengerek sorozat- gyártását pedig most készítik elő. Sikeres próbagyártás után novembertől folyamatosan termel az Ofszet és Játékkártya Nyomda {mátyásföldi üzeme. Az új, korszerű nyomdában nyereséges, exportképes termékek gyártására vállalkoznak. Kártyatermelésüknek több mint a felét külföldön értékesítik, 20 százalékkal növelik a poszterek előállítását, fokozzák a prospektusok, levelezőlapok, naptárak exportját. A képen: Dravioz Gyuláné kezeli a kártyásarolegömbölyítő berendezést
