Szolnok Megyei Néplap, 1983. november (34. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-05 / 262. szám

1983. NOVEMBER 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Dunajevszkij: Szabad szél Ünnepi előadás a Szigligeti Színházban A Szolnoki Szig- ligei Színházban ma este az ünne­pi előadás közön­sége láthatja Du­najevszkij Szabad szél című operett­jét. A szolnoki színházban már harmadszor csen­dülnek fel a Sza­bad szél fülbemá­szó, időtálló dal­lamai. Az első szolnoki előadás­ról sajnos keveset tudunk, csak any­ai yit, hogy nem sokkal az országos bemutató után — ez 1950. május 6- án volt a Főváro­si Operettszímiház- ban — az 1950— 51-es színi évad­ban tűzte műsorá­ra a Szolnokon is játszó kecskeméti állami színtársu­lat, amelynek igazigatója Daniss Győző, főrendező­Egri Kati és Nagy Sándor Tamás je­lenete je pedig dr. Szé­kely György volt. A második Szabad szél- premiert 1956. április 4-én tartották, a sajtó és a visz- szaemlékezések nagy siker­ről számolnak be. A közön­ség sokáig ünnepelte a hí­res. s a szolnokiak által any- nyira szeretett bonvivánt, Hídvégi Lajost, Diaboló Pe­pitát, akit Farkas Anni ját­szott, de bőven jutott a taps­ból a hajdani nagy szubrett- nek, Rákos Katinak — ő volt Berta — s a Tisza-parti kö­zönség népszerű „Dodó já­rnak”, azaz Varga D. József­nek, aki Miiki Sztán szerepé­ben aratott fergeteges sikert. Dunajevszkij méltán nép­szerű szerző Szolnokon, a Szabad szélen kívül a Fehér akácok című darabját két­szer is játszotta a színház, 1962-ben. majd 1971-ben. Ez az operett is szép sikert ért meg, mindkét talkalommal Bor József rendezte. A Szabad szél harmadik szolnoki bemutatójának ren­dezője Csizmadia-" Tibor, Sztella Roczkó Zsuzsa; Sztel- la anyja Falvay Klári Jászai- díjas, Márk. Takács Gyula, Fiiíipp Pihißippovich Tamás, Foma Varga Károly, Diabolo Pepita Egri Kati, Georg Sztán Zala Márk, Miki Sztán Nagy Sándor Tamás. A zenekart Nádor László ve­zényli. Az első bérleti előadás — Szigligei-bérlet •— november 11-én lesz. Nemzetközi tanfolyam a BME tanreaktorában Tizenhét fejlődő ország szakemberei ismerkednek ezekben a napokban a Mű­egyetem tanreaktorával Budapesten. Az ENSZ sza­kosított szervezetének, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökségnek (NEA) meg­bízásából a BME tanreaktor szakértői — a KFKI, az Izo­tóp Intézet és a debreceni KLTE munkatársainak köz­reműködésével — nemzetkö­zi tanfolyamot tartanak a kutatóreaktorok működési elvéről, lehetséges felhasz­nálásáról. A foglalkozások kisebb részt elméleti előadásokból, nagyobb részt gyakorlati fel­adatokból állnak. Így pél­dául a tanfolyam résztvevői megismerkednek a reaktor üzemeltetésével, biztonsági tüliaj donságaival, valbm'int, azzal, hogy az egyes kísérle­tek milyen hatással vannak a reaktor egységeire. Külön- gyakorlatok keretében fog­lalkoznak a sugárvédelem­mel. Méréseken keresztül megismerik az üzemeltetés és a lehetséges sugárzás ös­szefüggéseit, valamint a sugárzás elleni védekezést. Másik témakör keretében a magyar és a külföldi (oszt­rák, NDK, NSZK és egyesült államokbeli ok­tatók a reaktor fel- használásáról adnak tá­jékoztatást. Az ismertetett módszerek többségét a részt­vevők ki is próbálják; így például aktivációs analízist végeznek, azaz a reaktor su­gárzásának segítségével kü­lönböző anyagok összetételét állapítják meg. A BME tanreaktor először 1979-ben szervezett ilyen nemzetközi tanfolyamot, ugyancsak a NEA felkérésé­re Tanácskoztak a könyvtárosok Miért nem olvasnak a kamaszok? Négy napon át Szolnokon tanácskoztak Hajdú-Bihar, Pest, Szabolcs-Szatmár és Szolnok megye könyvtárosai. A részt vevő több mint 130 szakember a 10—14 évesek olvasókultúrája, könyv- és könyvtárhasználati szokásai témakört vitatta meg. A ta­nácskozás után dr. Nagy At­tilát, az OSZK Könyvtártu­dománya és Módszertani Köz­pont osztályvezető-helyettesét kértük beszélgetésre. — Nyilván nem véletlenül választották tanácskozásuk témájául ezt a kérdéskört? — Arról már régóta beszé­lünk, hogy az utóbbi eszten­dőkben jelentősen csökkent a könyvtárak felnőtt olvasói­nak száma. Napjainkban vi­szont az is megfigyelhető, hogy már a 10—14 éves gye­rekek is kezdenek „elmara­dozni” a könyvtárakból. Az utóbbi években ebből a kor­osztályból is jelentős számú olvasót vesztettek közműve­lődési könyvtáraink. A ta­nácskozáson ennek a jelen­ségnek az okaira kerestük a Választ Szociológusok, pszi­chológusok. könyvtári szak­emberek segítségével. Egy­fajta „diagnózist” szerettünk volna félállítaná, amely ta­lán a megoldáshoz, a nem ép­pen örvendetes folyamat megállításához is közelebb vihet bennünket. — A „diagnózis” végül is megszületett? — Igen. ám arra is rá kel­lett jönnünk, hogy a könyv­tárak nem vállalkozhatnak egyedül a „gyógyításra”. A hasonlatnál maradva: az, hogy a 10—14 éves gyerekek nem járnak könyvtáriba, nem olvasnak, csak egyik „tüne­te” egy sokkal súlyosabb „be­tegségnek”. Ennek a bajnak a gyökerei pedig a társadal­mi élet változásaihoz is iga­zodó családi nevelésben ke­reshetők. A gyermek ugyan­Beszélgetés dr. Nagy Attilával is elsősorban a családból ve­szi a mintát. A felnőttek sza­bad ideje jelentősen átala­kult, egyre inkább termelő idővé válik. A gyerekek több­sége nem kap mintát szülei­től az olvasáshoz. Ma egy 13 —14 éves kamasz nem attól lesz népszerű társai előtt, hogy bújja a könyvéket. Az pedig életkori sajátosságai­ból következik, hogy számá­ra elsősorban ezekkel a kor- társcsoportokkal való kap­csolatok a fontosak. — Ezeknek a csoportoknak az értékrendjében pedig nincs megfelelő helyen a könyv, az olvasás jelentősége. — Nincs, mert ezt az érté­ket nem adták át nékik. Az anyák munkába állásával át­alakult a családok hétközna­pi tevékenységrendszere és ez sajnos azt is magával hoz­ta, hogy csokiként értékátadó, mintaadó szerepük. Jobban mondva egyfajta mintát lát a gyermek otthon is szabad idejének eltöltéséhez. Ez pe­dig a televíziónézés, amely persze nem lenne feltétlenül elítélendő. Az emberek több­nyire ma azzal a motiváció­val nyúlnak a tévé kapcsoló- gombja felé, amellyel régeb­ben esetleg a könyv felé nyúltak. Kikapcsolódást, szó­rakozást keresnek. A televí­zió műsorainak válogatás nélküli „fogyasztása” azon­ban egészen más végered­ményhez vezet, mint mond­juk egy Dumas-, egy Jókai-, vagy egy Tolsztoj-regény el­olvasása. A világkép és az érzelmi élet alakulását, az ál­talános emberi, erkölcsi érté­kekkel való „feltöltődést” nézve mindenképpen. — Talán kézenfekvő a kér­dés: az iskolai nevelés nem tud beleavatkozni ebbe a fo­lyamatba? — Az iskola nem vállal­hatja át, és nem is tudja át­vállalni a család szerepét. In­formációikat, ismereteket és bizonyos kulturális javakat közvetít. Egyébként pedig meg kell nézni: Magyaror­szágon az iskolai könyvtári hálózat még nagyon sok kí­vánnivalót hagy maga után. — S a közművelődési könyvtárak miben látják az előrelépés lehetőségeit? — Elv,; lehetőségeink van­nak. A könyvtárak érdeklő­dést kelthetnek az önfejlesz­tésre,’ önművelésre. A könyv­tárakban nincsenek iskolai „regulák”, az igazi önkéntes­ség elve érvényesülhet falai között. Szabadabb, szeretet- teljesebb a légkörük. Feltéve, ha ehhez a feltételek is adot­tak. A könyvtáros személyi­sége nagyon fontos, a gyer­mekkönyvtárosé különösen, hisz mint a nevelés minden területén, ittas a személyiség a legfontosabb nevelési esz­köz. El kell azonban monda­nom azt is, hogy ma Magyar- országon teljesen esetleges, hogy kikből válnak gyer- mekkönyvtárosok. A képzés ellentmondásai, a tárgyi fel­tételek ‘hiánya, a szakképzet- lenek óriási aránya feszítő gondjaink közé tartozik. A beszélgetésben természe­tesen nem térhettünk ki a kérdéskör minden összetevő­jére. A könyvtárosok a kö­zelgő olvasó népért konferen­cián ismertetik a Szolnokon megállapított „diagnózist”, amely nyilván újabb viták­ra készteti a szakembereket. Azzal az álláspontjukkal azonban máris egyetérthe­tünk, hogy olvasó nép csak olvasó gyerekekből válhat. Török Erzsébet A Nagy Október tüzóben I Szolnok megyei internacionalisták 1917-ben A történelem új korszaká­nak nyitányában, a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalomban, a népi hatalom egy országban való fennma­radásáért folytatott gigászi küzdelemben más népek fia­ival vállvetve százezer ma­gyar internacionalista har­colt. A százezer magyar között sok Szolnok megyei munkás, agrárproletár, paraszt és ér­telmiségi küzdött. A forra­dalomban, addig reményte­lennek tűnő vágyaik, álma­ik megvalósulását látták, így életüket adni is készek vol­tak érte. A megyéből az első világ­háború orosz frontján fog­ságba esettek közül a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalomban, a forradalom bel­ső ellenségeivel való küzde­lemben, az intervenciósok el­leni heroikus élethalálharc­ban 42 településről származó internacionalisták harcol­tak. Soraikban legtöbben szolnokiak és mezőtúriak voltak, de október önként jelenkezett katonája a Kun­ság. a Jászság, Tiszazug szin­te valamennyi településéből volt. A Jászberényben felnövő lelencgyerek, a bádogos Wienermann Lajos hosszú utat járt meg. A munkás- mozgalom jászberényi ta­pasztalatait a háborúban és a tomszki hadifogolytáborban sem feledte. Űtja az I. minszki nemzetközi osztag parancsnokságától, a had­ügyi népbiztosságon végzett szervező munkán át, az egy- egy gyalog- és lovasezredből álló Alexandrov-Gáj nemzet­közi dandár parancsnoki be­osztásáig vezetett. Fegyelme­zett, vakmerőén bátor, a harc­ban fáradhatatlan, katonái­ról szeretettel gondoskodó, kiváló szervező parancsnok volt. Egysége a fehér kozá­kok elleni csatákban Asztra- hány, Krasznij Kút, Novou- zenszk, Nyikolajev, Bere- zovszka, Talovka és Ale­xander Gáj térségében fé­nyes győzelmeket aratott. Wienermann és a nemzetközi dandár nevét a Vörös Had­sereg tagjai büszkeséggel, a kozákok, Krasznov és Gyeni- kin fehérgárdistái félelem­mel emlegették. A magyar internacionalista forradal­márok egyik legkiemelke­dőbb hőse 1918. október 14- én a Talovka és Szlohi- minszk közötti győzelmes csatában hősi halált halt. Hamvait Moszkvába szállí­tották, és a moszkvai Hodin- ka temetőben katonai pom­pával temették el. A Pravda 1918. október 20-án Wienermann Lajosról ezt írta. „Több volt ő ne­künk, mint hűséges elvtárs, több volt mint vezető az el­lenforradalmárok elleni harc­ban. Azzal a mélységes meggyő­ződéssel helyezzük el testét a nagy proletárforradalom oltárán, hogy végre elhozza nekünk és az egész világ proletárjainak a végleges győzelmet. Halála után a dandár Wienermann Lajos nevét vette fel. Alexandr Gaj-ban utcát neveztek el róla. A nyugat-kazahsztáni Alul-Abisban emlékművet emeltek tiszteletére. A forradalmi indíttatást Reiner Károly is Jászberény­ben kapta. Róla harcostár­sa Münnich Ferenc írta: „Reiner rendkívüli érdeklő­désű, dinamikus mozgású férfi volt, akiben a tiszántú­li parasztmozgalmak feléb­resztették az érdeklődést a szocializmus igazsága iránt”. Ez az érdeklődés a tomszki hadifogolytábor lakójában cselekvéssé, tetté érett. A forradalmat váró hadi­foglyok önálló szocialista csoportjának egyik vezetője volt. A hadifoglyok között agitáltak, előadásokat tartot­tak. A szocialista csoport magyar, német és cseh nyel­ven lapot indított. A „Nép­szava” című magyar nyelvű újságot Reiner Károly szer­kesztette. 1917. május else­jén több társával együtt a tomszki pártszervezet tagja lett. A hatalmat Tomszkban a bolsevikok 1917. december 17-én szerezték meg. Ebben Kun Béla és Münnich Ferenc mellett Reiner Károlynak is jelentős szerepe volt. 1918. januárjától Kun Bé­la távozása után a szocialis­ta-internacionalista hadifog­lyok szervezetének elnöke Reiner Károly volt. A tomsz­ki városi tanács tagjaként és a helyi bolsevik lapok munkatársaként is tevékeny­kedett. A tomszki internacio­nalista osztagok, később az uráli-permi front nemzetkö­zi osztagainak egyik szerve­zője, az ellenforradalmárok ellen vívott harcok aktív résztvevőjeként harcolt. Az ellenforradalmi cseh és a Kolcsak vezette alakulatok­kal vívott harcban 1918. no­vember 4-én hősi halált halt. Közvetlen harcostársa Mün­nich Ferenc véleménye sze­rint internacionalista volt szíve minden szeretetével, aki a hazához, szülőföldhöz, szűkebb környezetéhez mindvégig ragaszkodott. A sok megyei internacio­nalista közül a kenderesi Molnár Pál ezredparancs­nokként Taskentben harcolt. A legnagyobb kitüntetések egyikének a Vörös Zászló Érdemrendnek a tulajdonosa volt. A tiszapüspöki Gál Kálmán hőstetteiért, a krasz- novodi harcokban tanúsított magatartásáért szintén Vö­rös Zászló Érdemrend ki­tüntetésben részesült. A szolnoki Kálmán Lászlónak és a kunmadarasi Kiss La­josnak személyes találkozása 'Leninnel életre szóló él­ményt adott. A jánoshidai Szöllősi Béla a fehérgárdis­ták elleni harcban megsebe­sült. Felgyógyulása után Krasznodarban belépett a pártba. Szolnok megyei internaci­onalisták a Krímtől—Szibé­riáig, Ukrajnától a Távol- Keletig, az Uraitól a Bajkál- tóig harcoltak. Harkov, Minszk, Kijev, Tambov, Perm, Ufa, Krasznovod, Tas­kent, Cseljabinszk, Omszk, Tomszk, Irkutszk a koránt­sem teljes felsorolás, ahol a szovjethatalomért küzdöttek, sebesülten vérüket, hősi ha­lálukkal életüket adták. Kor- nyilov lázadó, Kolcsak, Sye- nikin, Vrangel, Szemjonov intervenciós fehérgárdista csapatai, az ellenforradalmi cseh alakulatok ellen vívott élethalálharc résztvevői vol­tak. Részvételük 1917 Lenin ve­zette nagy forradalmában és annak megvédésében, életük, harcuk tanúságtevés, példa az igaz ügyért való áldozat- vállalásra, tenniakarásra. Dr. Zádor Béla Wienermann Lajos Reiner Károly Gobelinkiállítás Szolnokon Alapítvány a magyar textilművészeknek Az iparművész nemze­dék egyik fiatal reprezen­tánsa Lipthayné Pozsonyi Ágnes gobelinkiállítása nyílt meg tegnap Szolnokon a Helyőrségi Művelődési Ott­honban. A tehetséges fiatal iparművész, aki a IX. or­szágos szőnyegpályázaton is kimagasló sikerrel szerepelt, képszerű falikárpitjait mű­vészi hímzéseit mutatja be a Tisza-parti városban. Rózsa Anna. alapítvány lé­tesült a fiatal magyar tex­tilművészek támogatására. A tizezer svájci frank érté­kű alapítványt Alwin Wid- mer svájci művészetpártoló tette, azzal a szándékkal, hogy a magyar ipari textil­tervezés kiváló képviselőjé­nek, az 1980-ban elhunyt Rózsa Annának az emlékét megőrizve, az alapítvány ka­mataiból rendszeresen ju­talmazzák a legtehetsége­sebb fiatal textiltervezőket. Az alapítvány szakmai keze­lője a szombathelyi Savaria Múzeum, amely a kortárs magyar textilművészet or­szágos kiállításait is gon­dozza. Évenként egy Rózsa Anna díjat adnak ki„ s le­hetőséget nyújtanak arra is, hogy a díjazott művész ön­álló kiállítással mutatkoz­zon be Kőszegen.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom