Szolnok Megyei Néplap, 1983. november (34. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-03 / 260. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1983. NOVEMBER 3. Hatásossága nemcsak a berendezéseken múlik Környezetvédelem a vegyiparban Lassuló puskagolyó Tudományos fi/mezős Napjaink egyik legégetőbb problémái közé tartozik a környezetvédelem kérdése. Érthető tehát, hogy népgazdaságunk különböző ágazataiban egyre inkább reflektorfénybe kerül a környezet- védelmi tevékenység. A népgazdaság egyik legdinamikusabban fejlődő ága a vegyipar, amely egyben a legtöbb természetre-környe- zetre káros anyagot termeli melléktermékként. Vajon milyen környezetvédelmi tevékenység folyik ezen a területen? E kérdésre kerestünk választ a terület két legilletékesebb szakemberétől, Francia Józseftől, az OMFB főosztályvezetőjétől és Szász Károlytól, a fenti témával foglalkozó OMFB tanulmány egyik szerzőjétől. II környezetvédelem fejlődése A vegyipari üzemek környezetvédelmének fejlesztése címmel jelent meg az a tanulmány, amely a vegyipar környezetvédelmének fejlődését, az alkalmazott módszereket, eszközöket mutatja be. Ismerteti azokat a korszerű eljárásokat, amelyek lehetőséget nyújtanak a vegyipar komplex környezetvédelmének hatékonyabbá tételére. Milyen cél vezérelte a szakembereket a tanulmány elkészítésével kapcsolatban? A vegyipari környezetvédelem területén jelentkező problémák tudatosítása a műszaki fejlesztési és a hatósági intézkedések elősegítése, végül, de nem utolsósorban környezetvédelmi szempontból egyes iparágak helyesebb megítélése volt a cél. A hazai vegyipar fejlődése a második világháborús károk helyreállítása után, a hatvanas évek elején kezdődött el. Ekkor még környezetvédelmi szabályozás nem volt, és környezetvédelmi szervezetek sem működtek. Ebben az időszakban a környezetvédelmi tevékenység — nemcsak a vegyiparban, hanem minden ágazatban — csaknem kizárólag a víztisz- taság-védelmére szorítkozott. A korszerű nagyüzemi mosodákban a szennyes egyenletesen halad előre a rendszerré kapcsolt gépek egész A vegyipart gyakran éri olyan támadás, hogy nem készült fel a környezetvédelemre. Pedig a vegyipari üzemek az elmúlt 15—20 évben komoly erőfeszítéseket tettek — nagyrészt saját erőből — a környezetszennyezés megelőzésére, valamint az elkerülhetetlen kibocsátott szennyező anyagok ártalmatlanítására. Mindez az anyagi ráfordítások növekvő mértékében is megnyilvánult. Az 1960—1970 közötti időszakban a vegyipari vállalatok környezetvédelmi ráfordítása megközelítőleg 1 milliárd Ft volt, a ráfordítások összege a IV. és V. ötéves tervidőszakban már meghaladta a 3 milliárd Ft-ot, s a VI. ötéves tervben előreláthatólag csaknem 4 milliárd Ft-ot fognak költeni a vegyipari vállalatok a környezet- védelemre. Figyelemreméltó az is, hogy az V. ötéves tervidőszakban több mint háromszor annyi volt a környezetvédelmi beruházás, mint a IV. ötéves terv idején. A fenti számadatok önmagukért beszélnek. De sokan ennek ellenére kedvezőtlenebbül ítélik meg a helvze- tet, és még több, hatékonyabb intézkedést várnak a vegyipartól. Tájékoztatásul egy számadat: a vegyipari üzemekben átlagban 80 százalékos hatásfokkal történik a tisztítás, de az életre veszélyes anvagokat teljesen leválasztják. 0 védekezés irányai Elsősorban jól átgondolt ipartelepítési politika kialakítására és megvalósítására van szükség. Ennek jegyében a fővárosból már eddig is sok üzemet vidékre telepítettek. A környezetvédelem komplex követelményeit a fejlesztési munka kezdeti állapotától az üzemeltetésig minden fejlesztési ütemben érvényesíteni kell. Mivel a környezetvédelem háttéripara hazánkban viszonylag fejletlen, célszerű figyelembe venni a külföldön elért eredményeket és azok alkalmazását know-how és licencia vásárlással megkönnyíteni és gyorsítani. öt-hatféle méretű ujjavasaló bábu szerelhető fel, rendkívül egyszerűen és gyorsan. Egyszerűbb a helyzet, ha A termelési hulladékokat a termelés szerves részének kell tekinteni, megfelelő kezeléséről a termelőnek kell gondoskodnia. A veszélyes vegyipari hulladék ártalmatlanítása speciális szakértelmet igényel, ezért központilag irányított hulladékkezelő telepeken célszerű ezt elvégezni. A vállalatoknak a veszélyes hulladék üzemen belüli gyűjtését, átmeneti tárolását és szükség szerinti hatástalanítását minden eset- ben meg kell oldaniuk. Egyes vállalatoknál hulladékégetőket hoztak létre a környékbeli vegyipari üzemek ipari hulladékainak megsemmisítésére, például a Nitrokémiai Ipartelepeken, a Dunai Kőolajipari Vállalatnál, a Tiszai Kőolajipari Vállalatnál. Ez utóbbi 1980 óta üzemel. Teljes kapacitását saját hulladékának égetésével nem tudja kihasználni, ezért bérégetést is vállal. Hazai kutatások, fejlesztések A vállalatok egyre inkább törekednek az ipari hulladék megsemmisítése mellett azok ipari anyagként történő másodlagos felhasználására, példa erre az erőművi pernye hasznosítása az építőiparban. A vegyipari üzemekben alkalmazott környezetvédelmi importberendezések mellett nem feledkezhetünk meg a hazai berendezések kutatásáról és fejlesztéséről sem. Így az OMFB és az IPM finanszírozásában a miskolci Tüzeléstechnikái Kutató Intézet és a Jászberényi.Aprítógépgyár különböző nagyságú ipari hulladékégetőket fejleszt ki. Összegezésképpen elmondhatjuk, hogy a környezetvédelem legfontosabb feladataink közé tartozik. Megfelelő környezetvédelmi tevékenység kifejtése mindenki érdeke. De tudomásul kell venni, hogy hatásossága nemcsak a berendezéseken múlik, hanem a technológiai fegyelem betartásán és az emberek magatartásán is. nem kényes, alakos fehérneműket — ingeket, pizsamákat, blúzokat, munkaköpenyeket stb. — kell vasalA tudományos kutatás bizonyos jelenségek tanulmányozásához gyakran veszi igénybe a fényképezést, illetve filmezést. A modern technika ily módon lehetővé teszi az idő ..megállítását” is, láthatóvá váliik a lehulló vízcsepp, a repülő puskagolyó, tanulmányozha- tókká válnak a mágneses erővonalak, az anyagban végbemenő változások, figyelemmel kísérhető a növekedés, a sejtosztódás stb. A kutatásban akkor van szükség filmezésre, amikor olyan jelenségeket, folyamatokat vizsgálunk, amelyek megismeréséhez és az összefüggések elemzéséhez elengedhetetlen a történést térben és időben követő, aprólékos vizuális megfigyelés. Ilyenkor időgyorsító, vagy lassító, impulzusmegvilágítású, áramlástani, mikroszkopikus és egyéb eljárásokat alkalmaznak. Van olyan berendezés, amellyel másodpercenként nyolcezer felvételt lehet készíteni, és olyan forgatótükrös kamera is, amellyel akár ötmilliót. Űjabban azonban nemcsak az elvont tudományos problémákban való eligazodásban segít az ilyen filmezés, hanem egyes gyakorlati témák megoldásában is. Lengyelországban például a kukoricakombájn működését vizsgálták és a másodpercenként 300 felvételt készítő kamera segítségével megállapították, hogy új konstrukciójú cséplődobbal kell felszerelni a kombájnt, hogy nagyobb teljesítményt lehessen vele elérni. Egy angol vállalat most olyan rönkvágó fűrészt hozott piacra, amely elektromos úton, automatikusan határozza meg a darabolás leggazdaságosabb változatát. A berendezés 60 százalékkal kisebb anyagveszteséggel és 50 —60 százalékkal kevesebb munkaerővel dolgozik, mint a hagyományos. A gép „lelke” egy Texas Instruments komputer, amely megmér minden érkező rönköt, és ennek alapján megállapítja a vágási tervet. Szabáni, hanem sima és kiteríthető darabokat (párnahuzatot, leDedőt. paplanhuzatot stb.). Ilyenkor a mángorlógép. illetve annak korszerűbb változata, a fűtött, hengerekkel működő mángorlósor is megteszi. Képünkön egy ilyen — NDK gyártmányú mángorlósort láthatunk. Éppen ellenkező műveletre, a folyamat filmmel való felgyorsítására is gyakran van szükség. Hétnapos csirkeembrió agyféltekéiből leválasztott sejteket neveltek szérummentes és 20 százalékos magzati borjúszérummal dúsított közegben. A két típusú sejtkultúra elemzése lehetővé tette az agysejték növekedésének és differenciálódásának alapos megfigyelését. Hasonló technikát alkalmaztak, amikor az elektronikában használt, tiszta egykristályok növekedését mulyozza a gép táplálási ütemét, osztályozza a felvágott fát, jegyzéket készít a feldolgozott rönkökről, a deszkákról és a lécekről méret és darabszám szerint, valamint a visszamaradt hulladék meny- nyiségéről. A gép 12 hónap alatt megtakarítja a saját beszerzési költségét. Védőpaszta — A hegesztéssel végzett felületi javítás gyakran bonyolult, például, amikor a sérült területet hőre érzékeny anyagok veszik körül. Emiatt az autókarosszéria-javítások- nál gyakran el kell távolítani az ablakokat, a kábeleket és a kárpitot a hegesztés megkezdése előtt. Angol kutatók újabban olyan pasztát dolgoztak ki, amely lehetővé teszi a hetatták be filmen különböző hőmérsékleten. A kvarcüvegampullába helyezett germá- niumszulfid-kristály három nap alatti növekedését ábrázolták filmen, percekre rövidítve azt a folyamatot, amelynek során az egykristály napi 10, 30 és 100 millimétert nőtt. A film döntötte el, hogy a legszabályosabb, legegyenletesebb felület napi 10 milliméteres növekedéssel érhető el. Képünkön izgalmas felvétel látható, az almán éppen áthaladt puskagolyóról. Az expozíciós idő kisebb milliomod másodpercnéL Monogám rákok Eddig úgy tudták, hogy általában csak a gerinces állatok ismerik fel nemi partnerüket több azonos fajú társuk közül. A gerinctelenek között ezt a képességet csak egy sivatagi ászka esetében mutatták ki. Á legújabb kísérletekből kiderült, hogy az Indiai- és a Csendes-óceán parti vizeiben élő garnéla rákok is állandó párokká állnak össze. A partnerek megtalálják és újra felismerik egymást akkor is, ha széjjel választják, és más helyett ismét összeengedik őket. Mivel a kísérletek teljes sötétségben is sikerültek, feltételezik, hogy kémiai ismertetői elek is szerepet játszanak az egymásratalálá- sukban. hegesztéshez gesztést hőre érzékeny anyagok eltávolítása nélkül is. Alapja egy kenhető anyag — műszaki adatait természetesen gyártási titokként kezelik —, amely rendkívül jó hőszigetelő, s a hegesztési hőt nem vezeti a sérült területen túl. Ezenkívül a paszta sok vizet tartalmaz, a víz a hegesztési hőtől elpárolog, és ezzel lehűti a munkafelületet. M. É. Mángorlás és vasalás is Nagyüzemi textiltisztítás Jegyzéket is készít Számítógép — favágáshoz során. A folyamatosságot csak egyetlen művelet, a mángorlás, illetve a vasalás szakítja meg. Ebből is a legnehezebb feladat az ing- és blúzvasalás. A tiszta fehérnemű először az ingtörzsva- saló gépre kerül, amire bábukat szerelnek fel, s az oldal és mellrészükön levő légzsákok segítségével vasalják ki a különböző méretű és típusú ingeket, blúzokat. A gépet rendkívül gyorsan lehet átállítani új típusra vagy méretre. A simítást gőzfűtésű, tökéletesen sima vasalólapok végzik, amelyeket átállás esetén sem kell cserélni. Ezután következik a gallér- és kézelővasalás egy műveletben. A rugós alátámasztású, önbeálló présfejek teljes felületükön illeszkednek a felső présfejekhez, így egyenletes lesz a préselési nyomás. A harmadik állomás az ugyancsak gőzfűtésű ujjavasalógép. Itt a bábukon levő légzsákokat meleg levegő fújja fel. azok felveszik a rájuk helyezett ingujjak formáját, és kisimítják a ráncokat. E gépre Birkózók fogyasztása A súlyemelők és a birkózók a versenyek előtt izzasz- tóssal szabadulnak meg fölösleges súlyuktól. A Kent Állami Egyetem kutatói megállapították, hogy a kiizzadt víz nem a zsírok elégéséből származik — e sportolók szervezetében ugyanis kevés zsír van —, hanem a szervezet „vízraktáraiból” és főleg a vérből. A testsúly 3—7 százalékos csökkenésekor a víz mennyisége 0,5—1 literrel is csökkenhet. Emiatt megváltozik a szívverések percenkénti száma és ereje, és a vérkeringés sebessége is. Azt találták, hogy kis méretű iz- zasztás számottevően nem befolyásolja a sportolóki izomerejét és reakcióképességét, ám a nagy méretű iz- zasztás csökkenti az izmok erejét, különösen a hosszú időn át való maximális erőkifejtést. Fűtött autóülés A svéd SAAB márkájú autókat újabban fűthető ülésekkel hozzák forgalomba. Az elektromos fütőszálak hálózatát az ülés párnájába és a háttámla alsó részébe építik be. A fütöára- mot egyenesen a generátor szolgáltatja, így nem kell tartani az akkumulátor kimerülésétől. A fűtés a gyújtás bekapcsolásakor lep működésbe, ha a hőmérséklet 14 C-fok alatt van. Az ülés már 2—3 perc elteltével kellemesen meleg lesz, és kb. 6 perc után éri el a 28 C-fokot, ekkor egy automata kapcsoló megszakítja a fűtőáram útját. Pusztán, a megszokott kocsifűtést használva 5 C-fokos külső hőmérséklet esetén 20 percre lenne szükség az ülés átmelegedéséhez.
