Szolnok Megyei Néplap, 1983. november (34. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-26 / 279. szám
1983. NOVEMBER 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Meddig lesz kísérleti az üzem ? Döntés az év végére várható Tiszavárkony határában 1968 óta dolgozik a Magnezitipari Művek úgynevezett kísérleti félüzeme. Itt dolgozták ki azt a technológiát, amelynek segítségével széndioxidból és dolomitból ipar- szerűen készíthető az acél-, cement-, vagy üvegipari kemencék béléseként használt tűzálló anyagok legfontosabb alkotója, a magnezit. A másfél évtizede kezdett kísérletek tapasztalatairól. egy termelő üzem megépítésének lehetőségeiről beszélgettünk Hazai Bélával, a MIM igazgatójával. Takarékos technológia — A Magnezitipari Művek miért vállalkozott e technológia csöppet sem olcsó kidolgozására? — Laboratóriumi körülmények között kalciumkarbonátot és magnéziumkarbonátot tartalmazó dolomitból, valamint széndioxidból magnezitet készíteni közismert dolog. Ipari méretekben ezt az úgynevezett bi- karbonátos eljárást azonban mi próbáltuk meg először alkalmazni : szénhidrogént keresve Tiszavárkony térségében nagy mennyiségű természetes szénsavat, földgáz- széndioxidot találtak, viszonylag közel találhatók nálunk az igen jó minőségű dolomitot adó bányák is. (Több száz kilométerre vezetéken szénsavat szállítani igen bonyolult és drága megoldás.) Érdemesnek látszott ezeket az alapanyagokat felhasználni, hiszen hazánkban nem bányásznak természetes magnezitet: a tűzállóanyag-ipar- nak évente szükséges 45 ezer tonnát importáljuk, 10—15 ezer tonna magnezitet kemény valutáért. Ráadásul a legjobb minőségű szintetikus magnezitek — ilyen készül a tiszavárkonyi eljárással is — csak dollárért vehetők meg. — Mennyibe került a technológia kidolgozása, a kísérleti üzem felépítése? — Nem volt olcsó dolog, r Tiszavárkonyra eddig 240 millió forintot költöttünk. A pénzt azonban megérte elkölteni. Az üzemben készülő magnezit a világpiacon ismertek között a legjobb minőségűekkel egyenértékű, márpedig ennél a terméknél a minőség nagyon fontos doHajdúszoboszló Új vetömagtisztfti üzem Tegnap átadták rendelltje- tésének Hajdúszoboszlón a Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat új vetőmagtisztító üzemét. A létesítményben évente tízezer tonna különböző vetőmagot dolgozhatnak fel. Az üzem /folyamatos vetőmagellátásá- ról a környező gazdaságok gondoskodnak, amelyekkel hosszú távú szerződéseket kötöttek. Erű- és munkagépek soron kívül Több mint félmilliárd forint értékű erő- és munkagépet készített soron kívül a magyar mezőgazdaság számára a győri Rába Magyar Vagon- és Gépgyár. A gabonaprogram megvalósításának soron lévő munkáihoz szükséges gépek gyártására a nyár közepén kapták a megrendelést, s máris készen van a kért 127 darab 250 lóerős erőgép, továbbá a több mint 600 talajművelő és vetőgép. A programban részt vevő termelési rendszerek és azok taggazdaságai 500 Claas kombájnt is vásárolnak. log: a magnezit szennyezettségének 1—2 százalékos növekedése nagymértékben rontja a belőle készült kemencebélések tűzállóságát. A kidolgozott technológia is igen korszerű, kutatóink minden lehetőséget megragadtak az energiával takarékoskodni : a dolomitot pél- dáuL csak félig égetik el a feldolgozás első fázisában (csak a mag nézi u m kar boná- tot alakítják át oxiddá). így kevesebb hőre van szükség. A szénhidrogénekben eredetileg szegény földgáz propánbután tartalma is a technológia során — tehát külön berendezések nélkül — dúsul fel annyira, hogy fűteni lehet vele. A szénsavat kísérő gáz végül is az eljárás igen nagy energiaszükségletének 20 százalékát fedezi. — Mennyire keresett cikk a jó minőségű magnezit a világpiacon, és milyen áron adható el? — Keresettségét éppen az árak növekedése jelzi: az átlagos minőségű termék egy tonnája a hetvenes évek elején még csak 80—90 dollárba került, ma 240 dollárba, a legjobb minőségű áruért viszont ma 400—500 dollárt kémek tonnánként. A legtisztább magnezit iránti kereslet annak ellenére alig csökkent, hogy a tűzálló anyagok legnagyobb felhasználója a kohászat, világszerte válságban van. A minőségi acélokat előállító kapacitásokat ugyanis mindenütt igyekeznek kihasználni, márpedig ezeket a berendezéseket a legjobb magnezitből készített tűzálló anyagokkal bélelik. Kedvező ajánlat — Érdemes lenne az évtizedekre elegendő tiszavárkonyi széndioxidra és a jó minőségű hazai dolomitra egy nagy magnezitkészítő üzemet „telepíteni"? — Vállalatunk véleménye szerint igen. Nemcsak az importot tenné egy ilyen beruházás fölöslegessé, hanem az export révén jelentős mennyiségű konvertibilis valutához is jutna az ország. Ezért is kezdtünk tárgyalásokat több, a szakmában jó hírnek örvendő külföldi vállalattal egy magnezitüzem közös megvalósításáról. A legkedvezőbb ajánlatot az osztrák Ruthner cég tette, képviselőivel alá is írtunk egy úgynevezett készségnyilatkozatot egy évente 60 ezer tonna magnezitet gyártó üzem megvalósításáról. Vállalhat-e garanciát a bank? — Ki finanszírozná a várhatóan nem olcsó beruházást? A MIM-nek erre pénze nem hiszem, hogy lenne... — Valóban nincs, de az üzemet nem is a MIM. hanem egy. az osztrák partner és a mi részvételünkkel alapított közös vállalat építtett- né. (A Ruthner adná a törzse tőke 27 százalékát.) A várhatóan 4,4 milliárd forintba kerülő beruházás költségeit teljes egészében osztrák hitelből finanszírozhatnánk. a kölcsönt és kamatait az évente exportált 50 ezer tonna magnezittel fizethetnénk vissza. A Ruthner cég mint fővállalkozó — döntően ausztriai kivitelezőkkel dolgoztatva — egy kulcsrakész üzemet adna át az építkezés megkezdésétől számított 30 —32 hónapon belül. Ezzel azonban nem szakadna meg kapcsolata a közös vállalattal, hiszen — ha valóban megállapodás születik — kötelezi magát, hogy évente 50 ezer tonna magnezitet a mindenkori világpiaci árakon konvertibilis valutáért értékesít. — A magnezitüzem építésére rendelkezésre álló osztrák hitelkeret igénybevételéről december 31-ig kell a magyar félnek dönteni. Mikorra várható szerződéskötés? — A külföldi hitelezők a Magyar Nemzeti Bank garanciáit kérték pénzük visz- szakapására. Jelenleg a beruházás gazdaságosságát, megtérülési idejét, a piaci előrejelzéseket elemezve a banki szervek mérlegelik, hogy érdemes-e a magyar pénzintézetnek a kért biztosítékot megoldani. Tiszavárkonyban természetesen csak akkor kezdődhet el a beruházás, ha a bank vizsgálatai azt igazolják, hogy a magnezitüzemet felépítve az egész népgazdaság jól jár. V. Szász József A Vízgépészeti Vállalat kunhegyest gyára hazai felhasználásra SSP—30 típusú iszapvíztelenítő berendezéseket gyárt. Év végéig 12 darabot szállítanak 20 millió forint értékben a megrendelőknek Hz aszály a műhelyben is Téli takarékosságra kényszerít 9épiavHási k#rkép Elcsendesedett a határ, a Palotási Állami Gazdaság géptelepén rendre egymás mellett sorakoznak a javításra váró vetőgépek, talajművelő eszközök és permetezőberendezések. Mint minden esztendőben, most is elkészült az erő- és munkagépek, gépjárművek, valamint a beépített technológiák gépjavítási terve. Kazinczy Istvánnak, a nagyüzem gépesítési főmérnökének asztalán már november 15-én ott feküdt a „program”. — Jelenleg milyen feladatok várnáik a gépműhely dolgozóira? — összesen. 150 erőgép, ezekből 34 gépkocsi vár a közeljövőben javításra. A traktorokat március közepére adjuk át a növénytermesztésnek, javításukhoz szerelőink csak a következő év első napjaiban kezdenek hozzá, hiszen a gépműhely dolgozói — akik a betakarítási munkákban mint gépkezelők dolgoztak — most pihenik ki a hosszú napok fáradalmait, van még hátra jócskán a szabadságukból. Másrészt a szolnoki Agro- kerrel kötött szerződések értelmében az alkatrészeket csak 1984-ben szerelhetjük be gépeinkbe. A megrendelt pótalkatrészeknek eddig 60 százaléka érkezett meg a gazdaságba. A műszaki vizsga márciusban lesz, addigra kell a gépjárműveinket .felkészíteni. Persze van tennivaló bőségesen az év hátralévő napjaiban is: mintegy 100 pótkocsit, munkagépet, műtrágyaszórókat, talaj előkészítőket, vegyszerezőket kell kijavítani. A nyárvégi rendkívül nehé4 száraz talaj miatt megkopott talajművelő gépek javítása a szokásosnál biztosan többe kerül. Sajnos az idén is nehezíti a téli gépjavítást az alkatrészhiány, az NDK gyártmányú IFA gépkocsik és az E jelű mezőgazdasági eszközök pótalkatrészeiről hallva csupán karjait tárja szét a raktáros. A tiszasülyi Béke—Barátság Termelőszövetkezetben november 17-én vezetőségi ülés hagyta jóvá a gépjavítási tervet. A munka meg is kezdődött, a gépműhelyben szétszedett erőgépek sorakoznak, az udvaron a szikrá- zóan napos, de hűvös idői ben a rizsföld szántásából érkezett egyik eke kormánylemezét szerelik. — A következő hetekben bővül a javítóterünk is — mondja Hajdú Károly, a szövetkezet műszaki ágazatvezetője. — Egy volt istállóból alakítottuk ki a munkagépszerelő műhelyt, talán megszűnik majd a zsúfoltság, és a feladatok ésszerűbb csoportosítására lesz módunk. Az átalakításból nem sok van hátra, a minap készült el az új műhely fűtése, azonban még hátra van a köszörűgép beszerelése. — Ha szétszedjük a munkagépeket, akkor tudjuk meg, mennyi alkatrészre lesz szükségünk. Sok pénzünkbe került az idei aszály, éppen ezért a lehetőségeket kihasználva felújítjuk a még használható alkatrészeket! s ha ez sem segít, megpróbálunk magunk alkatrészt gyártani. De van még egy megoldás: a környező mezőgazdasági üzemek segítsége —1 remek kapcsolatban vagyunk velük. Tavaly adták át a kőtelki Ady Termelőszövetkezet kétezer négyzetméteres, saját tervezésű szerelőcsarnokát, elkészülte óta a munkagépek és erőgépek külön fiatalodhatnak meg. Ma, a szántóföldi munkák befejezése Után minden gép a telepen van, csak a szállításban dolgoznak még univerzális traktorok — teszi az íróasztalára a feladatokat ütemező munkatervet Molnár János, a tsz főágazatvezetője. — Az ősszel több erőgépet is selejteztünk, a használható részeket persze kiszereltük belőlük, csak a „maradékot” adtuk át a MÉH Vállalatnak. A szövetkezetben folyamatosan javítjuk a tavaszi munkákban részt vevő munkaeszközöket, gépeket. Márciusra készen is lesznek erőgépeink. A gépműhely nyolcvan szakembere már húsz talajművelőt nézett át, s jónéhány traktor készen várja az idény kezdetét. A következő esztendő első hetére ütemeztük a lánctalpas gépeket), az univerzális traktorokat és a tehergépkocsikat. Kettes kerületünkben — Nagykörűben — tíz szakemberünk a növényvédő eszközök javításával foglalatoskodik. A javítás szempontjából nem áll rosszul a szövetkezet, ez pedig nagyobb részt a folyamatos karbantartás-; nak köszönhető. F. T. Iái fizetett a cukorrépa Kedvező vegyipari eredmények Befejezték a cukorrépa betakarítását a jászberényi Kossuth Tsz-ben. A 250 hektáron termesztett répa a kedvezőtlen időjárás ellenére is jól fizetett. Hektáronként 410 mázsa cukornak- valót szedtek le, és ez — a tavalyi hozamhoz viszonyítva — minden hektár után 10 mázsa többletet jelentett. A répaszüretet az idén is a korszerű Herian típusú cukorrépabetakarító gépsor segítségével végezték. Az eredményes termesztés ebben az évben 10 és fél millió forinttal növelte a termelőszövetkezet árbevételét. Növeli az idei cukorrépatermesztés jelentőségét, hogy a melléktermékekből — répatetőből és répaszeletből — a gazdaság 450 vagon jól hasznosítható takarmányt nyert, A vegyipari vállalatok az év első 9 hónapjában az ipari átlagot meghaladó mértékben növelték termelésüket, s az éves termelésbővülés értéke 1982-höz képest várhatóan eléri a 2—2,5 százalékot — mondotta el a vegyipari vállalatok igazgatói értekezletén Dobó László főtanácsos, az Ipari Minisztérium szakértői csoportjának vezetője. A termelés bővülése mellett kedvezően alakult a vegyipari vállalatok jövedelmezősége is. Az első kilenc hónap mérlegadatai alapján megállapítható, hogy a nyereség 10,5 milliárd forinttal haladja meg a múlt esztendeit. Az ágazaton belül a legdinamikusabban a gyógyszeripar fejlődött, ahol az éves termelésnövekedés a tervezett 10 százalékkal szemben várhatóan eléri a 16 százalékot. Mindezek eredményeként a gyógyszeripar idei nem rubel elszámolású exportját jelentős mértékben, több mint 10 százalékkal bővíti, s így várhatóan teljesíti tervét. A szocialista országokba is mintegy 400 millió rubel értékű áruval szállít többet, mint a múlt esztendőben: Legnagyobb mértékben á növényvédő szerek exportja bővült az idén, annak feltételeit a (magyar—szovjet agrokémiai egyezmény teremtette meg. A Chinoin 1983-ban egy USA-beli céggel yegyesválla- latot alapított. A vállalkozás eredményeként a tervek szerint a vegyesvállalat terméke már jövőre az amerikai piacra kerül.
