Szolnok Megyei Néplap, 1983. november (34. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-02 / 259. szám

Ára: 1,40 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Napirendjére tűzi az ENSZ a Grenada elleni invázió ügyéi Az amerikai hadügymi­nisztérium hétfőn többnapos hallgatás után beismerte, hogy az amerikai légierő „té­vedésből” romhalmazzá bom­bázott egy grenadai kórhá­zat. A hivatalos becslés sze­lént a támadásnak 14 ha­lálos áldozata volt. A sajtó­beszámolók, amelyek a Pen­tagont végül is szóra bírták, 47—50 áldozatról szólnak. A hadügyminisztérium na­pok óta azt állítja, hogy tel­jesen ura a helyzetnek Gre- nadában, de a mai napig nem adott ki jelentést az in­vázió grenadai és kubai ál­dozatainak számáról. Naponta emelkedik az amerikai veszteséglista is. A hatóságok fokozatosan, na­ponta néhány katonával nö­velték csak ezt a listát, ne­hogy a veszteségek a könnyű katonai siker híreivel táp­lált lakosság szemében jelen­tékenynek tőnjenek. A hét­fő esti jelentés szerint ez egy hete megindított intervenció során eddig 18 amerikai ka­tona vesztette életét, a sebe­sültek száma elérte a 86-ot. Hétfőn a Pentagon azt ál­lította, hogy Grenadát ameri- kaellenes ■ kémközpontként használták, és „titkos okmá­nyok” kerültek elő — Grena- dának „a Szovjetunióval, Ku­bával és Észak-Kóreával kö­tött szerződései”. Nicaragua azt javasolta, hogy a Grenada elleni fegy­veres inváziót sürgős kér­désként tűzzék az ENSZ-köz- gyűlés most folyó ülésszaká­nak napirendjére. A közgyű­lés ügyrendi bizottsága hét­főn a nicaraguai indítvány­nak helyt adva úgy döntött, hogy az amerikai ellenveté­sek ellenére az ülésszak na­pirendjére tűzi a Grenada el­leni invázió ügyét. Hétfőn az Egyesült Álla­mok kísérletet tett arra, hogy a megszállt Grenada képvi­selőjét megfossza ENSZ-beli megbízatásától. Jósé Sorzano amerikai küldött az ülésszak hétfői vitáján kijelentette, hogy Grenadát „jelenleg sen­ki sem képviselheti” mivel a sziget brit főkormányzója nem adott felhatalmazást semmiféle grenadai küldött­nek. Az ülésszak résztvevői nagy tapssal fogadták Cald- well Taylor grenadai küldött­nek azt a kijelentését, hogy — jóllehet országát amerikai csapatok tartják megszállva — Grenada nem az Egyesült Államok gyarmata. Sir Paul Scoon, Grenada brit lovagi címet viselő fő­kormányzója a BBC-televízió- nak adott hétfő esti nyilat­kozatában azt állította, hogy ő hívta be a szigetre az in- váziós erőket. Scoon, aki az agresszió pillanatában eltűnt Grenadáról és egy amerikai hadihajó fedélzetén töltött 48 órát, azt mondta, azért nem Nagy-Britanniától, ha­nem a kelet-karibi országok szervezetétől s azon keresz­tül az Egyesült Államoktól kért „segítséget”, mert tudta, hogy az amerikaiak „gyor­sabban cselekszenek”. Az Egyesült Államok to­vábbra sem engedélyezi a grenadai harcokban meg-. sebesült kubai állampolgá­rok hazaszállítását. A ku­bai kormány tegnap este Havannában kiadott közle­ményében rámutat: a spa­nyol és a kolumbiai kormány közvetítésével létrejött meg­állapodásnak megfelelően, a Nemzetközi Vöröskereszt ké­szen áll arra, hogy hétfőn délelőtt hazaszállítsa a Gre- nadában levő kubai sebesül­teket. A Vöröskereszt által bérelt svájci repülőgép Barbados szigetén várakozik, hogy el­indulhasson a sebesültekért, de a Grenadát megszállás alatt tartó amerikai invázi- ós erők parancsnoksága mindeddig nem adott enge­délyt arra, hogy a gép leszáll­hasson Grenadán. Barátságvonat Szovjet Esztóniából Fogadás a megyehatáron — Ünnepség Szolnokon Q távolságot nem térképen mérik Egy vállalati szervezet elemzésének tapasztalatai 3. oldal A szerkesztőség postájából 4. oldal SZVSZ tanácskozás Budapesten Tegnap Budapesten a SZOT székházában Gáspár Sándornak, az SZVSZ elnö­kének megnyitó szavaival megkezdődött a Szakszerve­zeti Világszövetség és a nem­zetközi szakmai szövetségek titkárságainak együttes ta­nácskozása. A kétnapos mun­kaértekezlet értékeli az el­múlt időszakban végzett munkát és megvitatja a bé­ke és a fegyverzetcsökkentés érdekében folytatott küzde­lem, a transznacionális vál­lalatok és a munkanélküliség elleni fellépés, valamint az egyes régiókban végzendő szakszervezeti tevékenység legfontosabb tennivalóit. A Beton- és Vasbetonipari Művek kunszentmártoni gyárá­ban az Április 4. Gépipari Művek megrendelésére konzerv­doboz-sterilizáló gépek vázszerkezetét készítik. Jelenleg né­gyet szállítanak ezekből a 3—4 egységből álló termékekből, amelyek egységenként 2 millió 200 ezer forintba kerülnek Szellemi export Magyar szakemberek a nagyvilágban Bővül a magyar vállalko­zások keretében külföldön dolgozó szakemberek köre. A TESCO Nemzetközi Mű­szaki-Tudományos Együttmű­ködési Iroda a közelmúlt­ban kötött szerződése nyo­mán 175 magyar mezőgaz­dasági szakember dolgozik két éven át Algériában, öt nyugat-algériai megyében segédkeznek a helyi mező- gazdasági program megvaló­sításában. A magyar szak­emberek — akik közül több mint 140-en már kiutaztak — az irányítás valamennyi szintjén bekapcsolódnak az itt folyó munkába, a mi­nisztériumi tervezéstől a he­lyi termelésirányítási fel­adatokig. Algérián kívül még több afrikai, illetve közel- és kö­zép-keleti ország fogad ma­gyarokat; így Tunézia, Irak, Kuvait, és többek között Lí­bia, ahol a közeljövőben újabb szerződéses munkák indulására van kilátás. Jelentős azoknak a mun­kavállalóknak a száma, akik nem magyar, hanem vala­melyik nyugat-európai cég vállalkozásában dolgoznak külföldön. A TESCO nyugat­európai szerződései alapján szerelési munkákon közel 250 magyar szakember dol­gozik Kuvaitban és Irakban, ez utóbbi helyen például Pepsi Cola üzemet szerelnek a magyarok, Líbiában 100 magyar szakember működik közre a helyi útépítéseknél. Terjednek a magyar vál­lalkozások Európában is. Az NSZK-ban például több mint 600 szakemberünk dol­gozik magyar építési-szere­lési vállalkozás keretében csőszerelési, hegesztési, csar­noképítési munkákon. Baráti találkozók az üzemekben Az ünnepélyes fogadáson Rein Risztlaan, az Észt KP KB titkára köszönte meg fi szívélyes fogadtatást Repülő Műszaki Főiskola fú­vószenekara játszotta a ma­gyar, a szovjet és az észt himnuszt, már százak meg százak álltak vigyázzban. Sándor László, a Hazafias Népfront Szolnok megyei bizottságának titkára mon­dott ünnepi köszöntőt, mely­nek bevezetőjében külön üd­vözölte a Szolnok megyé­ben tartózkodó észt pártkül­döttség vezetőjét, Rein Riszt- laant, az Észt KP Központi Bizottsága titkárát; Jurij Proncsenkót, a Szovjetunió debreceni főkonzulátusának konzulját; Fábián Pétert és Mohácsi Ottót, a megyei pártbizottság titkárait; Bar- ta Lászlót, a megyei tanács elnökét. Sándor László kö­szöntőjében — egyebek kö­zött — hangsúlyozta: Szolnok megyében tölti magyarországi tartózkodása utolsó napjait a baráti Szov­jet Esztóniából október 26- án hazánkba érkezett barát­ságvonat háromszáztizennégy utasa. A vendégeket, akik az előző napokban Buda­pest, Salgótarján és Eger nevezetességeivel ismerked­tek, tegnap a délelőtti órák­ban a megyehatáron (Jász- fényszaru közelében) fogad­ták a vendéglátó szolnoki és Szolnok megyei szervek, szervezetek képviselői. A vendégeket Jakatics Árpád, az MSZMP Szolnok megyei Bizottságának osztályvezető­je üdvözölte. A megyeha­táron lezajlott fogadás ked­ves aktusa volt, amikor a jászfényszarui általános is­kola egyenruhás úttörői át­adták a vendégeknek az er­re az alkalomra tervezett és készített jelvényeket. Mintegy másfél órával ké­sőbb Szolnokon, a Pelikán szálló és a Megyei Műve­lődési és Ifjúsági Központ közötti téren került sor a barátságvonat' utasainak ün­nepélyes fogadására. Érdek­lődő szolnokiak szqzai várták a vendégeket, akiket a vá­ros úttörői egy-egy szál szeg­fűvel köszöntöttek. Szegfű­vel, amely egyszersmind a Szolnok megyei—észt barát­ság virágszimbóluma is. Amikor a Killián György — A magyarok és az ész­tek egyaránt a finnugor né- p>ek családjához tartoznak, népeinket a közös szárma­(Folytatás a 3. oldalon) A találkozás első pillanata a megyehatáron Intézkedések a karcagi SZIM-ben átszervezésekkel, újításokkal enyhítenek gondjaikon Év végi hajrá — nem is­meretlen ez a kifejezés a Szerszámgépipari Művek karcagi gyárában sem. Ám ebben nem csupán a ’83-as termelési évet lezáró „vizs­ga” előtti utolsó lehetőség maximális kihasználása ösz­tönzi az itt dolgozókat na­gyobb erőfeszítésre, hanem az év közben jelentkező, s hullámzó termelési ütemet okozó egyenetlen anyagellá­tás, illetve megrendelés is közrejátszik. Általában az a jellemző, mondják, a karcagi „szim- esek”, hogy a hónap első felében kapacitásbőségben, míg az utolsó harmadban a feladatok összetorlódása miatt „szenvednek”. Me­lyek az okai ennek? Néz­zük először a gyár százmil­liós értékben szerszámgépe­ket készítő üzemét. Ebben az esztendőben háromszáz eszterga-, valamint marógé­pet gyártanak, ezeket önál­lóan értékesítik. A vállalat kilencszáz szerszámgépéhez is itt készülnek a különböző alkatrészek. A szerszámgé­pek mellett saját fejlesztésű ORM típusú rezgőollót gyár­tanak, melyből tízet — a Gépiek közvetítésével — ér­tékesítenek az idén. A termékek alapanyagát és az alkatrészeinek egy ré­szét (például az eszterga ágyállványát) kooperáció ré­vén szerzik be a társgyárak­tól vagy más vállalatoktól. Csakhogy az anyagok késve érkeznek! Az említett ágy- állványból például eddig 15-öt kaptak meg, így nyil- | vánvaló: a hónapból még hátralevő néhány nap alatt képtelenek teljesíteni az ok­tóberi tervet, harminc gép helyett húszat tudnak elké­szíteni. A lemaradást no­vemberben és decemberben pótolják. A nehézségeket fo­kozza, hogy az idén már kézzelfoghatóvá vált az ál­talános gazdasági recesszió — a visszafogottság miatt az értékesítés nehezebb, az el­telt kilenc hónap során az úgynevezett külső árbevétel is csökkent, ötvenöt, eszter­gagépet nem tudott eladni a karcagi SZIM. A 13 féle szerelvényt gyár­tó, 70—72 milliós termelési értéket előállító járműfék- üzemben, valamint a belső kooperáció alapján szer­számgépek burkolatait és vezérlőszekrényeket készítő lakatosrészlegben úgyszintén éreztetik hatásukat az egye­netlen anyagellátás, a koo­perációs nehézségek, a gyár­egység műszaki szemléleté­nek és fegyelmének hiányos­ságai. Mindezek javítására, a termelés, illetve az export növelésére való törekvésük­nek köszönhető, hogy a „buktatókat úgy-ahogy si­kerül kikerülniük. Átszer­vezések, a minőségi munkát elősegítő intézkedések jel­zik: igyekeznek áthidalni a jelenlegi helyzet nehézségeit. Így tudtak az elmúlt idő­szakban a 158 millió forin­tos terv szintjén maradni, várhatóan a ’83-ra célul kitűzött 208 milliót is elérik. Az utolsó negyedévben még 80 szerszámgépet gyártanak; az idei 135 darabból hetve­net exportálnak. Interinvest kölcsönökkel Sikeres vállalkozások Az Interinvest Külkereske­delmi Fejlesztési Betéti Tár­sulás a közelmúltba^ több olyan gazdasági társulást alapított, amelyek rövid idő alatt — már az idén — meg­kezdik a termelést és kül­földre is szállítják termékei­ket. A Hajdúszoboszlói Állami Gazdaság és a KITE részvé­telével az Interinvest Társa­ság 40 millió forintos alaptő­kéből fűmagtisztító üzemet redezett be a Hajdúszobosz­lói Állami Gazdaságban. A berendezéseket a tervezett­nél korábban üzembehelyez­ték, és a fűmagtisztító üzem a közelmúltban megkezdte a termelést. Ebben az eszten­dőben még csak kis meny- nyiségű tisztított fűmagot ex­portálnak, jövőre azonban az elképzelések szerint már mintegy 800 ezer dollárért szállítanak külföldre, első­sorban Nyugat-Európába. Szintén rövid idő alatt te­remtették meg egy új ter­mék, a mélyhűtött brokkoli — köretként használható zöldségféle — gyártásának feltételeit a hűtőipar mis­kolci gyárában. A külföldi gép vásárlásához az Interin­vest adta a pénzt, az épülete­ket pedig a hűtőipar bizto­sította. A gépsoron még az idén megkezdik a termelést, s a tervek szerint a termé­ket elsősorban tőkés piacon értékesítik. A vállalkozások speciális formája a gépkölcsönzés, a lízing. Ez a hazai gyakorlat­ban új finanszírozási for­ma lehetővé teszi, hogy azok a termelők is megvalósíthas­sák exportfejlesztési elkép­zeléseiket, akik nem ren­delkeznek szabad fejlesztési eszközökkel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom