Szolnok Megyei Néplap, 1983. november (34. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-19 / 273. szám

10 Ratatokról-fiataloknak 1983. NOVEMBER ,19. A hónap elején Szolnokon, a Helyőrségi Művelődési házban adott nagysikerű hangversenyt Zorán és a Láma együttes Negyvenhárom lakás a szandaszőlösi sportpálya helyén Ismét az ifjúsági lakótelepről A cím ölé odakívánkozik egy szó, hogy „csakazértis”. Mert a KISZ Szolnok városi bizottsága az ötlet megszü­letése, 1980 óta sok akadály­ba ütközött, amelyek kér­désessé tették a Szandasző- lősön épülő negyvenöt lakás létesítését. Valamit az előzmények­ről : Az ifjúsági szövetség vá­rosi vezetőit foglalkoztatta a tény. hogy bár a lakáshoz jutók hatvan-hetven száza­léka fiatal, így is nyolc-ki- lenc év a várakozási idő. Ezért pattant ki a szikra: építsen a KISZ lakótelepet. Az ötlet persze csak ötlet maradt volna, ha nem ta­lálnak segítőkész partnerek­re. — Hároméves kitartó szer­vező munka kellett ahhoz, hogy huszonkét vállalat és intézmény idén öktóberben végre egymásra találjon — mondja Hajdú László, a KISZ Szolnok városi bizott­ságának titkára. — Igazi társakra leltünk a Szolnok- terv-ben és a megyei állami építőipari vállalatban. Ez utóbbi lesz a generálkivite­lező is. Kilenc lakást az Ép­szer, tízet a tiszaföldvári építőipari szövetkezet, hu­szonnégyet pedig az AÉV vállalt. A szükséges tőkét az OTP adja. — Eredetileg mára tervez­ték a negyvenhárom lakás átadását.. . — Túlságosan optimisták voltunk. A csúszás okai kö­zött szerepel, hogy nyolc hónapig vártunk a honvé­delmi minisztérium engedé­lyére, hadd kössük a lakó­telep szennyvizét a Killián főiskola hálózatára. Az is­kola parancsnoksága a kez­detektől támogatta kéré­sünket. Miután a megyei ta­nács tervező-beruházó vál­lalata a terveket társadalmi munkában készítette, elő­fordult, hogy sürgősebb munkájuk lévén, a szanda- szőlősi KISZ-lakások terve­zését félretették. Kivitele­zőt se könnyen találtunk, mert az ÁÉV saját panel­jeiből, az Épszöv pedig Peva technológiával szeretett vol­na építkezni. Mi azonban ra­gaszkodtunk a téglához, hi­szen az olcsóbb. — Mitől lesz a lakótelep „kiszes”? — Attól, hogy a lakásokat fiataloknak szánjuk, az ő pénztárcájukhoz mérjük az árakat is. A városi tanácstól egyébként ingyen kaptuk meg a szandaszőlösi sport­pályát az építkezések szín­helyéül, a Szolnokterv egy­millió forint értékű terveket készített társadalmi munká­ban, a Víz- és Csatornamű Vállalat a belső vízhálózat kivitelezésében csak az anyag árát számlázza, a csatorna- rendszer építését hasonló feltételekkel végzi a TRVVV. A Titász módosította fej­lesztési tervét és soron kí­vül elkészíti a nélkülözhe­tetlen transzformátor állo­mást. De „vette a lapot” a NEPÄG, a BVM, a Volán és a Kötivizig is és a munkála­tok díjaiból engedményeket ad. Az építkezésben segíte­nek a 605-ös és a 633-as szakmunkásképző intézetek kőműves tanulói. Egyszóval nincs hiány segítségben... — Mennyibe kerülnek majd a nyolcvanöt négyzet- méter alapterületű lakások? — Körülbelül öt-hatszáz­ezer forintba. De mert két­szintesek lesznek, ez az ár csak a földszinten lévő két szoba összkomfortra elég. A tetőteret a tulajdonosnak kell befejezni. — Hol, mikor, hogyan le­het jelentkezni? — Még egyetlen lakásnak sincs gazdája, a következő év elejére dolgozzuk ki a jelentkezések rendjét. Sze­retnénk, ha a KlSZ-szerve- zetek jelölnének olyan igénylőket, akik a mozga­lomért sokat tették és tesz­nek. Vagyis akinek több pénze van és javasolják is, előnyö­ket élvez? — A „beugró” egységes lesz. Az a célunk, hogy ne csupán negyvenhárom fia­tal lakásgondján enyhít­sünk, ezért a szandaszőlösi lakótelepre elsősorban azok kerülhetnek, akiknek már van valamilyen lakásuk, de kinőtték. Az ő régi ottho­nukba a tanáccsal és a vál­lalatokkal történő egyezte­tés után, másokat „költözte­tünk.” — Mikor teszik meg az első kapavágást és mikor költözhetnek be a fiatalok az új lakásokba? — A jövő év májusában kezdjük az építkezést, a be­fejezési határidő 1985 au­gusztus. * * * A szolnoki toiszesek, ha mindent elölről kezdenének, gyorsabban eljutnának odá­ig. ahol most tart a szanda- szőlősi lakótelep ügye. Vé­gül is sokat tanultak az el­telt három esztendő alatt, így legközelebb gyorsabb és látványosabb sikert érhet­nek el. Benkő Imre Az ács szakma rejtelmei Diákok és honismeret lászberényben Nézem a Lehel vezér Gim­názium megyei honismereti pályázatra beküldött témáit: paraszt és orvos család, ács-, cipész-, fazekasmesterség története, veterán párttag visszaemlékezése, munkás élet változása, földosztás, második világháborús emlé­kek, intézmények története. — Azt sem tudtam, hogyan kezdjek hozzá — meséli Lu­kácsi Beáta. — Pályázatot még soha életemben nem ké­szítettem. Húztam-halasztot- tam az időt, augusztusban aztán már nem lehetett to­vább halogatni a munkát. A legnagyobb melegben kutat­tam az ács szakma rejtelme­it. A nagyapám nem nagyon értette, miért érdekel hirtelen ennyire a múltja. Korábban nem faggattam ilyenekről. Kínlódva haladtam, nem lát­tam az értelmét, de mikor beadás ellőtt végre elkészült, már nekem is tetszett a pá­lyázat. Én lepődtem meg a legjobban, hogy első lettem. A gimnázium diákjai még egy második, három harma­dik, egy negyedik dijat sze­reztek és huszonketten köny­vet kaptak jutalmul. Évek óta hasonlóan jó eredmé­nyekkel szerepelnek, néme­lyikük az országos pályázat­ra is továbbjut. A pályázók valamennyien Csömör ./ó­zsefné történelemtanárnak, az iskolai honismereti szak­kör vezetőjének a tanítvá­nyai. Más diákok csak elvét­ve készítenek dolgozatot. A itanámő javaslata, felkérése nélkül önmaguktól kevesen kezdenek környezetük, lakó­helyük múltjának kutatásá­hoz. Harangozó Katalin és Ka­szab Zsuzsa a múzeumi hon­ismereti szakkör tagjai. Ve­lük a négyszállási ásatáson találkoztam először. Szünide­jükben napokat áldoztak ar­ra. hogy egy gödörben kézzel és spaklival cserép és csont­darabokat keressenek a né­hai jász település helyén. — Néprajzosok szeretnénk lenni mindketten — mondja Katalin. — A pályázat készí­tése nagyon jó előtanulmány volt nekem: egy adott témá­ban irodalmat keresni, em­bereket kérdezni, jegyzetelni, könyvtárat bújni. Megtanul­tuk a dolgozatkészítés mód­ját, a pontos hivatkozást a forrásmunkákra. A szép eredmények ellené­re azonban a honismereti mozgalom szélesítéséért van még tennivaló. Például 150 megkérdezett diák közül egy sem hallott az általános és középiskolában a jászok jo­gairól. Lukácsi Pál 11 pályaválasztásról Mi leszel, ha nagy leszel? Szakközép vagy technikum Az általános iskolai évek alatt egyre kevesebb a kedvenc foglalkozások száma, a nyolcadik osztály végén pedig már gondot okoz a pályaválasztás. A döntéshez segítséget ad a szülő, a tanár, a pályaválasztási tanácsadók, s természetesen ha van, a gyerek érdeklődési köre. Besegítenek még a kö­zépiskolák tájékoztatói és nyílt napjai. Tény, hogy nem köny- nyű 14—15 évesen eldönteni, miből akar később, felnőtt fej­jel megélni az ember. — Szüleim a szigetvári ci­pőgyárban dolgoznak. ők ajánlották. Én elsőként az egészségügyibe jelentkez­tem, — mondta Magda Ilo­na a martfűi Cipőipari Szakközépiskolából. — Én sem ide akartam jönni először — szól Kovács Eszter szintén onnan — en­gem a bőrdíszművesség ér­dekel. Később majd szeret­ném kiváltani az iparenge­délyt. Földi Attila a szolnoki gépipari szakközépiskola ta­nulója eleve oda akart men­ni. — Apám itt tette le a technikusi vizsgát, én is műszaki beállítottságú va­gyok — bizonygatta. — Én jobb híján válasz­tottam — mondta egy elsős a vegyipariból, — Általános vegyésznek jelentkeztem, de oda nem vettek fel. Akikor ajánlották a papíripari sza­kok mondván, hogy ez is .ha­sonlít az előzőhöz Most már nem cserélném el. a kettőt. Megszerettem. — Kevesebbet vártam, mint amit itt kaptam — vallotta be Földi Attila. — Az az igazság, hogy nem na­gyon tudtam, mik lesznek majd itt a követelmények. Nem bántam meg, hogy ide jelentkeztem. Lehetősig van arra, hogy tovább tanuljak, de ha nem akarok, akkor is van egy szakmám. — Az a baj, — szólt Va­dász Zsolt a gépipariból — hogy akik idekerülnek, akármennyire is érdeklőd­nek a szakma iránt, körül­belül 70 százalékuk csak nagy általánosságban sejti, 'miről tanul majd itt. Ezért előfordul, hogy valaki csalódik. Harminc ember­ből általában négyen-öten már az első évben elmen­nek, többen kibuknak, s olyan is akad szép számmal, akik a négy év után más­hol próbálnak szerencsét. A művelődési minisztéri­um részben a pályaválasztás megkönnyítésére és annak megalapozottabbá tételére dolgozta ki új, a középisko­lai oktatásra vonatkozó rendszerét. Ennek lényege, hogy a szakközépiskolák anyaga az első két tanítási évben alig tér el a gimná­ziumokétól. A második év végén a diákok úgynevezett minimum vizsgát tesznek, ahol eldől, kinek kell a ta­nulmányait szakmunkáskép­zőben folytatni, ki marad szakközépben, vagy mehet gimnázi urnba, technikumba. így egyik gyerek sem kerül időhátrányba, nem kell évet ismételnie, ha rájön, hogy rosszul választott. A szakközépiskolákban a negyedik év végén érettsé­giznek, akik technikumba járnak, azök még egy évet tanulnak, s így az ötödik végén kapják meg a techni­kusi minősítést. Ebben az évben csak szakmai, politi­kai és vezetéselméleti tan­tárgyakat tanulnak. A továbbtanulás lehetősé­gét természetesen a szak- középiskola is és a techni­kum is biztosítja majd. Az új oktatási rendszer beveze­tése előreláthatólag ’85 szeptembertől várható. — nádudvari — A fiatal amatőrfotós, Kepics Sándor már Jibbször szerepeit alkotásaival lapunkban. A Szolnoki Nyomda Vállalat dolgozójának ezúttal egyik fotografikáját mutatjuk be A három grácia zománcból n jászkiséri sodronyzománcozó A sodronyzománcozás nagy figyelmet és kézügyességet igényel A zománcozás művészetének története az ókorig nyú­lik vissza, hazánkban azonban csak a XIV. századtól kezdtek hódolni a zománcozásnak, pontosabban egy sa­játos technikájának, a sodrony zománcnak. Ifjú Nagy Ferenc is ennek a művészetnek egyik ama­tőr képviselője Jászkiséren. Munkájának elismerését bi­zonyítja, hogy idén nyáron meghívták a kilencedik kecs­keméti nemzetközi zománcművészeti alkotótelepre, ahol egyik művével megnyerte a Lampart Zománcipari Mű­vek pályázatát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom