Szolnok Megyei Néplap, 1983. november (34. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-19 / 273. szám
1983. NOVEMBER 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Mozi is a házban Megújhodott otthon a közművelődésnek Jó az együttműködés a helyi üzemekkel Jászladányban Hamarosan felkerül az utolsó pont is a jászladányi művelődési ház felújításának, korszerűsítésének történetére. Igaz, a három évig húzódó építkezések már befejeződtek, de az épület egyik szárnyát jelenleg még Alighanem sok nagyságú településen megirigyelnék a jászladányi intézményt, A korszerűsítés, után új és sokoldalú funkciók ellátására képes, külső, belső esztétikája már önmagáiban is vonzó. A tanácsi szervek és a Szolnok megyei Moziüzemi Vállalat 6 millió forintot fordított a klubövezet létrehozására, a színházterem átalakítására. A mozi „beköltözött” a művelődési házba, s úgy tűnik az ötlet bevált. A film „jelenléte” új közművelődési formákat teremtett. Több filmankétot, találkozót rendeztek már ez- idáig is, világhírű filmrendezők látogattak el Jászla- dányba. Az óvodások heti .egy alkalommal mesefilmeket nézhetnek a lakosság kérésére növelték a vetítések számát is. A mozi egyébként kiemelt, II. osztályú üzemként működik, amely azt jelenti, hogy a filmújdonságok egy hónapon belül eljutnak a községbe. A jövőben egy filmklubot is szeretnének alakítani. Manapság persze az sem mellékes, hogy milyen módon, milyen forrásokiból Híres vendégek hasonló Közhasznú szakkörök Az építkezések okozta „hadiállapot”, a teremhiány sajnos a közművelődési munkát is korlátozta. Emiatt több szakkör, művészeti csoport oszlott fel, például a színvonalasan dolgozó énekkar is. A szakkörök újjászervezése új csoportok indítása a könyvtár elköltözésével lehetővé válik, ez oldja majd meg a jól működő társastáncklub gondjait is. Az ifjúsági klub még mindig a legstabilabb közössége a művelődési háznak. Ugyanakkor megfigyelhető, hogy érdeklődés elsősorban az úgynevezett közhasznú, termelést szolgáló, vagy azt segítő csoportok iránt van. A Vegyesipari Szövetkezettél és az Egyetértés Tsz-szel közösen működtétejtt bar- kácsszakkör vagy a nyugdíjasok kertbarát-köre eredményesen dolgozik. Ugyanezt támasztja alá az is, hogy a meghirdetett szabás-varrás tanfolyamra százan jelentkeztek, míg a díszítő művész szakkör munkájában T. E. Jubileumi kórustalálkozó Szolnokon Fotók, tablók a mozgatom történetéből a könyvtár foglalja el. A tervek szerint az új esztendő már új otthonában köszönt a könyvtárra, így a felsizabaduló helyiségeket véglegesen birtokba veheti a művelődési ház. tudja megteremteni egy művelődési intézmény működésének gazdasági feltételeit. A mozi üzemi vállalat és a jászladányi művelődési ház együttműködtásének gazdasági haszna, előnye is van. Lényegesen javult az intézmény kihasználtsága — a korábbi 30 ezer látogató helyett az idén, év végéig megközelítőleg 70 ezrein keresik fel a házat — így gazdaságosabb a fenntartása, működtetése. Ugyanakkor a moziüzemi vállalat évente 170 ezer forint terembérleti díjat fizet, amely a legbiztosabb bevételi forrása is a művelődési háznak. Az is igaz persze, hogy ez aiz ősz- szeg részben csak pótolja azt a jövedelemfciesést. amelyet a színházterem átalakítása okozott. Korábban háromszor annyi ember válthatott például színházjegyet, mint most, ugyanakkor az emelt nézőtér, a rögzített részek egyértelműen meghatározzák a terem funkcióját, mondjuk — bevételt is jelentő — táncos rendezvények megtartására, vagy épnen próbateremnek így már nem alkalmas. mindössze öt-thaf; asszony kívánt részt venni. A művelődési ház alkalmazkodik ezekhez az igényekhez, s a jövőben is elsősorban azokat a közösségeket segíti, amelyek fontos szerepet töltenek be a termelésiben, a gazdaságban is. A munkahelyeikkel megfelelő együttműködést alakított ki, a hat év óta minden esztendőben megrendezett szocialista brigádok közművelődési napja jól példázza a közös munka hatékonyságát. A művészeti tevékenységet elsősorban az Ifjúsági korosztály és a gyermekek igénylik. A közeljövőben megkezdődik a zongoraokta- tás — noha nem minden nehézség nélkül — s újra szervezik a gyermekek zenebarát körét is. A művelődési ház egyébként tizenhárom féle szakkörnek, klubnak ad otthont jelenleg. A foglalkozásokat csaknem kétszázötvenen látogatják. Az elmúlt három esztendőben sajnos gondot okozott Szabad szél ’83 A munkás-kórusmozgalom gyökerei Magyarországon az elmúlt század második felére nyúlnak vissza, amikor is a számos polgári és iparos dalegylet mellett az 1870-es években megalakultak az első munkásokból toborzott énekkarok. Nemsokkal később az együttesek különböző egyleteket hoztak létre. Az idén 75 esztendeje annak, hogy Budapesten megalakították a Magyarországi Munkásdalegyletek Szövetségét. A szövetség életét, munkáját bemutató kiállítás — a 75 év krónikáját fotók, tablók, kották örökítik meg — megnyitásával kezdődött meg tegnap délután, Szolnokon, a MÁV Járműjavító Művelődési Központjában az a kétnapos jubileumi kórus- találkozó, melyen tizennégy együttes lép közönség elé. A tegnap délutáni hangversenyen hét kórus szerepelt, közülük a Jászapáti Szövetkezeti Vegyeskar, valamint a szolnoki MÁV Járműjavító férfikara a szakmai zsűritől minősítését is kérte. A találkozó második koncertjére ma délelőtt 11 órakor kerül sor, amikor a martfűi Művelődési Központ Nőikara, a törökszentmiklósi Liszt Ferenc Kórus, a szolnoki Bartók Kamarakórus és a tiszafüredi Nagyközségi Tanács Férfikara mutatja be műsorát. Az utóbbi csoport az úgynevezett „rétegprogramok” megtartása. Elsősorban az ismeretterjesztő tevékenységre nyomta rá a bélyegét az, hogy erre a célra sem a színháztermet, sem a könyvtár által elfoglalt előadótermet nem használhatták. Húsz-harminc érdeklődőnél többet nem tudott fogadni a művelődési ház, holott, ötvenen-százan is helyet foglaltak volna a közönség soraiban. Az ismeretterjesztő munka ennek ellenére sem maradt el *az igényektől. Ezen a területen is elsősorban a „közhasznúság” dominált. Az előadások színvonalát a művelődési ház jól működő audió-vizu- ális szakkörének közreműködése is emelte. A könyvtár elköltözése után megoldódnak az intézmény kiállítási gond jái ás. Ezidáig csak kamaratér latoik rendezésére volt mód, a zeneoktatás és a várhatóan sok fiatalt vonzó társastánc-tanfolyam is ■itt kap majd helyet. Segítenek a munkahelyek Jászladányban mindig is népszerűek voltak a színházi előadások, a különböző pódiumműsorok. Az új színházterem a múlt év májusa óta több, mint harminc rendezvénynek adott otthont. A gyerekek és a felnőttek minden hónapban láthatnak kedvükre való előadást. Az érdeklődés ellenére is megfigyelhető azonban, hogy a lakosság bizonyos rétegei a korábbinál ritkábban látogatják a művelődési ház színházi előadásait, pódiumműsorait, estjeit. Nyilván a belépőjegyek árának emelkedése is hozzájárult ehhez, ugyanakkor az is, hogy az úgynevezett „második gazdaság” egyre inkább igénybe veszi az emberek idejét, energiáját. Nem csupán a jászladányi művelődési házban, hanem úgy tűnik, mindenhol gond, hogy ma már a legnépszerűbb szórakoztató műsorok is kezdenek „ráfizetésesek” lenni. Jászladányban a munkahelyek — a termelőszövetkezet, az áfész, — úgy igyekszenek ezen enyhíteni, hogy évente több alkalommal műsort ,Vhozatnal^7 dolgozóiknak természetesen vállalva azok költségeit is. Ez csupán az együttműködés egyik formája, de jól példázza a jász- ladányiaík igyekezetét; nem csupán szép; de olyan otthont is szeretnének teremteni a közművelődésnek, amelybe érdemes „haza” menni. produkciója alapján kap új minősítést. A találkozó záróhangversenyét 15 órakor tartják a művelődési központ nagytermében, ekkor a tiszafüredi Pedagógus Nőikar, valamint a minősítést kérő szolnoki Volán Vásárhelyi Zoltán Vegyeskara és a Kodály Kórus lép pódiumra. Képünkön: A kiállítás egy részlete. A Szabad szél megszületésekor azzal kívánt különbözni együgyü operett-társaitól, hogy mondani is akart valamit — koráról és korának. A nagyoperett szolnoki előadása most viszont azzal válik el a zenés játék régebbi színreviteleitől — amelyekhez bennünk többnyire romantikus képzetek fűződnek —, hogy Csizmadia Tibor a mai ember fejével közelít hozzá és alaposan „átértékeli” a történetet. Mondanivalóját hozzáigazítja a mai nézők gondolataihoz, azaz korszerűsíti a Szabad szelet. így azután ez a szél másképpen fúj^ mint az a hajdani. Pedig az előadás a kezdetek kezdetén most is úgy indul, mint egykoron, akár itt a szolnoki színházban is, az ’50-es évek elején, hisz már akkor játszották nálunk az operettet. A karmester intésére ezúttal is kellemes, bi- zsergető zene hangzik fel — Nádor László végig kitűnően dirigálja egyébként a híven .muzsikáló zenekart —, ám a nyitány végeztével, amikor a bársonyfüggöny felgördül, váratlan dolog történik: a színpad nagy részét kuszán betöltő óriás gerendák közül az egyik ijesztően előrelendül, mintha a nézőkre zuhanna (a gyengébb idegze- tűek ijedtükben az első sorokban össze is rezzennek), majd a színtér bal oldalán álló hatalmas szoborról lassan lecsúszik a fehér lepei, és ott áll előttünk egy fegyvert tartó férfi alakja. Súlyos jelek, felkavaró előjelek egy operettben! Riasztó és gondolatébresztő mozzanatok. Egyértelmű jelei annak, hogy itt és most a bujkáló, volt partizán Márkó és a vele közösséget vállaló és együttérző matrózok története, szabadságért és szerelemért folytatott küzdelme új megvilágításban, új tartalommal jelenik meg. Már ebben a kezdetben is van valami taszítóan izgalmas, s ugyanakkor racionálisan vonzó. És valami imponáló is abban a művészi bátorságban és tudatosságban, ahogy Csizmadia hátat fordít a megkövesült eszméknek és a megkövesült operettjátszási formáknak, s ahogy igazi drámát kovácsol egy. azért mégis csak a zenés játékok „enyhébb” törvényei szerint készült librettóból; ahogy keze nyomán a társulat odaadásával új minőség születik abból az operettből, amely az igaz eszményekről és őszinte emberi érzelmekről mára már idejét múltnak minősülő formában beszél. Nem, nem az emberiség szabadságvágya lett kisebb, mint hajdanán, s nem a fórra da lmiság ment ki a divatból, nem, egyáltalán, csupán a hozzájuk való viszonyunk változott meg a változó körülmények hatására. Miszerint ma másképp vélekedünk a hősiességről és a hősökről, mint néhány évtizede. mondjuk az operett megszületése idején. S másképp vagyunk a forradakniTereprendezű dózerek nYomón Avarkori leletek Különféle kőedények és csontok kerültek felszínre tereprendezést végző dózerek nyomában a Bács-Kiskun megyei Solt község határában. A helyszínre hívott régészek azonnal hozzáláttak a leletmentéshez. Rövidesen bizonyossá vált, hogy a feltárt temetőrész a késő avarkorból származik, keletkezése a 850—870-es évekre tehető. Ebből a korból eddig igen kevés lelet került még elő, mivel a frank Nagy Károly a VIII. század végén több hadjáratot is indított a rabló avarok ellen és sokáig azt tartották, hogy teljesen meg is semmisítette őket. ság tartalmával is. Mit kezdhetnénk például ma egy szoborrá merevített hőssel? Vagy a falakat hasogató indulatokkal, a pátosztól túlfűtött szólamokkal, a kiüresedett formákkal, sémákkal! Mindez a ’80-as évek emberétől távol áll. A rendező Csizmadiát érezhetően ezek a gondolatok nyugtalanítják és irányítják, amikor áthangolja a „végtelen szabadság himnuszát” és kritikusan, de egyáltalán nem szemtelen hűtlenséggel mai tartalmak kifejezéséhez közelíti. Mindenek előtt játékosan és mulatságosan leplezi le a csak külső formákban, sémákban megnyilvánuló lelkesedést, aminek nincs köze az igazi forradalmiság'hoz, s bírálatát adja mindenféle sematizmusnak, szokvány-uralomnak, megmerevültségnek. Az előadás dúskál a leleplező mozzanatokban, motívumokban, kezdve a hős Márkó szoborszerűen megformált alakjával (akiről nem tudni, most indul-e az emelvényre, vagy épp most lépett le a szobor talapzatáról. Takács Gyula jól oldja meg ezt a nem könnyű feladatot), a súgónő mindent megrendezni akaró, szertartásos-katonás beállításával, eredeti figura, Sebestyén Éva természetes könnyedséggel formálja meg az önmaga fontosságát túlértékelő kisembert, s egyben az öncélú fontoskodást magát; a kórus sár kos mozgatásával, a magasba lendülő, ökölbe szorított kezek gyakori, visszatérő alkalmazásával, és sorolhatnánk az előadás sok más hasonló elemét, amelyek szorosan összefonódnak a játékban, meggyőzően fejezik ki a megítélés szándékait. E felfogásból természetszerűen következik, hogy a rendíthetetlen Markónál sokkal rokonszenvesebb a polgár famíliából származó, a „forradalmi tettig” botladozások útján eljutó Miki, a ravasz Pepitával az. oldalán. Mert az ő „hősiességük” emberibb, hitelesebb és igazabb is. Emberibb, mert bennük nem az eleve hős eszméje szuggerál- tatik. hanem a változásban rejlő lehetőség fejeződik ki. Ráadásul két olyan játékos kedvű művész személyesíti meg őket, mint Nagy Sándor Tamás és Egri Kati, akiknek egyszerűen nem lehet ellenállni. Új hangsúlyokat kap ebben az előadásban az alapvető konfliktus, a szabadság és a zsarnoki hatalom konfliktusa is, az előbbivel szemben az utóbbira helyeződvén a súly: a szabadságra leselkedő zsarnokság ravasz manővereire. Lényegében ugyanaz az érem, csak a másik oldaláról mutatva. Éppen ezért ebben az új megközelítésben felerősödik, s már-már misztikussá növekszik a homályos kilétű. mindenek felett álló doktor alakja. (A harmadik felvonásban ettől már- már bulgakovj ízeket kap a Az Egészségügyi Minisztérium a napokban irányelvet adott ki a fővárosi, és a megyei módszertani bölcsődék szervezeti és működési szabályzatának elkészítéséhez. Egy hat évvel ezelőtt születet rendelet tűzte célul: minden megyében létesítsenek módszertani bölcsődét, amely szakmai útmutatással, irányítással segíti elő a többi bölcsőde tevékenységét. Azóta a megyék legtöbbjében létrehozták ezeket az intézményeket; szükségessé vált tehát, hogy egységesen szabályozzák szerepüket, feladataikat. Ehhez adott most útmutatást a minisztérium. A fővárosi, megyei módjáték.) Mucsi Zoltán szálkajárású, karót nyelt, rőtvörös- hajú és savanyúuborka-képű doktora félelmetesen gyűlöletes; remek színészi teljesítmény. Az, ami tehát eredetileg az operettben halványabb és súlytalanabb volt, hisz a Szabad szél elsősorban a szabadság győzelmébe vetett emberi hit megszólaltatása, itt most inkább az kerül előtérbe: a zsarnoksággal mindennap szüntelenül vívandó küzdelem fontossága, egy alaposan végig gondolt játék- szerkezetben és stílusban tartott hangvétellel. Persze azért van egy kis gond ezzel az új felfogással. Ugyanis amíg a játék tartalma — az eredetihez képest — alaposan megváltozott, a zene partitúrájához nem nyúlt hozzá senki, nem is nyúlhat, az tehát eredetiben szól. S nem egészen azokat az érzelmeket, gondolatokat tükrözi, amelyek az új szemléletű előadásban megjelennek. Igaz, a színészek ének- hangbeli konlátai „besegítenek” hogy a dalok se egészen úgy hassanak, ahogy a partitúra kívánná, s néhány elidegenítő effektus is próbálja a zene hatását, az előadás szelleméhez igazítani, mégis olykor erősen kitűnik a kettő. a próza és a zene közötti eltérés, ami bizony zavarólag hat. Megérezni, hogy végtére is Dunajevszkij nem ehhez a szövegkönyvhöz írta teljesen a zenéjét. Az említetteken kívül, végül ne feledkezzünk meg azokról, akik nélkül ez az előadás nem születhetett volna meg: Roczkó Zsuzsáról, aki sajnos inkább csak birkózik Sztella szerepével, igaz ezúttal felfogásbeli bizonytalanságok is nehezítik dolgát; Falvay Kláriról, aki iha nem is egészen azt a stílust képviseli. mint a többiek, egy sorsától meggyötört özvegy és lányáért aggódó anya szerepében végtelen sok emberséget hoz a színpadra; megemlítendő továbbá a k,ét matrózt robusztusán alakító Phi- lippovich Tamás és Varga Károly neve, szinte egymást múlják felül a jóízű humorban és a Téli Mártáé, aki a legszebben énekel; Horváth László egy mulatságos rendőrfőnököt formál, némi túlzásokkal. rájátszva kissé szerepére, Zala Márk egy jellegtelen f igurába kénytelen életet lehelni, Ardeleán László, Bárdos Margit, valamint Sírná Éva részesei a játéknak. Derekasan áll helyt zeneileg is az amatőrökből verbuválódott kar, s külső megjelenésükben is kifejezően „sematikusak”. Mindannyiuk érdeme is, hogy ez az érdekes előadás megszülethetett. Ez a ’83-as mai Szabad szél, mely magasba ugyan nem röppent, mediterrán meleget sem áraszt magából, de metsző és éles, s a velőnkig, agyvelőnkig hatol — egy operettől nem várható, szokatlan módon. szertani bölcsődék a tanácsok egészségügyi szakigazgatási szerveinek intézményeiként az orvostudomány, a pedagógia, a pszichológia új eredményeit felhasználva gondozzák, nevelik a gyermekeket. Szakembereik — és szükség szerint külső munkatársak — közreműködése révén a területükhöz tartozó bölcsődékben elősegítik a korszerű gondozási és nevelési módszerek alkalmazását. Az irányelv kitér arra is: ezek az intézmények szervezik és bonyolítják le a bölcsődék szakembereinek elméleti és gyakorlati továbbképzését. Valkó Mihály Alkalmazzák a tudományok új eredményeit Módszertani bölcsődék
