Szolnok Megyei Néplap, 1983. november (34. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-19 / 273. szám
XXXIV. évf. 273. s*., 1983, nov. 19. szombat A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA A papírgyárban felgyorsult a tempó December végén kezdődik a próbaüzem Nemcsak látvány Sok szépen hangzó általánosság bizonyult már kevésbé helytállónak, amikor a gyakorlat tette próbára. A hagyományról is gyakran esik szó mostanában és sokhelyütt, például az iparművészet körében. Ügy látszik, a teremtő tervezők között helyet talál a hagyomány is, és többféle fórumon igyekeznek elérni, hogy jóval tágabb körben, az emberek gondolkodásában is érvényt szerezzen magának. Legutóbb magasszintű népfront- tanácskozás foglalkozott építészeti hagyományainkkal, falvaink képével. Szakmai körökben már évek óta tart az iparművész szerepének átértékelése, ennek kézzelfogható jele az Iparművészeti Főiskola reformja, amely a társadalom alakításában aktívan résztvevő tervezőművészék képzését tartja nemcsak kívánatosnak. hanem szinte létfontosságúnak. A változó szemlélet jelei eljutnak hozzánk, a közönséghez is: az Országos Iparművészeti Kiállítás szép egyedi tárgyai között egyre nagyobb számban voltak tervek, makettek, amelyekben megújuló városrészékre művelődési centrumokra, szálloda- vagy iskolabelsőkre ismerünk rá. Legyinthetnénk: ..Hol itta tartalom, a belbecs, minek ennyit foglalkozni a külsővel?” Hogy sokáig ilyenfajta legyintések határozták meg lakótelepek felépültét, kirakatok képét, szerszámok, gépek formáját, azt ma is naponta tapasztaljuk. S nem is nagyon tűnt fel amíg. — sokszor máig is — örültünk mindennek, amit birtokba vehettünk, csak létezése számított. színe, alakja, fazonja. kényelme sokkal kevésbé. Ahogy a birtoklás diadalérzése múlik, s több a tapasztalás, a lehetőség az összehasonlításra, változik az igény is. S itt kell használnunk a kifejezést, amely olyan divatossá lett mostanában : vizuális kultúra. Enél- kül még minőségi igényeinkkel is gyakran tekinthetjük értéknek az „exportból visszamaradt esetlegességeket”. a .kispolgári garnitúraszellem” modernnek és praktikusnak látszó termékeit. Mindez már régen nem a külsőre, nemcsak a. látványra vonatkozik. Egy szerszámnak mamár nemcsak az a kritériuma, hogy el tudunk-e vele végezni bizonyos műveletet. Éppen ilyen fontos, milyen erőmegtakarítással, milyen gyorsan tehetjük ezt, és még az is, mennyire kel- elemes vele dolgozni. Piacképesség. energiatakarékosság, életmód, közérzet — mindez jóval túlmutat a „tetszik — nem tetszik” kérdéskörén. „Nem a ruha teszi az embert” — mondtuk, s ma, amikor az öltözék már nem az osztályhoz való tartozás biztos jele. kételkednünk kell a mondás igazságában. Hiszen mi mindent árul el csak az öltözék is viselőjéről. Az egyik legközvetlenebb kifejezése ízlésünknek, választani tudásunknak, besorolhatjuk ezt is — öltözködés- kultúra — a sok ..kultúra” utótagú kifejezés közé. Bár- jj milyen szokatlan: egységben keli látnunk olyan különbözőnek tűnő dolgokat. egv ruhát, egv esztergagép tervét. egy épülő városrész képét. S mindezt együtt, egy | még nagyobb egész — a kulA szerelési munkálatok korábban tapasztalt lassulása után, néhány hete felgyorsult a Papíripari Vállalat szolnoki gyárában a rekonstrukció üteme. Bár a villanyszerelési valamint a cső- szerelési feladatokat megoldó vállalkozók még mindig munkaerőhiánnyal küzdenek, az új gyárrészlegben a beruházás néhány igen fontos szakaszát már sikerült elérni. A napokban fejeződtek be a feldolgozandó cellulózt papírkészítésre alkalmassá tevő anyagelőkészítő rendszer üze' mi próbái. A 'berendezéseket cellulóz nélkül, a rendszert vízzel feltöltve 72 órán át járatták. A „vizsga” jó eredménnyel zárult, a kezelők is sikerrel végezték eddig csak könyvből ismert feladataikat. A napokban megkezdődhetnek az úgynevezett papír- gépi hulladékrendszer — itt teszik a technológia során szükségszerűen keletkező hulladékot papírkészítésre újra alkalmassá — próbái, a vegyszerelőkészítő részlegben is a szerelési munkálatok végéhez közelednék. A gyár új papírgépének a mechanikai, gépészeti szereKétnapos, rendkívüli kongresszust tarit pénteken és szombaton a Német Szociáldemokrata Párt (SPD). A tanácskozás középpontjában az amerikai rakéták NSZK- beli telepítése áll. A tegnap délután összeülő kölni kongresszus előtt, délelőtt országos küldöttértekezlet kezdődött, amelj’en az SPD elfogadta a közös piaci országok európai parlamentjének jövőre esedékes újraválasztásával kapcsoialése befejeződött, most az elektromos és a csővezetékhálózat kiépítésén dolgoznak a kivitelezők. A becslések; szerint — ha a munka ilyen ütemben halad — a jövő hét végén elvégezhetik az első próbaforgatást. Szinte teljesen készen van a kiváló minőségű, hazánkban eddig importált nyomdai papírok készítésére alkalmas másológép. A hátralevő munkákat elvégezni ráér, hiszen ez a berendezés csak akkor kezdhet dolgozni, amikor az V-ös papírgépen már képesek másolásra alkalmas alappapírt gyártani. Ez a próbaüzem megkezdésétől számított két hónapon belül v rható.) Az új gyárrészleg kiszerelő üzemében is mind működőképesek azok a berendezések. amelyek az első papír fogadásához nélkülözhetetlenek. A csarnokban végzett munkát a hirtelen jött fagy sem nehezíti, hiszen a nemrég üzembe helyezett új kazán elfogadható hőmérsékletet biztosít a szerelőknek. Az új gyárrészleg jövendő gazdái az előzetes terveknek megfelelően készülnek a „beüzemelésre”. A kiszerelő a napirenden, s Willy Brandt pártelnök tartott előadói beszédet. Egon Bahr, az elnökség tagja ismertette az elnökség mellett működő leszerelési bizottság jelentését, a különféle biztonságpolitikai stratégiákkal összefüggő elgondolásait. A rakétatelepítéssel kapcsolatos vitára ma kerül sor. Általános megítélése szerint a 400 küldött túlnyomó többsége el fogja utasítani a telepítést és a genfi tárüzembe várt 70—80 új ember már a papírgyárban dolgozik, a másik két üzem személyzete jövendő munkahelyén dolgozik, együtt a kivitelező vállalatok szerelőivel. A gyárrészlegbe kerülő 100 szakmunkás közül az idén ötvenen ismerkedtek új feladataikkal külföldön (az NSZiK-ban, Finnországban, az USA-ban, Svédországban), a Szolnokon készülőhöz hasonló üzemekben, ma a szerelés mellett a tanulás a dolguk: ideiglenes kezelési utasításokból készülnek a próbaüzem megkezdésére. A beruházási munkálatok bonyolítója, a Kipszer Fejlesztési és Beruházási Iroda és a Szolnoki Papírgyár illetékesei szerint december második felében — a sikeres üzemi próbák után — megkezdődhet a próbaüzemi termelés az V-ös papírgépen. A papírgyár vezetői szerint minden remény megvan rá, hogy — a részhatáridők eddigi csúszása ellenére — jövő év végéig az eredeti tervekben szereplő mennyiségű, 24 ezer tonna papírt gyártsanak az új gyárrészlegben. Magyar — bolgár árucsere Szófiában aláírták az 1984. évi magyar—bolgár árucsere-forgalmi és fizetési jegyzőkönyvet. A dokumentum a korábbi hosszú lejáratú megállapodáshoz viszonyítva az árucsere mintegy 20 százalékos növekedését irányozza elő jövőre. Bolgár részről mindenekelőtt emelő-szállító gépeket és alkatrészeket, szerszámgépeket, elektronikus számítástechnikai és elektrotechnikai termékeket, vegyszereket, fémeket szállítanak Magyarországra. Magyarország elsősorban szerszámgépeket, mezőgazdasági és élelmiszer- ipari gépeket és berendezéMadártávlatból már végleges képét mutaúja az új papírgyár SPD-KONGRESSZUS Ma kerül sor a rakétatelepítéssel kapcsolatos vitára A TARTALOMBÓL Csak a mosóvizet öntsék ki! Vissza a fényre Hol, miből, mennyiért? Szabad szél ’83 Fiatalokról—fiataloknak Erőmű a Mátra alján Magyar állásfoglalás a ciprusi kérdésről Az, elmúlt napokban ismertté vált, hogy a pprusi török közösség vezetői úgynevezett független államot kiáltottak ki. Ezzel kapcsolatban illetékesek felhatalmazták a Magyar Távirati Irodát az alábbiak közlésére: Ez a lépés ellentétes a szigetország és á térség népeinek érdekeivel, s az ENSZ vonatkozó határozataival. Mint ismeretes, a Magyar Népköztársaság síkra száll Ciprus területi egységéért, függetlenségéért, szuverenitásáért, el nem kötelezett státuszáért és valamennyi külföldi katonai erőnek a szigetországból való kivonásáért. A magyar kormány többször kifejezésre juttatta azt a véleményét, hogy a ciprusi kérdés igazságos és tartós rendezése széles körű nemzetközi értekezleten, á két népközösség törvényes érdekeinek figyelembevételével, az ENSZ vonatkozó határozataival összhangban lehetséges. Egyedül ük gyártják az országban Több korcsolyacipőt vár a kereskedelem Eredményes évet zár a Jászsági Cipőipari Szövetkezet A százhatvan dolgozót foglalkoztató Jászsági Cipőipari Szövetkezet az idén 46 millió forint árbevétellel zárja az évet. A jászberényi és jászjákóhalmi telepén olcsó és tartós gyermekcipők, csizmák, a mind keresettebb gyermek és felnőtt műkorcsolyacipők gyártásával bővítették a hazai boltok választékát. Az év elejétől a nyár végéig 160 ezer pár gyermeklábbeli készült el a fővárosi cipőboltok és a Debreceni Cipő Nagykereskedelmi Vállalat megrendelésére. Az idén is keresett terméke volt a szövetkezetnek a többféle színű és fazonú fiúcipő, a lánykaszandál, a minden méretben gyártott, mutatós gyermekcsizma. A piackutatás során az is kiderült, hogy a műjégpályák szaporodásával itthon is nőtt a korcsolyacipők iránti igény. Kielégítésükre a szövetkezet az év utolsó negyedében 30 ezer pár műkorcsolyacipőt gyárt a Triál megrendelésére. Jövőre ez a szóm várhatóan növekszik, hiszen a Jászsági Cipőipari Szövetkezet az egyedüli, amely hazai értékesítésre készít korcsolyacipőt. Az átállást segítették az év eleje óta megvalósított fejlesztések. A szövetkezet az idén 2 millió forintot költött új gépek, munkavédelmi berendezések vásárlására. A korábbiakban nehéz fizikai munkát igénylő gyártási folyamatokat korszerűsítették a fárafoglaló és az automata szegelőgépek üzembe helyezésével. A dolgozók egészségét védik az újonnan felszerelt elszívóberendezések, a nagy teljesítményű ventillátorok. — illés —
