Szolnok Megyei Néplap, 1983. november (34. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-17 / 271. szám
1983. NOVEMBER 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Hiánycikket, importot pótolnak, választékot bővítenék Kisipari termeltető napok Szolnokon gantyú. mosógép-ékszíj tárcsa, szivattyú betét, húsvágó deszka, csapszeg és még számtalan apróság, amelyek hiánya gyakori bosszúságok forrása. Valamennyi termék közös jellemzője, hogy gyártásuk a nagyüzemek számára ráfizetéses lenne, a kisiparom soknak viszont jó üzletet jelent. A tapéta foltos, a szekrény törött A minőségről Tegnap, az országban idén hatodszor kisipari termeltető napok kezdődtek Szolnokon, az SZMT székhazában. A bemutatót Bereczki Lajos, a megyei tanács általános elnökhelyettese nyitotta meg. A termeltető napok célja, hogy a Szolnok és Bács-Kis- kun megyében élő kisiparosok bemutassák a kereskedelmi vállalatok, szövetkezetek képviselőinek, milyen cikkeket gyártanak és milyeneket tudnak rövid időn belül sorozatban készíteni. A két megyéből száz kisiparos több mint négyszáz gyártmányát küldte el a bemutatóra. A kiállított termékek nagy része hiánycikkeket, importot pótol, de jócskán akad köztük a választék bővítését szolgáló áru is. A rendezők, a Kiosz Szolnok és Bács-JKiskun megyei titkársága, a Kisipari Termeltető Vállalat és a V.idia Kereskedelmi Vállalat, arra törekedtek, hogy a felvonultatott sokféle cikk mielőbb megrendelőre találjon. Ezért hívták meg a két megye kereskedelmének képviselőit, akik a megnyitó után azonnal tárgyalóasztalokhoz ültek, hogy az egyelőre hiánycikknek számító kisipari termékek mihamarább a boltokba kerüljenek. Nehéz lenne valamennyi bemutatott gyártmányt felsorolni, hiszen látható a kiállításon gépkocsi- és motorkerékpár-alkatrész. esőcsatorna és más építési anyag, kasza-, kapa-, ásónyél, függőágy, horgászfelszerelés, szobafestőhenger, haj csavaró, szemöldökcsipesz. faragott sak-készlet, kilincs, bútorfo— Tíz évvel ezelőtt lehetett — mondja Giziké néni, a felesége — amikor örököltünk egy kis háztáji kukoricát. — A termelőszövetkezettel megegyeztünk, hogy csövesen szállítják el a termést. Meg is hozták egy őszi nyirkos időben — huszonöt máT zsa lehetett. Délelőtt a gyárban voltunk, s mire hazaérjünk, ott volt a kapunk előtt. Mit volt mit tenni, ketten nekifogtunk felhordani a padlásra. Este, amikor végeztünk, mondtam a férjemnek — papa én úgy elfáradtam, hogy fáj minden porcikám. Erre ő azt felelte, hogy nem is hordjuk még egyszer így fel a padlásra a kukoricát, csinálok ide egy liftet. Akkor úgy gondoltam, viccelődik. Néhány nap múlva azonban ott látok az udvaron jó néhány vasanyagot. Kérdeztem is tőle, hogy ez meg minek? — Mondtam, hogy liftet csinálok — így ő. Azóta van a mi kis földszintes házunkban a padlástól a pincéig lift. Szikár ember a férj, a martfűi Cipőipari Szakközépiskola karbantartója. Ott mindenkinek Feri bácsi, ha haza megy, akkor papa. Nem szeret a munkájáról és magáról beszélni. — Amikor összeházasodtunk — a negyvenes évek végén — a tanácstól kaptunk kölcsönt a házépítéshez. Körülbelül a felét használtuk fel, mert a papa mindent megcsinált — mondja ismét a felesége. — Igen — folytatja ő — a falazástól a parkettázásig itt minden az én munkám. Nem szerettem a pénzt kiadni olyasmire, amit magam is meg tudtam csinálni. Meg nem is volt miből, így én lettem a mester a faluban. Ha szobafestő, parkettázó, vagy kőműves kellett, ott volt Juhász Feri. Abban az időben készítettem el a környék első betonkeverőgépét. Akkor a Tisza Cipőgyárban dolgoztam szalag mellett, ugyanis az én szakmám cipőgyártó. Pecsétkészítő lettem 1968-ban. Később a helyi szakközépiskola karbantartója. Ennyit mondana magáról, ha hagynám. Egyszerű vályogház az övéké és mégis sokan faháznak nevezik. — Ennek is van magyarázata — mondja. — Az öreg házat kibővítettem. A betoldásnál mindig megrepedezett, ezért azon a helyen falécekkel burkoltam be. Később annyira megtetszett, hogy több helyen ig kiraktam a külső falat. Mutatja körbe a házát, s közben a műhelybe is eljutunk. A lifttel lemegyünk a pincébe, ahol a kazán áll. — Régen olajjal fűtöttem, úgy, hogy magam szerkesztettem az olajégőt, amit egy kályhába építettem be. Később csináltam meg a központi fűtést a házban. A padláson kiderül, hogy a liftet egy mosógépmotör hajtja. Odalent a kamrában kukoricadarálóra bukkanunk, amely padlókefélőből, kempingszékből és krumpli- törőből készült. — Pontosan úgy működik, mint egy kávédaráló — mondja. A garázsban az öreg Skoda mellett fűnyíró, ami azelőtt porszívó volt, s hátul egy kútfúró. A feleségem nagyon szeret kertészkedni. Egyszer vízkorlátozás volt a faluban és nem lehetett öntözni. Persze, mama csak nem hagyta a növényeit. Nem akartam, hogy megbüntessenek, ezért csináltam a kútfúrót. . . Nehéz lenne összeszámolni, mihez ért Juhász Ferenc. Ha iparengedélyt akarna váltani, talán zavarba is jönne, mit írjon a papírra. Ezermester? — nádudvari — Hogy a kereskedelem már felismerte a kis szériáiban készülő kisipari termékek fontosságát, az is .bizonyítja, hogy a ma még nyitvatartó termeltető napok egyik szervezője a Vidia volt. amely bemutatja azokat a cikkeket, melyekre gyártót keres. Korszerűsítik a hazai olajipar hírközlő hálózatát. Az egész ország területén folyamatosan bevezetésre kerül a távválasztás. A tervek szerint Budafokon, Szolnokon, Algyőn, Leninvárosban és Nagykanizsán öt távhívó központ, illetve telefonkörzet létesül. A kijelölt helyeken korszerű, nagy kapacitású ARM 201 típusú tranzitközpontokat szerelnék fel. Ezekhez kapcsolódnak majd a környék alközpontjai. A kiviteli munkákat várhatóan 1984 elején kezdik meg: Elsőként a budafoki, a szolnoki és az algyői tranzitköz- pontokat helyezik üzembe. A hálózat korszerűsítésé,- vei a távválasztás lehetőséHegesztőkesztyűk és kötények Ausztriába Megkapta első külföldi megrendelését a jászberényi Vegyesipari Szolgáltató Vállalat. Egy osztrák cég hegesztőkesztyűket, kötényeket vásárol a vállalattól, egyelőre még kis tételben. Ha a minőséget megfelelőnek találják, nagyobb mennyiségre is vásárlók lesznek. A vállalat soron kívül határidő előtt legyártotta a termékeket, és azok már csomagolva várják a cég átvevőit. A legutóbbi termelési értekezleten a vállalat dolgozóit tájékoztatta a vezetőség az időarányos és az éves terv teljesítéséről. A bukósisaküzem a visszamondott megrendelések következtében 2 millió forint árbevételtől esett él. Hasonlóan csökkent a kereslet a textiltermékek iránt is. A vállalat évi 85 millió forintos árbevételének kétharmadát adó kesztyűüzem többlettermelése pótolta egyelőre a hiányt. Bár a jövő évi termelési kapacitásuk 90 százalékát már lekötötték, de az alapanyagellátás és a megrendelések bizonytalansága miatt belső átszervezésre és termékváltásra kényszerülnek ’84-ben. Ha sikerül a nyugati piacon megmaradni, sőt a remények szerint azt még bővíteni is —, nem lesz gond a tervteljesítéssel. gének a megteremtésével, az egymástól távollevő munkahelyek, mellékállomások közvetlenül kapcsolatot teremthetnek egymással. Az egyes központok között egyidejűleg 20—24 beszélgetést lehet majd folytatni, így gyorsabb lesz az ügyintézés, a segélykérés, a jelentések továbbítása. A távválasztási rendszer üzembe helyezése előtt az OKGT vállalatait magába foglaló olajipari távbeszélő könyvet adnak ki. A kötet a hívásmóddal kapcsolatos tudnivalókat, továbbá a dolgozók betűrendes névsorát tartalmazza. 1 készült a várva várt otthon. A tulajdonosok természetesen boldogok, de nem annyira, hogy a kulcsátadást követően felelőtlenül rögtön be is költözzenek. A hosszú évek megfeszített takarékoskodásával megszerzett lakás birtokba vételének első lépése ugyanis nem a bútor cipe- lése, hanem a bejárás. Az első nap, legalábbis annak tekintélyes része, a hibajegyzék felvételével telikel. Van mit jegyzetelni a notesz lapjaira. Az úgynevezett hiánypótlás sajnos még mindig természetes velejárója nemcsak egy lakás, hanem az annál sokszorta többért elkészülő gyár, üzem, lakótelep, vagy akár közút átadásának is. Statisztikai felmérések szerint az építmények értékéhez képest a minőségi hibák okozta kár nem jelentős. alig több egy százaléknál. Vagyis egy átlagos méretű. 500 ezer forintért kapható lakás esetében 5 ezer forint. Csakhogy -... Foltos a tapéta egy tenyérnyi helyen: 100—150 forintba számláltatik; a szobaajtón egy helyütt lepattogzik a festék: 20—30 forint kárt jegyezhetünk fel; nehezen záródik, nyílik az ablak, meg kell gyalulni. 50 forint a díja ... Mindent egybevetve odajutunk, hogy az 5 ezer forint sok, egyenként csekély értékű kár végösszege, nem beszélve arról, hogy az úgynevezett lakhatást nem akadályozó, de bosszantó hibák a feljegyzett áron meg nem javíthatók, javíttathatok. Tavalyi felmérések szerint az állami építőipar hibái miatt utólag szükségessé vált javítások értéke (ára) a megelőző évek átlagához képest 30 százalékkal csökkent. Hasonló megállapításra jutott a Központi Statisztikai Hivatal, a lakásépítéseken végzett reprezentatív vizsgálata során is. A csökkenést viszont az építmények használói nemigen érzékelik. Hogyan is érzékelnék, hiszen az mindössze annyit jelent, hogy három helyiségből ihost már átlagosan nem kettőben hanem csupán egyben szakadt a tapéta; három ablak közül csak egy nem zárható és így tovább. A festék azonban nemcsak a falról, de a mosógépről is lepattogzik; nem csupán az ajtó fája repedezett, hanem a raktárról hozott szekrény oldalfala is; a tapétán kívül a tejeszacskó is szakadt; továbbá a mérsékelten vízálló cipő némi túlzással szólva nemhogy esőben, de ködben is beázik; a harisnyán már a műanyag tasakban fut a szem; a rádió háromszor elkerül a szervibbe, mire valóban megbízhatóan működik; autónk összeszerelése nem a gyárban, vagy a Merkur telepén fejeződik be, hanem az 1500 kilométeres szerviz után. vagy inkább még előbb, az ismerős kisiparos műhelyében . .. Sorolhatnánk a példákat napestig. A gödöllői galéria leglátogatottabb kiállítása tavaly az volt, amely lehetetlen tárgyainkat mutatta be. Iparunk olyan remekeit, amelyek esetében minőségről szó sem lehet, mivel minősíthetetlenek. mert használhatatlanok. Háromkerekű bicikli, amely gurulni nem tud, ellenben ügyesen lehet vele bukfencezni; fehér orvosi köpeny. a zsebében levő használati utasítás szerint nem színtartó; lábas, amelynek műanyag füle a nálunk használatos gáztűzhelyeken nagy lángon feltétlenül leég; steril ampullareszelő reszelőél nélkül... A kiállítás szervezőjében» Vargha Kálmán népművelőben — velünk együtt — az a remény él, hogy az általa és a mások segítségével ösz- szehordott kacatoikat talán azok is észreveszik, akik gyártják és eladják. Mint ahogy a Savaria Cipőgyár is átalakította az egyszer Gödöllőn kiállított bedohosodó csizmáit kivehető bélésűek- re, s ezzel még BNV-díjat is nyert. A kormány Gazdasági Bizottsága 1981-ben munka- programot hagyott jóvá a hazai minőségszabályozási rendszer továbbfejlesztésére. A közelmúltban a gazdasági bizottság nyomában pedig maga a kormány is áttekintette a program végrehajtását, s megállapította, hogy „az elért szerény eredmények csak arra elegendők, * hogy a helyzet további romlását elkerüljük. Az előrehaladás nincs összhangban azokkal a fokozódó követelményekkel, amelyeket a külső és (mindinkább) a belső piac is támaszt termékeinkkel szemben. Olyan esetekben is gyakori, ráadásul visszatérő a minőségi hiba, amikor azt a piaci helyzettel — a monopolhelyzettel, az áruhiánnyal — nem lehet magyarázni”. Természetesen akadnak reményt keltő kezdeményezésék. Az anyaggazdálkodás javításában elért eredményeket elősegítette, hogy a Szabványügyi Hivatal az Ipari Minisztériummal együttműködve korszerűsítette számos termék szabványait. Biztató az is. hogy az Ipari Minisztériumban összegyűjtötték és közzétették azokat a szervezési módszereket. amelyek az anyaggal való takarékoskodást, s a termék minőségének javítását szolgálják. Jelentős megtakarítást és minőségjavulást eredményeztek például a kohászatban végrehajtott műszaki és technológiai korszerűsítések is; az Ózdi Kohászati Üzemekben megoldották a méretpontos hengerlést, s a csepeli Egyedi Gépgyárban, a Mechanikai Művekben, a Labor Műszeripari Művekben számító- gépes vezérlés bevezetésével a táblalemezek szabása méretpontossá vált és így tovább. A közelmúltban a KERMI századik születésnapján rendezett ünnepségen Máriái József, a Minisztertanács elnökhelyettese — többek között — azt mondta: „A minőség javítása feltétele annak. hogy termékeink piac- képessége javuljon, de ezt kívánja meg lakosságunk is. A fogyasztók joggal követelik, hogy tisztességgel megdolgozott pénzükért az annak megfelelő minőségű árut kapják. Jelentősebb előrelépés a minőség javításában főleg a piaci egyensúly megteremtésével. a piaci viszonyok ezen alapuló és ezt elősegítő kibontakoztatásával, a versenyképesség fokozásával és a monopolhelyzetek felszámolása útján érhető el”. arjai József hangsúlyozta továbbá, hogy a reform továbbfejlesztésének elő kell segítenie az ösztönzési rendszer javítását, hogy a végzett munka mennyiségével és minőségével jobban összhangban alakuljanak a bérek és jövedelmek. Nem csupán a kisvállalkozásokban, hanem a szocialista ipar minden termelő és szolgáltató üzemében is. Enél- kül nem tudjuk e válságos világban és válságos években megőrizni mai életünk: minőségét és a továbbfejlődés esélyeit. M. M. A cukorrépabetakarítási szezonban jól vizsgázott Tiszaföld- váron a Tiszai Ontözőgazdaságok Együttműködésének koordinálásával, a helyi Lenin és a mezőhéki Táncsics Tsz, valamint a Szolnoki Cukorgyár és az Agroker közös beruházásában épült rakodópályaudvar. Most, a szezon finisében is naponta hat-nyolcszáz tonna répát — két TÖGE-gazdaság, a földvári Lenin és az öcsödi Szabadság Tsz termését — indítanak útnak a feldolgozó üzembe az új mezőgazdasági létesítmény iparvágányán (Fotó; Temesközy) — bj — — lp — Az ezermester Lift a földszintes házban OLAJIPAR Korszerűsítik a hírközlő hálózatot