Szolnok Megyei Néplap, 1983. november (34. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-15 / 269. szám

xxxiv. évi. 269. sz„ 1983. nov. is., kedd A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Továbbra is ingatag a tűzszünet Tripoiiban Béke­megmozdulások Európa több országában Londonban az atomfegy­verek telepítése ellen több- százan tüntettek vasárnap. A béketüntetés résztvevői a két világháború áldozatai­nak tiszteletére állított Ce- notaph emlékműhöz vonul­tak. A hatóságok huszonhat békeharcost a közrend meg­(Folytatás a 2. oldalon.) A VI. ötéves tervidőszak­ra szóló energiagazdálkodási akcióprogram határozza meg azokat a feladatokat, ame­lyeket a takarékosság érde­kében á termelés, a szállítás és a felhasználás területén végre kell hajtani. Külön fe­jezet foglalkozik a mező- és erdőgazdasági melléktermé­kek tüzelésre történő hasz­nosításával. Az előzetes fel­mérések szerint a VI. ötéves terv végére évente mintegy 300 ezer tonna olajjal egyen­értékű, tüzelésre alkalmas mezőgazdasági maradvány­termék — szalma, hulladék, kukoricaszár, csutka — fel- használásával lehet számol­ni. A Tiszazug egyik nagy bú­za- és kukoricatermelő gaz­daságában, a kunszentmár­toni Körösmenti Termelő- szövetkezetben néhány hete állt le az újonnan épült szal­matüzelésű terményszárító berendezés. Az ágazat dolgo­zói azóta téliesítették az úgynevezett iker B 1—15-ös szárítót. Fólia védi a vil­lanymotorokat, a meghajtó­szíjak a raktárak polcain pihennek. A 17 és fél millió forintba kerülő üzemet a szolnoki Az ingatag, gyakran meg­sértett tűzszünet ugyan lé­nyegében fennmaradt Tripo­iiban, de az El-Fatah palesz tin szervezet fél éve tartó belső válsága az elmúlt na­pokban sem jutott közelebb a megoldáshoz. Az Abu Mussza vezette lá­zadók változatlanul azt kö­vetelik, hogy Jasszer Arafat, az El-Fatah és a PFSZ ve­zetője távozzék el Észak-Li- banonból, az általuk bekerí­tett Tri pofiból. Arafat kö­Agrober tervei alapján a kö­zös gazdaság az energiaraci­onalizálási pályázat kereté­ben építette. A beruházás 1982 augusztusában kezdő­dött, a fővállalkozó a Láng Gépgyár korábban kifejlesz­tett, mezőgazdasági mellék- termék eltüzelésére alkal­mas berendezését szerelte fel a szövetkezetben. A mun­kálatokban a Bábolnai Me­zőgazdasági Kombinát, az Umszöv es a Prometheus, valamint a szövetkezet szak­emberei is részt vállaltak. A szalmatüzeléssel működő szárítóberendezés főpróbájá­ra az idén került sor, az aszályos időjárás miatt azon­ban a nagy teljesítményű üze­met csak részben sikerült „levizsgáztatni.” A szokásos­nál 10 ezer tonnával keve­sebb termény haladt ugyanis át az új berendezéseken, másrészt a nagy meleg miatt a gabonafélék és a napra­forgó nedvességtartalma is kisebb volt mint a korábbi években. Az üzemszerű vizsgálatok­kal ennek ellenére sikerült a szárítóberendezésnél az előzetesen kiszámított költ­ségmegtakarítást igazolni. Az idén a Körösmenti Tsz­zölte, hogy mindaddig nem teljesíti ezt a követelést, amíg nem oldják fel a vá­ros és a-közelében fekvő al- Beddavi menekülttábor kö­ré vont ostromzárat, s amíg arab békefenntartó erők fel- használásával nem garantál­ják hívei biztonságát. Az El-Fatah lázadóinak tüzérsége tegnap is lőtte a beddavi menekülttábort, de Tripoli városát illetően tisz­teletben tartják a tűzszüne­tet. ben a 17 és félezer tonna ter­mény szárításához egyetlen liter tüzelőolajat sem hasz­náltak, a kazánok felfűtését is szalmával végezték. A kö­zös gazdaságban az előző év­ben 3,2 millió forint értékű fűtőolajat égettek el, az idén viszont szárításra felhasznált szalmáért csupán 200 ezer forintot fizettek. A villamos- energia költsége növekedett, így végeredményben az új központi szárító telep üze­meltetésének összes költsége az 1982. évi 3 millió 800 ezer forintról az idén 2,6 millió forintra csökkent. A szárító- berendezés beruházási költ­sége a megtakarítás révén 6—7 esztendő alatt térül meg. Mivel a szárítóközpont be­rendezései csak szalma el­égetésére alkalmasak, felve­tődik a kérdés; jut-e a tsz- ben elegendő ebből á mel­léktermékből szárításra? Az üzemeltetés alkalmával vég­zett vizsgálatok azt bizonyí­tották, hogy á szövetkezet összes szalmatermésének 30 százalékát is elegendő ener­getikai célokra felhasználni. F. T. Panel és kultúra 4. oldal n hét vége sporteredményei 5—6. oldal Ipari üzemek vezetői tanácskoztak Tegnap 61 ipari nagyvál­lalat vezetője és 17 ipari szö­vetkezet elnöke az Ipari Mi­nisztériumban értékelte az 1983. évi munkát és megvi­tatta az 1984. évi feladato­kat. Az értekezleten Rabi Béla államtitkár elmondta: az ipar a terv alsó határán — előreláthatóan 1—1,5 száza­lékos növekedéssel — teljesí­ti termelési feladatát. Az év végi hajrá számos helyen je­lentős termelési és szállítási gondot okoz. Már ilyenkor, november közepén meg kell szervezni és elő kell készí­teni a jövő évi munkát, hogy az Col, z..letcsen ■ teljesíthető legyen. Az idén a belföldi ellátás­ban gondok voltak, hiszen tartós és más közfogyasztási termékek, körében szaporo­dott a hiánycikkek száma. A belföldi igényeket a fizető­képes kereslet szerint kell a jövőben kielégíteni — han­goztatta az államtitkár. Az ipar alapvető feladata, hogy 1984-ben csökkentse a tartó­san hiányzó termékek körét. Ezt akkor is el lehet érni, ha az iparban dolgozók szá­ma tovább csökken — 1983- ban 23 ezer fővel csökkent a dolgozók létszáma — de megfelelő munkaszervezés­sel, technológiai intézkedé­sekkel, tudatos munkaerő­átcsoportosítással javítani le­het a termelés feltételeit. Kunszentmártonban bevált Mellékterméket hasznosító terményszárító Energia szalmából, kukoricaszárból, hulladékból Az Alföldi Téglaipari Vállalat mezőtúri gyárának évi termelési értéke több piint 144 millió forint. Fö profiljuk a piliertégla-gyartás. JE termékből 20 (millió készül evenle A BVM kunszentmártoni gyára nagy hőszigetelésü szend­vicspanelből hőérlelő fedeleket jkészit. Ezt a terméket a szolnoki gyár Spandeck technológiájához használják Hazánkba érkezik az osztrák kancellár Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének meghívására november 15-én, ma hivatalos látoga­tásra hazánkba érkezik dr. Fred Sinowatz, osztrák szövetségi kancellár. Hirtelen jött a hideg Még nem okoz gondot a mezőgazdaságnak A hirtelen jött fagyoknak nem örülnek a mezőgazda- sági üzemek szakemberei, mert a földeknek sokkal in­kább kellene a csapadék, akár hó formájában is. Az erős lehűlés azonban nem okoz gondot a terme­lőknek. Az őszi betakarítás lényegében befejeződött. A termést mindenütt biztonsá­gos helyre szállították, illet­ve az élelmiszeripar feldol­gozóiban vették „kezelésbe”. November derekán miindösz- sze a cukorrépa utolsó ré­szének felszedése ad mun­kát az üzemekben. A cukor- gyári alapanyagnak még mintegy 5 százaléka van a földben. A gazdaságok tuda­tosan fékezték a betakarítás tempóját, a földben levő nö­vény ugyanis eddig jobban védve volt az időjárás vi­szontagságai ellert, mint a prizmákban tárolt készlet. A fagyok a betakarítógépek munkáját még nem akadá­lyozzák. a nappali órákban a szedőgépek zavartalanul dol­gozhatnak, és néhány napon belül elhozzák a termés utol­só részét is a földekről. A kertészetekben ugyancsak véget ért az idény, már csak a káposztának elenyésző ré­sze vár betakarításra, kivéve ott, ahol — különleges eljá­rással — a téli időszakban is a földben tartják a ká­posztát anélkül, hogy a ter­més károsodnék. Az őszi vetésekkel már korábban elkészültek az üze­mek. Az előirányzottnál 3,5 százallékkal nagyobb terület­re került őszi kalászos. Bú­zából például a tervezettnél 3 százalékkal többet vetet­tek. A magok általában idő­ben kikeltek. A mélyszántásra kijelölt területnek már háromnegyed részén mentek végig a gé­pek. A szántással egyidőbeo juttatják ki az alaptrágyát, s a kellő foszfor-, kálium- és nitrogénadagokkal a jövő évi termést alapozzák meg a termelők. Speciális gépek, kis tételek Különleges ruhák Jászberényből Különböző munka- és vé­dőruhák, hangszóróhuzatok, cukrászatban használatos dresszírzsákok, pincérkabá­tok — fölsorolni is sok len­ne, hányféle termék kerül ki a Munka- és Védőruházati Ipari Szövetkezet jászberé­nyi részlegéből, amely nagy­ságrendben a fővárosi szék­helyű vállalat hat vidéki üzeme között a második he­lyet foglalja el. A szövetke­zet össztermelésének huszon­két százalékát a jászberé­nyiek produkálják. Majd 20 esztendeje műkö­dik ez a részleg. Az eltelt évek folyamán a létszám hetvenhat dolgozóra növeke­dett, s ma modern gépek se­gítik a varrónők munkáját. Az alapanyagokat ez év márciusától a központi sza- bászatbdL kapják, az előre kiszabott ruhadarabokat az üzem géptermében állítják össze Textima villanyvarró- g'éppeü. A Necchii állítóbe­rendezés egyetlen varrással, tűzéssel kapcsolja össze a nadrágszárakat, a kabátok oldalát, s hátát. Az övkészí­tő gép úgyszintén sokat se­gít a termelésben, nemkü­lönben az a huszonnyolc asz- szony, s lány, akik bedolgo­zóként vesznek részt a rész­leg munkájában. Az előkészítő csarnok­ban zsebfedöket, szorítópán­tokat, mandzsettákat és más, a ruhákhoz szükséges „alkat­részeket” gyártanak. Ez is nagy figyelmet, pontosságot követelő feladat. A szakér­telmet különösen igénybe veszik e munkák, hiszen a védőruhák . speciális alap­anyagból készülnek, s hasz­nálatuk is eltér a minden­napostól. A herényi üzemből napon­ta kétszáz-kétszázötven ter­méket szállítanak el a meg­rendelőknek. többek között az ország Agroker vállala­tainak; többnyire kis tétele­ket. A jászberényi kisüzem gyártotta ruházati cikkek vevőköre Győrtől Miskolcig terjed. A háromnegyedéves árbevétel szépen alakult: száznegyven millió, a nyere­ség pedig tízmillió 800 ezer forint lett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom