Szolnok Megyei Néplap, 1983. november (34. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-12 / 267. szám

1983. NOVEMBER 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 15 Pályázati felhívások Jégpályát a korcsolyázóknak A KISZ Központi Bizott­sága, a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsa, a Művelődési Minisztérium, a Magyar Út­törők Szövetsége, az Állami Ifjúsági Bizottság, valamint az Országos Testnevelési és Sporthivatal felhívással for­dul a sportegyesületekhez, az iskolákhoz, a KISZ- és úttö­rőszervezetekhez, a taná­csokhoz, az üzemekhez és intézményekhez, továbbá a szakszervezeti szervekhez, a szakmaközi bizottságokhoz és a lakóközösségekhez: mi­nél több helyen létesítsenek társadalmi összefogással az arra alkalmas oktatási, sport- és lakóterületi létesít­ményekben jégpályát, ezzel segítsék elő az ifjúság és a lakosság aktív pihenését, biztosítsák a téli tanítási szünetekben a szabad idő hasznos eltöltését. A jégpályák készítésére vonatkozó szándékúikat az üzemeltetők írásban jelezzék a területileg illetékes testne­velési és sportfelügyelősé­geknél. Ugyanitt közöljék 1984. március 15-ig, hogy a jégpályát hány napon hasz­nálták — bizonyos feltételek teljesítése esetén vehetnek részt a pályázaton, ahol 60, egyenként 5000 forint érté­kű utalványt sorsolnak ki. Ifjúsági sportfejlesztési alap Az ifjúság testnevelése és tömegsportja létesítményfel­tételei javítása érdekében az OTSH, a KISZ, a Magyar Út­törők Szövetsége, az Állami Ifjúsági Bizottság és az OTP közös ifjúsági sportfejleszté­si alapot hozott létre. Ebből az alapból mindazon szervek pályázat útján támogatást kaphatnak, amelyek az ifjú­ság testnevelését és tömeg­sportját elősegítő létesítmé­nyek megvalósítására vállal­nak kötelezettséget. A pályázat elbírálásánál előnyben részesülnek az is­kolai testnevelés és sport te­rületén jelentkező létesít­ményfejlesztések, a lakótelepi sportlétesítmények és a tö­megsportot hatékonyan szol­gáló egyéb létesítmények építése, egyes meglévő léte­sítmények sportcélra történő átalakítása, valamint a be­ruházási eszközöket kí­mélő egyéb megoldások és rekonstrukciók. A pályázatokat a megyei (fővárosi) tanácsok V. B. testnevelési és sporthivata­lainak 1983. december 31-ig kell megküldeni. Vízilabda A legjobb nyolc között A Szolnoki Vízügy SE Komjádi Kupában játszó ví­zilabdacsapata bejutott a leg­jobb nyolc közé, ahová a Szentes elleni eredményét — egy győzelem, egy vereség — magával vitte. A hét végén megkezdődnek a mérkőzések a legjobb nyolc között; ma a Kőér. utcában a Bp. Sparta­cus, holnap Szolnokon az FTC lesz az ellenfél, a visz- szavágókat a jövő héten ren­dezik. A két négyes csoport­ból két-két csapat jut a né­gyes döntőbe, amelybe a szolnokiak is szeretnének be­kerülni. Jubilál az Alföldi Olajbányász Ma 9 órakor gyülekeznek a tiszaligeti sportcsarnokban azok. akik valamilyen szál­lal kötődnek az Altföldi Olaj­bányász sportegyesülethez. Rövid ünnepségen emlékez­nek meg a negyedszázados múltról és a továbbiakban ismét a sporté, a játéké teszi a főszerep. Pályára lépnek labdarúgásban, kézilabdában és kosárlabdában az elmúlt időszak játékosai, a volt olajbányász sportolók. A szervező bizottságnak nem sikerült minden régi sportoló címét megtudni és ezúton is meghív minden ré­gi sportbarátot az ünnepi összejövetelre. A nap olaj­bányász sporteseményéhez még hozzátartozik, thogy az NB I-es férfi kosarasok dél­után 17 órakor bajnoki mér­kőzésen mérik össze tudósu­kat a SZEOL AK csapatával. A szolnoki gárda szeretné az ünnepi megemlékezést győzelmével teljessé tenni. Ezúttal is várja a szurkoló­kat a mérkőzésre. Kézilabda Teremtorna ' Szolnokon A Szolnok városi Kézilab­da Szakszövetség holnap a tiszaligetj sportcsarnokban rendezi meg hagyományos teremtornáját tíz meghívott csapat részvételével. A reg­gel 8 órától zajló küzdel­mek után a legsportszerűbb együttesnek Zajacz Miklós emlékének adózva külön dí­jat adnak. kenykednek. Ezért nem gond például egy nemzetközi Ti­sza Kupa megrendezése sem, szakmai szempontból kifo­gástalanul megoldanak min­dent, olyannyira, hogy hat éve már a megyei szövetség rendezi, teljes jogkörrel. Legutóbb a FIFA-torna meg­rendezéséért kaptak elisme­rést, nemcsak honit, hanem külföldit is. összehangolt, lüktető, pezsgő a szövetség élete. S hogy van-e értelme, er­ről Suba Sándor így véleke­dik: — A Tisza Kupán tapasz­talt nagy érdeklődés átra­gadt az NB I-es mérkőzések­re is. Azok a szülők, akik a lelátókon szurkolnak, szíve­sen engedik el gyerekeiket kosarazni, hogy aztán nekik is drukkoljanak. Ezzel lehet lémérni az eredményt, így van értelme á munkának. Suba Sándor, a Szolnok megyei Kosárlabda Szakszö­vetség társadalmi elnöke, ezért kapta meg november 7_ előtt a Magyar Népköztársa­ság Sport Érdemérem ezüst fokozatát, korábban pedig a Kőolajkutató Vállalatnál a jó munkájáért a Munka Ér­demrend ezüst fokozatával tüntették ki. (pataki)' Amit vállalt, maradéktalanul teljesíti Több, mint húsz éve a szövetség élén Búcsúzáskor, mikor a be­szélgetést befejeztük, mintha önmagát vonta volna kérdő­re, töprengett: Jó helyre ke­rült a kitüntetés? Megérde­melte? Hiszen ő nem csinált mást, csak amit vállalt. Hát nézzük. Régen volt, amikor tízéves gimnazista korában gatyá­ban és — a tornacipőt kímé­lendő — mezítláb nyargalá- szott a tornateremben, mert szerette a mozgást. Mohá­cson, a gimnáziumban a lab­dajátékok vitték a főszerepet, és nagy dolognak számított, hogy a felnőttek között a me­gyei kosárlabda-bajnokság­ban játszottak. S amikor a nagy kosárlabda-hagyomá­nyokkal rendelkező soproni egyetemre került a bánya­mérnöki karra, mi sem ter­mészetesebb, hogy jelentke­zett az NB I-es csapatnál, amelyben aztán öt évig ját­szott. Akkor is hű maradt kedvenc sportjához, amikor hivatása 1957-ben Karcagra szólította. Játszott a városi bajnokságban, edzősködött a lányoknál, majd két év múl­va Szolnokra került. — Lőrincz Andor valahogy kiszimatolta a Szolnokra ke­rülésemet, mert megkeresett és azt mondta, hogy kellene valamit csinálni — emléke­zett vissza. — Megalakult az Alföldi Olajbányász, bene­veztünk a megyei bajnok­ságba, az NB II-be jutot­tunk, aztán jöttek a fiatalok: Acsay, Fehérvári, Oros J., Oros F., Balasi, Káplár, Szi­lágyi, Patay, Verderber, a két Balogh. Később engem megbíztak a megyei szövetség vezetésével. Suba Sándor 35 éves ko­ráig kosarazott, alapítótagja az Alföldi Olajbányász Sport­egyesületnek, edzősködött a férficsapatnál, újjáélesztője Szolnok férfi kosárlabda­sportjának, a szövetséget 21 éve vezeti, s még a család- alapítás is a sportághoz köti: felesége Bjró Gizella, aki az akkori Vörös Meteor NB I-es csapatában játszott. Ez a kö­tődés egy életre szól, mert a Kőolajkutató Vállalatnál a felelős geofizikai főosztály- vezetői beosztás, számtalan egyéb társadalmi funkció és sajnos nem a legjobb egész­ségi állapota mellett, sok­szor fogcsikorgatva is vállal­ja a szövetség irányítását; minden csütörtök délután megtalálható a sporthivatal­ban. Vajon elégedett a megye kosárlabdaéletével? — Vannak jó és kevésbé jó évek. Elégedetteik, va­gyunk, ha két csapat játszik az NB I-ben, négy, öt az NB II-ben — és a megyei baj­nokság is indul. Az ország­ban kevés megye dicsekedhet ezzel. Aztán a megyei tanács művelődési osztályával együtt megszerveztük a kö­zépfokú tanintézetek és a társadalmi egyesületek fiú- és lánycsapatainak a serdülő bajnokságát, úttörőbajnokság indult, amely szintén kevés 'megyében található. De... nem tudtunk például férfi felnőtt bajnokságot indítani. Egyedül Kisújszállás jelent­kezett, de Hajdú megye sem fogadta, mert ott sincs baj­nokság. Pedig valamikor Jászberényben és Kunszent- mártonban is voltak csapa­tok. Szóba került a fiú után­pótlás nevelése. Szolnokon évtizedekig elhanyagolták, és a városban kevés a megtar­tóerő is. A Lőrincz házaspár most több mint ötven gye­rekkel foglalkozik, talán itt­marad közülük néhány. Az utánpótlás hiánya a szövet­ségre szerencsére nem vonat­kozik. -A kilenctagú elnökség munkaterv szerint ülésezik, rendszeresen beszámoltatja a szakosztályokat, évenként legalább egyszer részt vesz az-üléseken a Magyar Ko­sárlabda Szövetség főtitkára is, és aktívan dolgoznak a különböző bizottságok; itt legalább harmincán tévé­A céltábla fegyverszünetet kér Mezey György; „Válogatott pedig csak az lehet, aki képes „meghalni” a pá­lyán .. Egy kezdő sport­újságíró ma a ma­gyar labdarúgás céltábláján tanul célbalőni. Egyesek szerint azért, mert a céltábla nem lő vissza. Az igazság viszont az, hogy a futball látványos kudarcaival saját maga hívja ki ma­ga elten a sorsot. Mezey György, a magyar labda­rúgó válogatott szövetségi kapitá­nya tűzszünetet kért; olyan meg­beszélésre hívta meg csütörtökön a lapok sporttal fog­lalkozó munkatár­sait, ahol ez a jel­képes felirat foga­dott mindenkit: „Kéretnek a fegy­verek a ruhatár­ban letétetni”. A baráti eszmecsere során aztán a ka­pitány olyan le- f egy vérzőén őszin­te volt, hogy sen­kinek eszébe nem jutott visszaélni a különleges helyzettel. A labdarúgásunk egészéről felvázolt helyzetkép sok újat nem nyújtott. A soprtág ví­vódása közismert: a profi labdarúgás struktúráját be­építeni egy olyan társadalmi közegbe, amelynek nem a tő­ke az elsődleges mozgatója, nem lehet. Viszont az ösztön­ző eszközök közül még min­dig a pénz szava a legközért- hetőbb a futballpályák kör­nyékén. Így hát e kettősség­gel is meg kell vívni a sport­ág vezetőinek. Hogy milyen sikerrel keressük a testünkre szabott, sajátos utat? Mezey György szerint az eltelt há­rom év alatt — amióta ő or­szágos kitekintéssel bír az MLSZ irányító testületéből — tovább romlott a helyze­tünk a nemzetközi küzdőté­ren. Ebben a szituációban a szövetségi kapitány feltétel nélküli optimizmusa nem lenne más, mint a közvéle­mény félrevezetése. Hát akkor mi legyen a vá­logatottal, amelyik a jövő év őszén ismét világbajnoki se­lejtezőkön küzdhet majd a spanyolországi kudarc kikü­szöböléséért? Lehetne rend­szeres és hosszantartó edző- táborozást tartani a váloga­tottak számára, csakhogy ez a bajnoki rendszer megboly- gatásához vezethetne. Már­pedig a játékosok a kenye­rüket a klubban keresik meg a bajnoki fordulók során, az egyesületek tehát élnek az önállóságukkal és nem ve­szik jó néven a központi be­avatkozást. Lehetne rövidebb válogatott kurzusokon „fel­pumpálni” erőnlétileg a lab­darugókat, ám a csapataik-: nál végzett kisebb terhelésű edzések nyomán előbb-utóbb leépülne a kondíció. Maradnak a túrák: szóba- jött egy „tanulmányút” In­diába —, melynek már a be­szélgetés során számos ellen­zője akadt — és egy kiruc­canás az NSZK-ba, ahol ke­mény ellenfelekkel szemben méretne meg a válogatot­tunk. No és az előkészületi meccsek: jugoszlávok, törö­kök, osztrákok és norvégok szerepelnek a jövő évi ellen­feleik között. Mezey György persze a szűkös tehetőségei közepette azért nem mondott te arról, hogy kivívja a sport­ág nemzetközi respektjét. Egy dologban kérlelhetetlen lesz: csak azoknak szavaz bizalmat a válogatásnál, akik mindenre képesek a siker ér­dekében! Hogy aztán mire lesz elég a határtalan el­szántság, az a válogatott mérkőzések során kiderül. Nem véletlen, hogy a sport- újságírók soraiból több szö­vetségi kapitány került már ki. Ezúttal is volt ötlete szinte mindenkinek Mezey György számára. Volt aki úgy vélekedett, a „kiválasz­tottak” a számukra életbevá­góan fontos többletterhelést Nem biztos, hogy a kapitány fejét kell venni — házifeladat formájában végezzék el. — Lelkűk rajta, mit teljesítenek abból — az NB I-es edzéseken túl ter­mészetesen — amit a kapi­tány előír. A legtöbben azonban a klubokban folyó munka szín­vonalának emelését követel­ték — és e vélemények már dr. Páncsics Miklósnak, az MLSZ főtitkárának szóltak. A megváltást akár az edző­bizottság is jelenthetné, ha vállalná a „rossz ember” szerepét; ugyanis állandó felügyeletével, jelzéseivel, reális értékeléseivel előbb- utóbb felhívná a figyelmet azokra az edzőkre, akik sem szakmailag, sem emberileg nem alkalmasak az egyéb­ként jólfizetett állás betöl­tésére. A főtitkár viszont az MLSZ korlátozott lehetősé­geiről beszélt. Elmondta, hogy hiába hoznak ésszerű­nek látszó döntéseket a sport­ág legmagasabb hazai vezető testületében, az egyesületek­nél a mecénások felderíthe- tetlen eredetű összegekkel kárpótolják az edzőket, játé­kosokat a kirótt büntetésért, vagy a juttatás megvonásá­éit. Ezek a „Róbert bácsik” felmérhetetlen kárt okoznak a futballnak és megtorpe­dózzák az MLSZ előrevivő intézkedéseit. Néhány „második vonal­beli” probléma is szóba ke­rült. Mezey Györgytől arra kértem választ, mennyire ko­moly a hódmezővásárhelyi Varga III. István esetleges beválogatásának híre? A ka­pitány elmondta, hogy maga is meglepetéssel olvasta az érdekes információt — min­denesetre keresi az alkalmat, hogy láthassa játszani a fi­út, — ha már a címeres mez várományosának ajánlják... Azt senki nem gondolja, hogy a szövetségi kapitányi poszt ma a legnyugodalma- sabb pozíció Magyarorszá­gon. Mégis kötelességünk időnként indulatoktól men­tesen végighallgatni a ma­gyar labdarúgó sportunk el­sőszámú „bűnbakját”. Mert nem biztos, hogy a kapitány fejét kell venni a válogatot­tunk egy-egy megalázó ku­darcáért. Palágyi Béla Hétvégi események Röplabda Rossz hajrá NB I. Női: Székesfehérvári Volán—Szolnoki Vegyimű­vek 3:2 (5, —7, —6, 10, 12). Szolnok, tiszaligeti sport- csarnok 200 n., v.: Karsai, Máthó. Sz. Vegyiművek: Vargáné, Sipos, Mészárosné, Sülyösné, Kolláth, Vasicsek. Csere: Bak. Edző: Vasicsek János. A csoport második helyén álló székesfehérváriak kezd­tek jobban, biztosan nyer­ték az első játszmát. A má­sodikban is nehezen talált magára a Vegyiművek, 1:5 után azonban fokozatosan feljavult, telkesen játszott, és végül megnyerte a második játszmát. Ä harma­dikban tovább fokozódott a lendület, energikusan, bát­ran játszott a szolnoki gárda, és az újabb játszmanyerés­sel már 2:l-re vezetett. A negyedikben azonban ismét akadozott a játék, sok­szor zavarba jött a csapat, ezúttal sem dolgozta ki pon­tosan és főleg nyugodtan az akcióit, így a jobb csapat­munkát nyújtó Volán fordí­tani tudott és következhe­tett a mindent eldöntő utol­só játszma. Biztatóan kezdő­dött, a Vegyiművek egyre jobban elhúzott és már 8:4- re vezetett, amikor váratla­nul megtorpant. A másik ol­dalon a Volán nem ismert el­veszett labdát, fokozatosan felzárkózott és végül szoros küzdelemben nyert. Asztalitenisz NB III, Férfi; Szolnoki Vo­lán—Békéscsaba. Szolnok, kereskedelmi szakközépisko­la 11. Mezőtúri FSE—Elek, Mezőtúr 11. KOSÁRLABDA NB I. Férfi: Alföldi Olaj­bányász—SZEOL AK, Szol­nok, tiszaligeti sportcsar­nok 17, Juhász, Halmos. RÖPLABDA NB II. Férfi: Sz. Titász,— Nyíregyházi Mg Főiskola, Szolnok dr. Csanádi u. isk. 11. VÍVÁS Országos II. osztályú mi­nősítő nőj tőrverseny, Szol­nok, Véső u. 9.30. IDEGENBEN SZEREPELNEK A férfi kosárlabda NB II- ben a Karcagi SE Szarvason, a férfi röplabda NB II-ben a Szolnoki Vegyiművek Mis­kolcon. Kunhegyes a fővá­rosban a H. Nógrádi SE el­ten, a nőknél a Jászberényi Lehel Esztergomban, a vízi­labda MNK-bán a Szolnoki Vízügy SE Budapesten a Tungsram SC ellen, a Kom­jádi Kupában a Bn. Sparta­cus ellen, az SZMÁV MTE vívói Salgótarjánba«. VÍZILABDA Magyar Népköztársasági Kupa: Ceglédi VSE—Bp. Honvéd. Szolnok. Damjanich uszoda 17, Dobossy, Schlos­ser, LABDARÚGÁS NB-s ifjúsági és serdülő bajnokság: SZMÁV MTE— SZEOL AK, Szolnok, Mátyás kir. u. 11 és 13. Mezőtúri Honvéd—Csepel Sí, Mezőtúr 11.30 és 13. Vasárnap VÍZILABDA Komjádi Kupa: SZVSE— FTC, Szolnok, Damjaniéh uszoda 11. LABDARÚGÁS NB II: Mezőtúri Honvéd— Szolnoki MÁV MTE, Mező­túr. 13. Czirba. Területi baj­nokság : J ászkisér—Rakamazi, Jászkisér 13, Virágh. Megyei bajnokság: Középtiszai Me­dosz—Törökszentmiiklós Szántó. Kunhegyes—Jász­fényszaru Juhász. Szajol— Szolnoki MÁV MTE junior 12 Busa, Tiszaföldvár—Szász­berek Balázs, Kunmadaras— Tiszafüred Csényi, Jászjákó- halma—Karcag Kovács. Túr- keve—Mezőtúri FSE (Békés megyéből). Szolnoki Vegyi­művek—Kunszentm árion (Heves megyéből), Szolnoki Cukorgyár—Jászé rokszállás Böhár. A szajoli mérkőzést kivéve kezdés egységesen 13 óra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom