Szolnok Megyei Néplap, 1983. október (34. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-11 / 240. szám
1983. OKTÓBER 11. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAF 3 Tó! előtt — PróbafOtós után Távfűtés, melegvíz-szolgáltatás gondokkal I szolnoki IKV igazgatójának — Kezdjük a -számokkal. Hány szolnoki lakásban végeztek próbafűtést? — Szeptember 26-tól kezdődően összesen 6500 lakásban tartottuk meg a próbafűtést, melynek során kiderült, hogy 150 radiátor lyukas volt, 250 lakásban pedig a fűtőtest szelepeknél folyást fedeztünk fel. — Ezek teljesen új hibák? — Igen, hiszen ha a nyári karbantartás idején felfedezhettük volna, már nem lenne gondunk a hibák javítása. Egyébként nem csupán az említett hiányosságokra bukkantunk a próbafűtés során. Mint minden esztendőben, az idén is so> kát kínlódtunk a vezetékek légtelenítésével, a csöpögő csapokkal. Nagyon rosszak a tapasztalataink a nem állami, tehát a szövetkezeti és OTP lakásokkal. Azokban nem az Ingatlankezelő Vállalat feladata a fűtési hibák kijavítása, de mint már többször, ebben az évben is felajánlottuk, hogy a nem állami lakásokban is elvégezzük az észlelt hiányosságok javítását, persze díj ellenében. A lakásszövetkezetek és az OTP lakások tulajdonosai érthetetlen okokból nem veszik igénybe szolgálatainkat. így nyilvánvalóan sok probléma lesz a fűtéssel. — A város melyik részében szereztek rossz tapasztalatokat? — Rendkívül elhanyagolt állapotokat találtunk a Bajcsy-Zsilinszky úti lakótelepen, a Csanády körúton, a Barta István úton, A próbafűtéskor kiderült, hogy több lakássorban egyáltalában nem indult be a fűtés, elszakadt elzáró szerelvényekre, lyukas radiátorokra bukkantunk. És a vállalatunk csak megfelelően karbantartott fűtési rendszert vesz át. — Sok a panasz a Széchenyi lakótelepen. Megtettek-e mindent a fűtési panaszok orvoslásáért? — A Széchenyi és a József Attila lakótelepeken egy sor hibát találtunk, amelyeket feszített tempóban, szombati és vasárnapi műszakokban kijavítottunk. De éppen a napokban született meg az elsőfokú ítélet egy, a kivitelezővel folytatott perünkben. Ugyanis a javítási költségeket a kivitelezővel téríttetjük meg a Széchenyi lakótelepen. És nem is csak a javítási költségre tartunk igényt hanem a per tárgyához tartozik a fűtési csövek kicserélése is. Mindaddig hiába igyekszünk kellő hőmérsékletet biztosítani a lakásokban, amíg rossz a vezeték-hálózat. A nyári karbantartás idején egyébként rendkívül visszatartott bennünket a szinte krónikus anyaghiány. Ilyen évre nem is emlékszem, hogy ennyire nem lett volna radiátor, horganyzott cső, műszer automatika, fűtési cső. — Beszéljünk a melegvízről. .. — A melegvíz-ellátás a Széchenyi lakótelepen a legrosszabb. Egyszerűen nem vagyunk képesek akkora víznyomást produkálni, hogy a csúcsidőben, tehát este hét és nyolc óra között a felsőbb emeletekre is eljusson a melegvíz. A Zagyvaparti lakótelepen megfelelő a nyomás, ott viszont a csövek hibások. Teljes csőcserére van szükség, amelyhez hozzáláttunk. — Elég későn... — Nem most kezdtük meg a csövek cseréjét, hanem a múlt évben, de igen nagy munka, ezért nem tudjuk az idén befejezni. De hadd térjek vissza egy mondat erejéig a Széchenyi lakótelepi problémára. A lassacskán épülő víztorony üzembe állítása sokat javít majd a melegvíz-szolgáltatáson, tökéletes azonban akkor se lesz. Reménytelen a helyzet, mert a fogyasztói szokásokon senki nem változtat. Mindenki este hét és nyolc között szeretné a melegvizet használni, és ez végeredményben érthető. Ám ha megoszlana a fürdési idő, tehát ha délután öt és hat óra között valamint este nyolc után is fürödnének a lakók, mindenhová eljuthatna a melegvíz. — Talán ha a vállalat és I szolnoki IKV igazgatójának nyilatkozata a kivitelező alkalmazkodna a fogyasztókhoz és nem fordítva. .. — Mondom, hogy reménytelen a helyzet. Arra nem rendezkedhet be a kivitelező sem, hogy a csúcsidőhöz méretezze a melegvíz-nyomást és a csőhálózatot. Mi este hét és nyolc között száz köbméter melegvizet bocsáj- tunk ki a Széchenyi lakótelepen. de például öttől hatig elegendő tizenöt köbméter is. — Tudomásom szerint az IKV-nak van egy úgynevezett gyors hibaelhárító csoportja. Tényleg van? — Természetesen. A csoportnak van egy CB rádióval is felszerelt gépkocsija, a bejelentéstől számított egy-két órán belül a hiba helyszínére érkezhet. Persze, ha nem súlyos a hiba, elegendő huszonnégy órán belül is. A gyors szolgálatunk szombaton és vasárnap is dolgozik reggel héttől este tízig. A 12-900-as telefonszámra érkező bejelentéseket éjszaka üzenetrögzítő veszi fel, a személyes bejelentéseket a Május 1 úti központunkban fogadjuk. A gyors hibaelhárító csoportunk egyébként október Ifitől kibővül, úgynevezett megerősített ügyeleti rendszerben működik. — Az idén adták át a Széchenyi lakótelepen az Ecseki utcai lakásokat. Milyen eredménnyel végződött az ottani próbafűtés? — Felemással, mert a külső hőmérséklet napközbeni erős ingadozása nem tette lehetővé, hogy az esetleges hibák kiderüljenek. Nem állíthatom tehát mindaddig, hogy az Ecseki úton jó lesz a fűtés, amíg igazi fűtési próbát nem tarthatunk. A melegvíz-ellátásról már most ugyanazt mondhatom, mint a lakótelep régebbi házairól: a csúcsidőben nem jut el a melegvíz a legfelső emeletekre. Bendó János Három napig a Millór-parton Zsűrizik az idén ejtett őzbak- tréfeákat A Magyar Vadászok Országos Szövetsége Szolnok megyei Intézőbizottságának Millér-parti bázisán tegnap megkezdték az idei őzbak- vadászati szezonban elejtett trófeák elbírálását. A MA- VOSZ, a« Erdőfelügyelőség és a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának szakembereiből álló bizottság három napon át pontozza az agancsokat, amelyekből várhatóan mintegy 900 érkezik be a megye 37 vadásztársaságától. A „termés” biztatónak látszik, mert már tegnap, a zsűrizés első napján is több érmes trófeát minősített a bizottság. Mátradrog Gazdasági társaság Pásztón Mátradrog néven gazdasági társaság alakult Pásztón, a Mátraaljai Állami Gazdaság, a berceli Vörös Csillag Termelőszövetkezet, a Külkereskedelmi Bank Rt, és a MONIMPEX Külkereskedelmi Vállalat részvételével. A társaság alaptőkéje negyvennégy millió forint, amelyhez a bank és a külkereskedelmi vállalat tizennyolc millió forinttal — s persze külkereskedelmi, illetve pénzügyi tapasztalataival — járult hozzá. A társaság célja, hogy drogok, teák, olajak, fűszerek és fűszerkeverékek formájában értékesítse a gyógy- és fűszernövényeket a hazai és külföldi piacon. Bajor üzletemberek Magyarországon Bajor üzleti delegáció érkezett tegnap Budapestre. Az ötven tagú küldöttség több mint 40 bajorországi kis- és középvállalatot képvisel, elsősorban olyan cégeket, amelyeknek eddig nem voltak üzleti kapcsolatai Magyarországon. IKeddi jegyzetünk I Nyugdíjasok — Nagyon szép ünnepségre hívattak bennünket, — mondta az idős szomszédasszony. — Kedvesek voltak, igyekeztek, hogy jól érezzük magunkat. Nem is éreztem erőltetettnek, csináltnak az egészet. Van becsülete a nyugdíjasnak, elhiszi? És azért az se akármi, hogy egy kis pénzt is juttattak, télire.' Elkél egy ilyen kisnyugdíjasnál, igazán jólesett! Ahogy közelít az ősz, egyre gyakoribb beszédté-. ma az öregek körében a nyugdijastalálkozó, a volt munkahely, a régi, sok éve megszokott munkatársak gondoskodása. A Járműjavítótól a Tisza Cipőgyárig természetes, hogy minden évben összehívják az idős, munkából rég elmaradt embereket. Megkérdezik, hogyan telik a nyugdíjas élet, segíthetnének-e valamiben? És adnak, — bármennyire is nehéz éveket élünk — egy kis segélyt. Több helyen nem is szak- szervezeti meg vállalati pénzekből. A fiatalok vállalnak értük munkát, s az így szerzett forintokból osztanak azoknak, akik már nem tudnak magukon két kezükkel segíteni. Persze hiba lenne, csak a nagyüzemek példájára hivatkozni. Teszik azt kis vállalatok, szövetkezetek is. Az alapítóknak mindenütt becsülete van. Szombaton Kisújszálláson a Tisza II Tsz-ben olyan nyugdíjastalálkozót rendeztek, amire hetekkel előbb készültek a szervezők. Nem is egy olyan kisvállalatunk van, amelyik még arra is figyel — természetesen a szak- szervezet gondossága révén, — hogy melyik nyugdíjasa töltött heteket, hónapokat kórházban vagy volt hosszú ideig beteg. Ilyenkor persze, hogy kevés a kevés — a sütőipari vállalat például postára tesz ötszáz forintot, elküldi nyugdíjasa címére — még a köszönő szót is elkerülve. Máshol őszelőn az a szokás, megkérdezik a nyugdíjast, van-e szüksége a vállalatnál kedvezményesen beszerzett burgonyára, hagymára de az se ritka, hogy a szűkösen élő magányos öregnek egy-egy szocialista brigád kiviteti a tüzelőt, s egy délután munka végeztével helyére is viszik a házba. Nemcsak ennyivel eny- nyit gondolnak a nyugdíjasokra nálunk, bár ezek a semmiségnek tűnő segélyek, segítségek a szerény nyugdíjból élőknek na- gyonis sokat érnek. Gondolnak a nyugdíjasokra másképp is. Nem egy szövetkezet nyáridon meghívja nyugdíjasait kirándulásra, s viszi saját autóbuszán (rendszerint) soha nem látott szép tájakra őket. Aztán vannak már híres nyugdíjasklubok is, ahol a hosszú téli délutánokon jó programok várják a társaságra, emberi szóra igényes tagságot. Az ipari szövetkezetek szolnoki nyugdíjasklubja éves munkaterv szerint dolgozik. Elfoglalják magukat: klubdélutánok, közös színházlátogatások, kirándulások feledtetik sok idős emberrel a magányt, a társtalanságot. És ebben a klubban nem nézik ki azt sem, aki nem épp szövetkezeti nyugdíjas, csak a jó hír hallatán érzi magát odatartozónak. Október eleje van — mostanában sűrűn hoz meghívót a posta nyugdíjastalálkozóra. Jó, hogy rengeteg munkánk közepette erre is tudunk időt szakítani, öregjeink tiszteletére termet nyitni, asztalt teríteni, jó szóval se fukarkodni. Azt tudjuk, érezzük naponta, hogy nehezedtek körülményeink, -kevesebbre futja a pénzünk. Az öregekkel való törődésünk is egyik biztosítéka azonban annak, hogy gondjaink között se vagyunk önzők, közömbösek. (SJ) Parlamenti bizottság ülése Napirenden az Ipar helyzete A „lehalászás” folyamata Gesztenyegyár Négyszáz mázsát fogyaszt el a megye Amikor az első hír megjelent a szezonkezdésről, említették a Jász-Nagykun Vendéglátó Vállalat illetékesei, hogy 400 mázsa dunántúli gesztenyét hoznak és dolgoznak fel, ez elég lesz télre a megyének. Szeptember 29-én kilencen gyürkőztek neki a BVM használaton kívüli üzemi konyhájában az idei első szállítmány feldolgozásának. Bálint János cukrászinstruktortól. a gesztenyés brigád „karmesterétől” tudjuk, hogy valamennyien éves szabadságukból tartalékoltak erre a kisvállalkozásra. Olyan munkakörben dolgoznak a vállalatnál, hogy másodállásra, mellékjövedelemre nincs lehetőségük, ez az egyetlen „maszek” pénzforrás, mire a központ engedélyével évek óta vállalkozhatnak. Bizony, nem leányálom: .reggel fél hattól, este tízig, megszakítás nélkül hajladoznak, emelgetnek, izzadnak, csupán vasárnaponként engednek maguknak egy kis lazítást, olyankor délután háromkor abbahagyják a munkát. Figyelem, ahogy behozzák, hideg vízzel leöntik a 80 literes üstökbe halmozott gesztenyét. Szűrőkanállal lehalásszék az apadt, hibás szemeket, aztán vizet cserélnek. Ezúttal forrót töltenek iá, hogy a héja ne nyálkásodjon. majd fel a gázra, le a gázról. Leöntik a főzővizet, hagyják elillanni a párát. Bekanalazzák a gesztenyét az elektromos „kombájnba”, ami különválasztja a belét a vastag héjától. A másik gépből már finom, héj nélküli, natúr püre kerül ki. amit levegőztetni, hűteni kell. nehogy penészedjék, ha a tömb közepe meleg marad. — Apróbb szemű az idei termés a tavalyinál, de jobban beérett, szebb, világosabb a masszája — jegyzi meg a főnök, és a receptet is elárulja közben. — Húsz kiló natúr püréhez hét kiló kristálycukrot. rumaromát gyúrunk, végül a tartósító szert, a kaszinórumban feloldott nátriumbenzolt. keverjük hozzá. A gyúrás után darabolnak, 5 kiló 20 dekás tömböket csomagolnak (20 dekát apad!), kartonoznak, és máris lehet a hűtőkamrába szállítani. Ugyan ki gondolná, amikor belekanalaz a tejszínhabos gesztenyepürébe, hogy mennyi munka árán jutott el a fáról a tányérjába az ízletes csemege. —«rónai — Tegnap a Parlamentben ülést tartott az Országgyűlés ipari bizottsága. A testület tagjai és még csaknem húsz, más bizottságból az eszmecserére akkreditált képviselő az őszi ülésszakra készülve megvitatta az ipar helyzetével és feladataival foglalkozó miniszteri beszámolót. A szétküldött írásos anyaghoz Méhes Lajos ipari miniszter fűzött szóbeli kiegészítést. A miniszter többek között elmondta: a hatodik ötéves tervidőszak eddigi eltelt esztendeiben az ipar sok nehézséggel küszködött. A hetvenes évek-beli olajár-robbanás után ez az évtized a technológiák felértékelődésével, világgazdasági recessszi- óval kezdődött. Ezek káros hatásai súlyosan érintették iparunkat, ezen belül is elsősorban három ágazatot: a vas-, az acélkohászatot és a pvc-gyártást. E három iparág 1980-ban még 590 millió dollár értékben exportált, idén ez az érték várhatóan 402 millióra csökken. Az ipar erre az esztendőre 1—2 százaléknyi teljesítménynövekedést tervezett, ám ennek felső határától, úgy tűnik elmarad. Hiba volna azonban az elmúlt három esztendőt, az iparban dolgozó egymillió- háromszázerer ember munkáját csak a gondokkal, nehézségekkel jellemezni '— mutatott rá Méhes Lajos —, hiszen minőségi változás is észrevehető. Nőtt a termelékenység: bár a három év alatt 109 ezer ember hagyta ott az ipart, a termelés évről- évre meghaladta az előző esztendeit. Kedvezően alakult ebben az esztendőben a tőkés kivitel — 4,9 százalékos tervezett növekedés helyett valószínűleg 7 százalék lesz az emelkedés. A tőkés import növelésével az ipar jól javítja a gazdaság konvertibilis egyensúlyát. Lényegesen megváltozóban van az ország energiaszerkezete, s ez a gazdasági növekedés ütemének visszafogása mellett az energiaracionalizálásnak is köszönhető. 1978 és 1983 között a növekvő termelés növekedését nem követte az energiafelhasználás növekedése; tavaly kétmillió tonna kőolajtermékkel hevesebbet használt az ipar, mint 1978-ban; a szénbányászat termelése 1982-ben elérte az 1985-re tervezettet; a földgáztermelés 10 év alatt 61 százalékkal nőtt. A beszámolóról tartott vitában tizennégyen vettek részt. Méhes Lajos vitaösszefoglalója után az ülést Gor- janc Ignác, az ipari bizottság elnöke zárta be. Budapesten a szovjet igazságügy- miniszter Dr. Markója Imre igazságügyminiszter meghívására tegnap — küldöttség élén — Budapestre érkezett Vlagyimir Ivanovics Tyerebilov, a Szovjetunió igazságügyminisztere. Az Igazságügyi Minisztériumban megkezdődtek a szakmai megbeszélések. Mikroelektronika Kiállítás és ankét „Mikroelektronika a gépiparban” címmel háromnapos kiállítás és ankét kezdődött tegnap a Ganz- MÁVAG Művelődési Központjában. A mikroelektronika fejlesztése 1981 óta kiemelt kormányprogram, és a mostani rendezvényen — amelyet a Gépipari Tudományos Egyesület más egyesületekkel és szervekkel közösen rendez — a mikroelektronikai robotok. PLC-k (programozható logikai vezérlők) és mikroprocesszorok ipari alkalmazására láthatnak példákat érdeklődők. Ilyen például az úszódaruk terhelésének védelmi automati- kája.
