Szolnok Megyei Néplap, 1983. október (34. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-11 / 240. szám

1983. OKTÓBER 11. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAF 3 Tó! előtt — PróbafOtós után Távfűtés, melegvíz-szolgáltatás gondokkal I szolnoki IKV igazgatójának — Kezdjük a -számokkal. Hány szolnoki lakásban vé­geztek próbafűtést? — Szeptember 26-tól kez­dődően összesen 6500 lakás­ban tartottuk meg a próba­fűtést, melynek során kide­rült, hogy 150 radiátor lyu­kas volt, 250 lakásban pedig a fűtőtest szelepeknél fo­lyást fedeztünk fel. — Ezek teljesen új hibák? — Igen, hiszen ha a nyári karbantartás idején felfe­dezhettük volna, már nem lenne gondunk a hibák ja­vítása. Egyébként nem csu­pán az említett hiányossá­gokra bukkantunk a próba­fűtés során. Mint minden esztendőben, az idén is so­> kát kínlódtunk a vezetékek légtelenítésével, a csöpögő csapokkal. Nagyon rosszak a tapasztalataink a nem ál­lami, tehát a szövetkezeti és OTP lakásokkal. Azok­ban nem az Ingatlankezelő Vállalat feladata a fűtési hibák kijavítása, de mint már többször, ebben az év­ben is felajánlottuk, hogy a nem állami lakásokban is elvégezzük az észlelt hiá­nyosságok javítását, persze díj ellenében. A lakásszö­vetkezetek és az OTP laká­sok tulajdonosai érthetetlen okokból nem veszik igénybe szolgálatainkat. így nyilván­valóan sok probléma lesz a fűtéssel. — A város melyik részé­ben szereztek rossz tapasz­talatokat? — Rendkívül elhanyagolt állapotokat találtunk a Bajcsy-Zsilinszky úti lakó­telepen, a Csanády körúton, a Barta István úton, A pró­bafűtéskor kiderült, hogy több lakássorban egyáltalá­ban nem indult be a fűtés, elszakadt elzáró szerelvé­nyekre, lyukas radiátorokra bukkantunk. És a vállala­tunk csak megfelelően kar­bantartott fűtési rendszert vesz át. — Sok a panasz a Széche­nyi lakótelepen. Megtettek-e mindent a fűtési panaszok orvoslásáért? — A Széchenyi és a Jó­zsef Attila lakótelepeken egy sor hibát találtunk, amelyeket feszített tempó­ban, szombati és vasárnapi műszakokban kijavítottunk. De éppen a napokban szü­letett meg az elsőfokú íté­let egy, a kivitelezővel foly­tatott perünkben. Ugyanis a javítási költségeket a kivite­lezővel téríttetjük meg a Széchenyi lakótelepen. És nem is csak a javítási költ­ségre tartunk igényt hanem a per tárgyához tartozik a fűtési csövek kicserélése is. Mindaddig hiába igyekszünk kellő hőmérsékletet biztosí­tani a lakásokban, amíg rossz a vezeték-hálózat. A nyári karbantartás idején egyébként rendkívül vissza­tartott bennünket a szinte krónikus anyaghiány. Ilyen évre nem is emlékszem, hogy ennyire nem lett volna radiátor, horganyzott cső, műszer automatika, fűtési cső. — Beszéljünk a meleg­vízről. .. — A melegvíz-ellátás a Széchenyi lakótelepen a leg­rosszabb. Egyszerűen nem vagyunk képesek akkora víznyomást produkálni, hogy a csúcsidőben, tehát este hét és nyolc óra között a felsőbb emeletekre is eljus­son a melegvíz. A Zagyva­parti lakótelepen megfelelő a nyomás, ott viszont a csö­vek hibások. Teljes csőcse­rére van szükség, amelyhez hozzáláttunk. — Elég későn... — Nem most kezdtük meg a csövek cseréjét, hanem a múlt évben, de igen nagy munka, ezért nem tudjuk az idén befejezni. De hadd térjek vissza egy mondat erejéig a Széchenyi lakóte­lepi problémára. A lassacs­kán épülő víztorony üzembe állítása sokat javít majd a melegvíz-szolgáltatáson, tö­kéletes azonban akkor se lesz. Reménytelen a helyzet, mert a fogyasztói szokáso­kon senki nem változtat. Mindenki este hét és nyolc között szeretné a melegvizet használni, és ez végered­ményben érthető. Ám ha megoszlana a fürdési idő, tehát ha délután öt és hat óra között valamint este nyolc után is fürödnének a lakók, mindenhová eljut­hatna a melegvíz. — Talán ha a vállalat és I szolnoki IKV igazgatójának nyilatkozata a kivitelező alkalmazkodna a fogyasztókhoz és nem for­dítva. .. — Mondom, hogy remény­telen a helyzet. Arra nem rendezkedhet be a kivitele­ző sem, hogy a csúcsidőhöz méretezze a melegvíz-nyo­mást és a csőhálózatot. Mi este hét és nyolc között száz köbméter melegvizet bocsáj- tunk ki a Széchenyi lakóte­lepen. de például öttől hatig elegendő tizenöt köbméter is. — Tudomásom szerint az IKV-nak van egy úgyneve­zett gyors hibaelhárító cso­portja. Tényleg van? — Természetesen. A cso­portnak van egy CB rádió­val is felszerelt gépkocsija, a bejelentéstől számított egy-két órán belül a hiba helyszínére érkezhet. Per­sze, ha nem súlyos a hiba, elegendő huszonnégy órán belül is. A gyors szolgála­tunk szombaton és vasárnap is dolgozik reggel héttől es­te tízig. A 12-900-as tele­fonszámra érkező bejelen­téseket éjszaka üzenetrögzí­tő veszi fel, a személyes be­jelentéseket a Május 1 úti központunkban fogadjuk. A gyors hibaelhárító csopor­tunk egyébként október Ifi­től kibővül, úgynevezett megerősített ügyeleti rend­szerben működik. — Az idén adták át a Széchenyi lakótelepen az Ecseki utcai lakásokat. Mi­lyen eredménnyel végződött az ottani próbafűtés? — Felemással, mert a külső hőmérséklet napköz­beni erős ingadozása nem tette lehetővé, hogy az eset­leges hibák kiderüljenek. Nem állíthatom tehát mind­addig, hogy az Ecseki úton jó lesz a fűtés, amíg igazi fűtési próbát nem tartha­tunk. A melegvíz-ellátásról már most ugyanazt mond­hatom, mint a lakótelep ré­gebbi házairól: a csúcsidő­ben nem jut el a melegvíz a legfelső emeletekre. Bendó János Három napig a Millór-parton Zsűrizik az idén ejtett őzbak- tréfeákat A Magyar Vadászok Or­szágos Szövetsége Szolnok megyei Intézőbizottságának Millér-parti bázisán tegnap megkezdték az idei őzbak- vadászati szezonban elejtett trófeák elbírálását. A MA- VOSZ, a« Erdőfelügyelőség és a megyei tanács mezőgaz­dasági és élelmezésügyi osz­tályának szakembereiből ál­ló bizottság három napon át pontozza az agancsokat, ame­lyekből várhatóan mintegy 900 érkezik be a megye 37 vadásztársaságától. A „ter­més” biztatónak látszik, mert már tegnap, a zsűrizés első napján is több érmes trófeát minősített a bizott­ság. Mátradrog Gazdasági társaság Pásztón Mátradrog néven gazdasá­gi társaság alakult Pásztón, a Mátraaljai Állami Gazda­ság, a berceli Vörös Csillag Termelőszövetkezet, a Kül­kereskedelmi Bank Rt, és a MONIMPEX Külkereskedel­mi Vállalat részvételével. A társaság alaptőkéje negyven­négy millió forint, amely­hez a bank és a külkereske­delmi vállalat tizennyolc millió forinttal — s persze külkereskedelmi, illetve pénzügyi tapasztalataival — járult hozzá. A társaság cél­ja, hogy drogok, teák, olajak, fűszerek és fűszerkeverékek formájában értékesítse a gyógy- és fűszernövényeket a hazai és külföldi piacon. Bajor üzletemberek Magyarországon Bajor üzleti delegáció ér­kezett tegnap Budapestre. Az ötven tagú küldöttség több mint 40 bajorországi kis- és középvállalatot képvisel, el­sősorban olyan cégeket, ame­lyeknek eddig nem voltak üzleti kapcsolatai Magyaror­szágon. IKeddi jegyzetünk I Nyugdíjasok — Nagyon szép ünnep­ségre hívattak bennünket, — mondta az idős szom­szédasszony. — Kedvesek voltak, igyekeztek, hogy jól érezzük magunkat. Nem is éreztem erőltetettnek, csináltnak az egészet. Van becsülete a nyugdíjasnak, elhiszi? És azért az se akár­mi, hogy egy kis pénzt is juttattak, télire.' Elkél egy ilyen kisnyugdíjasnál, iga­zán jólesett! Ahogy közelít az ősz, egyre gyakoribb beszédté-. ma az öregek körében a nyugdijastalálkozó, a volt munkahely, a régi, sok éve megszokott munkatársak gondoskodása. A Jármű­javítótól a Tisza Cipőgyá­rig természetes, hogy min­den évben összehívják az idős, munkából rég elma­radt embereket. Megkér­dezik, hogyan telik a nyug­díjas élet, segíthetnének-e valamiben? És adnak, — bármennyire is nehéz éve­ket élünk — egy kis segélyt. Több helyen nem is szak- szervezeti meg vállalati pénzekből. A fiatalok vál­lalnak értük munkát, s az így szerzett forintokból osz­tanak azoknak, akik már nem tudnak magukon két kezükkel segíteni. Persze hiba lenne, csak a nagyüzemek példájára hivatkozni. Teszik azt kis vállalatok, szövetkezetek is. Az alapítóknak mindenütt becsülete van. Szombaton Kisújszálláson a Tisza II Tsz-ben olyan nyugdíjasta­lálkozót rendeztek, amire hetekkel előbb készültek a szervezők. Nem is egy olyan kisvállalatunk van, amelyik még arra is figyel — természetesen a szak- szervezet gondossága ré­vén, — hogy melyik nyug­díjasa töltött heteket, hó­napokat kórházban vagy volt hosszú ideig beteg. Ilyenkor persze, hogy ke­vés a kevés — a sütőipari vállalat például postára tesz ötszáz forintot, elküldi nyugdíjasa címére — még a köszönő szót is elkerülve. Máshol őszelőn az a szo­kás, megkérdezik a nyugdí­jast, van-e szüksége a vál­lalatnál kedvezményesen beszerzett burgonyára, hagymára de az se ritka, hogy a szűkösen élő magá­nyos öregnek egy-egy szo­cialista brigád kiviteti a tüzelőt, s egy délután mun­ka végeztével helyére is vi­szik a házba. Nemcsak ennyivel eny- nyit gondolnak a nyugdí­jasokra nálunk, bár ezek a semmiségnek tűnő segé­lyek, segítségek a szerény nyugdíjból élőknek na- gyonis sokat érnek. Gon­dolnak a nyugdíjasokra másképp is. Nem egy szö­vetkezet nyáridon meghív­ja nyugdíjasait kirándulás­ra, s viszi saját autóbuszán (rendszerint) soha nem lá­tott szép tájakra őket. Az­tán vannak már híres nyugdíjasklubok is, ahol a hosszú téli délutánokon jó programok várják a társa­ságra, emberi szóra igényes tagságot. Az ipari szövet­kezetek szolnoki nyugdíjas­klubja éves munkaterv sze­rint dolgozik. Elfoglalják magukat: klubdélutánok, közös színházlátogatások, kirándulások feledtetik sok idős emberrel a magányt, a társtalanságot. És ebben a klubban nem nézik ki azt sem, aki nem épp szö­vetkezeti nyugdíjas, csak a jó hír hallatán érzi magát odatartozónak. Október eleje van — mostanában sűrűn hoz meghívót a posta nyugdí­jastalálkozóra. Jó, hogy rengeteg munkánk köze­pette erre is tudunk időt szakítani, öregjeink tiszte­letére termet nyitni, asztalt teríteni, jó szóval se fu­karkodni. Azt tudjuk, érez­zük naponta, hogy nehe­zedtek körülményeink, -ke­vesebbre futja a pénzünk. Az öregekkel való törődé­sünk is egyik biztosítéka azonban annak, hogy gond­jaink között se vagyunk önzők, közömbösek. (SJ) Parlamenti bizottság ülése Napirenden az Ipar helyzete A „lehalászás” folyamata Gesztenyegyár Négyszáz mázsát fogyaszt el a megye Amikor az első hír megje­lent a szezonkezdésről, em­lítették a Jász-Nagykun Ven­déglátó Vállalat illetékesei, hogy 400 mázsa dunántúli gesztenyét hoznak és dol­goznak fel, ez elég lesz tél­re a megyének. Szeptember 29-én kilencen gyürkőztek neki a BVM használaton kívüli üzemi konyhájában az idei első szállítmány feldolgozásának. Bálint János cukrászinstruk­tortól. a gesztenyés brigád „karmesterétől” tudjuk, hogy valamennyien éves szabad­ságukból tartalékoltak erre a kisvállalkozásra. Olyan munkakörben dolgoznak a vállalatnál, hogy másodál­lásra, mellékjövedelemre nincs lehetőségük, ez az egyetlen „maszek” pénzfor­rás, mire a központ engedé­lyével évek óta vállalkoz­hatnak. Bizony, nem leányálom: .reggel fél hattól, este tízig, megszakítás nélkül hajla­doznak, emelgetnek, izzad­nak, csupán vasárnaponként engednek maguknak egy kis lazítást, olyankor délután háromkor abbahagyják a munkát. Figyelem, ahogy behozzák, hideg vízzel leöntik a 80 li­teres üstökbe halmozott gesztenyét. Szűrőkanállal le­halásszék az apadt, hibás szemeket, aztán vizet cse­rélnek. Ezúttal forrót töl­tenek iá, hogy a héja ne nyálkásodjon. majd fel a gázra, le a gázról. Leöntik a főzővizet, hagyják elillan­ni a párát. Bekanalazzák a gesztenyét az elektromos „kombájnba”, ami különvá­lasztja a belét a vastag hé­jától. A másik gépből már finom, héj nélküli, natúr püre kerül ki. amit levegőz­tetni, hűteni kell. nehogy penészedjék, ha a tömb kö­zepe meleg marad. — Apróbb szemű az idei termés a tavalyinál, de job­ban beérett, szebb, világo­sabb a masszája — jegyzi meg a főnök, és a receptet is elárulja közben. — Húsz kiló natúr püréhez hét kiló kristálycukrot. rumaromát gyúrunk, végül a tartósító szert, a kaszinórumban fel­oldott nátriumbenzolt. ke­verjük hozzá. A gyúrás után darabol­nak, 5 kiló 20 dekás töm­böket csomagolnak (20 de­kát apad!), kartonoznak, és máris lehet a hűtőkamrába szállítani. Ugyan ki gondolná, ami­kor belekanalaz a tejszín­habos gesztenyepürébe, hogy mennyi munka árán jutott el a fáról a tányérjába az ízletes csemege. —«rónai — Tegnap a Parlamentben ülést tartott az Országgyűlés ipari bizottsága. A testület tagjai és még csaknem húsz, más bizottságból az eszme­cserére akkreditált képvise­lő az őszi ülésszakra készül­ve megvitatta az ipar hely­zetével és feladataival fog­lalkozó miniszteri beszámo­lót. A szétküldött írásos anyaghoz Méhes Lajos ipari miniszter fűzött szóbeli kie­gészítést. A miniszter többek között elmondta: a hatodik ötéves tervidőszak eddigi eltelt esz­tendeiben az ipar sok nehéz­séggel küszködött. A hetve­nes évek-beli olajár-robba­nás után ez az évtized a technológiák felértékelődésé­vel, világgazdasági recessszi- óval kezdődött. Ezek káros hatásai súlyosan érintették iparunkat, ezen belül is el­sősorban három ágazatot: a vas-, az acélkohászatot és a pvc-gyártást. E három ipar­ág 1980-ban még 590 millió dollár értékben exportált, idén ez az érték várhatóan 402 millióra csökken. Az ipar erre az esztendőre 1—2 szá­zaléknyi teljesítménynöve­kedést tervezett, ám ennek felső határától, úgy tűnik el­marad. Hiba volna azonban az elmúlt három esztendőt, az iparban dolgozó egymillió- háromszázerer ember mun­káját csak a gondokkal, ne­hézségekkel jellemezni '— mutatott rá Méhes Lajos —, hiszen minőségi változás is észrevehető. Nőtt a termelé­kenység: bár a három év alatt 109 ezer ember hagyta ott az ipart, a termelés évről- évre meghaladta az előző esztendeit. Kedvezően ala­kult ebben az esztendőben a tőkés kivitel — 4,9 százalé­kos tervezett növekedés he­lyett valószínűleg 7 százalék lesz az emelkedés. A tőkés import növelésével az ipar jól javítja a gazdaság kon­vertibilis egyensúlyát. Lé­nyegesen megváltozóban van az ország energiaszerkezete, s ez a gazdasági növekedés ütemének visszafogása mel­lett az energiaracionalizálás­nak is köszönhető. 1978 és 1983 között a növekvő terme­lés növekedését nem követ­te az energiafelhasználás nö­vekedése; tavaly kétmillió tonna kőolajtermékkel heve­sebbet használt az ipar, mint 1978-ban; a szénbányászat termelése 1982-ben elérte az 1985-re tervezettet; a föld­gáztermelés 10 év alatt 61 százalékkal nőtt. A beszámolóról tartott vi­tában tizennégyen vettek részt. Méhes Lajos vitaössze­foglalója után az ülést Gor- janc Ignác, az ipari bizott­ság elnöke zárta be. Budapesten a szovjet igazságügy- miniszter Dr. Markója Imre igazság­ügyminiszter meghívására tegnap — küldöttség élén — Budapestre érkezett Vlagyi­mir Ivanovics Tyerebilov, a Szovjetunió igazságügymi­nisztere. Az Igazságügyi Miniszté­riumban megkezdődtek a szakmai megbeszélések. Mikroelektronika Kiállítás és ankét „Mikroelektronika a gép­iparban” címmel háromna­pos kiállítás és ankét kez­dődött tegnap a Ganz- MÁVAG Művelődési Köz­pontjában. A mikroelektroni­ka fejlesztése 1981 óta kiemelt kormányprogram, és a mos­tani rendezvényen — ame­lyet a Gépipari Tudományos Egyesület más egyesületek­kel és szervekkel közösen rendez — a mikroelektro­nikai robotok. PLC-k (prog­ramozható logikai vezérlők) és mikroprocesszorok ipari alkalmazására láthatnak példákat érdeklődők. Ilyen például az úszódaruk terhe­lésének védelmi automati- kája.

Next

/
Oldalképek
Tartalom