Szolnok Megyei Néplap, 1983. október (34. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-09 / 239. szám

1983. OKTÓBER 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Debrecenben a Kossuth Lajos Tudományegyetem új épületszárnnyal bővül. A beruházás kivitelezője a Hajdú megyei Építő­ipari Vállalat, amely a saját fejlesztésű Hajdú­vázakból szereli össze az épületet, amelyben több tanszék, 16 tanterem, va­lamint a könyvtár nyer elhelyezést A kerekudvari kastély Pénzes gazda kerestetik A Jászfelsőszentgyörgy fe­lé vezető út két oldalán gé­pek alkotta rend kísér. A Zagyvamenti Tsz meliorációs tevékenysége megszüntette a szélfútta dűnéket, az eredeti természeti környezetet. Csak az úttól félki lorrAíternyire, jobbra a nyárfákkal, áthág­hatatlan bokrokkal övezett Zagyva érintetlen. Berény és Felsőszentgyörgy között jobb­ra lekanyarodunk, burkolt út visz át a Zagyván és ahogy kiérünk az erdősávból, hatalmas dohánypajták, hámló vakolatú istállók fo­gadnak, Távolabb egy nem­régen összeszerelt gabona­raktár hívja magára a fi­gyelmet élénk kók színével. vannak, de a szél szabadon jár a szobákban, az ebédlő­ben, a nap néhol a tetőn néz be a tönkrement, díszes parkettára. Bolthajtásos pin­céje van a legjobb állapot­ban. A vendégház, vagy ahogy itt nevezik, a „kiskas- tély” még rosszabbul néz ki. Távolább a „mestersoron”most is négy család lakik. Az alsó (tanyát, a dohányos-tanyát és más cselédházakat elbon­tották. A kiskápolna mellett öt sírhely, kovácsoltvas ke­rítésétől megfosztva, benőve bozóttal. Egyébként minden­hol gaz, bozót; egy-két tere­bélyes fa mutatja csak, hogy itt sétányok voltak, virágok és pázsit lehetett. Kerekudvart először 1324- ben említik az oklevelek, korábban mint Jászberényt. Váltakozva hol Szolnok, hol Heves megyéhez tartozott.de szabad jász község nem volt soha. „Ezernyolcszázötven- ben azonban az abszolút köz- igazgatás (10 évre) a Jász­sághoz kapcsolta, mint pusz­tát ... E puszta bekapcso­lása azonban nem jelentett semmi nyereséget a jászok­nak, mert idegen, nem jász családok birtokában volt” — — írja Fodor Ferenc a Jász­ság életrajzában. Az utolsó tulajdonosa a Gosztonyi csa­lád. Háború után az 1800 holdas birtokot és jószágo­kat szétosztották, majd ’49- ben a volt cselédekből meg­alakult a Vörös Sarok Tsz. A kastélyba beköltözött az iroda, vasárnaponként sört mértek, mulatságokat tartot­tak, filmeket vetítettek. A ’64-es egyesülésig Kerekudvar, mint téeszközpont aránylag jól karbantartott majorság képét mutatta. Utána a fel- sőszentgyörgyi téesz már csak az istállókkal, gazdasági épületekkel foglalkozott. Mikor újabb összevonások után ’76-ban a jászberényi Zagyvamenti Tsz tulajdoná­ba került, park már nem volt, a főépületek pusztu­lásnak indultak. Az épületek eredetéről a Gosztonyi csa­lád levéltára nyújthat ada­tokat. Színházavatás a Tragédiával Sokak által igényelt szolgáltatás Társkeresés segítséggel Első körültekintésre a nagy méretek, tágasság és a szabályos elrendezés a jel­lemző, és természetesen az elhanyagoltság. Kísérőim nem hagynak időt az álrr.él- kodásra. Rédei István, a jászberényi műemléki al­bizottság elnöke a főépület­re mutat. — A kastély pontos korát nem ismerjük, a stílusa sze­rint másfélszáz éves lehet. Meg kell menteni, különben maholnap összedől. — És sorolja a többi épületet — ez itt balra a magtár, a tetején van a víztartály, az ott az intéző háza volt, amott a tejház, túl ezeken az istálló­kon a cselédek, mesterek la­kásai. Az ólak mögött még temető is van, kis kápolná­val. Egy kilométerre ide, a Zagyva-parton pedig föld­vár maradványai. Még mielőtt a kastélyt szemügyre vennénk, a külön­leges környezetre hívja fel a figyelmet Busmann Ferenc, szenvedélyes lepkegyújtő. — A Zagyva ősi jellege csak ezen a szakaszon ma­radt meg, a folyó itt még szabadon alakítja medrét. Az eredeti flóra is majdnem teljesen fellelhető, ilyen összetételben sehol máshol nem található. A kastély előtti, lankás ré­szen túl, a sík árterületen jól kivehető a holt Zagyva-me­der. Derékig érő gazban gya­logolunk egészen a folyóig. A vízben korhadó faágak, túlpartra átdőlt nyárfák, partoldalból ágaskodó gyö­kerek — mintha ember se járna ezen a vidéken. Pedig nem messze onnan fűrész­gép zúg, a téesz erdészei nyárfákat vágnak ki. Fentről a kastély méltó­sággal tekint le ránk, a ki­látást akác-surjánok, bozót zavarja. Ablakain vasrácsok Szépen magyarul— szépen emberül Az ember tragédiája dísz- bemutatójával avatják föl október 11-én kedden Thália legújabb otthonát, a zala­egerszegi Hevesi Sándor Színházat. Az intézmény az 1962-ben megépült — erede­tileg is színháznak szánt — volt megyei művelődési köz­pontban kapott helyet. A belvárosban található két­emeletes, könnyen megköze­líthető épület jelentős átala­kítása és korszerűsítése 1981 februárjában kezdődött. A nagyszabású munka tizenki­lenc vállalkozó közreműkö­désével — harminckét hónap alatt — fejeződött be. Volt idő, amikor a mozi- bajárók körében mérce'volt, hogy Cannes-ban milyen vé­lemény alakult ki a látott filmről. De szép lassan a moziközönség is megérezte: nem mindig a pontos időt mutatják a zsűrik órái, leg­feljebb a helyi időt. Most mégis a cannes-i fogadtatás­sal kezdjük Kézdi Kovács Zsolt Visszaesők című film­jének értékelését. A díszbemutatón — egyes híradások szerint — nagy taps fogadta a magyar ver­senyfilmet. más tudósítások meg mérsékelt sikerről ír­nak. Ez utóbbi a „filmdip­lomácia” nyelvén bizony bu­kást jelent. A kritikák is megoszlanak: neves tolifor­gatók dicsérik a Visszaeső­ket, — de inkább elutasító a közvélemény hangja ... A magyar mozinézők is így vannak valahogy a test­vérszerelem filmjével. Ezút­tal tehát a mi „időnket” is mutatta a cannes-i zsűri „órája”. A téma örök és örökölt: testvérszerelem. A film két főhőse egy anyától szárma­zik. A magyar törvények a vérrokoni kapcsolatnak az e formáját vérfertőzésnek tekintik, s a Btk megfelelő paragrafusa alapján 3 é/ig terjedő szabadságvesztéssel büntetik. Dr. Czeizel Endre írja könyvében: „... a fél­testvérek kapcsolatából származó utódok veszélyez­tetettségének mintegy 25 százalékos kockázatával kell számolni.” Ugyancsak Czei- zeltől tudjuk, hogy hazánk­ban ezer házasság közül csak három fordul elő uno­katestvérek között, a köze­lebbi vérrokoni kapcsolatok pedig kivételesnek mondha­tók. Kézdi Kovács Zsolt vi­szont valós példa alapján írta a film forgatókönyvét, egy négygyermekes féltest­vér élettárs története nyo­mán. Elhisszük, ilyen is lé­tezik, egy, kettő, tíz — de mindenképpen csak olyan jelenségről van szó, amüy a társadalom legszélső peri­fériáján is éppen csak hogy előfordul. Ez netán felveti a film elkészítésének jogos­A főszínpad 212 négyzet- méteres, a lejtős, lépcsős, karzat nélküli nézőtéren 486- an férnek el. A közönség az árkádos ■ bejáraton belépve a térplasztikákkal díszített előcsarnokba jut, ahol a ru­határ és a pénztár is talál­ható, innen nyílik az, úgyne­vezett egésznapos klub is. A társulat művészi fel­készülését, pihenését kis- próbaterem, színészklub, könyvtár, színésztartózkodó és büfé szolgálja. Korszerű színpadgépezetet és egyéb modern műszaki berendezéseket szereltek föl. Minden feltétel adott a té­véközvetítéshez. ságát is? Fából vaskarika a válasz: ha alkotás született volna a témából, s nem csu­pán egy különc, senkihez nem szóló mozgóképes szto­ri. akkor felmagasztaló len­ne a Visszaesők fogadtatá­sa,' nem pedig a létét is megkérdőjelező. Gyorsan le­szögezem: az író-rendező jó­szándéka vitathatatlan, de ez kevés, a film talajtalan, légüres térben mozgó, jól komponált, igen nívósán rendezett és eljátszott fik­ciók sorozata. Vagy netán Juli és féltestvére szerelmi története a tabuk ellen szól? Fogadjuk el. Tehát film ké­szült a társadalmi tabukról, egyszerűbben: az oktalan tiltásokról. De hol keressem a tabut, miután láttam a filmet? Az elkészítésének lehetősége ugyanis már ele­ve kizárja a tabu feltétele­zését. Vagy esetleg arról szól a film, hogy a társadalmi konvenciók hogyan állják útját a fiatalok boldogulá­sának? Bár készülne minél több ilyen film, mert tény, vannak öröklött, rossz be­idegződések, amelyek gátol­ják, de legalábbis lassítják a fiatalok jobbító szándéká­nak érvényesülését. De ez esetben rossz példa a Visz- szaesők! Mert tisztelet az egyén szabadságának, de minden társadalomnak gon­dolnia kell az utódok testi, szellemi épségére. Ha igaz és jogos a társadalom fele­lőssége a nagy számú eleset­tekért, a társadalom perifé­riáira szorultakért — bár minden esetben vizsgálni kellene az egyén felelőssé­gét a saját sorsáért — ak­kor a társadalom — a tör­vényesség eszközeivel — mi­ért ne védekezhetne a szá­mára kedvezőtlennek vélt jelenségek ellen. A kiindulópont bizonyta­lansága miatt a film csu­pán egy sajnálatos eset tör­ténete. szélesebben értelme­zett társadalmi lelkiismeret- vizsgálatra — minden alko­tói jószándék ellenére — nem alkalmas. — ti — Az egyre szaporodó gaz­dasági munkaközösségek so­rában nem egy olyan akad, amelyik munkáját különö­sen nagy érdeklődés kíséri, mert olyan területen tevé­kenykedik, olyan szolgáltatá­sokat nyújt, gmely nem megszokott, de esetleg rég­óta van rá igény. Ilyenek például a társ megtalálásá­ban segítséget nyújtó mun­kaközösségek is. A főváros­ban. több, nagy apparátus­sal dolgozó társaság tényke­dik, az utóbbi hónapokban Szolnokon is alakult társke­reső szolgálat. — Az ötletet a budapesti csoportok adták — mondta Czéh Szabó Gabriella, a „Heuréka” társkereső és há­zasságközvetítő szolgálat ve­zetője — de úgy gondolom, az ország minden területén szükség van az effajta szol­gáltatásra. Sok az olyan em­ber, aki vágyik a társaság­ra, a társra, de megfelelő ismerkedési lehetőség híján nem találja meg azt. így a magányosság nyomasztó ér­zésével éli napjait. Nekik próbálunk segíteni a ma­gunk eszközeivel. — Milyen módszerrel dol­goznak? — Levelezés útján tartjuk a kapcsolatot a hozzánk for­dulókkal. Kapnak egy írás­beli tájékoztatót, amely szol­gáltatásaink lényegét ismer­teti. Mindenekelőtt biztosít­juk a teljes diszkréciót. Az ügyfél által kitöltött adat­lapok alapján — amelyet pszichológus állított össze és a legfontosabb alapvető in­formációkat tartalmazza az illetőről, illetve tükrözi a társ iránti igényeit — pró­báljuk kiválasztani szem­pontjaink alapján a legmeg­felelőbb partnert. Ezt köve­Idegen szavak Nem ok nélkül panaszko­dunk, hogy terjed az idegen szavak használata; hogy egyes tárgyak, fogalmak ide­gen eredetű nevét minden további nélkül átvesszük. Ez jellemzi hovatovább nem­csak a szakfolyóiratokat, ha­nem az idegen nyelveket nem vagy nemigen ismerő olvasóknak szánt napilapo­kat is. A Népszabadság szeptem­ber 16-i számában olvastam egy játékgyártással kapcso­latos cikkben a következő mondatokat: ......Hongkong­b an — a hazaival párhuza­mosan — létrehoztak egy második gyártóbázist, amely magyar licenc és knowhow alapján termel. Az export így tulajdonképpen reexport: megvesszük az ott gyártott játékokat, és helyből értéke­sítjük a távol-keleti orszá­gokba és Ausztráliába.” A titokzatos knowhow azonban megjelent a Komá­rom megyei Dolgozók Lap­jában is: a július 24-i szám­tően fél éven belül három címet küldünk ügyfelünk­nek, a későbbi levelezést, megismerkedést már ki-ki saját maga szervezi meg. Mindkét felet értesítjük ar­ról, hogy nevét és címét megkapta a másik, elkerül­ve .ezzel a bizalmatlanságot munkánk iránt. — Melyik korosztály tagjai fordulnak leggyakrabban a társkereső szolgálathoz? —. Egyiket sem lehet ki­emelni, mert húszévesek, de a nyugdíjkorhatár fölöttiek is írnak, nemcsak Szolnok­ról. hanem az egész megyé­ből. A községekben lakók nagy része nyomatékosan kér bennünket —• természe­tesen eleget teszünk a ké­résnek —, hogy a válaszle­vélre ne írjuk fel a feladót, mert mit szólnak a szomszé­dok, ha megtudják. Érthetet­len számomra, miért szégyel­lik ezt az emberek. Legtöb­ben átgondoltan mérik fel lehetőségeiket és a partner iránti elvárásaik is reálisak. Persze akadnak kivételek is. — A munkaközösség nem régen alakult, így korai még beszélni a tapasztalatokról. Kívánják-e bővíteni szolgál­tatásaikat a jövőben? — Közismert, hogy a ma­gányos embereknek az ün­nepeket. karácsonyt, szilvesz­tert a legnehezebb elviselni, amelyeket mások családi körben töltenek el. Ezekre a napokra szervezünk kirán­dulásokat. találkozókat. Ugyancsak az elképzelések között szerepel, hogy meg­alakítjuk a magányosok klubját, ahol igyekszünk majd minél jobb feltétele­ket teremteni a társkeresők számára. F. S. bán tudniillik a Megújul a komáromi lenárugyár című cikkben a többi között ezt olvashatjuk: „A külföldi cég kv,ow-how-ot ad át a komá- roiniaknak.” Még külön az alcím is kiemeli: „Know­how-ot vásárolt az LSzV” (vagyis a Lenfonó és Szövő­ipari Vállalat). Mi a baj az efféle átvéte­lekkel? Röviden azt mond­hatnánk: sok, nagyon sok. Elsősorban és ez a legfőbb baj — az. hogy az olvasók többsége egyszerűen nem ér­ti meg, miről van szó, vagy­is ebben az esetben a nyelv nem tölti be legfontosabb szerepét, hogy tudniillik kö­zöl valamit. Magam is az Idegen szavak szótárában néztem meg ennek az angol szónak a jelentését, eszerint a know-how (no-hau) = ke­zelési módszer. különleges gyártási fogás átadása. A Népszabadság cikkében sze­replő reexport használata már jogosultabb, vagy ép­pen jogosult is, mert nyil­ván szakszóval van dolgunk, de a cikkíró ügyesen, törés nélkül meg is magyarázta a jelentését: „megvesszük az ott (ti. Hongkongban) gyár­tott játékokat, és helyből ér­tékesítjük ...” Sok gondot okoz az ilyen szavak kiejtése. Aki nem tud angolul, és nem vagy csak néhányszor hallotta a szót, rendszerint a betűket követve ejt ki valami fur­csaságot. Jól mutatja ezt a Dolgozók Lapjának a cikk­írója, aki nem pusztán a -t tárgyragot kapcsolta a szó­hoz, hanem az -ot végződést, vagyis ő nem „no-hau”-nak ejtette a szót, hanem a szó végén levő w-t is hangzó betűnek gondolta. Ez utóbbi egyben azt is mutatja, hogy baj van az ilyen szavak ragozásával, mondatba való beilleszkedé­sével is. És akkor még nem beszéltünk a helyesírásáról, hogy például ez a szó a két újságban kétféleképpen van írva. Ilyen körülmények között vajon érdemes kitartani az efféle, idegenből átvett sza­vak mellett? Dr. Szathmári István Az utolsó tulajdonos öz­vegye a családi iratokat nem hajlandó elővenni. A vállát vonogatja, — ha el­vették a jót, miért hagyták tönkremenni. Utasi János 1923 óta volt cseléd az uradalomban, ’64- ben költözött be a faluba, ö se tud- a „nagykastiily” építési idejéről. A felesége ott is született — szülei is ott voltak cselédek, — szin­tén nem tud segíteni. A volt dohányosok közül senki se tud támpontot adni, senki nem hallott az apjától, a nagyapjától az épületek ke­letkezéséről. Azok, mintha mindig is ott lettek volna. „A napi betevő falat érde­kelt minket, meg apánkat is, nem az, hogy a .rrJiltóságos úrék mit csináltak régen’’. Nem is az a legfontosabb, mióta áll a kastély, hanem az, hogy meddig áll még ilyen állapotban? Három év­vel ezelőtt az első próbálko­zások kudarcot vallottak. Az Országos Műemléki Felügye­lőség a helyreállításig elzár­kózott a védetté nyilvánítás­tól. Ha valamelyik szervnek sok pénze lenne helyrehozá­sára, több célra használhat­ná a kerekudvari kastélyt. Lukácsi Pál [Film jegyzet ] Visszaesők

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom