Szolnok Megyei Néplap, 1983. október (34. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-08 / 238. szám
1983. OKTÓBER 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Kisbetegek félelem, szorongás nélkül Aki már érezte, hogy a félelemtől remegve hogyan bújik a felnőtthöz védelemért a kisgyerek, aki már próbálta nyugtatgatni magzatát: ne fél, a doktor néni csak jót akar neked, itt vagyok veled, hát ne sírj... talán az értékeli igazán mindazt, amit Jászberényben a beteg gyerekekért tettek. — Ez a környezet feloldja a gyermekekben a szorongást, a feszültséget, és ezzel könnyebbé Válik az orvos munkája is, — mondja dr. Soós Jusztina, a kórház-rendelőintézet igazgatónője. „Melyik játékot válasszuk?” Fotó: Tarpai Zoltán „Gyere szépen, ilyenkor aludni kell...” A környezet: a Thököly úti központi körzeti gyermek- orvosi rendelő várószobájának falán Makay József sec- cója, a János vitéz és a Csodaszarvas képei. Egy másik falon — olyan magasságban, hogy a gyerekek elérhetik, megfoghatják, kopogtathatják, gyönyörködhetnek a különböző csilingelő hangokban — geometriai tér- plasztika, egy harmadik falon nagy tűzzománc kép: Ejtőernyős a város felett. De van ott két — most már alaposan megkopott, láthatóan sokat használt — falitábla is, amelyre krétával rajzolgat- hatnak a gyerekek. És van akvárium, színes halacskákkal, virágok, narancssárga műanyagszékek. Ottjártam- kor az aznapi „termés”: ákom-bákom vonalautók sorjáznak a táblákon. — A pécsi kollégáktól kaptuk az ötletet és nagyon sok segítséget a hűtőgépgyár Maci óvodájának gondozónőitől, akik batik képeket készítettek. A tűzzománckép is hűtőgépgyári dolgozó, Si- sa József munkája. Az idén egy szökőkutat is kaptunk az udvarra, azt Máthé György, a tanítóképző főiskola tanára készítette. És valamennyien társadalmi munkában, önzetlenül adták a rendelőnek alkotásaikat. A rendelőket is színes gyermekrajzok, batik munkák díszítik: — Nekünk is kellemesebb ilyen környezetben dolgozni, — mondja dr. Czeglédi Imre. gyermek- szakorvos. Kolleganője, dr. Takács Edit pedig hozzáteszi : a szülők sem olyan idegesek, míg várakozniuk kell, mert a gyerekek nem félnek bemenni a doktor bácsihoz, vagy a doktor nénihez, és így könnyebb szót érteni velük. — A kollégák nagyon örültek a játékos várószoba elkészítésének. Dr. Valenti Béla szinté naponta figyelte és tájékoztatott arról, milyen hatással van a gyerekekre, a szülőkre, ez a környezet, — szól az igazgatónő. A rendelőben rosszabb esetben egy-két órát, jobb esetben néhány percet tölt a szülő a beteg gyermekkel, attól függően, mennyien várnak az orvosra. Ám a kórház az más! Ott a gyermeknek esetleg heteket kell eltöltenie. Kiszakad a megszokott otthonbó,l nem veszi körül az anya féltő gondoskodása, és ha ilyenkor egy rideg-hideg környezetbe kerül, egy életre elrettenhet az orvosoktól. A jászberényi kórház gyermekosztályán azonban meghitt, barátságos a környezet, a légkör. Két évvel ezelőtt készült el ez a korszerű kétszintes épület, amelyben a gyermekosztály 50 ágya és minden kiszolgáló helyiség helyet kapott. Dr. Darnyik József osztályvezető főorvos kalauzol „birodalmukban”. Itt is színes bútorok a folyosókon, a társalgónak is használható előtérben, és mindenütt virágok, képek gyermekrajzok. A szekrényben mesekönyvek, játékok. A szekrénnyel szemben egy hosszú, „családi” asztal áll a mesealakokkal díszített fal előtt: itt lehet gyurmázni, rajzolni, papírt nyirbálni. — Hetenként háromszor — hétfőn, szerdán és pénteken délután — a tanítóképző főiskola néhány hallgatója eljön hozzánk. Mesét olvasnak a kicsiknek, diafilmet vetítenek. Nagyon sokat jelent, hogy foglalkoznak a gyerekekkel, — mondja a főorvos. Most a nagy asztal mellett egy nagyobbacska lányka ölében egy pöttöm kislány ül. Előtte tányérban étel, és egy fiatal ápolónő fáradhatatlanul mesél neki, miközben azon igyekszik, hogy megetesse a kicsit. — A gyereknek nagy megrázkódtatást jelent, ha kórházba kerül. Ézt fel kell oldani. A gyereknek éreznie kell, hogy itt szeretik, hogy itt jót akarnak neki, hogy itt biztonságban van. A folyosó végében állványon színes tévé: — A városi tanácstól kaptuk karácsonyi ajándékként, amikor megnyílt az osztály. A gyerekeik nagyon szeretik. Aztán nem múlik el úgy gyermeknap, hogy a Vörös- kereszt városi szervezete meg ne ajándékozná a kórházban levő kicsiket. Tudom, hogy a megyében nem a jászberényiek, az egyetlenek, akik igyekeztek és igyekeznek meghitt környezetet teremteni a gyerekeknek, hogy elviselhetővé, könnyebbé tegyék számukra a gyógyulás idejét. És ez nagyszerű! De a jászberényiek példája is megerősíti: gyógyítani is könnyebb az olyan gyermekeket, akik természetesnek veszik, hogy gyógyulásuk érdekében kórházban is kell feküdniük. És hogy egy így legyen, abban a környezetnek, az orvosoknak, az ápolónőknek meghatározó a szerepük. Varga Viktória A rend önkéntes őrei Harmincéves szolgálat Az idén 30 éves az önkéntes rendőri szolgálat. Hazánkban 1953-ban alakultak először segédrendőri csoportok, majd a szervezet erősödésével kialakult a szolgálat mai formája. Napjainkban több mint öt és fél ezer csoportban ötvenhatezer önkéntes rendőr segíti a belügyi szervek tevékenységét. Sokszor áldozatos és nemegyszer önfeláldozó munkájukat magas fokú hivatástudattal, ellenszolgáltatás nélkül végzik. Szerepük a közterületek rendjének fenntartásában, a bűnmegelőző-, a felderítő munkában és a jogpropagandában nélkülözhetetlen. Rendszeresen teljesítenek közbiztonsági és közlekedési járőrszolgálatot. Az idén az első félévben 900 ezer alkalommal különféle feladatokat oldottak meg 10 437 bűnöz» elfogásában segédkeztek, súlyosabb jogsértésért mintegy háromezer embert állítottak elő, továbbá tízezernél is több jogszabálymagyarázó, valamint közbiztonsági és közlekedési propagandaelőadást tartottak. A rend önkéntes őrei folyamatosan részt vesznek közbiztonsági, közlekedési, bűnügyi és igazgatásrendészeti kiképzésben. Tanfolyamaikon a területek legkiválóbb szakértői, valamint a tavaly alakult önkéntes rendőri tanácsadó csoportok készítik fel őket szerteágazó feladataik ellátására. Az önkéntes rendőrök utánpótlása is folyamatos. Bitumenszórók Ceglédről Harminc kátyúzóberendezést és 20 UNIBIT bitumenszóró gépet ad át az év végéig a Közúti Gépellátó Vállalat ceglédi 2-es számú gyára az építőipari vállalatoknak. A hasonló útépítő gépeket korábban tőkés országokból szerezték be a vállalatok, a KÖZGÉP gépei az import gyártmányt helyettesítik. A kátyúzóberendezés bármilyen útfelület javítására használható, hideg és meleg aszfalt töltésére egyaránt alkalmas. Az UNIBIT bitumenszóró a ceglédi gyár fejlesztő ' kollektívájának szolgálati ' találmánya. Ennek legújabb egységesített változatát az idén kezdték gyártani, iránta nemcsak a belföldi, hanem a külföldi vásárlók és érdeklődnek. Az igazi hazafiság Jól értjük-e, helyesen használjuk-e a hazaszeretet, a hazafiság fogalmát? Annyi bizonyos, hogy gyakran hivatkozunk rá. Olykor jelzőkkel látjuk el, s beszélünk szocialista hazafiságról, cselekvő haza- fiságról,. emlegetjük korszerű értelmezését és így tovább. Nem egyszer fölöslegesen hivatkozunk rá, frázisként koptatjuk. Holott mindannyian tudjuk, hogy szülőföldünk szeretete, kötődésünk e hazához legnemesebb érzelmeink közé tarto- • zik. És persze nem csupán érzelemről, hanem tudatos magatartásról is szólunk, ha a hazaszeretetei, a hazafi- ságot említjük. Ismerjük-e a jelentését? Hogyne ismernénk, iskolásgyerekek is képesek a fogalom meghatározására, természetszerűleg pontatlánabbul, mint ahogy az Értelmező Szótár teszi, amely szerint a hazafiság öntudatos, tevékeny haza- szeretet. A hazaszeretet viszont: az embernek hazája, népe iránti szeretete és odaadása. Hogyan alakul, formálódik bennünk a hazaszeretet, hogyan válhatunk hazafivá? A kezdet gyerekkorunkba nyúlik vissza, amikor szülőhelyünk néhány utcája jelenti a hazát, tucatnyi felnőtt adja a példát, anyanyelvűnk megismeréséből sejtjük, hogy ehhez a néphez, nemzethez tartozunk. Még hiányoznak gondolkodásunkból az elvont fogalmak, ám az érzelmi feltöltődés éveit éljük. Meghatározó élményeket gyűjtünk, ezekre épülhet később a történelmi ismeretanyag, a nemzeti kultúra, az itt élés tudatos vállalása, az ebből fakadó feladatok megértése, a velük való azonosulás. A múlt ismerete nélkül nehezebben igazodhatunk el a jelenben, bizonytalanabb a jövőképünk — ismételgetjük a nem újkeletű igazságot. A hazaszeretet, a hazafiság mai tartalmának feldolgozásához is szükségünk van a történelmi tapasztalatok elsajátítására. Egyebek között arra, hogy belássuk: a hazaszeretet, a hazafiasság nem valamiféle elvont, időtől, körülményektől független normatíva. Lenin írta: „A haza történelmi fogalom. Mást jelent a haza a nemzeti elnyomás megdöntéséért vívott harc korszakában, illetve pontosabban időpontjában. És mást jelent olyan időpontban, amikor a nemzeti mozgalmakon már túljutottunk”. Másutt pedig arra figyelmeztet, hogy „A nemzetek önrendelkezése egyértelmű a teljes nemzeti felszabadulásért, a teljes függetlenségért, az annexiók ellen folytatott harccal, és az ilyen harctól — bármilyen formában nyilatkozik is meg — a felkelést vagy a háborút is beleértve — a szocialisták nem zárkóznak el, ha szocialisták akarnak maradni . . .” Ha csupán a két idézettel szembesítjük az elmúlt századok magyar történelmét, s ha sorra vesszük, hogy melyik századból kiket tisztelünk hazafinak, világossá válik: a nemzeti függetlenségért és a társadalmi haladásért küzdőket illeti az utókor megbecsülése. Koronként más hangsúlyt kapott az egyik és a másik törekvés. Attól függően, hogy az ország fennmaradásának mi volt az alapfeltétele. A nemzeti függetlenség kivívása, megtartása, avagy a sürgető társadalmi ellentmondások felszámolása. Történelmi leckéinkből azt is tudjuk, hogy a kettő nem egyszer ugyanabban az időben vált sorskérdéssé, hogy mást ne említsünk, a 48-as szabadságharc és forradalom idején, amikor a nemzeti függetlenség és a társadalmi átalakulás egyaránt célja volt Kossuthnak és híveinek. Azt is tudjuk, hogy a haladás is és a maradiság is rendre talált támogatókra az ország határain kívül is. Más szóval a haza jobbításának, fejlődésének gondolata. az igazi hazaszeretet, hazafiság egyúttal a nemzetköziségtől sem idegen. Mint ahogy a reakció is nemzetközi táborrá szerveződött, a nemzeti érdekek fölé emelve az osztályérdekeket. És sajnos, arra is volt példa a magyar és más nemzetek történelmében, hogy az osztályérdek, az uralkodó osztály érdekének védelmezésére használták föl a hazafias jelszavakat; a nemzet jövőjéért való aggodalmat, felelősséget hirdetve, éppenséggel a nemzetet vitték tragikus következményű háborúkba. Elegendő talán utalnunk a második világháború Horthy- féle hazug propagandájára, amely azokat bélyegezte meg hazaárulással, akik világosan fölismerték az ország népének érdekeit, a fasiszta támadó háború lényegét. Hogy kik voltak az igazi hazafiak és kik ártottak a magyar nép érdekeinek? A kérdésre a történelem adott választ, A történelem fölidézése után kanyarodjunk vissza a hazaszeretet, a hazafiság mai tartalmára. Mit követel tőlünk ma a haza szeretete? A felelet kézenfekvő: a szocialista Magyarország érdekeinek szolgálatát, nemzetünk sorsáért érzett felelősséget. odaadást közös ügyünkért. Mindennek alapja, hogy békében éljünk, békében dolgozhassunk. Az atomháború fenyegetésétől megóvni a világot — minden józanul gondolkodó ember számára nyilvánvaló, hogy más alternatíva nem létezik. A béke megőrzésében természetes szövetségeseink a szocialista országok, és mindazok az erők. amelyek a nukleáris háború, a fegyveres konfrontáció megakadályozásáért tevékenykednek. Az is bizonyos, hogy a hidegháború, a nemzetközi feszültség éleződése, az ennek következményeként tapasztalható gazdasági megkülönböztetések, különféle szankciók nehezítik gyarapodásunkat. Nekünk nem érdekünk a különböző társadalmi országok közötti kapcsolatok romlása. Bizonyítottuk és bizonyítjuk, hogy készek vagyunk tiszteletben tartani más_ országok érdekeit, föltételezve az egyenrangú partneri viszonyt. Másrészt: tudatában vagyunk annak, hogy Magyarország gazdasági eredményei, tudományos, kulturális értékei az itt élő. dolgozó milliók munkájából származnak. Korántsem valamiféle megfoghatatlan, bizonyíthatatlan megállapítás tehát, hogy a hazaszeretet ma is tettekben nyilvánul meg. Van mércéié: ki tesz többet a köz javára, ami egyúttal — mert a szocialista társadalomban az égvén és a társadalom legfőbb érdekei azonosak — személyes boldogulását is meghatározza. Természetesen ennek a cselekvő hazaszeretetnek internacionalista vonása is van. Részben azért, mert a szocialista társadalom sikerei ideológiánk, a marxizmus—leninizmus igazát bizonyítják. Ezen nyugszik nemzetközi tekintélyünk. Ez teheti vonzóvá a nem szocialista országokban élő munkások, parasztok, értelmiségiek számára a szocializmust. Vívmányainkat aligha kérdőjelezhetik meg gondjaink, a sokféle összetevőt — egyebek között a fejlődésből következő ú|j feszültségeket — magában foglaló ellentmondások. Nyilván nekünk kell megoldanunk őket, a korábbinál talán még nagyobb erőfeszítéssel. Népünknek megvan hozzá a képessége, amelynek mozgósítására késztető közös alapja éppenséggel a hazaszeretet. M. D. Az EGYT körmendi Lacta Tápszergyárának új gyógyszerüzemében évente másfél millárd tablettát, illetve drazsét gyártanak. A mintegy százféle gyógyszerből itt készülnek azok, amelyekből nagyobb mennyiségre van szükség. Az -5 ezer négyzetméter alapterületű üzemben |az atutomatizálás miatt a dolgozók nak csak jmindössze 10 százaléka foglalkozik a különféle készítmények gyártásával, a többiek feladata a csomagolás
