Szolnok Megyei Néplap, 1983. október (34. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-08 / 238. szám

Ara:,,80fori„< SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Nyugat-európai bókemozgalom flkcióhét Bonnban — Ülősztrájk Rakétaellenes tüntetések Tegnap Nyugat-Európa több városában került sor különböző megmozdulásokra az amerikai közepes hatótá­volságú fegyverek év végén esedékes telepítése ellen. Az október_15—22. között Bonnban tartandó „akció­hét” szervezői sajtóértekez­letet tartottak a nyugatné­met fővárosban. Elmondták, hogy a rendezvénysorozaton a tervek szerint a politikai pártok, társadalmi szerveze­tek több százezer képviselő­je vesz részt. Az „akció­hét” csúcspontja az a tö­megtüntetés lesz, amelyet október 22-én tartanak Bonn központi terén. Az új amerikai rakéták nyugat-európai hadrendbe állítása elkerülhetetlenül a fegyverkezési hajsza újabb fordulójához vezet és nagy mértékben fokozza a nukle­áris konfliktus kirobbaná­sának veszélyét. Egyebek között erről szólt tegnap Bonnban tartott sajtókonfe­renciáján H. Grünewald, annak a többszáz nyugat­német állami tisztviselő egyike, akik felhívásban fordultak Kohl kancellárhoz, hogy ne engedje meg a Per­shing—2 rakéták és a ma­nőverező robotrepülőgépek NSZK-ban történő rendszer­be állítását. Nyugat-Berlin békeharco­sai október 15-én ülősztráj­kot tartanak az ott állomá­sozó amerikai katonaság laktanyáinál. A különböző pártok és társadalmi szer­vezetek képviselői közölték: ezernél több ember négy órára eltorlaszolja majd a kaszárnyák összes bejáratát, hogy így tiltakozzék az amerikai rakéták nyugat­európai telepítése ellen. A Nácizmus Üldözöttéinek nyugat-berlini Szövetsége nyilatkozatot tett közzé, amely támogatja a Nyugat- Berlini 'Szocialista Egység­párt követeléseit a közepes hatótávolságú amerikai ra- kétafegyVerek hadrendbe ál­lításának elutasítására. A szövetség sürgeti, hogy Nyu­gat-Berlin egész lakossága (Folytatás a 2. oldalon.) Az NDK-ban tartják a KGST következő ülésszakát Október 18-án Berlin­ben kezdődik a Kölcsö­nös Gazdasági Segítség Tanácsának XXXVII. ülésszaka. Az előzetes megállapodásnak megfe­lelően a tanácskozáson, résztvevő delegációkat a tagállamok kormányfői vezetik. A magyar kül­döttség vezetője Lázár György, a Magyar Nép- köztársaság Miniszterta­nácsának elnöke. A múzeumi hónap megyei megnyitója Felavatták a Túri Fazekas Múzeumot Emlékülés Százéves a KERMI A KERMI százéves jubi­leuma alkalmából emlék­ülést rendeztek tegnap Bu­dapesten a MTESZ székha­zában. Az ünnepségen részt vett és felszólalt Marjai Jó­zsef, a Minisztertanács el­nökhelyettese, Ballal László, az MSZMP Központi Bizott­ságának osztályvezetője, ott voltak több minisztérium, szakszervezet, minőségelle­nőrző intézet képviselői. Cserny Ferenc, az intézet igazgatója az ünnepi meg­emlékezés megnyitóján el­mondta: a KERMI szerveze­tében és munkájában ma is őrzi az elődök hagyomá­nyait. Az ország egyetlen olyan minőségvizsgáló és el­lenőrző intézete, amely va­lamennyi, kereskedelmi for­galomba kerülő fogyasztási cikk vizsgálatát elvégzi, s kezdettől fogva szolgálja a vásárlóknak az áru minősé­gével kapcsolatos érdekvé­delmét is. Alapvetően mű­szaki intézet, amelynek vizs­gáló, minősítő és ellenőrző munkája lehetővé teszi a további hatósági intézkedé­seket. Az emlékülés végén Mar­nék a Munka Vörös Zászló jai József átadta a KERMI- É'rdemrendjét, valamint a Minisztertanács jubileumi oklevelét, amelyeket az in­tézmény nevében Cserny Fe­renc igazgató vett át. Autóbuszgyártás Együttműködő vállalatok A Csehszlovákiában ki­fejlesztett új hidromechani- kus sebességváltó kísérleti példányait már beszerelték az Ikarus gyár mátyásföldi üzemében a 400-as típusú ugyancsak új autóbuszcsalád próbajárműveibe. Ezek, a szovjet intézetekkel közösen kialakított új városi buszok a következő években fokoza­tosan felváltják a jelenleg is futó és népszerű 200-as au­tóbusztípusokat. A két ország járműüze­meinek távlati elképzelései között szerepel egy hármas kooperáció szervezése, a Cse­pel Autógyár, a prágai Se­bességváltógyár és a szovjet Lvovi Autóbuszgyár között, hidromechanikus sebesség- váltó kifejlesztésére. „ . . . eljön az idő, s Mező­túron is lesz múzeum.” Mó­ricz Zsigmond reménykedő jóslata negyvenhárom' év után valóra vált; tegnap mú­zeumot avatott a város. A Túri Fazekas Múzeum meg­nyitó ünnepségén — amelyen részt vett Jakatics Árpád, a megyei pártbizottság osztály- vezetője, ott voltak a megye, a város állami és társadalmi szervezeteinek, kulturális in­tézményeinek képviselői — Barta László, a megyei ta­nács elnöke mondott avató beszédet. Mezőtúr századokon át a Nagykunság egyik ipari, ke­reskedelmi és szellemi köz­pontját jelentette. Diákok ez­rei tanultak itt. A diákság igényeket is ébresztett; a vá­ros lakosságát eleven szelle­mi életre sarkallta — mon­dotta többek között. A mú­zeum gyűjteményének meg­alapozását az 1962-ben meg­alakult múzeumbarátok egye­sülete, majd az azt. felváltó honismereti szakkörök kezd­ték el. A gyűjtemény főként kerámiákból áll, de az idők során egy várostörténeti ki­állításra való anyag is ösz- szegyűlt. Mezőtúr birtokába került Badár Erzsébet háza s a Badár-gyűjtemény jóré­sze is, amely később egy Ba- dár-múzeum és fazekasház alapját képezheti. A kiállító­csarnok melletti iskola két tereiében 1979-ben Mezőtúr fazekassága címmel rangos kiállítás nyílt. Most az egész épület a múzeum céljait szolgálja, — a gyűjtemény csaknem ötezer tárgyat szám­lál — kibővített és megújí­tott kiállítással várja a- lá­togatókat — hangzott el egyebek mellett az avató be­szédben. A Mezőtúri kerámia cím­mel megnyílt állandó kiállí­tás — amelyet a szolnoki Damjanich János Múzeum szakemberei rendeztek — a mezőtúri fazekasság történe­tét mutatja be a XVIII. szá­zadtól napjainkig. A fazeka­sok már a XVIII. században céhekbe tömörültek Mezőtú­ron. Kezdetben fekete edé­nyeket készítettek. A mező­túri kerámia klasszikus kor­szaka az 1880—90-es évekre alakult ki. Az edények alap­színe zsemlyesárga lett ame­lyen vörös, zöld, barna ké­sőbb kék írókás virágdíszí­tés futott körbe. A XX. szá­zad fordulója a polgári, sze­cessziós stílusváltás időszaka Volt Mezőtúron. Ekkor tűnt fel Badár Balázs, aki európai hírűvé emelte a mezőtúri fa­zekasságot. A XX. század elején a magyar agyagipar válságba jutott. A túri fa­zekasipar történetében az 1951-oen megalakult agyag­ipari Szövetkezet hozott fel­lendülést. A szövetkezetben azóta három generáció nőtt fel. Az új mezőtúri „fazekas­nemzedékek” a hagyomá­nyokra támaszkodva alakí­tották ki egyéni stílusukat. Munkáik a régi mesterek cse­repeivel együtt ott láthatók a múzeum kiállításán. A Túri Fazekas Múzeum avatóünnepsége — amelyen a mezőtúri zeneiskola vonós­négyesének műsorát is hall­hatta a közönség — a múzeu­mi, műemléki és honismereti' hónap megyei rendezvényso­rozatának kezdetét is jelen­tette. A mezőtúri kiállító- csarnokban ebből az alka­lomból nyílt meg — ugyan­csak tegnap — a 80 éves a Szolnoki Művésztelep című kiállítás, amely az 1902 és 1980 között Szolnokon alko­tó művészek munkáiból ad válogatást. Az lavatóünnepség közönsége nagy érdeklődéssel tekintette meg a mezőtúri fazekas­ság történetét bemutató állandó kiállítást ■í TARTALOMBÓL átszervezés után a Szolnoktervnél Új sertéstelep Mesterszálláson Kapu északnyugaton Hz igazi hazafiság Figaró — bárányfelhőkkel Szolnok megye múltjából Napirenden a megye iparának helyzete, és a NEB munkája Ülésezett az országgyűlési képviselők megyei csoportja Tegnap Törökszentmikló- son, a Mezőgép helyi gyárá­nak tanácskozótermében tartotta ülését az országgyű­lési képviselők Szolnok me­gyei csoportja, amelyen töb­bek. között részt vett Mo­hácsi Ottó, a megyei párt- bizottság titkára, Sereg Ró­bert, a KNEB főosztályveze­tője és Sándor László, a Ha­zafias Népfront megyei Bi­zottságának titkára, A testület először az or­szággyűlés őszj ülésszaká­nak előkészítésével kapcso­latos feladatokról tárgyalt, majd meghallgatta Bereczki Lajosnak, a megyei tanács általános elnökhelyettesének tájékoztatóját a megye ipa­rának helyzetéről. Mint azt a tanácselnökhelyettes töb­bek között kifejtette: a me­gye ipargazdaságát összes­ségében a korszerűség jel­lemzi. Ez az ipar a felsza­badulás után, főleg 1950-től alakult ki. Olyan iparágak­hoz tartozó vállalatok, gyár­egységek fejlődtek ki, ame­lyeknek a távlatokban is jö­vőjük van, és amelyek a mai világgazdasági válság legmélyebb pontján is piac­képes árut termelnek, ha anyagi gondokkal is. de ké­pesek átvészelni ezt a ne­héz helyzetet. Megemlítette, hogy jelen­leg is jelentős beruházások vannak a megyében folya­matban. Kifejtette: a me­gye ipara a VI. ötéves terv és az éves népgazdasági cél­kitűzésekkel összhangban fejlődött, a termelés az év első félévében 2,7 százalék­kal emelkedett, bár ez az ütem kisebb az előző évek­nél. Szólt a kedvezőtlen je­lenségekről. Például: év köz­ben az ipar teljesítménye jelentősen ingadozót, és ez időszakosan készletezési, szállítási fennakadásokat okozott; egyes vállalatoknál pénzügyi nehézségek jelent­keztek; bizonyos időszakok­ban néhány termékből ke­vesebbet tudtunk eladni, mint amennyit termeltünk; nőtt a nem rubel elszámo­lású export, de a tervezet­től elmaradt stb. A következőkben a népi ellenőrzés megyei helyzeté­ről tájékoztatta a képvise­lőcsoportot dr. Lőrinczy György, a megyei NEB el­nöke. E tájékoztató után fejtette ki a megyei NEB tevékenységéről összességé­ben pozitív véleményét Mo­hácsi Ottó, a megyei párt- bizottság titkára. A nap további részében az országgyűlési képviselők meghallgatták Deák Lajos­nak, a Mezőgép törökszent­miklósi ' gyára vezetőjének tájékoztatóját munkájukról, majd megtekintették az: üzem gépszerelő telepét. V. V.

Next

/
Oldalképek
Tartalom