Szolnok Megyei Néplap, 1983. október (34. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-06 / 236. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1983. OKTÓBER 6 Hiány*6 láncszemek A tudományos kutatás és a gyakorlat Az elmúlt évtizedben a tudományos elemzések, a sajtóban megjelent cikkek, tanulmányok egyik leggyakrabban, legváltozatosabb ösz- szefüggésben vizsgált témája a kutatás és a gyakorlat kapcsolata volt. A könyvtárnyi irodalom talán egyetlen dologban ért egyet: a problémakör fontosságában. Ez ebből következik, hogy jelenleg, a tudományos-technikái forradalom időszakában a tudomány fejlődése nagymértékben meghatározza a technika, a termelés és a fogyasztás fejlődésének az ütemét. Ma a társadalmi munkamegosztás önálló ága foglalkozik az új tudományos eredmények hasznosításával. A tudományos kutatás és a gyakorlat kapcsolatáról az MTA Természettudományi Főosztályának vezetőjével, Teplán Istvánnal beszélgettünk. — Az elmúlt időszakban a tudományos kutatás és a gyakorlat kapcsolatát számos bírálat érte. Mennyiben jogos ez? — Az elmarasztalások jogosságát vagy vitathatóságát a konkrét, vizsgált esetek fényében lehet csak megítélni. A kutatás tényleges értékeit, azok társadalmi hatásait, súlyuknak megfelelően általában nem, vagy csak ritkán vesszük észre. A kutatási eredmények hasznosítása végül is társadalmi-gazdasági folyamat. Mozgását objektív törvények írják le, tartalma a termelési mód és a termelési viszonyok függvénye. — Közismert, hogy ezen folyamatot a kutatási eredmények gyakorlati alkalmazását több tényező nehezíti. A számos gond és probléma közül hallhatnánk néhányról? — Mai intézményrendszerünk nem a legalkalmasabb arra, hogy a kutatási eredmények közvetlenül, minden esetben akadályok nélkül megvalósuljanak. A probléma már ott kezdődik, hogy nagyon gyakran még napjainkban sem jutnak el a kutatóhelyekre azok a megválaszolásra váró kérdések, amelyek a felhasználóknál megfogalmazódnak. A kutatóintézetek és a felhasználók érdekeltségi rendszere napjainkban sajnos csak ritkán esik egybe. Gondot jelent az is, hogy a realizált kutatási eredmények nyomon követése majdnem lehetetlen. Az új eredmények elvárhatóan gyors gyakorlati alkalmazását rendkívüli mértékben gátolja, hogy nem alakult ki az ún. technológiai transzfer. Nincsenek meg azok a kis mozgékony szervezetek (kísérleti üzem, félüzem, leányvállalat, társulások stb)., amelyek képesek lennének a híd szerepét vállalni a kutatás és a gyakorlat között. Ezen a téren az előrehaladás jelei már kitapinthatok és ezektől igen sokat várunk. Az intézetek vezetői, kutatói érzik a gazdaság részéről tapasztalható igényeket, lehetőségeket, de a vállalati fogadókészség gyengesége, a szívóhatás hiánya, valamint a pénzügyi és jogi szabályok sok akadályt jelentenek. A vállalatoknál még mindig nincs, vagy kicsi a gazdasági kényszer. Szabadalmi rendszerünk sem abban az irányban hat, hogy az új kezdeményezések folyamatosan teret kapjanak. Manapság a szabadalom életben tartása az érdek, és nem az új bevezetése. ,— Közvéleményünk előtt nem kellően ismert a tudományos kutatásnak az a szerepe. hogy nagyjelentőségű, társadalmunkat, gazdaságunkat alapvetően érintő kérdésekre irányítja időről időre , a figyelmet. Az elmúlt évek ilyen jellegű kérdéseire mondana néhány példát? — A környezetvédelem fontosságának kérdését a kutatás vetette fel először. Különösen vonatkozik ez a Balaton és térségének, de a budapesti agglomerációnak, vagy az ország más térségeinek környezetvédelmi problémáira is. Hazánk agroöko- lógiai potenciáljának felmérését szintén a kutatás oldaláról indult kezdeményezés inspirálta. Eredményeként reális képet kaphatunk hazánk mezőgazdasági szempontból döntő ökológiai helyzetéről, és egyben lehetőség nyílik arra, hogy ennek tükrében alakítsuk a termelési struktúrát. Néhány éve csupán, hogy a kutatók felhívták a politikai és gazdasági vezetőink figyelmét a biotechnológia világméretű előretörésére. Napjainkban már tapasztalható ennek eredményeként a kutatók és termelők egyre szélesedő összefogása ezen alapvetően új technológiák hazai bevezetésére. — Hogyan alakul a kutatók és a felhasználók kapcsolata napjainkban? — 1968 óta a felhasználók, kutatási-fejlesztési igényeikkel egyre inkább a kutatóintézetekhez fordultak. Az eltelt időszakban megsokszorozódtak az intézetekhez érkező megrendelések, megbízások. Ma már az ilyen megbízások összege lényegesen nagyobb az állami támogatás összegénél. A felhasználók részéről nagyobb érdeklődés a technológiai ellenőrzési célokat szolgáló módszerek és berendezések iránt mutatkozik. Ennek fő oka, hogy felhasználásuk viszonylag kis befektetéssel jelentős minőségjavulást eredményezhet, és az esetek többségében lehetőséget nyújtanak technológiai folyamatok automatizálására. Itt kell megemlíteni a Műszaki Fizikai Kutatóintézetben kifejlesztett és a Dunai Vasműben beállított hengerelt acéllemezek sík-kifekvé- sének mérésére szolgáló berendezést, amely lehetővé teszi a hengersoron történő visszaszabályozását, és így a lemezek minőségének javítását. Egy másik példa: a KFKI, ahol a kifejlesztett TPA számítógépek, és a CAMAC modulrendszer fel- használásával különböző folyamatellenőrző és szabályozó rendszereket hoztak létre ék adtak át az,iparnak. Például a Dunamenti és a Tiszai Hőerőműnek, a Kámai Autógyárnak, az Almásfüzitői Timföldgyárnak, illetve az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt vállalatainak. A Mezőgazdasági Kutató- intézetben az elmúlt időszakban nyolc kukorica, két őszibúza és egy árpafajta részesült állami elismerésben. Gyakorlati alkalmazásukból eredő népgazdasági haszon —, ha a termésnövekedés 50 százalékát tekintjük genetikai haladásból származónak — öt év alatt meghaladta az egy milliárd forintot. A Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetben hozták létre a grafikus displayt, amelynek jelentőségét növeli, hogy szocialista relációban hasonló berendezés nincs kereskedelmi forgalomban, tőkés relációból történő beszerzése pedig az embargó miatt lehetetlen. A Szegedi Biológiai Központ kutatási eredményeinek gyakorlati sikerét példázza a vírusmentes növényi szaporítóanyag termelése. Ennek széles körű hasznosítására jött létre a MERIKLÖN Kutatási Fejlesztési Termelési Gazdasági Társulás. Végül meg kell említeni, hogy számos konkrét társadalmi igény (egészségügyi, oktatás stb.) kielégítésére irányuló kutatás fejeződik be kiemelkedő eredménnyel anélkül, hogy közvetlenül forintban mérhető népgazdasági hasznot eredményezne, például a KFKI „Budapest” kisszámítógépes EKG diagnosztikai rendszere, amely egy magas halálozási százalékkal járó betegcsoport (keringési elégtelenség) felismeréséhez és megelőzéséhez nyújt segítséget. A tudományos kutatás és a gyakorlat kapcsolatának jövőbeni tendenciájáról pedig elmondhatjuk, hogy a kutatásnak egyre nagyobb feladatot kell vállalnia a gyakorlat részéről jelentkező problémák megoldásában, a vállalatokat pedig a keményebb gazdasági feltételek jobban rákényszerítik majd a kutatás-fejlesztés eredményeinek felhasználására, igénybevételére. dr. Mérő Éva Beruházáshoz, bővítéshez, szervezéshez Méretarányos modellek A mérnök tervrajza és a kivitelezett mű közé az utóbbi évtizedekben beékelődtek a modellek. A lekicsinyített valóság . könnyebben leleplezi a hibákat, mindenféle szempontból próbáknak vethető alá, könnyűszerrel módosítható, egyszóval tömérdek papíron meg- szerezhetetlen tapasztalatot nyújt. A makett-műtermek Megőrizni a minősóget Kenyérgabona tárolása A gabonabetakarítás időszakában napi több száz vagon búzát nyelnek el a kenyérgabonát tároló tornyok, a hatalmas silók. De még így sincs belőlük elég. Az egy főre eső szemestermék- térmelésben Magyarország a világ élvonalába tartozik. A korszerű tárolók aránya azonban az eddigi lendületes raktárépítés ellenére is kicsi (kb. 35 százalék). Az összes tárolókapacitás a szemes termékeknek csak kétharmadát képes befogadni, ami azért is kedvezőtlen, mert nem megfelelő tárolási körülmények között 15— 20 százalékot is elérhet a minőségi károsodás. A vasbeton silók építése bonyolult és drága technológiát igényel (alapozás, vasalás, zsaluzás, betonkészítés stb.), de maga az építmény stabil és időtálló. így hosszú időre megoldja egy- egy terület tárolási problémáit. Napjainkban inkább a fémsilók létesítését helyezik előtérbe, amelyek igénytelenebb alapra modulelemekből csavarozással, daruzás nélkül megépíthetök' A betonépítmény elkészítése technológiai okokból nem gyorsítható. Komoly előnynek számít, hogy a fémsiló összeszerelése sokkal gyorsabb, s további gyorsításának nincsenek technológiai akadályai. A silók konstrukciójánál — legyen az vasbeton, vagy fémsiló — sok múlik a be- és kitárolási lehetőségek megfelelő megteremtésén. Gondolni kell például arra, hogy ha a tornyot folyamatosan töltik és egyidejűleg ürítik le, a legrégebben tárolt anyag legkorábbi ürítése csak alsó kihordással oldható meg. Képünkön különös nézőpontból, a felső feltöltővezetékek erdejéből ismerkedhetünk meg egy si- lósorral. Jól látható, hogy a gabonasilók mindegyikébe több vezeték is becsatlakozik, így a betárolásnál mindenfajta kombináció megvalósítására lehetőség van. Ékszernek is Mesterséges gyémánt Mesterséges gyémántokat már több mint húsz éve állítanak elő grafitból nagy hőmérsékleten és nyomáson. A leggyakoribb módszer a következő: a grafitot olvasztott vasban, nikkelben vagy krómban oldják és az oldatból kikristályosítják. Ezek a gyémántok azonban igenap- róak, legfeljebb félmilliméteresek és kizárólag ipari célokra alkalmazhatók. Amerikai kutatóknak újabban sikerült sakkal nagyobb — 6 milliméter nagyságú — gyémántokat mesterségesen növeszteni, ök is olvadt fémmanapság már nem ismernek lehetetlent, s nincs olyan objektum, amelyet ne tudnának tökéletesen pará- nyított utánzatban megépíteni. A modell-mémökség lassan önálló szakma, mint ahogyan akadnak már olyan cégek is. amelyek kizárólag a modellező műtermek számára dolgoznak, nagy választékban gyártva a legkülönfélébb gyárak felépítéséhez szükséges építőelemeket és anyagokat. Egy-egy újonnan létesülő nagyobb üzem makettje még az üzem felépülése után sem veszti el hasznosságát. A gyártás megindításának, megszervezésének korszakában éppúgy kitűnő segítséget nyújthat, mint később a karbantartás, az esetleges bővítések, módosítások, átalakítások során. Előnye a tervrajzzal szemben, hogy minden alkotóelem, részlet, megközelítés, útvonal, bejárat plasztikus formában tekinthető át néhány négyzetméteren. egyszerre kínálva a részleteket és az összképet. bői indulnak ki és a gyémántokat ebből az oldatból mintegy 1500 C-fokon és igen nagy nyomáson kristályosítják. A kristályosítási folyamatot azonban nem hagyják gyorsan végbemenni, hanem rendkívül lelassítják, több napig elhúzzák. így nagy kristályokat kapnak, amelyek a hozzá adott anyagoktól függően színesek vagy víztiszták. Ezek a gyémántok ékszer-drágakövekként csiszolhatok, és a természetes kövektől csak bonyolult vizsgálati eljárásokkal különböztethetők meg. A modellek elkészítésének sok formája van. A legegyszerűbb modellek rendszerint csak a fontosabb épületeket és felszerelési tárgyakat tartalmazzák az ösz- szekötő csövek, elektromos kábelek stb. nélkül, míg a teljes kivitelezésű modellekben ezek is megtalálhatók. Itt már méret szerinti mellékalakzatok — például álló vagy ülő emberi figurák, gépjárművek, emelődarük, vontatók stb. — is megtalálhatók a szerkezeti magasságok, biztonsági távolságok. daru-akciósugarak szemléltetése céljából. A teljes kivitelezésű modellek a legköltségesebbek, de áruk még így is a létesítési költségek kis hányadát teszi csak ki. Gyakorlati értékük viszont nagy. Képünkön egy gázüzemű erőmű méretarányos modelljét láthatjuk, mely a rajzlap síkja helyett három dimenzióban érzékelteti a létesítmény minden kis részletét. Évente 500 gramm mész Tojáshéj A tyúktojás héja körűibe lül 2 gramm meszet tartalmaz, a tyúk teljes vérének mésztartalma pedig körülbelül 25 milligramm. A tojás héjához szükséges meszet a tyúk részben mindennapi táplálékából, részben saját szervezetének tartalékaiból meríti. Ha a táplálék nem elég mészgazdag, a csontozat fele is a tojás héjába vándorolhat. Egy tyúk évente átlagban 500 gramm meszet termel tojáshéj formájában, s ez saját csontváza mésztartalmúnak mintegy húszszorosa. De nem egyedül a táplálék mésztar- talmán múlik a tojáshéj erőssége. Vizsgálatokkal kimutatták, hogy a szénmon- oxidban gazdag atmoszférában élő tyúkok tojásának vastag a héja. Ez a tapasztalat elvüeg lehetőséget 'ad a tojás törékenységének csökkentésére. Nem lágyul, nem deformálódik Műanyag radiátor Egy nyugatnémet hőtechnikai vállalat újabban az egyik hőtűrő — viszonylag magas olvadáspontú — műanyagból fűtő radiátorokat állított elő. Egy-egy azonos hőleadású műanyag fűtőtest súlya csak tizede, mint a fémből készülté. Ennek következtében szállítása, szerelése ‘lényegesen egyszerűbb, s kisebb terhet bíró felületre is felszerelhető. Az is előnye a műanyag fűtőtestnek, hogy nem kell festeni, a korrózió ellen védeni. A melegvizes központi fűtőberendezésekhez a víz hőfoka nem haladhatja meg a 85 C-fokot, így a radiátor lágyulásától, deformálódásá- tól nem kell tartani.
