Szolnok Megyei Néplap, 1983. október (34. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-26 / 253. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAF 1983. OKTÓBER 26. Fegyveres támadás Grenada ellen Agresszió Grenada ellen. A képen látható DC—9-es repülő­gép és a két helikopter szállította többek között azokat az amerikai tengerészgyalogosokat, akik megtámadták Grena- dát. A gépek Barbados repülőterén landoltak (Telefotó — KS) (Folytatás az 1. oldalról) A kubai kormány nyilat­kozata szerint a grenadai főváros nemzetközi repülő­terének építéséhez segítséget nyújtó kubai személyzet több mint háromórás harc után továbbra is ellenáll az amerikai tengerészgyalogo­sok támadásának. A grenadai főváros új nemzetközi repülőterének építéséhez mintegy 700 ku­bai szakember, illetve építő­munkás nyújt segítséget. Mint a Szabad Grenada rádióállomás hírül adta, az inváziós erők élén haladó amerikai tengerészgyalogos egységek hadihajók ágyútü- zének támogatásával támadó hadműveletet folytatnak a repülőtér közelében. A repülőtérre három ka­tonai szállítórepülőgép szállt le, fedélzetén további ameri­kai deszantegységekkel. A Szabad Grenada rádió- állomás beszüntette adását. A CBS amerikai televízió­társaság tudósítója barbado­si keltezésű hírében megerő­sítette, hogy az amerikai tengerészgyalogság közvet­lenül résztvevője a Grenada ellen folyó fegyveres inter­venciónak. Más szóval: a több karibi ország katonai alegységeiből •álló erőknek az invázióban való részvétele lényegében csak fügefalevélül szolgál az Egyesült Államok interven­ciójának elleplezésére. Ronald Reagan amerikai elnök kedden bejelentette, hogy az Egyesült Államok fegyveres erői partraszáll- tak a Grenadai Köztársaság területén, elfoglalták a szi­get mindkét repülőterét. Reagan közölte, hogy az in­vázióra a kelet-karibi állam- szövetség kérésére került sor, s annak célja „a rend és a demokrácia sürgős helyreál­lítása”. A Grenada elleni ameri­kai katonai agresszió az egész világ közvéleménye előtt leleplezte a „békete­remtő” küldetésről eddig hangoztatott washingtoni ál­lításokat — mutat rá a TASZSZ szovjet hírügynök­ség politikai hírmagyarázója, Nyikolaj Csigir, a keddi ese­mények elemzésében. A Grenadáról és a karibi térség más államaiból érke­ző jelentések minden kétsé­get kizárnak: a független grenadai állam ellen inár régóta tervezett és előkészí­tett nagyszabású katonai ak­cióról van szó, melynek cél­ja az 1979-ben megkezdő­dött forradalmi átalakulás megtörése, az, hogy Grena- dát az Egyesült Államok neokolonialistá uralmának vessék alá. Az Egyesült Államok nyílt, semmivel sem provokált ag­ressziót hajtott végre az ENSZ egyik teljes jogú tag­Irak—Irán Megélénkültek a harcok Az iráni csapatok újabb támadást indítottak az iraki állások ellen a front északi, kurdisztáni szakaszán. A hajnalban megkezdett- és egész nap tartó harci cse­lekmények során — teherá- ni jelentés szerint — a tá­madó egységek több magas­latot és hat falut elfoglal­tak a Marivan és Baneh te­lepülések térségében húzódó „nemzetközi határ mindkét oldalán”. A támadásról hírt adott a Bagdadi Rádió és az INA iraki hírügynökség is. Ez utóbbi idézte az említett frontszakaszon harcoló iraki egységek parancsnokát, aki kijelentette, hogy az irániak „egy centíméternyi iraki te­rületet sem tudtak elfoglal­ni”. A Bagdadi Rádió fel­ajánlotta külföld; újságírók­nak, hogy látogassanak a helyszínre, és személyesen győződjenek meg az állítás igazáról. állama ellen. Az ENSZ alap­okmányának és az alapvető nemzetközi jogi normáknak e kihívó megsértésével a Reagan-kormány bebizonyí­totta, hogy semmibe veszi a* nemzetközi közvéleményt. Ismét kiderült, hogy impe­rialista céljait csak katonai erejének bevetésével érheti el. Az amerikai beavatkozás Grenadában ugyanannak az v,ágyúnaszád diplomáciának” megnyilvánulása, amelyet az A hír hallatán a meg­döbbenéstől szóhoz sem jut az ember: amerikai csapa­tok hatoltak be a parányi Grenada területére. Reagan amerikai elnök a támadás­ról szólva szemrebbenés nélkül azt állította, hogy a katonai akcióra a kelet-ka­ribi államszövetség tagjai­nak kérésére, részvételével került sor, s hogy a műve­let célja a rend és a de­mokrácia helyreállítása, valamint az ott élő ameri­kai polgárok megvédése. Holott már az első gyors­hírekből kiderült: az Egye­sült Államok irányításával fegyveres intervenciót kezdtek az alig fél Balaton területű, mintegy 100 ezer lakosú sziget ellen. Azzal a céllal, ami évek óta nem titok a világ előtt, hogy szétverjék a haladás útját választó rendszert, hogy visszafordítsák az ott zajló forradalmi folyamatot. Akárcsak Kuba és Nicara­gua, Grenada is szálka volt a Reagan-kormányzat szemében. Az Egyesült Ál­lamok a távoli kis ország­ban támadt belső zűrzavart használta fel ürügyül a ka- tanai intervencióra. Pedig Grenada új vezetése mind­járt az első nyilatkozatai­ban leszögezte, hogy a jö­vőben is el nem kötelezett politikát kíván folytatni, egyszersmind kész javítani a kapcsolatait Washing­tonnal. Ennek ellenére a BUDAPEST Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte dr. Rudol Kirch- schlägert, az Osztrák Köz­társaság Szövetségi elnökét Ausztria nemzeti ünnepe al­kalmából. Lázár György, a Minisztertanács elnöke dr. Fred Sinowatz, szövetségi kancellárnak, Apró Antal, az országgyűlés elnöke An­ton Benyának, a nemzeti tanács első elnökének kül­dött üdvözlő táviratot. GENF Tegnap Genfben teljes ülé­sen találkozott a hadászati fegyverzet korlátozásáról és csökkentéséről folyó tárgya­lásokon résztvevő szovjet és amerikai küldöttség. * * * Ugyancsak tegnap Genf­ben teljes ülésen találkozott az európai nukleáris fegyve­rek korlátozásáról folyó tár­gyalásokon résztvevő szovjet és amerikai küldöttség is. LUANDA Jósé Eduardo dós Santos, az MPLA-Munkapárt és az Angolai Népi Köztársaság elnöke Luandában fogadta George Marchais-t, a Fran­Egyesült Államok a század eleje óta folytat a nyugati féltekén. A kommentár ismételten leszögezi, hogy kimondottan amerikai intervenció tör­tént. A kelet-karibi államok amerikabarát rendszereinek részvételével Washington — mint a múltban már több­ször is — azt a látszatot akarja 'kelteni, hogy közös akcióról van szó — mutat rá a szovjet hírmagyarázó. sziget körül rövidesen fe­nyegető flottacsoportosítás ment végbe. Az amerikai légierő tengerészgyalogoso­kat, valamint hadfelszere­lést szállított a mindössze 250 kilométerre fekvő Bar­bados szigetre, arra hivat­kozva, hogy szükség esetén meg kell védenie a Grena­dában tartózkodó ameri­kaiakat. A szigetországban egyébként többször is nyo­matékkai hangsúlyozták, hogy egyetlen külföldit sem fenyeget veszély. Jellemző a mostani ame­rikai kormányzat brutali­tására és haladásellenessé- gére, hogy meg sem várta, míg a szigetországban ren­deződjenek a dolgok Mau­rice Bishop kormányfő -és néhány minisztere meg­gyilkolása után, hogy — amint a katonai tanács ígérte — rövidesen megala­kuljon az új polgári kor­mány. Egy amúgyis szen­vedő országot rohantak le az amerikai katonák, egy olyan kis népet támadtak hátba orvul, amely 1979 óta megpróbál a maga lá­bára állni, s amely már megtette az első lépéseket egy reményteljes úton. Azok az országok, amelyek közreműködtek ebben a szégyenteljes akcióban, sze­repvállalásukkal az egész karibi térség békéjét és biztonságát is súlyos ve­szélybe sodorták. cia Kommunista Párt főtit­kárát. NICOSIA Nicosiában Szpirosz Kip- rianu ciprusi elnök és Nico- lae Ceausescu román állam­fő tárgyalt egymással. Ceau­sescu hétfőn érkezett négy országot érintő kőrútjának utolsó állomására, Ciprusra. ATHÉN Miika Planinc jugoszláv miniszterelnök befejezte két­napos athéni tárgyalásait Andreasz Papandreu görög kormányfővel. A megbeszé­lések középpontjában a két­oldalú gazdasági kapcsolatok és a balkáni atomfegyver- mentes övezetről szóló görög terv állt. WASHINGTON Hivatalos munkalátogatás­ra az Egyesült Államokba érkezett Mohammad Ersad altábornagy, a bangladesi Nicaragua kérte a BT összehívását Nicaragua tegnap hivata­losan kérte az ENSZ Biz­tonsági Tanácsának sürgős összehívását a Grenadai Köz­társaság ellen végrehajtott amerikai katonai interven­ció megvitatására. A BT tagjai tegnap a ké­ső esti órákban nem hiva­talos konzultációkat tartot­tak a nicaraguai kérésről. Lengyel - KGST együttműködés Növelni kell a lengyel kül­kereskedelem relációs átala­kítása érdekében tett erőfe­szítéseket’ tovább kell erő­síteni a szocialista országok­kal folytatott együttműkö­dést — értettek egyet a szejm, a lengyel parlament külkereskedelmi bizottságá­nak tagjai a hét elején tar­tott ülésen, amelyen Len­gyelország és a KGST kap­csolatainak alakulását vitat­ták meg. A vizsgált országcsoport­tal lebonyolított áruforga­lom 1980-ban 12 milliárd ru­belt tett ki. az idén ez el­éri a 15 milliárdot. Az im­port 530 millió rubellel fog­ja meghaladni az év végére az exportot, ezzel szemben három évvel ezelőtt még 300 millió rubeles aktívu­mot lehetett elkönyvelni. A Szovjetunióra jut a szocia­lista országokkal folytatott áruforgalom kétharmada. A tervek szerint 1990-ce a KGST tagországaival Len­gyelország éyi 20 milliárd rubel értékben fog keres­kedni, ami 60 százalékos ré­szesedést jelent a teljes kül­kereskedelmi forgalmon be­lül. Az a célkitűzés, hogy erő­síteni kell a szocialista or­szágokkal folytatott gazda­sági együttműködést és nö­velni kell az áruforgalmat, nem jelenti azt — hangoz­tatták az ülésen —. hogy az együttműködés kizárólag ezen országokkal képzelhető el. Arról van szó csupán, hogy minél erősebb gazda­sági szálak fűzik Lengyelor­szágot a többi szocialista or­szághoz, annál kevésbé le­hetnek hatékonyak a tőkés országoknak a gazdasági be­avatkozásra’ korlátozó intéz­kedések meghozatalára irá­nyuló kísérletei. katonai kormányzat vezetője. A bangladesi vezető az Egyesült Államok kereske­delmi kamarájában elmon­dott beszédében közölte, hogy a közeli jövőben elnöki és parlamenti választásokat tartanak az országban, két éven belül pedig áttérnek a polgári kormányzásra. BONN A bonni külügyminiszté­rium illetékese közölte, hogy a Zlatouszt nevű szovjet te­herhajó az Égei-tengeren hat nyugatnémet állampolgár életét mentette meg, akiknek a jachtja szerencsétlenül járt. A bonni külügyminisz­térium felkérte az illetékes szovjet szerveket, hogy tol­mácsolják a köszönetét a szovjet hajó kapitányának és legénységének. BELGRAD Belgrádban tegnap reggel megkezdődött a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottságának ülé­se. A tanácskozáson az or­szág gazdasági és politikai helyzetét vitatják meg; ez a téma az utóbbi időben min­den politikai fórumon köz­ponti helyet foglal el. n vasárnapi tragédia Washington libanoni politikájának következménye Tegnap estig 250 holttes­tet szabadítottak ki Bejrút­ban a vasárnapi bombame­rényietek következtében ösz- szeomlott amerikai és fran­cia parancsnoksági épület romjai alól. Az amerikai ha­lottak száma 196, a franciá­ké 54. Minthogy az 50—60 eltűnt életben maradására nincs remény, bizonyosra vehető, hogy az egy hétig is eltartó mentési munkálatok végeztével a háromszázat is meghaladja majd az áldoza­tok száma. A veszteségek pótlására tegnap Bejrútba érkezett az amerikai csapaterősítések el­ső, 300 főnyi csoportja, ame­lyet további egységek követ­nek. Míg Szíria és Irán határo­zottan visszautasította, fele­lőtlen spekulációnak minősí­tette a címükre elhangzó amerikai vádakat, a libanoni ellenzék vezetői magát az Egyesült Államokat, Wa­shington libanoni és közel- keleti politikáját teszik fele­lőssé a történtekért. Valid Dzsumblatt, a Haladó Szo­cialista Párt elnöke, Rasid Karami volt miniszterelnök például arra figyelmeztetett: megismétlődhet a vasárnapi tragédia, ha Washington folytatja a libanoni falangis- ta kormányt támogató, az arab és iszlám világgal szem­ben ‘ ellenséges politikáját. Folytatódnak az október 31- re kitűzött, Svájcban össze­ülő libanoni nemzeti megbé­kélési konferencia előkészü­letei. A Haladó Szocialista Párt követelte, hogy a talál­kozó előtt vessenek véget a tűzszünetet megsértő falan- gista provokációknak, szün­tessék meg a sajtócenzúrát és a Bejrútban elrendelt éj­szakai kijárási tilalmat. A Libanonban vasárnap bekövetkezett két súlyos rob­banás egyenes következmé­nye az Egyesült Államok ka­landorpolitikájának, annak, hogy Washington fegyveres erőket küld oda, ahol az ese­mények nem az amerikai főrgatókönyv szerint zajla­nak — mutat rá a Pravda tegnapi kommentárjában, s felhívja rá a figyelmet: az Egyesült Államok libanoni beavatkozásának fokozására használja fel ezeket az ese­ményeket, s ez az egyébként is veszélyes közel-keleti hely­zet további romlásához ve­zet. Az írás kitér arra, hogy a nyugati hírszolgálati szervek a két robbanásról tudósítva a felelősséget holmi „iszlám terroristákra” hárítják, akik úgymond Iránnal állnak kapcsolatban, mások, szintén külső ellenséget keresve, Szí­riát hozzák szóba, sőt olya­nok is akadnak, akik a szov­jetellenes kampány további szítására igyekeznek felhasz­nálni a történteket, noha va­lójában még nem világos, ki áll a robbantások mögött. A vasárnapi két pokolgépes merénylet után Bejrútban a ro­mok alatt még mindig találtak amerikai és francia katoná­kat. A képen: elszállítják az egyik holttestet (Telefotó — KS) 35 ország képviselői a finn fővárosban Megkezdődött a januári leszerelési konferencia előkészítése Tegnap a helsinki Finlan- dia palotában megnyílt az európai bizalomerősítő és leszerelési konferenciát elő­készítő értekezlet. A 35 or­szág részvételével háropi hé­tig tartó tanácskozás felada­ta, a januári stockholmi le­szerelési konferencia napi­rendjének és időrendjének meghatározása. Az előkészí­tő értekezleten résztvevő ma­gyar küldöttséget Varga Ist­ván nagykövet vezeti. Tegnap délelőtt Paavo Väy- rynen finn külügyminiszter az értekezletet megnyitó be­szédében egyebek közt rá­mutatott’ a stockholmi le­szerelési konferencia meg­tartásáról döntő madridi megállapodást Finnország jelentős politikai esemény­nek tartja, mert azt bizo­nyítja, hogy a madridi ta­lálkozó résztvevői folytatni és továbbfejleszteni kíván­ják az európai enyhülés fo­lyamatát. Az ennek elmé­lyítésére irányuló megbeszé­lések a jelenlegi nemzetkö­zi helyzetben fontosabbak, mint valaha. Az 1984. január 17-én kezdődő stockholmi konferencia célja, hogy a résztvevők olyan új és ha­tékony intézkedésekben ál­lapodjanak meg, amelyek elősegítik a kölcsönös bi­zalmat és konkrét, bizton­ságnövelő intézkedések el­határozásán keresztül elő­mozdítsák a leszerelést. Az értekezleten valamennyi, a madridi találkozón résztvett ország jelenléte biztosítva van. Finnország a most meg­kezdett előkészítő tanácsko­zás sikere érdekében széles körű konzultációkat folyta­tott a résztvevő országok képviselőivel, s ennek alap­ján — mondotta Väyrynen — Finnország úgy látja, a helsinki értekezlet képes lesz a számára meghatározott idő­ben eredményesen elvégezni feladatát,

Next

/
Oldalképek
Tartalom