Szolnok Megyei Néplap, 1983. október (34. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-23 / 251. szám

Iparunk és a népgazdaság „Ipar nélkül a nemzet fél­karú óriás”. E reformkorban született gondolat ma sok kai inkább érvényes, mint másfél évszázaddal ezelőtt. S bár hazánkat jóakarattal sem nevezhetjük óriásnak, a legrosszabb indulatú elem­zők sem mondhatják nem- j zetünket félkarúnak. Erről győződhetett meg minden­ki, aki az ipari miniszter parlamenti beszámolóját és az azt követő vitát hall­gatta. Meggyőző számok és ada­tok bizonyították, hogy ha­zánk gazdaságában az ipar­nak meghatározó szerepe van. Itt dolgozik az aktív keresők egynegyede, itt jön létre a nemzetközi jövede­lem 40 százaléka — s ebben nincs benne az élelmiszer- és építőanyagipar adata. Az ipar ezernyi szállal fonódik össze a gazdaság és a tár­sadalom többi részével is — hangsúlyozta az ipari mi­niszter expozéjában. Mindenképpen fokoznunk kell iparunk hatékonyságát, korszerűségét, versenyképes­ségét, — ezt a hozzászólások is egytől egyig hangsúlyoz­ták. Az ipar helyét és szerepét a népgazdaságban a párt Központi Bizottságának jú­lius 6-i ülésén elfogadott do- : kumentumban határozták ’ meg hosszabb időre érvé­nyes tartalommal. Az akkor hozott és azóta széles körben is ismertté vált határozatok­hoz aligha kell most valamit hozzátenni. Még szelektívebb iparfej­lesztés, kevesebb cél, de arra az erők fokozott kon­centrálása, a hazai adottsá­gok megfontoltabb és célra­törőbb figyelembe vétele, az ország természeti kincseinek és szellemi erőforrásainak ésszerűbb, gazdaságosabb hasznosítása, a mikroelektro­nika és biotechnológia mi­nél gyorsabb és szélesebb körű alkalmazása. Felada­tunk továbbá, hogy a szá­munkra oly fontos nemzet­közi munkamegosztásba ak­tívabban kapcsolódjunk. Er­ről esett szó az országgyű­lés legutóbbi ülésén, erről beszélt a miniszter, s ehhez kapcsolódott — ha áttétele­sen is — az ülés második napirendi pontja, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökének beszámolója is. Hogyan köthető e két té­ma? Egyszerű a felelet. Nézzük meg, milyen orszá­gos témákat vizsgált — egye­bek körött — 1983-ban a KNEB. A lakosság áruellátá­sának helyzete: az energia­gazdálkodási program végre­hajtása; a gazdaságos anyag­felhasználás és technológia- korszerűsítési kormányprog­ramban megfogalmazott alu­mínium- és cementtakaré­kosságra vonatkozó felada­tok végrehajtása, és így to­vább. A két témát nem öncé­lúan tűzte egyazon ülés na­pirendjére az jországgyűlés. Nem csekély megelégedéssel mondhatta a KNEB elnöke: a „népi ellenőrzés egész szervezete még aktívabb, kezdeményezőbb lett és az igényekhez igazodó témavá­lasztással hatékonyabban támogatja a politikai és az állami vezetés munkáját. A népi ellenőrzés az eltelt időszakban elismerést vívott ki az irányító és vizsgált szervek körében egyaránt.” Ezt a megállapítást a hoz­zászólók megerősítették. Az országgyűlés befejezte munkáját. Az igazi munka azonban csak most kezdő­dik el. II közoktatás nemzeti ügyünk Kommunista pedagógusaktíva Szolnokon Kommunista pedagógusok részvételével megyei aktí­vát rendezett tegnap délelőtt Szolnokon, a megyei párt- bizottság tanácskozótermében az MSZMP Szolnok megyei Bizottsága. Az aktíva résztvevőit — köztük Majoros Ká­rolyt, a megyei pártbizottság első titkárát, a járási-városi pártbizottságok első titkárait, a tanácsi, a tömegszerve­zeti és tömegmozgalmi vezetőket — Jakatics Árpád, a megyei pártbizottság osztályvezetője üdvözölte. Az aktíva előadója Fábián Péter, a megyei pártbizott­ság titkára volt, aki beve­zetőjében a tanácskozás cél­járól elmondta: — A távlati kérdések ér­demi megvitatása, a közös gondolkodás a jövőről nem terelheti el a figyelmet a ma fő feladatairól. Minden erőt a közoktatás jelenlegi helyzetének megszilárdításá­ra és színvonalának emelé­sére, a minőségi tényezők előtérbe állítására kell össz­pontosítanunk. Ettől függ ugyanis a jövő. A közokta­tásban, a felsőoktatásban dől el a 2000. esztendő szocialis­ta társadalmának minősége, gazdasága, kultúrája, szelle­mi potenciálja, emberi ar­culata, világnézeti szilárdsá­ga. A közoktatás ezért nagy nemzeti programunk, első­rendű nemzeti ügyünk. Ak­tívánk szándéka a kommu­nista pedagógusok egységé­nek erősítése a fő kérdések­ben, a mozgósítás az előt­tünk álló feladatokra. A kommunistáktól elvárja a párt, hogy ügyünk, esz­ménk mellett nyíltan kiáll- janak, terjesszék és védel­mezzék politikánkat. Az önök segítségével mindent el kell követnünk azért, hogy a pedagógustársada­lomnak, a párttagoknak és pártonkívülieknek, folya­matosan tiszta képe legyen szándékainkról, céljainkról, gondjainkról. Mindenekelőtt társadalmunk potenciális jö­vőjéről, mert másképp gyer­mekeinkben sem alakulhat ki helyes kép a szocializ­musról, a saját jövőjükről. A továbbiakban szólt ar­ról, hogy a Központi Bizott­ság a közoktatás továbbfej­lesztéséről szóló 1982. április 7-i, és a megyei pártbizott­ság állásfoglalását követően megyénk oktatási intézmé­nyeiben megélénkült a poli­tikai, szellemi élet. A doku­mentumokban foglaltak megnyugtatták a pedagógu­sokat, növelték önbizalmu­kat. ,Ez fontos politikai eredmény. Ebben az idő­szakban különösen a kom­munista pedagógusok sze­repe volt jelentős. A neve­lőtestületekben sok kezde­ményezés elindítói, szorgal­mazói voltak, és helyesen a nyitottabb, önállóbb, kez­deményezőbb pedagógusmo- dellt állították középpontba. Ebben az időszakban jó po­litikai munkát végeztek a pedagógus pártszervezetek. — A politikai élénkülést bizonyítják az iskolai mun­ka mérhető - elemeiben elért eredmények is — mondotta. — Tovább javultak az isko­láztatás, a tankötelezettségi törvény teljesítését tükröző mutatók. A jobb eredmé­nyeknek azonban árnyolda­lai is vannak. Néha a bukás­mentességért vagy a bukási arány csökkentéséért elfogad­hatatlan engedményeket tesznek az iskolák, ami ne­velési szempontból veszé­lyes. Osztályozni a tényleges teljesítmény alapján kell a diákokat, hiszen az életben sem vár rájuk más. Tudato- sabbá és sokoldalúbbá vált a törődés a hátrányos, va­lamint a veszélyeztetett kö­rülmények között élő gyer­mekekkel. Tanulóink jól helytállnak a tanulmányi versenyeken. Jól segítik a hevelőmunkát az ifjúsági szervezetek. Az is beigazoló­dott, hogy ahol fogékony, az új iránt, nyitott vezetők áll­nak az intézmények élén. ott a tantestületek tagjai kellő ösztönzést és bátorí­tást kapnak gondolataik, ta­pasztalataik közreadására — ugyanis soha annyi szín­vonalas pályázat nem ké­szült a megyében, mint az utóbbi két évben. A megyei pártbizottság titkára arról is beszélt, hogy a közvélemény általában tisztelettel és megbecsülés­sel gondol a pedagógusokra. Az emberek elismerik, hogy nagy többségük hozzáértés­sel, hivatástudattal, szocia­lista elkötelezettséggel él hi­vatásának. Ugyanakkor a pedagógus emberi, szakmai és politikai gyengeségei a tanítványokban mély és tar­tós nyomokat hagyhatnak. Éppen ezért a munkahelyi, az emberi viszonyokkal, a pedagógusközösségekben tu­datosabban kelj foglalkozni, mint bárhol máshol. Az iskolai élet demokra­tizmusáról szólya kifejtette: érvényesülnek azok az el­vek, amelyek alapján egész­séges, egymást segítő vi­szony alakulhat ki a tantes­tületekben tanár—diák, pe­dagógus—szülő között. Hangsúlyozta: az iskolai de­mokratizmus, a megbecsü­lés alfája, hogy egyetlen, ügyünket tisztességesen szol­gáló, pedagógus se érezze magát kiszolgáltatottnak. Sem az iskolában, sem azon kívül. A demokratizmusnak elő kell segítenie, hogy a munka öröméhez minden pedagógus hozzájuthasson. Az iskolai pártalapszerve- zetekről szólva kijelentette: fejlődött tervező, ellenőrző munkájuk. Az iskolában fo­lyó pártmunka meghatáro­zóvá vált a nyugodt, ki­egyensúlyozott munkafelté­telek, a jó politikai közér­zet biztosításában. Továbbra is ezt várjuk pártalapszer- vezeteinktöl, kommunista vezetőinktől — hangsúlyozta. Fábián Péter előadását hozzászólások követték. Ko­vács Tibor, a szolnoki Víz­ügyi Szakközépiskola igaz­gatója iskolájuk eredmé­nyeivel bizonyította, hogy mennyire fontos a tantestü­letekben a jó alkotói légkör kalakítása. Olyan légköré, amely a rendtartás betartá­sánál, az előírt tananyag to­/ (Folytatás a 3. oldalon) A Jászsági Ruhaipari Szövetkezet Jászárokszállási tizemében jelenleg az Országos Mentőszolgálat részére férfi műbőr egyenkabátot varrnak. Ebből a termékből 800 darabot szál­lítanak Willy Brandt mondott beszédet Nagyszabású rakétaellenes tiltakozások Az NSZK-ban nem végle­ges adatok szerint több mint egymillióan tüntettek teg­nap az amerikai rakéták ter­vezett telepítése és a fegy­verkezési verseny ellen. A megmozdulások békésen, kü­lönösebb incidensek nélkül zajlottak le. Bonnban, a központi nagy­gyűlés színhelyén, mintegy 500 ezren gyűltek össze. Több mint százezer tüntető tizenegy kilométeres távol­ságon körülzárta a kor­mánynegyedet, tiltakozva a telepítés ellen és követelve a genfi tárgyalások meghosz- szabbítását. Willy Brandt, az SPD elnöke a bonni gyűlésen elmondott beszédében a többi között feltette a kérdést: a Szovjet­unió készségét fejezte ki közép-hatótávolságú fegyve­reinek csökkentésére, miért nem fogadja el ezt az ajánla­tot a Nyugat? Brandt hatá­rozottan óvott az amerikai rakéták telepítésének meg­kezdésétől, mivel az rendkí­vüli mértékben megnehezí­tené a megegyezést. Sürget­te a fegyverkezési kiadások befagyasztását és azok átcso­portosítását a világ éhségzó­náinak megsegítésére. Német földről soha többé nem in­dulhat ki háború, de aki ezt vallja, annak el kell utasí­tania az új nukleáris fegy­verek telepítését is — szö­gezte le Willy Brandt. Hamburgban a városháza előtti nagygyűlésre mintegy 250—300 ezren vonultak fel. Tegnap minden idők leg­nagyobb béketüntetését tar­tották Londonban, legalább 200 ezer résztvevővel. Az egésznapos megmozdulás te­tőpontja a Hyde-parki nagy­gyűlés volt, ahol beszédet mondott Neil Kinnock, a Munkáspárt vezére, Kent tiszteletes, Trevor Huddles- ton püspök, a brit országos béketanács elnöke és mások. A tiltakozó akció célpontjai a Nagy-Britanniába telepí­tendő új amerikai rakéták voltak. Kent tiszteletes sze­rint a kormánynak tisztában kell lennie azzal, hogy a közvélemény, egy óriási há­nyada nem támogatja a ma­nőverező robotrepülőgépek brit földre hozatalát. Közös akciót kezdtek az amerikai békemozgalmak is (Folytatás a 2. oldalon.) A hét végén is erő- és munkagépek, szállítójárművek zajától hangos a tisza- íöldvári határ: nyújtott műszakban vet­nek, szántanak, szedik a cukorrépát a Le­nin Tsz tagjai. Igyekeznek jól kihasználni a kedvező időjárást, hogy november 7-re elvégezhessék őszi tennivalóikat. Felvéte­leink az időszerű szántóföldi munkák egy- egy mozzanatát örökítették meg a körös gazdaságban. (Fotó: Temesközy F.) A rendszeresen öntözött cukorrépaterületről az aszály ellenére jó termést, átlago­san 16,3 százalék cukrot tartalmazó gyökeret, forgat ki a földből a Herriau répa­felszedő gép A jövő évi silókukoricának szánt táblákban az utolsó kö­röket róják az ekékkel a lánctalpas erőgépek. Az őszi és tavaszi vetésre kijelölt területekből már csak ezer hektár vár megmunkálásra a tiszaföldvári szövetkezetben Ára: 1,40 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XXXIV. évf. 251. sf,. 1983. okt. 23., vasárnap A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA (K. S.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom