Szolnok Megyei Néplap, 1983. október (34. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-21 / 249. szám
xxxiv. évf. 249. 1983. »kt. 2i. péntek A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Megkezdődött az országgyűlés őszi ülésszaka BESZÁMOLÓ AZ IPAR HELYZETÉRŐL Tegnap megkezdődött az országgyűlés őszi ülésszaka. A törvényhozó testület fórumán megjelent Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. A tanácskozást Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg, majd döntöttek a napirendről: 1. az ipari miniszter beszámolója az ipar helyzetéről és feladatairól; 2. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökének beszámolója a népi ellenőrzés munkájáról; 3. Interpellációk. Ezt követően Méhes Lajos ipari miniszter tájékoztatta a képviselőket az ipar helyzetéről és feladatairól. ben vásárolnak magyar ipari termékeket az USA és Franciaország vállalatai is. Ugyancsak jelentős eredmény, hogy egyes külföldi cégek által gyártott világmárkákhoz magyar alkatrészeket használnak. Számos találmányunkat is jó áron tudjuk Őrt ékesíteni. Még többet tudnánk azonban eladni, ha minden vállalatunk rugalmasan haladna a műszaki fejlődés nemzetközi áramlataival, ha még több termékünk lenne versenyképes, ha termékeik minősége kifogástalan lenne. Ez ma még sajnos nincs igy. nem eiéggé gyakorlatias témákkal foglalkozik és a kutatási eredmények lassan hasznosulnak. A beruházásokra az ipar a VI. ötéves terv eddig eltelt három évében, tehát ez év végéig, összesen 178 milliárd forintot költ, ami megfelel a középtávú terv időarányos előirányzatának. A legkiemelkedőbb ipari beruházás a Paksi Atomerőmű. A minőségi változásokra utal az egységnyi termelésre jutó anyag-, különösen az Magyar—ciprusi államfői tárgyalások zárómegbeszélése Ciprus második legnagyobb városába, a 120 ezer lakosú tengerparti Limassol- ba látogatott el tegnap Lo- sonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és felesége. A magyar államfőt útjára elkísérte Szteliosz Kacellisz közoktatási miniszter. Az Elnöki Tanács elnöke megtekintette a Limassol közelében levő Curion ókori színház maradványait, ahol ma is hangversenyeket tartanak, színdarabokat mutatnak be. Curiont, amely az egyik legősibb ciprusi település, az i. e. XIV—XII. században alapították. Losonczi Pál útja innen a l'asszuri gyümölcsöshöz ve-, zetett, majd a limassoli körút következő állomása az egyik legrégibb ciprusi borászati vállalat, az 1844-ben alapított ETKO kombinát volt. A nagymultú és sok országgal, köztük Magyarországgal is üzleti kapcsolatban álló kombinát tevékenységéről tulajdonosa, Antoni Hadzsi Pavlu tájékoztatta a magasrangú vendéget. Termékeik 90 százalékát exportálják és hazánkkal is élénk üzleti kapcsolatban állna,k. Az ETKO két évvel ezelőtt megvásárolta a „MONDE” magyar—ciprusi vegyesvállalat ciprusi tulajdonú részvényét, s azóta a Monimpex- szel és a MONDE magyar résztulajdonosával van kapcsolatban. Ciprusi részről érdeklődést mutatnak a szőlő- feldolgozás melléktermékei (törköly, seprő) hasznosításának magyar technológiája iránt. Losonczi Pál és kísérete csütörtökön délután visszaérkezett Nicosiába. A nico- siai elnöki palotában csütörtökön este megtartották a magyár—ciprusi államfői zárómegbeszélést. A Losonczi Pál és Szpirosz Kiprianu vezette tárgyaló- küldöttségek ezúttal behatóan elemezték a kétoldalú kapcsolatokat. Kölcsönösen megállapították, hogy politikai kapcsolataink rendezettek, vitás kérdésektől mentesek. Egyezményeink, megállapodásaink rendszere alkalmas politikai, gazdasági és kulturális kapcsolataink továbbfejlesztésére. Megelégedéssel nyugtázták a két ország képviselőinek különböző szintű kölcsöríös látogatásait és egyetértettek abban, hogy ezeket ki kell terjeszteni és rendszeresekké kell tenni a külügyi konzultációk terén is. Losonczi Pál, Szirosz Kip- rianut magyarországi hivatalos látogatásra hívta meg. A meghívást a ciprusi elnök elfogadta. Az Elnöki Tanács elnökének ciprusi hivatalos látogatása ma fejeződik be. Méhes Lajos expozéja Egyebek között szólt arról: a külpiaci megrázkódtatások mellett a hazai gazdasági körülmények is módosultak. A ’70-es évek végétől csökkenteni kellett a nemzeti jövedelemnek belföldi fogyasztásra és felhalmozásra jutó hányadát azért, hogy a megtermelt nemzeti jövede1- lem egy részét külgazdasági egyensúlyunk helyreállítására fordíthassuk. Ez a magyar ipar, különösen a feldolgozó ipar számára a beruházási források szűkülését és — másik oldalról — a hazai kereslet mérséklődését eredményezte. A külgazdasági kereslet csökkenése és a belföldi fogyasztás és felhalmozás korlátozásának időszakában a magyar ipar termelése egy évben — 1980-ban — visszaesett, de azóta minden évben felülmúlta az előző évit: 1981-ben 2,9, 1982-ben 2,1 százalékkal. Az eddigi A Parlament őszi ülésszakán Méhes I^ajos ipari miniszter beszámolóját tartja (Telefo- tó — KS) eredmények alapján 1983- ban a tervezettnek megfelelő, 1—1,5 százalékos növekedést várunk. A VI. ötéves tervidőszak hátralevő két évében pedig kissé gyorsuló, 2—2,5 százalékos ipari termelésnövekedést is lehetségesnek tartunk. Mindezek az eredmények minőségi változásokkal is együttjártak, ennek legfontosabb jele az iparban, hogy javul a versenyképesség; jó irányú szerkezeti vátlozások indultak meg; csökkent az egységnyi termeléshez felhasznált anyag és energia mennyisége, kisebb az importigényesség; az ipari munka termelékenységének növekedése felülmúlja a termelést; mindezek együttes hatására jelentős az ipar hozzájárulása a nemzeti jövedelem növekedéséhez. A versenyképesség javulását jelzi, hogy az erős vei-seny ellenére a kivitel jelentősen nőtt a gazdaságosság romlása nélkül. A KGST országokkal folytatott külkereskedelmi forgalom nagy részét termelési, szakosítási együttműködések és egyezmények alapozzák meg. A tőkés országok közül legnagyobb partnereink az NSZK, Ausztria, Olaszország, de jelentős mennyiségAz ipar termékeinek zömét belföldön értékesíti. Ennek volumene is nőtt az elmúlt három évben, összesen 4—5 százalékkal. Az üzleteinkben kapható magyar ipari ruhák minősége és választéka sokat javult az elmúlt években. A termékek jó részében azonban még mindig az „eladók piaca" érvényesül a „vevők piaca” helyett. A hazai piacon — néhány termék kivételével — nincs kiélezett versenyhelyzet. Ex árt az iparnak. A devizaszűkösség miatt a magyar ipar nem kevés olyan terrné- . két is gyárt, amit külföldről olcsóbban lehetne beszerezni. A. minőségi változásokat a szerkezeti átalakulások is jellemzik. Ezek között elsőnek az energiaforrásokban bekövetkezett kedvező változásokat emelte ki a miniszter. Közismert, hogy 1982-ben kétmillió tonna kőolajjal kevesebbet használtunk fel. mint 1978-ban. A konverte- res acélgyártás a kohászatban hozott szerkezeti átalakulást; Az egyik legnagyobb szerkezeti gond azonban, hogy nagy az elmaradásunk az elektronika alkalmazásában. Ezt az alkatrészek és részegységek gyártásának növelésével kívánjuk enyhíteni. Gond, hogy a feldolgozóipari ágazatokban, s a könnyűiparban is kevés az új termék aránya. A szerkezetváltás egyik alapvető feltétele a műszaki fejlesztés. Erre a VI. ötéves tervidőszak eddig eltelt éveiben mintegy 30 milliárd forintot költött az ipar. Nehézséget jelent azonban, hogy a kutatások egy része Dokumentumok aláírásával a KGST tanácskozás Véget ért A záró jegyzőkönyv aláírásával tegnap délután Berlinben, a Német Demokratikus Köztársaság fővárosában befejezte munkáját a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXXVII. ülésszaka A Hotel Stadt Berlin dísztermében megtartott záróülésen a dokumentumot magyar részről Lázár György, a Minisztertanács elnöke, a magyar küldöttség vezetője írta alá. Az ülésszak fontos együttműködési intézkedéseket irányzott elő az anyagi erőforrások megtakarítására és a KGST-tagállamok lakossága élelmiszerellátásának javítására. • Jóváhagyta a KGST Végrehajtó Bizottságának beszámolóját az elmúlt évben megtartott ülésszak óta végzett munkáról. A tagállamok küldöttségeinek vezetői, a kormányfők nyilatkozatot tettek közzé a jelenlegi nemzetközi helyzetről. Az ülésszak idején tartották meg a tagállamok küldöttségvezetőinek és központi bizottsági titkárainak találkozóját. amely a tagállamok felső szintű gazdasági értekezletének előkészítésével foglalkozott. Az ülésszakot az elnöl i tisztet betöltő Willi Stoph, az NDK Minisztertanácsának elnöke zárta be. Willi Stoph szavaira a kubai küldöttség vezetője. Carlos Rafael Rodriguez válaszolt. A következő ülésszakig Kuba látja el a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában. valamint a Végrehajtó Bizottságban az elnöki tisztet, s a legközelebbi tanácsülést is a Kubai Köztársaságban tartják meg. A tanácsülésen részt vett magyar küldöttség, amelyet Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja. a Minisztertanács elnöke vezetett, tegnap délután Berlinből hazautazott Budapestre. A küldöttséget Willi Stoph, az NDK Minisztertanácsának elnöke, továbbá az NSZEP és az NDK kormányának több más vezető személyisége búcsúztatta a Schöneíeldi repülőtéren Ugyancsak hazautazott Berlinből az ülésszakon részt vett többi küldöttség is. Lázár György miniszterelnök vezetésével tegnap hazaérkezett Berlinből a magyar küldöttség.. A Ferihegyi repülőtéren Sarlós István miniszterelnök-helyettes, dr. Várkonyi Péter külügyminiszter és több más állami vezető fogadta. A kormányfők nyilatkozata A Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Kubai Köztársaság, a Lengyel Népköz- társaság, a Magyar Népköz- társaság, a Mongol Népköz- társaság. a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a Vietnami Szocialista Köztársaság kormányfői akik a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXXVII. ülésszakán vettek részt a gazdasági együttműködés időszerű feladatainak megvitatására, a jelenlegi feszült nemzetközi helyzetben szükségesnek tartják, hogy kifejezésre juttassák államaik aggodalmát a fegyverkezési hajsza, különösen a nukleáris fegyverkezés további fokozódásának veszélye miatt. A fegyverkezési hajsza már most is példátlan méreteket ölt. Az Amerikai Egyesült Államok és egyes szövetségesei maguk sem titkolják. hogy tevékenységükkel a katonai fölény elérésére törekszenek, lépéseket tesznek a politikai konfrontáció további élezésére. Erősödik a katonai-ipari komplexum és a legréakciósabb militarista erők befolyása, militarista szellemet szítanak. Különösen veszélyes az a szándék, hogy a közeljövöszágba megkezdik az új közép-hatótávolságú amerikai rakéták telepítését. A kormányfők ezért Európa és a világ valamennyi államának kormányához fordulnak. hogy felhívják figyelmüket ezen irányvonal folytatásának súlyos következményeire. Az európai és a világbéke meggyengítése, a nukleáris katasztrófa veszélyének növelése komoly kihatással lenne a népek gazdasági és szociális helyzetére. súlyos teherként nehezedne a nemzetközi gazdasági kapcsolatokra. Először: a fegyverkezési hajsza fokozódása maga után vonja az államok katonai kiadásainak további jelentős növelését, és még nagyobb anyagi és szellemi erőforrásokat von el improduktív célokra. a népek életszínvonalának rovására. Még jobban elmélyíti azokat a gazdasági nehézségeket, amelyeket a világ sok országa él át. újabb akadályokat gördít azok megoldásának útjába. Másodszor: sok országban növekedne az infláció és a munkanélküliség, ami negatívan hat a dolgozó tömegek helyzetére. Harmadszor: a fegyverkezési hajsza .ütemének növelése korlátozza és csökkenti annak lehetőségét, hogy hatékony segítséget nyújtsanak a fejlődő országoknak, ameromnegyede él. Társadalmigazdasági fejlődésük során ezek az országok sokkal nagyobb akadályokba ütköznének. mint napjainkban. Ez a rideg valóság. Negyedszer: a nemzetközi feszültség további éleződése, a nukleáris háború veszélyének fokozódása elkerülhetetlenül igen negatív hatással lenne az új nemzetközi gazdasági rend kialakításának perspektívájára, s az emberiség kárára erősödnének a nemzetközi gazdasági kapcsolatok torzulásai és bizonytalanságai. A kormányfők kijelentik, hogy országaik készek együttműködni Európa és a világ valamennyi államával, az összes békeszerető erővel, a fegyverkezési hajsza további eszkalációjának elhárítása céljából. Ez napjaink legfontosabb feladata. Ezért van az. hogy a békemozgalom széles rétegei bátran, határozottan és következetesen állnak ki a nukleáris háború veszélyének elhárítása. a leszerelés mellett. Minden erőfeszítést e cél szolgálatába kell állítani. csak ez az út vezet valamennyi nép. az egész emberiség igazi boldogulásához A kormányfők hangsúlyozzák a Varsói Szerződés tagállamai 1983. január 5-i prágai politikai nyilatkozatában ben több nvugat-europai or- Ivekben az emberiség haIWegkezdődütl az országgyűlés őszi ülésszaka. A képen: Apró Antal megnyitja az országgyűlést (Folt,'tatás c 2. oldaton)
