Szolnok Megyei Néplap, 1983. október (34. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-02 / 233. szám
Ára: 1,40 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÜLJETEK! XXXIV. évf. 833. az. 1983. október 8., vasárnap A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Libanon Biztató fejlemény Pénteken véget értek az ENSZ Biztonsági Tanácsnak a libanoni helyzetről zárt ajtók mögött tartott konzultációi, és újabb nyilvános ülés időpontját sem határozták meg. Pérez de Cuellar, a világ- szervezet főtitkára tájékoztatta a testület tagjait Elie Szalem libanoni és Abdel Halim Haddam sziriai külügyminiszterrel külön-külön tartott megbeszéléséről. Haddam, akárcsak Shultz amerikai külügyminiszternek, de Cuellarnak is kifejtette, hogy Damaszkusz ellenzi a libanoni fegyvernyugvás ENSZ-erők által történő ellenőrzését. Ami a hét elején életbe lépett tűzszünet sorsát illeti, (Folytatás a 2. oldalon) Losonczi Pál elutazott New Yorkból Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke tegnap elutazott New Yorkból. A magyar államfő részt vett és beszédet mondott az ENSZ- közgyűlés 38. ülésszakán, valamint az Indira Gandhi indiai miniszterelnök által összehívott állam- és kormányfői értekezleten. Dr. Várkonyd Péter külügyminiszter pénteken délután folytatta bilaterális megbeszéléseit New Yorkban. Tárgyalópartnerei Ali Akibar Velajati iráni, Luis Valencia Rodriguez ecuadori és Tarák Aziz iraki külügyminiszter voltak. A véleménycsere a nemzetközi élet főbb kérdéseivel és kétoldalú kapcsolataink helyzetével foglalkozott. Folytatódott az ENSZ-vita New Yorkiban, az ENSZ- közgyűlés 38. ülésszakán pénteken is a feszültséggócok felszámolása, a nukleáris leszerelés kérdése és az igazságos világgazdasági rend megteremtése állt a figyelem középpontjában. Az ülésszakon felszólaló Elie Szalem libanoni külügy(Folytatás a 2. oldalon) Nem a „tú 16lést” választják Korszerűsítés, új termékek Örményesen Jövőre üzemcsarnok épül— Szervezési intézkedések Importmegtakaritás Három esztendővel ezelőtt önálló gyáregység rangjára emelte örményesi üzemét az Április 4. Gépipari Művek. A szervezeti változással egyidejűleg új gazdálkodási stratégiát dolgoztak ki, illetve hozzáláttak a termékszerkezet korszerűsítéséhez. A hőlégfúvók (thermoge- nerátorok) gyártása még 1979-ben is a termelés kilencvenhat százalékát- tette ki. A? olajrobbanás következtében kisebb-nagyobb értékesítési hullámzások tették kétségessé, hogy megéri-e hőlégfúvókat gyártani. Ma azonban újra gazdaságos és értékesíthető termékeknek számítanak, így a gyáregység jelenleg is (ötven százalékos arányban) thermogeneráto- rokat készít, amellett, hogy számos új termék gyártására vállalkozott. Mégsem mondhatjuk azt, hogy a gaz^ dasági változások kényszerítésében csupán a „túlélést” biztosító szerényebb váltást választották örményesen, hiszen az új termékcsoport is jelzi: az alapítástól eltelt 15 év alatt a gyáregység megizmosodott, adottságai általános gépipari termelésre is alkalmassá teszik. Jóllehet, a technológiai elrendezésű műhelyek miatt nagyobb arányú a belső anyagmozgatás; nem rendelkeznek ama igényeinek megfelelő raktárakkal, iparvágánnyal, s a korszerű géppark, valamint az ütőképes szakmunkás-állomány hiánya sok gondot okoz. Mindezek dacára a váltás viszonylag zavartalanul zajlott le. A gyártás föltételei — a lehetőségekhez képest — javultak: célszerű személyi átcsoportosításokat hajtottak végre, amely a 654 dolgozónak csaknem egyharmadát érintette, ezen kívül szerszámgépeket és más termelőeszközöket áttelepítettek. Jövőre egy új, ezerkétszáz négyzetméter műhelycsarnok építését tervezik. A piaci változásokhoz való gyors alkalmazkodás érdekében önálló kereskedelmi apparátust szerveztek. A termelési profil tehát változott, illetve bővült. A korábban jó hírnévnek örvendő thermogenerátorok, (amelyeket továbbfejlesztettek, mégpedig úgy, hogy kevesebb importból származó anyagot használnak föl, s hatékonyabb technológiát vezettek be) mellett különböző rozsdamentes acélból készült vegyipari berendezéseket, plasztifikátorokat, bojlereket, valamint lemezvezetékeket, kábeldobokat és szárítókat gyártanak; nemrégiben vásárolták meg a Chino- intól egy porszárító licencét. Ebben az esztendőben 211,1 millió forint termelési értéket, 215,5 milliós árbevételt és 122,9 milliós exportot tűztek ki célul. Amellett atom- erőművi berendezések is készülnek az örményesi gyáregységben, értékük 11,3 milliós közvetett szocialista kivitelt jelent. Az év első felében a hőlégfúvókból többet, a lakásfestékgyári termékekből azonban kevesebbet tudtak elkészíteni. Mégis, ha a kábeldobok bécsi megrendelése elé nem gördülnek nehézségek — célkitűzéseit a gyáregység év végéig eléri. cza Portelken — veröfényben Tanyalesen 3. oldal Családi magazin 4. oldal Megvan a bronzérem, fürdött az edző Tudósítás az OB I-es’ vízilabda mérkőzésről 7. oldal Hétvégi műszak a földeken A szeles hűvös szombaton gépeik százai, emberek ezrei dolgoztaik a jászsági, a nagykunsági és tiszamenti földeken, hogy mielőbb végezzenek az őszi tennivalókkal. A jól szervezett munkát jelzi, hogy a megyében befejeződött a csaknem harminc- nyolcezer hektár napraforgó betakarítása, továbbá a hétezer hektár repce és lucerna vetése. Utolsó szakaszához érkezett a nagykunsági táj egyik fontos kultúrájának a rizsnek az aratása, cséplése is, tizenöt százalék híján a hántoló malomiba került a vízi gabona. Az időjárás kedvezett a szikesek „fehér aranyának” a termés megfelel a várakozásoknak, átlagosan eléri a 37 mázsát hektáronként. Végzett a rizs vetésével a hétvégére a karcagi Magyar —Bolgár, a Május 1. -Tsz, valamint a mezőtúri Állami Gazdaság és a kisújszállási Tisza II. Tsz. A népes mezei brigádok másik nagy csoportja már a jövő évi kenyér- és takarmánygabona vetésén szorgoskodott. Az elmúlt hét— nyolc napban lehullott negyven milliméternyi csapadék tovább javította a magágyak minőségét, így gyorsabban is haladnak a nagyteljesítményű vetőgépek. A megyében a tervezett 14 000 hektár őszdárpa hat százalék híján ma estig a földbe kerül, s a bevetett búzatáblák nagysága is eléri a 18 000 hektárt. Szüret nagyüzemi módra Szüretelnek a Délalföldi Pincegazdaság tiszakürti telepén is. Eddig 17 ezer mázsa szőlő érkezett a feldolgozó üzembe. A Tiszazugban saszlát, kunleánykát, kunbarátot, karát és zalagyöngyét szednek, de megkezdték a kék szőlőfajták szüretelését is. A fehér fajták cukorfoka 18—19, míg a többié 15—16. A szolnoki Tejipari Vállalat kunszentmártoni sajtüzeme naponta 3—3,5 tonna hajdú sajtot készít. Ez a termék főleg exportra kerül, de jut belőle a hazai boltokba is Cipőgyári fiataloknak Garzonlakások Martfűn A Tisza Cipőgyár négy meglévő munkásszállójának kihasználtsága az utóbbi időben egyre csökkent. Nemcsak azért,- mert kevesebb Martfűn a munkát kereső fiatal, hanem azért is, mert sok új lakás, családiház épült. Ez lehetőséget nyújtott arra, hogy a vállalat az építőbrdgádjaival munkásszállói szobákat átalakítson 7 garzanlakássá. A kezdeményezés jó visszhangra talált a fiatalok között. Miután a munkásszállóban lakók száma még kevesebb lett, a vállalat szociálpolitikai osztálya az idén két fénfiszállót összevont. Így eltűntek a lakatlan szobák a szállókból és az üresen maradt épületben újabb, azóta közkedveltté vált garzonla- kások kialakítását kezdhették meg. A vállalat szakemberei most 15 helyiségben dolgoznak, hogy új garzon- lakásdkká varázsolják őket a Május 1. úti volt munkás- szállón. Az új, 29,42 négyzetméter alapterületű lakások is teljesen összkomfortosak lesznek, mint a régiek, amiért havonta 500 forint lakbért kell fizetni a lakóknak, villanyszámla nélkül. A lakások kiutalását, amelyekre idáig már 15 jelentkező ____i_________________________ v an, a vállalat vezetői a KISZ-ihizottságra bízták, ök figyelembe veszik a jelentkezők KISZ tagságát, szociális helyzetét és munkáját. A javaslatról mindig bizottsági ülésen döntenek, amit azonnal összehívnak, ha valamelyik lakásban üresedés van. A KISZ-bizattság a fiatal házaspárokkal ötéves szerződést köt, melyben az új lakók vállalják, hogy ifjúsági ta- karókíbetétszámlát nyitnak,, ami később OTp lakásszerzésnél előnyös. A lakáskiutalást a kollektív szerződés is szabályozza. A fiatalok kö> zül sokan sérelmezik, hogy csak azok a családok kaphatnak lakást, ahol mindketten., — a férj is és a feleség is — a vállalat dolgozói. Így az olyan kiválóan dolgozó KISZ-tag, akinek a házastársa nem a gyár alkalmazottja, eleve nem jöhet számításba garzonlakás kiutalásnál A martfűi nagyvállalatnak eddig 278 bér- és 6 szolgálati lakása volt. Ha a gyár ópítőbrigádjai a tervek szerint dolgoznak, jövőre ebhez még 22 garzon lakást hozzászámolnak. A 15 garzonba ugyanis december végén költöznek be a cipőgyári családok. Szövetkezeti összefogással Étterem Besenyszögön és Újszászon Nagyméretű zúzákba kerülnek a szőlőfürtök A nagy teljesítményű présgépekkel sajtolják a szőlőt T. Z. A besenyszögi Kossuth Tsz-ben 1981-ben egyre kri- tikusabbá vált az üzemi étkeztetés helyzete. Az akkori tervekben szerepelt is egy üzemi konyha építése, 8—9 millió forintos költséggel. Ebben az időszakban gondolkodott a Szolnok és Vidéke Áfész a besenyszögi arra kiérdemesült vendéglő tatarozásán és korszerűsítésén. Kézenfekvő volt tehát az egyezség, a tsz építőbrigádja önköltséges áron felújította, duplájára bővítette a régi, elavult vendéglőt. Ennek fejében az áfész vállalta a té- esz tagok, az aratók étkeztetését is, valamint a szövetkezeti rendezvények szakszerű lebonyolítását. Nemcsak a két szövetkezet nyert az üzleten. Besenyszögön azelőtt nem volt tágas, kulturális szórakozóhely. Mióta átadták, jó egy éve, közkedveltté vált a vendéglő. Azóta rendszeresen tartanak ott lakodalmakat, iskolai nyugdíjas találkozókat, s a fiatalok számára diszkót is. Ilyen közös érdekek találkoztak Űjszászon is. Az 1980- as községrendezési tervben szóba került egy vendéglő építése a község központjában. Még a helyét is kijelölték, csak éppen pénz nem volt rá. A helyi áfész is szeretett volna az egyetlen, a régi rossz állapotban lévő állomás melletti vendéglő helyett korszerű központi helyen lévő éttermet építeni — ’85-re. Csakhogy a vendéglőre már „tegnap” is vártak. A helyzet ismeretében a Szö- vosz és a Mészöv támogatása, több mint ötmillió forint, segített. Ez viszont még mindig kevés volt a boldoguláshoz. A tanács azonban a centrumban lévő 1980 óta erre szánt telket jutányosán 250 ezer helyett 70 ezer forintért számította föl. A helyi Szabadság Tsz 30 százalékot magára vállalt a kivitelezés költségeiből. Az áfész célrészjegyeket adott ki a tagok részére. Azóta elkészültek a tervek és szeptember közepe óta folyamatosáé érkeznek Sopronból a beto- nyp-elemek. A beruházók a jövő év június 30-ig szeretnék átadni az új, 500 négyzetméternél nagyobb alapterületű, plusz kerthelyiséggel rendelkező vendéglőt. Az üzemeltetésről is együttműködési megállapodás született az áfész és a téesz Között.
