Szolnok Megyei Néplap, 1983. október (34. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-14 / 243. szám

1983. OKTÓBER 14. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAr 3 az atomháború ellen KÖZLEMÉNY Élénk vita az NDN tanácsának ülésén Tyereskova nyilatkozata Élénk vitával folytatódik a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség tanácsának ülése Balatonaligán. A részt­vevő 116 .ország nőszerveze­teinek mintegy 300 képvise­lője közül több mint százan jelentkeztek szólásra. A négynapos tanácskozáson rendre elmondják, hogy nemzeti szervezeteik mi­ként küzdenek a világ béké­jének megőrzéséért, a nők jogaiért, a társadalmi ha­ladásért. Számosán tények­kel, adatokkal ismertetik az országukban élő nők hely­zetét, és elismeréssel szól­nak arról, hogy a szocialista országokban megvalósult a nők egyenjogúsága. Meg­vitatják, hogy a nemzetközi nőszövetség és tagszerveze­tei. a világ asszonyai a to­vábbiakban hogyan segíthe­tik elő a nők 1985-ben záruló évtizede céljainak — egyen­lőség, fejlődés, béke — el­érését. Valentyina Tyereskova, a Szovjet Nőszövetség elnöke, az NDN alelnöke — aki felszólalásában a szovjet nőmozgalomról, az NDN to­vábbi feladatairól beszélt — az MTI munkatársának elmondta: a moszkvai dol­gozók kezdeményezésére ok­tóber 15-én a Szovjetunió­ban kommunista műszak­ban dolgoznak majd d párt és a munka veteránjai csak­úgy mint a fiatalok, hogy emléket állítsanak azoknak a harcosoknak, akik Moszk­vát védelmezték a II. vi­lágháború idején. A szovjet emberek súlyos vesztesége­ket szenvedtek abban az Időszakban, s arra töreksze­nek. hogy megakadályozzák a nukleáris háborút, amely- lyel az Egyesült Államok és a NATO-országok vezető körei fenyegetőznek. Más országok nőszerveze­teivel együtt megrendezett szemináriumokon, találkozó­kon felhívják a figyelmet arra is, hogy az amerikai katonai gépezet ki akarja terjeszteni a fegyverkezést a világűrre. Ennek meg­akadályozása szintén sürgős feladat, mert a világűrbeli elhelyezésre szánt bármi­lyen fegyver súlyos ve­szélyt jelentve lebegne föl­dünk felett. Ez a felismerés is arra készteti mozgósítja a világ asszonyait, népeit, hogy védjék meg a pusztí­tástól bolygónkat — mon­dotta Valentyina Tyeresko­va, aki a világ első űrha­jósnője is. Szekcióülésekkel folytatódott az űrhajózási kongresszus Tegnap, a nemzetközi űr­hajózási kongresszus szek­cióülésein folytatták az űr- lélektanj kutatásokkal, az űrszállítóeszközök hasznosí­tásával. a távközlési műhol­dak alkalmazásával kapcso­latos tudományos eszmecse­rét, s újabb kérdéseket is napirendre tűztek, köztük mesterséges holdak oktatási célú felhasználásával, to­vábbá a Földön kívül le­hetséges értelmes lényekkel történő kapcsolatfelvétel problémakörét. A kongresszuson több ma­gyar előadás is elhangzott. Az Interferon űrkísérleti eredményeiről az Országos Közegészségügyi Intézet tu­dományos munkatársai: Tá­lás Margit, Bátkai László, Stőger Ivana és Nagy Ká­roly számoltak be. Hajós Tamás, Büttner György, Csillag Ferenc és Szilágyi Andrea, a Földmé­rési Intézet tudományos munkatársai a műholdképek magyarországi hasznosítását ismertették. Hideg János orvosezredes- biológus a kongresszus saj­tótájékoztatóján elmondot­ta. hogy az űrélettan; hatá­sokról eddig már mintegy 30 előadás hangzott el. Tegnap a kongresszuson befejezte munkáját a Nem­zetközi Űrhajózási Akadémia közgyűlése. A hazánkban tartózkodó szovjet űrhajósok ellátogat­tak a Központi Fizikai Ku­tató Intézetbe. Elkészült az új lencsehegyi lejtüsakna Fontos mérföldkőhöz ér­kezett a Dorogi Szénbányák Lencsehegy—II. bányájának építése: elkészült a 800 mé­ter hosszú lejtősakna. A továbbiakban ezen az úton szolgálják ki anyaggal, esz­közzel a bánya építőit és az aknában függősínes szállí- tóvasúton közlekedhetnek a bányászok. Kivitelezése 1982 elején kezdődött, s a tervek sze­rint 1985-ben kezdik meg a termelést. A föld mélye itt kiváló, mintegy 5000 kalóriás sze­net rejt, s ezt elsősorban a lakosság számára értékesítik majd. A lejtősakna elkészültével lehetővé vált a bányaépítés ütemének gyorsítása. Strandpapucsok a Tisza Cipőgyárból A divatos és olcsó strand­papucs évek óta hiánycikk a hazai üzletekben, a kül­földről behozott nyári láb­belik viszont igen borsos áron kerülnek, jórészt a magánkereskedelemben, for­galomba. A helyzeten igyek­szik enyhíteni a martfűi Tisza Cipőgyár, amely ed­digi termékskálájának a bővítésére kifejlesztette az első strandpapucsmodelljét. A kényelmes, puha járást biztosító papucsok talpát poliuretánöntő gépen for­mázzák, és erős felső mű­bőrpánttal látják el. A tet­szetős termékből egyelőre 32 ezer párat gyártanak, ezek a jövő év elején ke­rülnek az üzletekbe. A hi­ánycikket pótló papucsok ára is igen kedvező 200—210 forint körül lesz, szemben a hasonló külföldi termé­kek 5—600 forintjával. Bővítik a jövő szezonra a sport- és szabadidőcipők választékát, illetve formá­ját is. Megkezdik az üzle­tekben sokszor hiába kere­sett, jó minőségű fűző nél­kül; sport- és szabadidő­cipők gyártását és forgal­mazását. Az új típusból 150 ezer párt gyártanak a jövő szezonra 35—47-es méretek­ben. A tartós, könnyed láb­belik ára várhatóan 550 fo­rint körül lesz, két-három- száz forinttal olcsóbb mint az import termékeké. a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1983. október 12—i üléséről (Folytatás az 1. oldalról.) Gazdaságirányítási rend­szerünk növeli a helyi szer­vek önállóságát és felelős­ségét. Ez a szákszervezetek számára is nagyobb lehető­ségeket biztosít, és különö­sen az üzemekben, a mun­kahelyeken igényli tevé­kenységük továbbfejlesztését. A helyzet és a feladatok azt követelik, hogy a szak- szervezetek a termelés és a gazdálkodás eredményessé­gét előmozdító tevékenysé­güket jobban hozzáigazítsák a változó feltételekhez. A társadalom, a kollektívák érdeke, hogy a szakszerve­zetek mozgalmi eszközeikkel, a dolgozók kezdeményezé­seinek felkarolásával erő­teljesebben támogassák a hatékonyabb termelést, a jobb gazdálkodást. A szak- szervezetek segítsék elő, hogy szorosabb összhang jöj­jön létre a gazdálkodás kö­vetelményei és a munka- mozgalmak, a szocialista munkaverseny és brigádmoz­galom céljai, vállalásai kö­zött. A szakszervezetek erősít­sék tovább érdekképviseleti és érdekvédelmi tevékeny­ségükét. Vegyék jobban fi­gyelembe az egyes társadal­mi rétegek, szakmák, foglal­kozási ágak eltérő, sajátos érdekeit. Saját kereteiken belül biztosítsanak nagyobb teret a csoportérdekek jobb kifejeződésének és egyezte­tésének. Az ország lehetőségeit és a tagság reális igényeit szem előtt tartva dolgozzák ki ja­vaslataikat az életszínvonal­politika tennivalóinak so­rolására, a szociálpolitika és a bérpolitika alakítására. Fordítsanak nagyobb gondot az ifjúsági érdekvédelemre, a nyugdíjasok és a nagycsa­ládosok helyzetére. Az egyes vállalatok, üzemek kollektí­vái élet- és munkakörülmé­nyeinek alakításában is gon­dosan mérlegelni kell a he­lyi adottságokat és lehetősé­geket. A szocialista demokrácia elmélyítésében növekszik a szakszervezetek szerepe. Fej­lesszék a demokratikus fó­rumokat, s javítsák működé­süket. Az eddiginél jobban informálják a dolgozókat, igényeljék és vegyék figye­lembe észrevételeiket, ja­vaslataikat. A Központi Bizottság he­lyesli, hogy a szakszerveze­tek belső életük demokra­tizmusának erősítésére, mun­kájuk mozgalmi jellegének fejlesztésére, nevelőtevé- kenységük javítására törek­szenek. Egyetért azzal, hogy a szakszervezeti feladatok el­látása épüljön jobban a tag­ság öntevékeny társadalmi munkájára, és váljék szoro­sabbá a választott testüle­tek és a tagság kapcsolata. _ Hazánkban a jelentő­«J» sebb döntések előké­szítésében, az országos és a helyi tervek kialakításában biztosítva van a szakszerve­zetek részvétele. Az állami, gazdasági szervek és a szak- szervezetek a szocialista rendszer erősítése érdekében valamennyi Szinten együtt­működnek. A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa és a Miniszter- tanács folytassa azt a gya­korlatot, hogy rendszeresen áttekinti és megvitatja a legfontosabb közös, időszerű feladatokat. Kívánatos, hogy szorosabbá és tervszerűbbé váljék az iparági, területi szakszervezeti szervek és a minisztériumok, főhatósá­gok, valamint a tanácsok együttműködése is. Nem ke­vésbé fontos, hogy az együtt­működés hatékony legyen a vállalati gazdasági vezetés és a szakszervezetek helyi szervei között.- A párt az állami és a társadalmi szervek ön­állóságának tiszteletben tar­tásával gyakorolja vezető szerepét társadalmunkban. A pártmunka minden szintjén érvényesíteni kell azt az el­vet és gyakorlatot, hogy a párt a szakszervezetek tevé­kenységét elvi-politikai esz­közökkel, az ott dolgozó kommunisták révén befolyá­solja és irányítja. Ez politi­kai orientálást jelent, és következetes, magas színvo­nalú meggyőző munkát igé­nyel. A pártnak gondoskod­nia kell arról, hogy a szak- szervezetek önálló tevékeny­ségének politikai feltételei mindenütt meglegyenek, a szakszervezetek megfelelően éljenek törvényes jogaikkal. A Központi Bizottság a szakszervezeti munka fej­lesztésével, a párt feladatai­val foglalkozó állásfoglalását teljes terjedelmében nyilvá­nosságra hozza. Ili. A Központi Bizottság meg­tárgyalta és elfogadta a járá­sok megszüntetésére tett ja­vaslatot, és állást foglalt a helyi párt-, állami és társa­dalmi irányítás továbbfej­lesztésének kérdéseiben. m A Központi (Bizottság I« megállapította, hogy a járások mint közigazgatási egységek hosszú időn át fon­tos szerepet töltöttek be az ország politikai, gazdasági, társadalmi, közigazgatási rendjében. A járási párt-, ál­latni és társadalmi szervek eredményes munkát végez­tek. A társadalmi, gazdasági fejlődés azonban funkcióikat túlhaladta. Egyidejűleg nö­vekedett a városok és a köz­ségek önállósága, javult a helyi szervek munkája, ké­pesek a jelenleginél nagyobb feladatok ellátására. A Központi Bizottság ezért egyetért azzal, hogy a járá­sok mint közigazgatási egy­ségek 1984. január 1-vel megszűnjenek. Köszönetét és elismerését fejezi ki a járási testületek tagjainak, vezetői­nek és dolgozóinak társadal­milag fontos munkájukért. Tevékenységükre a pártmun­kában, a tanácsi és más munkaterületeken a jövőben is számít. 2 A járási hivatalok ha- ■ táskörének nagyobbik része a községi tanácsokhoz kerül. Biztosítani kell, hogy az állampolgárok ügyeit el­sősorban lakóhelyükön intéz­zék. Az irányítás szempont­jából a községi tanácsok — a városokhoz hasonlóan — közvetlenül a megyékhez fognak tartozni. Mivel ennek feltételei még nincsenek meg mindenütt, ezért a községi tanácsok egy részénél az irá­nyítást, a hatósági jogkörök gyakorlását egy időszakon át a megye az erre kijelölt vá­rosok és nagyközségek köz­reműködésével biztosítja. 3 Növelni kell a helyi ■ választott testületek szerepét, emelni a párt- és az igazgatási szervek mun­kájának színvonalát, javítani az állami tevékenység nyil­vánosságát, társadalmi ellen­őrzését. A városi és községi taná­csok önállóságának gazdasá­gi téren is mind jobban ki kell teljesednie. Erősíteni kell önállóságuk gazdasági megalapozottságát, érdekelt­ségüket és felelősségüket az anyagi eszközök gyarapításá­ban és hatékony felhasználá­sában. Elő kell segíteni a helyi tanácsok, a gazdálkodó egy­ségek és a lakosság közös ér­dekeltségen alapuló együtt­működését a települések fej­lesztéséiben. Növekedjék a lakossági fórumok szerepe a helyi gondok megvitatásá­ban és a megoldási módoza­tok meghatározásában, a végrehajtás ellenőrzésében. 4 A bíróságok, az ügyész- ■ ségek, a rendőrség, a népi ellenőrzés és más álla­mi szervek felépítése — a sa­játosságok szerint — igazod­jék a közigazgatás változá­saihoz. 5 A Központi Bizottság « úgy döntött, hogy a helyi állami irányítás és köz- igazgatás továbbfejlesztésé­vel egyidőben megszünteti a járási pártbizottságokat. Funkcióikat és hatáskörüket a városi és az erre kijelölt nagyközségi pártbizottságok­ra ruházza. A városi jogú nagyközségi pártbizottságok közvetlenül a megyei pártbi­zottságok irányítása alá ke­rülnek. A Központi Bizottság ajánlja a tömegszervezetek­nek és a tömegmozgalmak­nak, hogy területi szerveiket — sajátosságaiknak megfele­lően — igazítsák a közigaz­gatásnak, a párt szervezeti felépítésének változásaihoz. IV. A Központi Bizottság tudo­másul vette az időszerű gaz­dasági kérdésekről, az elmúlt háromnegyed év gazdálkodá­sának fő tapasztalatairól szó­ló tájékoztatót. Áttekintették az aszálykárok mérséklésére tett intézkedéseket és az ezzel kapcsolatos további teendő­ket. A Központi Bizottság tá­jékoztatást kapott az 1984. évi népgazdasági terv és ál­lami költségvetés előkészíté­séről, valamint a gazdaság- irányítási rendszer fejleszté­sével foglalkozó munkála­tokról. A Központi Bizottság nagy­ra értékelve a jelentős erő­feszítésekkel elért gazdasági eredményeket, számba vé­ve az egyes területeken ta­pasztalható elmaradásokat és nehézségeket, hangsúlyozta, hogy az idei terv teljesítésé­hez fokozott erőfeszítésekre van szükség. A Szék- és Kárpitosipari Vállalat debreceni hajlítottbútor gyárában legfőbb exporttermé­kükből, az irodai, szállodai és bútorgarnitúrákhoz gyártott székekből a korábbinál 30 százalékkal többet szállítanak rubel- és dollárelszámolású piacokra. A 40 típusban gyártott bútorok vevője a Szovjetunió, Svédország, Hollandia, NSZK, Ausztria, a képen: mo­dellválaszték a raktárban Épitőipari bemutató Szentendrén Az új építőipari technoló­giáról és az újonnan kifej­lesztett termékekről rende­zett ismertetőt és bemutatót tegnap az Építéstudományi, Intézet szentendrei kísérleti telepén. Az ország minden készéből érkezett csaknem száz épitőipari szakember előtt ismertették a nemzet­közi viszonylatban is újnak számító úgynevezett ÍLIFT- FORM zsalúemeléses techno­lógiát, amellyel eddig már 13 többszintes házat építettek fel. Az iparban már évek óta használják az intézet előre­gyártott gipsz falelemeit, most ennek a termékcsalád­nak az új tagját, az úgyne­vezett profilos gipszelemet mutatták be. Az építőipari szakemberek megtekintették az újonnan kifejlesztett me­legvíz-fogyasztásmérőt is, amelynek sorozatgyártása jövőre kezdődik meg. Ma a külkereskedelmi vál­lalatok képviselői számára rendez találkozót az intézet Szentendrén, hogy bemutas­sa azokat az új technológiá­kat, amelyek külföldön is értékesíthetők.

Next

/
Oldalképek
Tartalom