Szolnok Megyei Néplap, 1983. október (34. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-01 / 232. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1983. OKTÓBER 1. Losonczi Pál beszéde az ENSZközgyíílésen (Folytatás az 1. oldalról) államok békés egymás mellett élése. Ezen mi nem pusztán azt értjük, hogy nincs háború, bár az sem kevés! Számunkra a koegziszten- cia: a népek és kormányok tevékeny együttműködése, kölcsönösen előnyös politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatainak állandó erősítése. Nekünk az utóbbi egymásfél évtizedben igen jó tapasztalataink vannak erről, s úgy tudom, hogy partnereinknek sincs oka a csalódottságra. A Magyar Nép- köztársaság kormánya. a magyar néptől kapott meghatalmazásának megfelelően, legfőbb külpolitikai feladatának ma is az enyhülés eredményeinek megőrzését, a nemzetközi párbeszéd és együttműködés fenntartását és bővítését tekinti, mind a kétoldalú kapcsolataiban, mind a nemzetközi fórumokon. Számunkra — miként más országok számára is — a békés egymás mellett élésnek nincs ésszerű alternatívája. Ezért tölt el nyugtalansággal bennünket minden olyan jel — hangoztatta ezután az Elnöki Tanács elnöke —, amely a konfrontációs hangulatok feléledésére utal; minden olyan cselekedet, amely veszélyezteti az államok közötti normális kapcsolatokat; minden olyan fejlemény, amely további tehertételként jelentkezik az arijúgy is feszült nemzetközi viszonyokban. A Magyar Népköztársaságnak az a meggyőződése, hogy a retorikai háború, a vádaskodás, a diszkrimináció', az erőpolitika rossz módszer, s amellett — mint a tapasztalat mutatja — meddő is. Hozzáfűzte; mi továbbra is azon leszünk, hogy minél több kontaktusra, minél eredményesebb tárgyalásokra, politikai konzultációkra kerüljön sor a kölcsönös bizalom erősítése, a nemzetközi légkör javítása érdekében. A leszerelés széles problémakörét érintve, kiemelte: a háborús veszély elhárítása érdekében ma a legsürgetőbb feladat: a nukleáris leszerelés. A Magyar Népköztársaság kormánya ezért megkülönböztetett fontosságot tulajdonít a Szovjetunió azon kötelezettségvállalásának, hogy semmilyen körülmények között nem vet be elsőként nukleáris fegyvert. — Bizonyos: ha a többi nukleáris hatalom szintén hajlandó lenne arra, hogy ilyen kötelezettséget vállaljon, azt a világközvélemény igen nagy megkönnyebbüléssel fogadná. Fontos kezdeti lépés lenne megítélésünk szerint a nukleáris leszereléshez vezető úton annak a javaslatnak a megvalósítása, hogy az atomfegyver birtokában levő államok kölcsönösen fagyasz- szák be a nukleáris fegyver- készleteiket. A Magyar Népköztársaság közvetlenül érdekelt olyan megállapodásban, hogy ne helyezzenek el nukleáris fegyvereket ott, ahol még nincsenek, s ne növeljék a mennyiségüket ott, ahol már vannak. Nagymértékben elősegítené a bizalom és a nemzetközi biztonság erősödését, ha mind Európában, mind a világ más részein atomfegyvermentes és békeöve*eteket alakítanának ki. Szeretném külön hangsúlyozni, mennyire nagy jelentőségűnek tartom a Varsói Szerződés tagállamai által az idén januári prágai ülésükön tett azon javaslatot, amely indítványozza a NATO tagállamainak, hogy kössenek velük szerződést a katonai erők alkalmazásáról való kölcsönös lemondásról és a békés 'kapcsolatok fenntartásáról. A Magyar Népköztársaság különleges fontosságot tulajdonít a hadászati fegyverzetek korlátozásáról és csökkentéséről folyó szovjet— amerikai tárgyalásoknak, és őszintén reméli, hogy azok eredményesek lesznek. Losonczi Pál kitért arra is, hogy Magyarországot sok más európai országgal együtt nyugtalanítja az új típusú amerikai nukleáris eszközök tervezett nyugat-európai telepítése. A meglevő stratégiai egyensúly megbontása mesz- szemenő következményekkel járhat nemcsak Európa, hanem az egész világ békéjére és biztonságára. Meggyőződésünk, hogy a legjobb megoldás Európa teljes atomfegyver-mentesítése lenne, és erről a célról népi mondunk le. Addig pedig, amíg e cél elérését a nemzetközi helyzet alakulása lehetővé nem teszi, a legelfogadhatóbb megoldás a közép-hatótávolságú nukleáris eszközök számának csökkentésében, és semmiképpen sem növelésében látjuk. A madridi találkozóval kapcsolatban egyebek között, kifejtette: A Magyar Népköztársaság kormánya a maga részéről ezentúl is ennek érdekében fog munkálkodni, s arra fog törekedni, hogy miként eddig is, a jövőben is hiánytalanul végrehajtsa a helsinki záróokmány és a madridi záródokumentum elveit és ajánlásait. Megtiszteltetésként fogadjuk, hogy 1985-ben Budapest lesz a madridi találkozó által elhatározott kulturális fórum színhelye, s megteszünk minden tőlünk telhetőt, hogy e fontos rendezvény sikeres legyen. Losonczi Pál méltatta az el nem kötelezettek mozgalmának jelentőségét, majd kifejtette a magyar álláspontot olyan problémákban, mint a közel-keleti rendezés, a közép-amerikai helyzet, az indokínai hármak javaslata. Ciprus, Dél-Afrika és Namíbia. A nemzetközi kapcsolatok romlása, a világgazdaság elhúzódó válsága és bizonyos politikai indítékú lépések folyamatosan kedvezőtlen hatással vannak a nemzetközi gazdasági, kereskedelmi. pénzügyi és műszaki-tudományos együttműködés szinte minden területére — mondotta ezek után Losonczi Pál. — Ez megnehezíti a nemzetközi munkamegosztásban különösen érdekelt országok, köztük Magyarország helyzetét is. Köztudott, hogy a Magyar Népköztársaság tagja a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának, e nyitott gazdasági közösségnek, élvezi a szocialista államok együttműködéséből eredő biztonságot és előnyöket. Országunk azonban komolyan érdekelt a valameny- nyi államhoz fűződő gazdasági kapcsolatok erősítésében is, függetlenül azok társadalmi berendezkedésétől és politikai hovatartozásától. A Magyar Népköztársaság úgy ítéli meg, hogy a nemzetköz; kapcsolatokra oly káros előítéletekkel, nemzeti gyűlölködéssel, elzárkózással szemben a legjobb eszköz egymás megismerése. Ez kormányunk kiindulópontja az emberi kapcsolatok és az emberi jogok vonatkozásában is. A szocialista Magyar- országnak e területen sincs szégyellni vagy rejtegetni valója. Mi az emberi jogok szférájából nem felejtjük ki az élethez és a munkához való alapvető jogot, s nem értünk egyet azokkal, akik szűkebbre vonják az emberi jogok körét. Köztudott. hogy részükről milyen propagandisztikus megfontolások játszanak ebben közre. De vajon az, ha embereket tömegesen fosztanak meg annak lehetőségétől, hogy társadalmuk hasznos tagjai, családjuk támaszai legyenek, nem érinti-e a legközvetlenebbül az élet minőségét és az emberi jogok érvényesülését? A magyar kormány úgy véli, hogy erőfeszítéseinket az ilyen gyakorlat megszüntetésére kell összpontosítani, nem pedig olyan propagandakampányok szervezésére, amelyek az emberi jogok nemes eszményeit tőlük idegen politikai szándékok eszközeivé ala- csonyítják. Az Elnöki Tanács elnöke beszédének befejező részében rámutatott: minél feszültebb a nemzetközi helyzet, annál inkább nő minden egyes állam felelőssége a békéért. A magyar kormány a felelősség ráeső részét váljalva, mindenütt, ahol erre adottságainál fogva lehetősége van, a párbeszéd. a tárgyalások alternatíváját állítja szembe a konfrontációs törekvésekkel. A Magyar Népköztársaság eddig is partnere volt és ezután is partnere kíván lenni minden kormánynak a béke erősítését célzó nemzetközi együttmű-' ködösben. Kész arra, hogy kivegye részét a világszervezet béke-erőfeszítéseiből, küldöttségünk ebben a szellemben vesz részt a jelen ülésszak munkájában. A nemzetközi helyzettel kapcsolatos magyar állás- foglalást az ülésszak résztvevői nagy érdeklődéssel fogadták, s annak elhangzása után, annak mértéktartó, felelősségteljes hangnemét, ugyanakkor határozott állásfoglalását emelték ki. A délutáni ülésen Losonczi Pálon kívül Ecuador elnöke, valamint Zambia, Irak, Kuvait és Spanyolország külügyminisztere mondott beszédet. Az ülés utón az ENSZ-palotában fogadást tartottak, amelyet Javier Perez de Cuellar, az ENSZ főtitkára adott az ülésszakon, illetve az Indira Gandhi által azzal párhuzamosan összehívott csúcs- találkozón részt vevő állam- és kormányfők tiszteletére. A fogadáson az Elnöki Tanács elnöke mellett magyar részről jelen volt dr. Várkonyi Péter külügyminiszter, Hollai Imre külügyminiszter-helyettes és dr. Somogyi Ferenc, a magyar ENSZ-képviselet « ideiglenes ügyvivője. * * * Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke tegnap New Yorkban részt vett és rövid pohárköszöntőt mondott azon az ebéden, amelyet Henryk Jablonski, a Lengyel Államtanács elnöke adott. Az Elnöki Tanács elnökét tegnap délután, az állandó magyar ENSZ-képviselet épületében felkereste Isido- ro Malmierca Peoli kubai külügyminiszter. Délután Losonczi Pál találkozott Szpirosz Kiprianuval, a Ciprusi Köztársaság elnökével is. Este a magyar államfő találkozott a New Yorkban működő magyar képviseletek munkatársaival és családtagjaikkal, s tájékoztatót tartott számukra időszerű politikai kérdésekről. Dr. Várkonyi Péter külügyminiszter tegnap délelőtt újabb három kollégájával találkozott és folytatott megbeszélést bilaterális és nemzetközi kérdésekről. Elsőként Abdel Halim Haddam szíriai külügyminiszterrel, majd Marvan Al-Kasszem jordániai külügyminiszterrel tárgyalt. Ezután került sor megbeszélésére Rashleigh E. Jacksonnal, Guayana külügyminiszterével. Kína ünnepe Izrael 0 koalíciós tárgyalások kudarca A jeruzsálemi rádió jelentése szerint összeomlottak a kormányzó izraeli Likud- tömb és az ellenzéki Munkapárt tárgyalásai, amelyek folyamán megvizsgálták, hogy találnak-e alapot a koalíciós kormányzásra. A nemleges döntés a Jichak Samir kijelölt miniszterelnök vezette Likud-tömb és a Simon Pe- resz irányította Munkapárt koalíciós tanácskozásainak harmadik, pénteki fordulóján született. Az egyezkedés kudarca miatt a hatvanhét éves volt külügyminiszter, Samir, eddigi szövetségeseivel összefogva újabb Likud-kormányt alakít. Samir új kormányzatának szűk bázisa lesz. Azzal számol, hogy a százhúsz főnyi törvényhozásban, a knesszetben, hatvannégy képviselő fogja támogatni. Az ellenzéki Munkapártnak ötvenhat voksa van a törvényhozásban. Ez a helyzet viszonylag rövid Likud-párti kormányzási időszakot, s idő előtti általános választásokat ígér. HŰTŐ Stockholmi értekezlet Világtörténelmi horderejű — s mindmáig ható — esemény volt a Kínai Népköz- társaság kikáltása. A több évtizedes, áldozatos nemzeti felszabadító harc és vele párhuzamosan a társadalom szocialista átalakításáért vívott küzdelem, valamint a Szovjetunió internacionalista segítsége tette lehetővé, hogy bolygónk legnépesebb országában 1949. október 1-én megkezdődhetett a szocialista építőmunka. A kínai nép győzelme mindemellett az akkor még gyarmati sorban sínylődő vagy éppen felszabadult országok számára re- ménytkeltő példát jelentett. A fiatal köztársaság első évtizedének eredményei igazolták is a várakozásokat. Szorgos népe áldozatos munkájával és a szocialista államok tevékeny segítségével a népi Kína korszakos átalakításokat hajtott végre. Pedig az évszázados elmaradottság és a háborús pusztítások örökségének terhei nagyok voltak, imperialista fenyegetésnek is ki volt téve. Ebben a nehéz időszakban Kína természetes szövetségeseire, a szocialista országokra támaszkodhatott. Sajnos, az ötvenes évek végén a kínai vezetésben felülkerekedő nacionalista-kispolgári irányzat képviselői voluntarista módon más irányt szabtak az ország útjának. Bel- és külpolitikában egyaránt torzulások következtek be. A „nagy ugrás”, a személyi kultusz, majd a „kulturális forradalom” és a „három világ” elmélete mérhetetlen károkat és szenvedéseket okozott a kínai népnek. A súlyos torzulások kiigazításához azonban 1976 után hozzáfogott az új vezetés. Belpolitikai síkon — a párt tekintélyének helyreállításában, a szocialista termelési viszonyok korszerűsítésében, valamint az élet- színvonal emelésében — születtek is figyelemre méltó eredmények. Ám úgy látszik, hogy még mindig nem vonták le kellő mértékben mindennek a külpolitikai következtetéseit. A szocialista közösség államai — köztük hazánk is — a kölcsönösség jegyében változatlanul készek a viszony normalizálására, sőt a kapcsolatok fejlesztésére. Az utóbbi egy-két évben e téren szerény előrelépés mutatkozik is. Korlátokat szab azonban e pozitív folyamatnak, hogy rendezetlenek maradtak Kína és több, vele szomszédos szocialista ország kapcsolatai. Abban a reményben azonban, hogy a meglevő ellentétek előbb-utóbb megszűnnek, nemzeti ünnepén őszintén kívánunk Kína népének további sikereket a szocialista építőmunkában. Libanoni tüzszünet A NATO-ban egyeztető mechanizmust és testületet hoztak létre a Stockholmban tartandó európai bizalomerősítő és leszerelési értekezlettel kapcsolatban, a szövetségesek ott képviselendő álláspontjának összehangolására. Erre a bonni kormány tett javaslatot. A madridi európai ~ biztonsági találkozó szeptember elején külügyminiszteri szinten elfogadott záróhatározata értelmében 1984. január 17-től Stockholmban ül össze a katonai bizalom-, és biztonságerősítő intézkedésekkel és az európai leszereléssel foglalkozó újabb értekezlet. ■wt-—:----------------------------HAVANNA Konkrét megállapodások nélkül, de a párbeszéd fenntartásának lehetőségével értek véget csütörtökön a Salvadort hazafiak és a kormány képviselőinek első, hivatalos tárgyalásai. A kolumbiai fővárosban tartott találkozó Belisario Betancur kolumbiai államfő közvetítésével jött létre. BELGRAD Háromnapos hivatalos baráti látogatás után tegnap elutazott Belgrádból Willi Stoph, az NDK Minisztertanácsának elnöke. Milka Pla- ninc jugoszláv kormányfővel a kétoldalú kapcsolatokat, kiemelten a gazdasági együttműködés elmélyítésének lehetőségeit tekintették át és véleménycserét folytattak időszerű nemzetközi kérdésekről. TBILISZI Tegnap folytatódott a magyar parlamenti küldöttség látogatása a Grúz Szovjet Szocialista Köztársaságban. A grúz fővárosban eltöltött első napon szívélyes légkörű megbeszélést folytattak a Grúz SZSZK Legfelsőbb Tanácsában. Apró Antal és Pavel Gilasvili, a köztársaság Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke kölcsönösen tájékoztatták egymást a legfelsőbb államhatalmi szervek felépítéséről és munkájáról. MADRID Tegnap délután Lisszabonban megnyílt a hatalmon levő Portugál Szocialista Párt ötödik kongresszusa, amelyen több mint ezer küldött vesz részt. A kongresszus ma este fejezd be munkáját. Nyugtalanító körülmények Egyhónapos kényszerű szünet után ismét megnyílt a bejrúti nemzetközi repülőtér. — A légikikötőt a libanoni főváros körzetében is megélénkült harcok miatt kellett zárva tartani (Telefotó — KS) A bejrúti (repülőtér köz- megelégedést keltő megnyitása után tegnap, a szintén hosszabb ideje lezárt közlekedési főútvonalak szabaddá tételére összpontosította figyelmét a libanoni hadsereg, a jobboldali milíciák, az ellenzéki Nemzeti Megmen- tési Front és az AMAL nevű síita szervezet katonai képviselőiből alakult tűz- szüneti felügyelő bizottság. A fegyvernyugvás sorsát illetően nyugtalanító körülmény, hogy még mindig nem gondoskodtak a tűzszünet megbízható nemzetközi ellenőrzéséről. Miközben Amin Dzsemajel elnök előzetes konzultációkat folytat a nemzeti megbékélési konferencia 12 kiszemelt résztvevőjével. a napról napra szaporodó fenntartások és követelések eszkalációja magát a tűz- szüneti megállapodást is veszélybe sodorhatja. Camille Samun volt államfő, a Nemzeti Liberális Párt elnöke előbb a tanácskozás bojkottáláséval fenyegetőzött, majd a megbékélési konferencia összehívása helyett inkább egy nemzeti egységkormány megalakítását indítványozta. Safifc él-Vazzan csütörtök esti tévéinterjújában szintén a nemzeti egység- kormány mielőbbi létrehozását sürgette. Az Egyesült Államok szenátusa csütörtökön 54—46 arányban megszavazta azt a határozati javaslatot, amiely lehetővé teszi a kormány számára, hogy Libanonban továbbra is felhasználja a nyugati négyhatalmi erők kötelékében Bejrút körzetében tartózkodó mintegy 1600 amerikai tengerészgyalogost és a tengerpartnál élhelyezkedő haditengerészeti erőket. A szenátusi szavazást (megelőzően a határozatot szerdán a demokrata többségű képviselőház is elfogadta: így nincs akadálya annak, hogy az amerikai haderő további 18 hónapon át a közel-keleti országban maradjon. ENSZ-kSzgyíilés További felszólalások Az ENSZ közgyűlésének 38. ülésszakán Tarik Aziz iraki külügyminiszter csütörtöki felszólalásában kifogásolta, hogy a világszervezet nem tett meg mindent az iraki—iráni konfliktus lezárása érdekében. Különösen a Biztonsági Tanács és öt állandó tagja felelősségét emlegette Irán „békére kényszerítésével” kapcsolatban. Elismerte a világszervezet erre irányuló kezdeményezéseit, de azok hatékonyságát nem tartotta kielégítőnek. Az iraki külügyminiszter ezúttal is kifejtette, hogy országa kész együttműködni az ENSZ-főtitkárral az immár három éve tartó háború befejezésére javasolt iraki béketerv megvalósításában. Irán ezt már elutasította,
