Szolnok Megyei Néplap, 1983. szeptember (34. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-10 / 214. szám
vizet bányásznak... A víz — éltető forrás. Nem lehetünk meg nélküle. Ha nincs, esőért kiáltunk, hogy megteremjen a kenyerünk. Létünk nélkülözhetetlen eleme a víz. Éppen ezért mindent megtesz (meg kell tenni) az ember, hogy elegendő és jó minőségű víz álljon rendelkezésére. Barlangokban kutatja föl, tározó gyűjti össze és lefúr a föld mélyébe. Fúrómesterek, segédeik, motorkezelők járják az országot, megyénket. Perzselhet nap, eshet eső, hó; munkahelyük ablakait, ajtajait nem csukhatják be, tető sincs a fejük fölött. Ma itt, holnap amott találkozhatunk velük. Legutóbb Kenderesen „futottunk össze" Kotán Imre fúrómester öttagú csoportjával, akik a kenderesi vízmű területén fekvő négyes számú kutat javították, illetve újították fel. A 390 méter mélységbe lenyúló kút — R—5OO-as fúró- berendezéssel — karbantartásán július elejétől dolgoznak, ebben az esztendőben a harmadik munkahelyükre szólította a kötelesség a föld mélyének titkait faggató s onnan az embef számára kincset érő vizet felszínre hozó fúrásokat. Dede Géza képriportja
