Szolnok Megyei Néplap, 1983. szeptember (34. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-10 / 214. szám

1983. SZEPTEMBER 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Befejeződött Kunszentmártonban a nagyk özségi tanács épületének tatarozása. Az új­jávarázsolt épület látványos színfoltja lett a nagyközség főterének Év végére talán 70 családnál... Gázvezeték épül Szandaszőlősön Több cső és nyomásszabályozó kellene Noha a szandaszőLősi gáz­építés gondolata néhány, ott élő, leikies lokálpatrióta fejében már 1980 végén fel­merült, az elhatározás csak 1982-re- érett meg annyira, hogy kérelemmel fordultak a szolnoki Városi Tanács műszaki osztályához: vállal­ja el a munkálatokkal kap­csolatos építtetői, beruházá­si feladatokat, továbbá se­gítse megszerezni a külön­böző hatósági engedélyeket. Egyúttal rendelje meg az úgynevezett körzeti nyomás- szabályozót, és a lakások­ba az egyedi, kis nyomás- szabályozókat. Mint kiderült, az utóbbi kérés rendhagyó esetnek bizonyult, hiszen az országosan kialakult gyakor­lat szerint mind a víz-, mind a gázvezeték bevezeté­sekor a házon, azaz a falon belüli szerelvények (parape- tek szerkezetek, tartozékok stb.) megvásárlása sehol sem tanácsi feladat. Ez rendszerint az ott élők, igénylők reszortja. Az elmúlt év elején mint­egy 150 család jelezte, hogy szívesen beköttetné a veze­tékes gázt, sőt, közülük szá­zan pénzügyi térítést is vál­laltak. Ezek az emberek a település négy utcájában él­nek. A tanács illetékes osz­tálya megrendelte a körzeti nyomásszabályozót, illetve a jövőre gondolva egy olyan tanulmánytervet, amely alapján egykor majd egész Szandaszőlős területén elké­szülhet a gázvezeték. Mire a terv az asztalra került, az igénylők száma már két­száznegyvennél tartott. A nagy érdeklődésnek az lett a következménye, hogy a korábban tervezett, kisebb keresztmetszetű gerincveze­ték helyett olyat kell a föld­be helyezni fővezetékként, amelyhez valamikor majd akár minden szandaszőlősi ház csatlakoztatható. A ko­rábbi, kisebb átmérőjű csö­vekre pedig leágazó, mellék- vezetékként számítanak. Az itt felmerülő többletköltsé­get a tanács vállalta. így ezen kívül a gázbekötése­kért egy-egy családnak 15 ezer 900 forintot kell majd térítenie. Május első hetében tartot­tak egy kibővített lakógyű­lést ahol még rózsaszínben látszott a világ. Ügy tűnt, a fűtési szezonra elkészül a vezeték. Olyannyira, hogy többen túladtak az olajkály­hájukon, áruba bocsátották a szilárd tüzelésű kazánjai­kat, kályháikat. Nem be­szélve arról, hogy tízegyné­hány most épülő ház olyan elképzelés szerint készült, illetve készül, melyben majd gáztüzeléssel oldják meg a fűtést. (Bizony, most főhet a fejük, hogyan vészelik át a hideg hónapokat.) Furcsa módon ezen a lakógyűlésen sem esett szó arról, hogy a belső szerelvényeik, tartozé­kok megvásárlása a beköt- tetők feladata, így aztán nem kevesen azt gondolták, hogy ezt is majd a vár »si tanács valamelyik osztálya intézi. Száz szónak is egy a vége. azzal az érzéssel ballagott haza a publikum: rendben haladnak a dolgok, időben elkészül a vezeték, meglesz a komfort. Igen ám, de az újabb gon­dok május végén kezdődtek. Tőkés importanyag hiányá­ban mintegy három hóna­pig szünetelt a gázvezeték csöveinek a gyártása. Ez pe­dig, akárhogyan is nézzük, Eredményes kutatások Befejeződött a BCG-szimpozium Jelentős tudományos ered­ményekről számoltak be a Korányi Frigyes Tbc és Tü­dőgyógyász Társaság, vala­mint a Biológiai Standardi- záció Nemzetközi Társasá­gának (IABS) Budapesten tartott szimpóziumán. A ■tegnap befejeződött három­napos tanácskozáson — amelyen öt világrész har­minc országából érkezett tüdőgyógyászok és laborató­riumi szakemberek vettek részt — elmondták, hogy a kutatások során felderítet­ték a sejtek védekező me­chanizmusának újabb rész­leteit. E felismerések elő­segítik a BCG-védőoltás még eredményesebb alkal­mazását. Ismertették: egyre több fejlett technológiával rendelkező BCG-laborató- riumban sikerült előállíta­ni olyan liofil — fagyasztva szárított — vakcinát amely ..termosetabil” vagyis 37 Celsius-fok kömyezethőmér- sékleten 30 napig megőrzi immunbiológiai hatóértékét. A számítógépes biomatema­tikai programcsomagok ré­vén lehetővé vált a BCG- vakcina megbízható minő­ségellenőrzése. amely fontos a vakcina védőértékének és rendellenes oltási reakciói­nak pontos értékeléséhez. Másik eredmény: haladást értek el a tuberkulin — a gümőkóros fertőzöttséget ki­mutató biológiai preparátum — értékmérésében és stan- dardizálásában. A tanácskozás következte­téseit. ajánlásait eljuttatják a WHO és a Nemzetközi Tbc Unió szakembereinek azért, hogy azokat a világ országai felhasználhassák a tbc elleni küzdelemben. közel száz nap kiesés. El­végre ezekre a csövekre a gödöiíásás után a munka tulajdonképpeni kezdetén máris szükség lenne. Jelen­leg az a helyzet, hogy a hétezer méter igényelt cső­vezetékből ezer méter van meg. Igaz. a vásárlást le­bonyolító és intéző illetékes tanácsi osztály ígéretet ka­pott arra, hogy a Metallo- glóbus TEK Vállalat a hó­nap végére pótolja a hiány­zó mennyiséget, amelyben nagyon sokan reményked­nek. Ugyanakkor az igény­lők tulajdonában már van száz kisnyamás-szabályozó készülék, noha még ebből is kellene mlintegy száznegy­ven. Bár a megrendelés an­nak rendje és módja szerint megtörtént, a vásárlás nem ígérkezik könnyű feladat­nak, ©Ívégre országos hiány­cikkről van szó. Ezekben a napokban a Vörösmező úti fő gerincve­zetéket építik és az ide szükséges csőmennyiség is a helyszínen van. úgy hogy az itt bekötésre váró mintegy 70 család — feltéve, ha a kisnyomás-szabályozót is megvették — reménykedhet, hogy az év utolsó heteiben, napjaiban végre melegíteni fog náluk a gázkályha. A többi utcában pedig még nagyon sok a „ha”. Ezek megszüntetését, vagy akár csökkentését minden való­színűség szerint csak a kö­vetkező esztendőtől lehet várni. D. Szabó Miklós Kilépés magánügyben Hét esztendeje, hogy az ügyintézés napja lett a szerda az egész or­szágban. Rendkívül ésszerű elképzelések és kissé erőtlen intézkedések születtek annak érdekében, hogy szerdán reggeltől kora estig nyitva legyen minden olyan intéz­mény, hivatal, mitöbb szol­gáltató egység, ahol az em­bereknek gyakorta akad in­tézni, kérni, javítani valója. Az elmélet — amely szerint egy napon, egy füst alatt, munkaidő után elintézhet­jük jgyes-bájos ''dolgainkat — nagyszerű lenne, ha a gyakorlat nem cáfolta vol­na meg. Az emberek több­sége ugyanis változatlanul munkaidőben és nem utána intézi ügyeit. Ez tény ame­lyet alapos és széles körű vizsgálat alapján állapított meg a Központi Népi Elle­nőrzési Bizottság. Az orszá­gos tapasztalatok Szolnok megyére is jellemzőek. Néhány adat a megyei Né­pi Ellenőrzési Bizottság fel­méréséből, amelyet három városban, nyolc nagyközség­ben, egy községben végeztek a tanácsoknál, 33 szolgálta­tó válallatnál és szervezet­nél, és 13 munkahelyen( vál­lalatnál is ipari szövetkezet­ben). A tanácsoknál megfor­duló ügyfelek közül több mint 380-tól, a különböző szolgáltatásokat igénybeve­vők közül pedig 520-tól kér­dezték meg, hogy munkaidő­ben van-e, engedélyt kért-e a kilépésre, kell-e igazolást vinnie, a távollétére fizet- nek-e bért, esetleg ledol­goztat ják-e vele a munka­idő kiesést. Majdhogynem változatlanul ugyanaz a kép rajzolódott ki, mint az 1978- ban végzett ügyfélszámlálás alkalmával, amikor az ügy­felek 91 százaléka a szoká­sos hétköznapokon hétfőtől, péntekig reggel 8 és 5 óra között kereste fel az állam- igazgatási szerveket és nem a nyújtott, vagy a szomba­ti ügyfélszolgálat idején. A legutóbbi felmérés szerint a 388 megkérdezettből 237 munkaidőben intézte ügyét. Néhány konkrét példa dr. B. Kiss András a jászberé­nyi városi tanács hatósági osztályának vezetője mond­ta: — Havonta általában öt­ezren fordulnak meg a ta­nácsnál. Februárban meg­számoltuk, a nyújtott mű­szak idején összesen egész hónapban nyolcán jöttek. Voltak olyan hónapok, ami­kor még kevesebben. A megyei Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálati anyagában olvas­tam a kisújszállási tanács Karcag szennyvízelvezető rendszerét 3600 méter hosszú ve­zetékkel bővítik a Kötivizig karcagi szakaszmérnökségének dolgozói. Az új hálózat az 1986-ban elkészülő 3000 köbméte­res szennyvíztisztítóba csatlakozik ügyfélforgalmáról: 94 nyúj­tott műszakból 81 alkalom­mal egy teremtett lélek sem nyitott ajtót az ügyintézőre, a többi 13 napon néhányan tájékoztatást és adóbefize­tési űrlapot kértek. Egyetlen egy ügyfél volt, aki érdemi intézést vári (szociálpoliti­kai jellegű) arra viszont az ügyintéző nem volt feljogo­sítva. A szombati ügyfélfo­gadáson — ahol van ilyen — a helyzet ugyanez. Az ügy­intéző tétlenül ül és unat­kozik, vagy csinál azt amit akar, a lényeg, hogy ott le­gyen, és utána hétközben csúsztat,’ ivagy szabadnapot kér olyankor, amikor csúcs- forgalom van a tanácsnál. — Mi hiába forszírozzuk a munkaidőn túli ügyintézést, hiába teremtjük meg a le­hetőségét, s hiába reklámoz­zuk. Hét év alatt mindenki megtudhatta, meggyőződé­sem, hogy meg is tudta, hogy van ilyen lehetőség. Még sincs rá igény, — dohogott a jászberényi tanács osz­tályvezetője. — Általában úgy vannak vele az embe­rek, ha a munkahelyről el­engedik) őket, 'akkor miért pocsékolnák a szabadidejü­ket az ügyintézésre. Mar pe­dig elengedik. Kollégáim is mondják, de magam is számtalanszor tapasztaltam, hogy még igazolást is elvét­ve kérnek, akik mondván, hogy a tanácshoz, OTP-hez, tv-szervízbe mennek, kilé­pőt kapnak. Ugyanakkor nem egy tanácstagunk van, akinek kénytelenek vagyunk igazolást adni — pedig a megyei tanács vb-titkára megtiltotta —, mert tőlük pecsétes papírt1 követelnek arról, hogy valóban tanács­ülésen, vagy vb-ülésen volt, Dühítő! A megyei NEB vizsgálati anyagában fehéren, feketén az áll, hogy a magánügyben kilépők 80—83 százalékától nem kérdezik meg, hogy miért és hol volt. Az ellen­kezőjére elvétve akad pél­da, többek között az Épszer­nél és a Tisza Cipőgyár-me­zőtúri üzemében, ahol a tá­voliét idejére vagy nem fi­zetnek bért, vagy ledolgoz­tatják a hiányzást a kilépő­vel. A munkahelyi fegyelem * lazaságát a tények kétséget kizáróan bizonyítják. A népi ellenőrök szerint is ez a legfőbb oka a munkaidőn túli és a helybe vitt, a nagy vállalatokba, gyárakba kihe­lyezett ügyfélfogadás kudar­cának. (Két-három évi kí­sérletezés után érdektelen­ség miatt meg is szűntették.) A fő, de nem az egyetlen oka. A népi ellenőrök össze­foglaló jelentésében feketén, fehéren szerepel ,hogy az ál­lamigazgatási apparátusban több helyen nincs bizonyítva az érdemi ügyintézés felté­tele a meghosszabbított ügy­félszolgálati időben, a szol­gáltató cégeknél pedig nem ritka az „alibi” ügyelet. Van valaki a „fedélzeten” — mert kötelező — de minek? Hiszen majdhogynem csak arra jogosították fel, hogy regisztrálja az ügyfelek szá­mát. Az elmélet szerdán egy füst alatt mun­kaidőn túl... Ha akarná sem tudná ezt a megoldást választani, még a legbecsü­letesebb, (hibátlan munka­morállal felvértezett ember sem. A hivatalok ugyanis nincsenek szinkronban. A Szolnok megyei Tanács el­nöke ugyan arra kérte a kü­lönböző hivatalok, intézmé­nyek (bíróság, ügyészség, OTP, Állami Biztosító) veze­tőit, hogy» hangolják össze szerveik, fiókjaik ügyfélfo­gadási rendjét a tanácsoké­val. Ez nem történt meg. A miértre persze van magya­rázat. Elfogadható, logikus érv is, például az OTP-néi. Sas Miklós, a jászberényi OTP fiók vezetője határo­zottan azt állította, hogy körültekintőek voltak, ami­kor a nyújtott ügyfélszolgá­latot csütörtökre, a bevásár­ló napra tették. — Ezzel mindenki egyetértett. Sói a senki még nem panaszko­dott, nem kérdezte meg mi­ért nem szerdán van. Ennek ellenére nagyon alacsony a csütörtök délután forgalma, 20 tételnél több ritkán ke­rül a pénztárba, míg más napokon óránként 40—60. Az egész nyújtott műszak­nak nincs túl sok értelme. Ha volna rá igény, ha olyan sokan jönnének, hogy nem győznénk, minden további nélkül beiktatnánk még egy hosszabbított műszakot. Még akkor is, ha a dolgozóink, akiknek többsége nő, sok kö­zöttük a családos anya, nem túlzottan örülnének neki. Egyelőre azonban erről szó sincs. Van más megoldás is arra, hogy mi is hozzájárul­junk a munkaidőn túli ügy­intézés problémájának meg­oldásához, — mondta Sas Miklós. Például a város leg­nagyobb üzemében, a Hűtő­gépgyárban kihelyezett OTP fiókot nyitottunk, ahová vagy rögtön a munkakezdés előtt, vagy után mehetnek az emberek. Ezt javasoltuk az aprítógépgyáriaknak is, az igazgató azonban elzár­kózott. Attól tart, mondta, nehezen tudnák ellenőrizni. ■>ogy munka helyett mikor és kik intéznék ügyes-bajos dolgaikat az OTP-ben. Gyárkapun belül! Kilépő nélkül! Mire jó a kilépő? Két dologra. Egy: tökéletes „alibi” az igazolt, fizetett hiányzásra. Kettő: meg le­het számolni, s aki kíváncsi rá megmutathatja, hogy egy nap, egy hét, egy hónap, egy év alatt hányán voltak tá­vol magánügy miatt munka­időben. Kovács Katalin Szállításról az őszi csúcs előtt Az ország három legna­gyobb fuvarozó vállalata, a MÁV, a Volán, illetve a MAHART országos értekez­letre hívta, össze legfonto­sabb fuvaroztató partnereit tegnap, a MÁV vezérigazga­tóságának épületébe.1 Meg­vitatták mindazokat a fela­datokat, amelyek az év hát­ralévő hónapjaiban várnak Szállítókra és szállíttatókra egyaránt. Az év első nyolc hónapjá­ban a MÁV mintegy 81 mil­lió tonna árut szállított, valamivel kevesebbet, mint amennyi a tervben szerepelt. Az év utolsó négy hónap­jában a belföldi forgalom­ban 26 millió tonna, az ex­portforgalomban .pedig több mint 5 és félmillió tonna el­szállítása vár a vasúira. A zavartalan forgalom érdeké­ben exportfelelősöket jelöl­tek ki a vasútnál, akiknek feladata, hogy a kocsikat az igényeknek megfelelően biz­tosítsák, s meggyorsítsák az áru útját. A MÁV képviselői kérték a fuvaroztatókat, hogy ko­csiigényléseiknél legyenek reálisak, hiszen a túlbiztosí­tott igények gátolják az egyéb népgazdasági igények kielégítését. Az idén eddig 120 millió tonna árut szállítottak a Vo­lán teherautói, alapjában véve a fuvaroztatók minden igényét ki tudták elégíteni. Az év hátralévő részében itt is sűrűsödnek a feladatok: 60 millió tonna áru — fő­ként mezőgazdasági és épí­tőipari termékek — elszál­lítására számítanak. A hajózásé viszonylag szerény szerepet játszik a belföldi és az export-fuvaro-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom