Szolnok Megyei Néplap, 1983. szeptember (34. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-30 / 231. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1983. SZEPTEMBER 30. Évadnyitó premier a Szigligeti Színházban Beuamarchais: Figaró házassága Vita egy készülő törvényről Több mint ezren mondtak véleményt — Az elmúlt évadban há­rom igen nyomasztó tragé­diát rendeztem. Szerettem volna kipróbálni magam más területen, ugyanis víg­játékot ezddáig elég keveset rendeztem. Elsősorban nem is á mű, inkább a korszak, — Hálás feladat, mivel a rendezőnek minden szakmai tudására szükség van, hogy az élőadás jól sikerüljön. — Sok segítséget toptam a társulattól, kitűnő volt a próbák hangulata. Egy-egy ötletet közösen dolgoztunk ki, vagy ha kellett formál­tunk át. Szolnokon kimon­dottan fiatal társulat dolgo­zik. igazán jó a „csapatszel­lem”. — A díszlet és a jelmez is El Kazovszkij tervei alap­ján készült. — Több közös munkánk volt már, de ez az első al­kalom, hogy a teret és a ru­hákat is az ő elképzelései alapján készítettük. Úgy ér­zem. igen szubjektív hatá­súak a munkái, remélhető­leg a közönség tetszését is elnyerik. A Szigligeti Színház évad­nyitó darabjának főbb sze­repeit Nagy Gábor, Bajcsay Mária, Vallai Péter, Takács Kati és Tóth József alakítja. — f. s. — Szikora János A Szobaszínház után ma este a nagyszínházban is felgördül a füg­göny. A francia szerző, Beaumar­chais Figaró há­zassága című da­rabját Szikéra Já­nos rendezi, aki vendégként dolgo­zik Szolnokon. Két próba közötti szünetben szakí­tott időt arra, hogy beszélges­sünk az előkészü­letekről, a mun­káról, az előadás születéséről. — Második évadot kezdtem a mis­kolci Nemzeti Színháznál — mondta Szikora János. — Szívesen jöttem Szolnokra, örömmel vállal­tam a vendégren- dezést. ■ Ennek több oka is van. Évek óta figye­lemmel kísérem a Szigligeti előadá­sait, tetszik az it­teni műhelyszellem. Sok ré­gi barátom, munkatársam dolgozik itt, akikkel jó volt újra találkozni a munkában. — Saját kérésére rendezi a Figaró házasságát. Miért erre a darabra esett a vá­lasztása? A szerelmes Chérubinnal (Tóth József) incselkedik Figaró menyasszonya (Ta­kács Kati) rí sorsok rejlenek, mindenki átéli a vígjátékban saját tragédiáját is. — Beaumarchais műve Mozart zenéjével vált világ­hírűvé. Hálás munkának ne­vezhető-e a darab prózai színpadra állítása? Beszélgetés Szikora János rendezővel amelyben játszódik, áll na­gyon közel hozzám, a maga ellentmondásaival, csodálatos kultúrájával, művészi alko­tásaival. Lényegében a víg­játék bohózati elemei mö­gött is komoly mondanivaló húzódik meg — Az előadásban milyen hangsúlyokat kap a jellem illetve helyzetkomikum? — A közönség reagálása menet közben még átformál­ja a darabot, de természete­sen elsősorban a mulatságos helyzeteknek kell dominál­niuk. De ismételten hangsú­lyozom. hogy a boltozat, a felszín mögött keserű embe­Figaró (Vallai Péter), illetve Almaviva gróf (Nagy Gábor) és felesége (Bajcsay Mária) az egyik jelenetben Hangversenyek a zenei Hanglemez­világnap tiszteletére újdonságok Bemutató Szolnokon és Mezőtúron A zenei világnap alkalmá­ból országszerte hangverse­nyeket rendeznek. Vala­mennyi együttes, kórus adó­zik a muzsika ünnepének, házi koncert vagy nagyobb nyilvánosság előtt tartott be­mutató keretében. A zenei világnap tisztele­tére az országban tizenkét helyszínen lépnek pódiumra azok az énekkarok, ame­lyek az idén nemzetközi fesz­tiválokon, fórumokon sikere­sen képviselték a magyar kórusművészetet. A hangver­senyeken ezeken az együtte­seken kívül vendégek, meg­hívott csoportok is szerepel­nek. Megyénkben Szolnok, illetve Mezőtúr ad otthont ilyen nagyszabású hangver­senynek. Ma este fél 6-kor Szolno­kon, a városi tanács díszter­mében a megyeszékhely öt ’-órusa lép közönség elé. A hangversenyen a MÁV Jár­műjavító férfikara (karmes­ter Buday Péter), a városi tanács Bartók Béla kamara­kórusa (karmester Vájná Katalin), a Török úti Ének­Zenei Általános Iskola ének­kara (karmester Rohonczy Andrea), a Tiszaparti Gim­názium és Egészségügyi Szakközépiskola kórusa (kar­mester Bartáné Góhér Edit), valamint a szolnoki Kodály kórus (karmester Buday Pé­ter és Rigó Éva) szerepel. Mezőtúron október 8-án este 6 órakor a városi műve­lődési központban népzenei hangversenyt rendeznek a zene ünnepének tiszteletére. A koncerten a közönség lát­hatja és hallhatja a debre­ceni • Csobolyó és Tücsök együttest, a hajdúnánási Dó­zsa Termelőszövetkezet ifjú­sági citerazenekarát, a tábor­falvi ifjúsági együttest, a pé­csi Kertvárosi Általános Is­kola citerazenekarát, a tököli Általános Iskola tamburaze- nekarát, a zákányszéki ifjú­sági citerazenekart, a tisza- kécskei Általános Iskola út­törőegyüttesét, valamint a házigazdákat, a mezőtúri II. számú Általános Iskola nép­dalkörét a Galagonya együt­test és a Szivárvány citera­zenekart. öt nagylemezt — köztük három könnyűzeneit — és hét kiskorongot hozott forga­lomba e héten a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat. Hamari Júlia nagylemezén olasz nyelven énekel áriákat Mozart- és Rossini-operák- ból (többek között a Figaro házasságából és A sevillai borbélyból). Közreműködik a Magyar Állami Operaház zenekara, Lukács Ervin ve­zényletével. Német és olasz nyelven hallhatók részletek Marton Éva előadásában — egyebek között — Verdi A végzet ha­talma című művéből, Brahms Német rekviemjéből és Wag­ner Tristan és Isolda című operájából. A Magyar Rádió és Televízió Énekkarát és a Magyar Állami Operaház Zenekarát Kórodi András vezényli. Nagylemezzel jelentkezett a Neoton Familia; közös le­mezt készítettek az Edénkért és a Kaszakő jazzegyüttes közreműködésével, és Korda György új lemeze is kapha­tó lesz a boltokban. Befejeződött a választási törvénytervezet társadalmi vitája a megyében. Az elmúlt két hétben a Hazafias Nép­front megyei Bizottságának kezdeményezésére 131 alka­lom kínálkozott arra, hogy a Szolnok megyeiek elmondják véleményüket, javaslataikat, ha úgy tetszik hangosan töp­rengjenek a készülő töl vény­ről, az országgyűlési képvise­lők, a tanácstagok választá­séról, mindarról, amit a nép­képviseleti szervek munká­jával kapcsolatban tapasz­taltak. Az eszmecseréken négyezer-há romszázötv enen vettek részt, és a vita lehe­tőségével több mint ezren éltek. Ezek az adatok teg­nap a népfront megyei el­nökségi ülésén hangzottak el, ahol összegezték a jogsza­bálytervezet vitájának me­gyei tapasztalatait. A korábbi alapelvek változatlanok A szervezők, a helyi nép­frontbizottságok arra töre­kedtek, hogy közvetlen han­gulatúak, léhetőleg ne túl nagy létszámúak legyenek a vitafórumok, hogy légkörük alkalmas legyen a fesztelen., őszinte hangvételű beszélge­tésekre. Elképzelésük általá­ban valóra vált. Több he­lyen — például a jászberé­nyi Hűtőgépgyárban, a Ti- szamentd Vegyiművekben, a mezőtúri fiatalok körében — izgalmasi, sőt, heves vita ala­kult ki. Mindez bizonyítja: az emberek igénylik, hogy nagy horderejű kérdésekben megkérdezzék őket, és hogy érvelni tudjanak még fel is készülnek. (' törvényterve­zet napilapokban megjelenő szövege jó anyag volt a fel­készüléshez. Egy olyan tör­vénytervezet vitája volt ez, amelynek célja a demokra­tizmus szélesítése, gazdagí­tása, a közéleti aktivitás ser­kentése, a népklépviselet tar­talmasabbá tétele. Ebben minden felnőtt magyar ál­lampolgár érdekeltnek érez­heti magát. Nem választási rendsze­rünk megreformálása van napirenden. A korábbi alap­elvek változatlanok: az or­szággyűlési képviselőket, a községi, a városi tanácsok tagjait továbbra ás az általá­nos, egyenlő, közvetlen vá­lasztójog alapján titkos sza­vazással választjuk. A tör­vénytervezet, amely a szak­emberek alapos előkészítő munkája révén nyerte el jelenlegi formáját néhány — azért nem lényegtelen — mó­dosítást javasol. A javaslat a vita alapján volt, és nem több. A vélemények, észre­vételek, javaslatok, bírálatok nyomán a tervezet finomí­tandó, változtatható. A fino­mításhoz hozzájárult az a több mint ezer Szolnok me­gyei is, akinek volt monda­nivalója. Amit mondtak, azt a jegyzőkönyvek őrzik. A népfront megyei alkotmány- jogi bizottsága rendszerezte és összesítette az elmondot­takat. Ezzel az értékeléssel ismerkedett meg tegnap a népfront megyei bizottsága, majd döntött arról, hogy az összesítő jelentés mellett, a vitaanyag alapján kialakult saját álláspontját is továb­bítja a Hazafias Népfront Országos Tanácsának^ Javaslatok és indokok A törvénytervezetben — miint az már közismert — több helyen alternatív ja­vaslatok is szerepelnek. A megyei bizottság is letette a voksáit, és megindokolta, hogy a törvénytervezetben javasolt megoldások (szabá­lyozások) közül melyiket, és miért tartja jónak. Például: melyik testület döntse el, hogy hány tagja legyen a helyi tanácsnak. Egyetértve a vitában elhangzott vélemé­nyek többségével, a megyei bizottság álláspontja szerint a helyi tanács végrehajtó bi­zottságáé legyen a döntés jo­ga, és ne a felettes tanácsé. Másik kérdés: kik legye­nek a megyei (fővárosi) ta­nács tagjai? A többség és a megyei bizottság véleménye is az volt, hogy zömmel a helyi tanácsok tagjai közül válasszák a felsőbb szintű tanácsok tagjait. Legyenek-e választókerüle­tek a kis létszámú társközsé­gekben? Felesleges, .mondták. Válasszanak meghatározott számú tanácstagot, de ne „parcellázzák” föl a kis te­lepülésit. Kettős jelölés. Elvétve akadt hozzászóló, akii nem értett egyet a törvényterve­zetben megfogalmazott ja­vaslattal, de sokan az alap­vetően egyetértők közül is elmondták kétségeiket ezzel kapcsolatban. (Vajon vállal­ják-e a megbízatást a jelölt­nek javasoltak? Hogyan tud­ják meggyőzni a választó­kat? Valóban egyenlő felté­telekkel indulnak-e a vá­lasztáson a jelöltek?) Az új jogintézmények be­vezetését is egyértelműen időszerűnek és szükségszerű­nek tartotta a nagy többség. Ugyanakkor kritikai észre­vételek is szép számmal hangzottak el. Például ész­szerűnek tűnik a pótképvi­selőség, illetve a póttanács- tagság bevezetése, de sokan nem értik pontosan, hogy ez mivel jár, hogy a póttanács­tag milyen külön megbíza­tást kap, hogyan kapcsolódik be a közéletbe. A társközségi elöljárósá­gokról elmondták, hogy kel­lenek, de még mennyire, hogy kellenek, féltéve, ha önálló hatáskört kapnák, és bizonyos pénzösszeg felett is rendelkeznek. Az elöljáróság elnevezést — és ezzel a me­gyei bizottság is egyetértett — nem tartják szerencsés­nek. Helyette szocialista tar­talmú szóhasználatot java­solnak, mint például a falu­tanács. A vita haszna Parázs vitát váltott ki a vámdoruma megszüntetésé­nek javaslata. Az emberek többsége igazságtalannak tar­totta, hogy a mozgásképtele­neket megfosztják a választás lehetőségétől. A megyei bi­zottságnak az volt az állás­pontja, hogy legyen vándor- urna, csak a korábbinál pon­tosabban és szigorúbban kell alkalmazásának feltételeit szabályoznál. A népfront megyei bizott­ságának ülésén elhangzott értékelés, a kiragadott né­hány vélemény és javaslat csak ízelítőt adhatott egy készülő törvény vitájáról, amelynek haszna talán több is annál, mint hogy hozzájá­rult egy jó törvény megszü­letéséhez. K. K. Amire a falu vár Napköziotthon öregeknek — Művelődési ház a magtárból Felújítás szavahihető vállalkozókkal / Ha egy közösség nagyon vár valamit, az mindig szó­ba kerül. Ha másképpen nem, izgatott kérdések, félt4 megjegyzések félmondatai­ban. „Mikor kezdik tervezni, mikor építeni, tartják-e a határidőt, mikor lesz kész, amire a falu vár”. — Tiszaigaron nemsokára. Ott a leginkább várt ese­mény már majdnem valóság: november elején átadjuk az öregek napközi otthonát — Kocsis Mihály a tiszaörsi ta­nács vb titkára lelkesen mondja a társközségről: — nemrég az igariak új postát kaptak, most szociális intéz­ményt. Ennek azért is örü­lünk, mert az eredeti terve­ket egy évvel megelőzte a napközi átadása. Sajnos a kőműves munkát végző ti­szafüredi költségvetési üzem lassan halad vele. Pedig még hátravan egy sor fel­adat, villanyszerelés, festés stb., amit a lakosság társa­dalmi munkában fog elvé­gezni. Hasonló dolog történt Őrsön és Nagyivánon, a fa­luban élők összefogtak az öregekért. És bizony Igar- nak nagyon kell ez az intéz­mény. Az időskorúak száma nagy, eléri a lakosság egy- harmadát. Ez talán a járás­ban a legtöbb. Most a 400 idős ember közül a legin­kább rászoruló 25 napközi otthonba kerülhet, — És Tiszaörs mire vár? — Az csak álom egyelőre. A művelődési ház állapota a társközségek közül Őrsön a legrosszabb, öreg, nyolcvan- éves, szűk épület, Tiszaörs már rég kinőtte, de pénz nincs újra. Most egy gyönyö­rű régi, de masszív magtár- épületet választottunk ki magunknak. A tanulmány- terv már . kész. A vb titkár egyre lelke­sebb. Szeme előtt ott az új művelődési centrum — lesz ott minden a három szinten. Színház- és moziterem, klubtermek. Az udvaron sportlétesítmények, árnyas fák, virágok ... csak egy ki­csit később, a hetedik ötéves tervben. Tiszaörsön van művelődé­si ház, csak kicsi, régi. Ti- szaderzsen nincs — de lesz! A modern, de építési hibák miatt hamar tönkrement épület három éve „lakatlan”. A társközség fejlődését bizo­nyítja: nemrég ABC áruhá­zát nyitottak, s most végre szavahihető vállalkozót ta­láltak a klubkönyvtár fel­újításához, a hevesi Építő­ipari Szövetkezet személyé­ben. Fábián Gábor tanácsel­nök örül is ennek: — Nem olcsó mulatság egy ilyen felújítás, főleg, ha egy ennyire tönkrement épület­ről van szó. Mégis szükség van rá, s reméljük, még az idén el is készül. A terv no­vember 15-re írja ezt elő, de már az elején csúszás volt. Nem vitatkozunk a vállalko­zókkal, de nagyon örülnénk, ha karácsonyi ajándékként átadnák a derzsieknek. Az építkezést látva van is rá esély. A tető szigetelésé­vel, a legfontosabb munkák­nak túl vannak a nehezén. Készen vannak a kémények, a szellőzők. A nagyteremből talicskákkal hordják ki a földet, mert nedves, dohos, penészes. Később sóderrel töltik föl a gödröt. Háger István kőműves mondja: — Nekünk azt mondják, hogy ha karácsonykor úgy megyünk a fenyőfa alá, hogy már nem kell visszajönni, meg lesz velünk elégedve a cég ... Ügy legyen! S bár a falu­ban az a hír járja, hogy a bisztró forgalma jelentősen megnövekedett, mióta oda­járnak a hevesiek, az embe­reket leginkább a tények és nem a pletykák érdeklik. Az, hogy idejében elkészül-e, milyen lesz az öregek nap­köziotthona Tiszaigaron, a művelődési ház Tiszaörsön, a klubkönyvtár Tiszaderzsen, • amire a falu vár ... Szabó Imre

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom