Szolnok Megyei Néplap, 1983. szeptember (34. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-29 / 230. szám
4 \ SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1983. SZEPTEMBER 29. IA tudomány világa I A fától a feszített vasbetonig Hídjaink története A legősibb magyarországi hídemlékek a római korból valók. Az aquincumi ásatások során például előkerültek á vízvezetékhíd elemei. A főváros eláö állóhídja a Széchenyi Lánchíd volt, amely Széchenyi István gróf kezdeményezésére 1839-ben kiírt pályázat alapján épült 1842—49 között. Clark Tier- ney William tervei alapján Clark Ádám angol mérnök építette. Eredeti hossza 375, a középső támaszköze 203 méter volt. A hidat 1914-ben megerősítették, fa pályatartó szerkezetét acél merevítőtartóval váltották fel. 1945 januárjában — sok száz hí- dunkkal együtt — ezt is felrobbantották a németek, s 1948—49-ben építettük újjá. Az eredeti híd vasszerkezetének súlya 2139, az újjáépí- tetté 5194 tonna. Ma már szinte csak a tartópillér az eredeti. Ugrásszerűen javult a hengerelt acélok minősége a múlt század végén. Ebből épült az első magyar tervezésű és kivitelezésű híd is, melyet akkor Ferenc József császárról neveztek el. Ma Budapest egyik legféltettebb műemléke a Szabadság-híd. Feketeházy János tervei alapján készítette a MÁVÁ®. A háborús pusztítás ellenére a szerkezet hatvan százaléka eredeti. A századfordulón nálunk is betört a hídépítő anyagok közé a beton, majd az 1910-es években a vasbeton. Mód nyílt a gerendaszerű, nagy teherbírású szerkezetek építésére, melyek jól bírták a húzó-nyomó terhelést egyaránt. Ilyen például az 1981- ben átadott csongrádi Tisza- híd, melynek 90 méter a pillérek közti fesztávolsága. A győri Duna-híd már feszített betonból készölt, 88 méter a fesztávolsága. Ez az építőanyag csak a 100 méter alatti pillértávolságnál ad megfelelő biztonságot. Az acél rugalmasabb. Ebből készült az 1979-ben átadott szegedi Tisza-híd is, melynek 144 méter a pillérnyílása. Ugyancsak acélszerkezetű a budapesti Árpád-híd, melynek 1984-ben fejeződik be a korszerűsítése. Ennek 103 méter a legnagyobb pillértávolsága. Magyarországon mindössze két függőhíd van. A már említett Széchenyi Lánchíd és az Erzsébet-híd. Az utóbbi kábelhíd. Ma már sehol sem építenek láncszerkezetű hidat, sőt az utóbbi fél évszá- ^zad alatt nagyon sokat lebontottak Európában. Átvette helyét a sokkal, modernebb, úgynevezett ferde kábeles szerkezet. Ez akár 300 —500 méter nyílást is megenged. Ez azonban mit sem von le a mi Erzsébetünk egykori dicsőségéből, mely első átadásakor, 1903-ban a világ legnagyobb lánchídja volt, s ezt a helyét 23 éven át megőrizte. S ha már a hosszúságnál tartunk, említsünk meg egy igazán hosszú hidat. Az Egyesült Államokban 1956- ban épült a világ leghosz- szabb hídja New Orleans és Mandeville között, a Pon- tchartrain-tón, hossza 39 kilométer. De nem kisebb mérnöki teljesítmény az sem, hogy a San Francisco-i Golden Gate acélkábel függőhíd legnagyobb fesztávolsága 1281 méter. Magyarországon a MÁVAG tevékenvségével kezdődött meg az acél hídszerkezet gyártása 1879-ben. Joeutódia, a Ganz-MÁVAG ma is öregbíti a magvar hídgyártás jó hírnevét, hiszen nemcsak itthon, hanem külföldön is számos szép eredményt ért el. Mérnökei és munkásai helytállását dicsérik a Jugoszláviában, az NDK-ban, a Csehszlovákiában emelt új hidak. Betonszerkezeteket épít még a Hídépítő Vállalat és több kisebb cég is. Békés mellett például a Kettős-Körösön építenek egy 80 méter középnyílású feszített vasbe- tonhidat, amely speciális, úgynevezett szabadszerelésű technológiával készül, az előregyártott elemeket a helyszínen csak a helyükre kell emelniük az építőknek. 1975 óta ez az ötödik szabadszerelésű feszített vasbeton szerkezet a Körösökön. Végül szólnunk kell mii- emlék hídjainkról, hisz oly kevés maradt belőlük. A Hortobágy egyik jelképévé vált a Kilenclyukú boltozott kőhíd. A tervek szerint új, korszerű átkelőt építenek majd néhány kilométernyire. Erre terelik a közúti forgalmat, hogy ez a műemlék minél tovább megőrizhesse eredeti szépségét. Vác mellett található a prágai Ká- roly-híd kisöccsének becézett Barokk, vagy Kőszentes-híd. Hat kis kőszobor díszíti. Nem mindennapi látvány, letűnt századok szép üzenete. Történelmi városaink legtöbbje őriz még egy-két kisebb régi, boltozott hidat. Érdemesek arra, hogy megőrizzük őket. A főváros majdnem minden hídja műemlék. Óvják, karbantartják valamennyit, bár a háborús pusztítás kevés eredeti elemet hagyott bennük. A Margit-híd is elpusztult, de érdemes megemlíteni. hogy a szigeti elágazás még az első építők kezenyo- mát viseli. Akit bővebben érdekelnek műemlék hídjaink, Gáli Imre Régi magyar -':<iak című könyvében minden kérdésre választ talál. T. Ágoston László Múzeum Mozambikban Mozambik fővárosának, Maputónak a Természetrajzi Múzeumában egyedülálló elefántmagzat-kiállítás látható. Tizennégy tartósított magzat szemlélteti, hogyan fejlődik az elefántembrió az elefánttehén méhében az elsőtől a huszadik hónapig. A magzatokat 1948-tól vemhes tehenekből emelték ki, A múzeum 1913 óta áll fenn. Sokáig dr. Alvaro de Castro kutatónak a nevét viselte. 1975 óta, amikor Mozambik függetlenné vált, a főváros egyeteméhez tartozik. A múzeum képet ad az ország emlőseiről, gazdag madárvilágáról, hüllőiről és gerinctelenjeiről is, és ott van — 25 000 preparált rovarával — Afrika egyik leggazdagabb rovartani gyűjteménye. Múmiák — Grönlandon Szokatlan leletre bukkantak az egyik észak-grönlandi sziklabarlangban a vadászok. Nyolc mumifikált hcílt- testet találtak, valószínűleg a XIII. vagy a XIV. századból. Az egyik holttest egy 6— 8 hónapos gyermeké, akinek az öltözéke teljes egészében megmaradt. A leletek a kutatók szerint az úgynevezett Thule- kultúra idejéből származnak. |Uyen típusú rdhadaraboklat a kanadai eszkimók még ma is hordanak, de Grönlandon ezek a ruhák kimentek a divatból — csak egy, a Dán Nemzeti Múzeum birtokában lévő, 1654-ből származó festmény örökíti meg ottani használatukat. Emiatt a ruhamaradványok különös érdeklődést keltettek. A halottakat a tudományos vizsgálatok befejezése után — a grönlandi szokásoknak megfelelően —< rénszarvasbőrbe burkolva ismét eltemetik majd a barlangban. Szúnyogirtás— gombával A rovarölő szerek drágulása, a betegséget átplántáló rovarok növekvő ellenállóképessége és a vegyszereknek esetleges környezetkárosító hatása arra készteti a kutatókat, hogy a kórokozókat terjesztő szúnyogok leküzdésére új utakat keressenek. Az érdeklődés előterébe a szúnyogokat pusztító baktériumok és gombák kerültek. Amikor a szúnyoglárvákat bepermetezték a Culicinony- ces gombafaj spóráival, e spórák a lárvák emésztőrendszerében gombaszövedékeiket hoztak létre; ezek gyorsan terjedtek, s a lárvák néhány napon belül elpusztultak. A gombaszövedékek a közvetlenül nem permetezett lárvákat is fokozatosan megtámadták, úgyhogy a kísérletben felhasznált csaknem valamennyi lárva elpusztult. A kísérletek szerint a gomba nem károsította a magasabbrendű állatokat. Süketvezetö kutyák Az Egyesült Államokban rövid kísérletezés után hozzáláttak a kutyák olyan kiképzéséhez, hogy alkalmasak legyenek a nagyothallók és a süketek segítésére. Az állatok például figyelmeztetik gazdájukat, ha szól az ébresztőóra, ha sír a csecsemő, ha szól a csengő. Ilyen kiképzésre a kutyák sok fajtája alkalmasnak bizonyult. Az oktatóknak azonban nemcsak a kutyák betanításához kell érteniük, hanem ismerniük kell a halláskárosultak világát is. Ultrahang a gyógyászatban Az orvosi gyakorlatban az elmúlt évek során egyre nagyobb teret hódított az ultrahang, mind a betegségek felismerésében, mind a gyógyításban. Ultrahangnak a másodpercenként húszezernél nagyobb rezgésszámú, emberi füllel már nem hallható mechanikai rezgést nevezzük. Ilyen rezgést ultrahang-generátorral lehet létrehozni. Ez a készülék . a rendszerint nagy frekvenciájú villamos rezgéseket piezoelektromos kristály segítségével alakítja át mechanikai rezgéssé. Az ultrahangos vizsgálat során az ultrahang-generátor keltette mechanikai rezgések a testre helyezett kezelőfejből a testbe hatolnak, és szerveinkben, szöveteinkben csaknem egyenes vonalban terjednek. Mihelyt valamilyen felületbe ütköznek, egy részük visszaverődik, s a visszhangot a műszer érzékelője felfogja, villamos jelekké alakítja, és a készülék képernyőjén kirajzolódik a vizsgált tárgy — a test — belsejének a szerkezete. Az ultrahang tehát mintegy feltérképezi a test belsejében lévő szervek és felületek helyét, alakját, sőt elmozdulásait is. Az ultrahang segítségével a terhességet már korán, a hatodik—nyolcadik héten felismerhetjük, megállapíthatjuk a magzatok számát, vagyis az ikerterhességet, megmérhetjük a magzat nagyságát és kononyamére- tét, amiből az érettségre lehet következtetni. Meghatározhatjuk a magzat fekvését is — fejjel lefelé vagy felfelé helyezkedik-e el — és azt, hogy hol van a méhlepény helye. Bár az orvostudományban az utlrahqngot először a nőgyógyászok alkalmazták, ma már más szakterületen is élnek ezzel a veszélytelen módszerrel. Például a szív- gyógyászok ultrahanggal is vizsgálják a szívet, mert kimutatható vele, hogy egészségesen vagy kórosan működik-e, van-e szívbillentyűhiba, vagy káros mennyiségű folyadék a szívburokban. A szemészek a szem alakját, nagyságát, az ideghártya leválását és a szembe hatolt idegen testek helyét állapítják meg ultrahanggal. Nagy jövőt jósolnak az ultrahangnak a mell- és has- üregi daganatok felismeré- sébep, sőt a jó- és rosszindulatú daganatok elkülönítésében. Ily módon műtét nélkül lehetne a daganatokat a test mélyebb részein is felismerni, sőt pontos helyének tudatában röntgen- és radioaktív sugarakkal kezelni. Képünkön egy új típusú ultrahangos kezelőberendezés látható. Önámító pípások Divat lett a pipázás. Egyre több ember teszi le a cigarettát, és nikotin iránti vonzalmát a pipázással éli ki, amihez valószínűleg a dohányzás ártalmairól szóló jelentések is hozzájárultak. A vérbeli pipás szent meggyőződéssel vallja, hogy minden másféle füstöléstől eltérően a pipázás ártalmatlan. Még azt az állítást is megkockáztatják, hogy a pipaszívás nemcsak idegnyugtató passzió, hanem másként is jótékonv hatású: higgadté, bölcselkedővé, megfontolttá formál. Jó volna, ha ez így volna. Ám e pipás „hitvallásnak” sok a bökkenője. Mindjárt elsőül nem állja meg a helyét, hogy a pöfékelés ártalmatlan. Kétségtelen, hogy miután a pipás nem nyeli le a füstöt, hanem kieregeti, így kevesebb égési melléktermék kerül a szervezetébe. A nikotin azonban a száj nyálkahártyáján át iazonmód felszívódik, és mert ingerlő-bódító természetű méreg, tehát pontosan úgy hat az idegrendszerre, mint a szivar, vagy cigarettafüst nikotintartalma. Ha a pipafüstben semmilyen idegi hatóanyag nem volna, senki sem pipázna. Ez a körülmény már önmagában is ellentmond annak az állításnak, hogy a pipa jó idegnyugtató. Természetes, vannak szűk szavú, nyugodt, csendes de- rűjű, filozófikus pipázók. Ám ők aligha a pipától ilyenek. Talán inkább fordítva van a dolog: az ilyen típusú alkat leli leginkább kedvét a bíbelődő rágyújtásban, a huzamosabb füstbodorításban. Ha a pipásoknak nincs is mindenben igazuk, mégsem kell bántani őket. Egy angol orvoscsoport vizsgálatot végzett azonos korú, azonos ideje dohányzó, egyező mennyiséget szívó cigarettá- zók és pipázók között. Az összehasonlításból az derül ki, hogy a pipások véredényét, érrendszerét sokkal kevésbé kezdte ki a füstölés, mint a cigarettázókét. Ennek alapján a csoport azzal kezdett kísérletezni, át lehet-e szoktatni az erősen cigaret- tázókat a pipázásra. Lehet, de nincs értelme — szögezték le a kutatók. A kezdettől fogva cigarettázóknál ugyanis olyan erős beidegződés a füst lenyelése, hogy pöfékelés helyett a pipafüstöt is leszívják. Ez pWig többet árt, mint használ. Hosszan ónekeinek A bálnák hangja Egy nemzetközi konferencia fő szenzációja egy amerikai kutató, Roger Payhe beszámolója volt az egyik bálnafaj „énekéről”. Payne a fíew York-i Rockefeller Egyetem megbízásából a Bermuda-szigetek környékén végzett mélytengeri kutatásokat. A bálnák évi vándorlása idején hangfelvételeket készített, s azokat kielemezve azt észlelte, hogy az állatok nemcsak különböző nyüszítő, visító, vinnyogó, sóhajtó hangokat bocsátanak ki a hangskála ultrahang-tartományától egészen a kis rezgésszámú hangokig, hanem PermetezésHobbi vagy kisgép a gazdálkodóknak — nehéz eldönteni, hogy minek tekinthető az a 2,5 méter fesztávolságú sárkány, amely óránként tízkilométeres szélben is felszáll a levegőbe és permetez. Egy angol cég ötlete volt, és meg is valósította. A sárkány tartályából kijövő vegyszert egy középre pzerelt apró szórófejnek elemről meghajtott porlasztója oszlatja szét egyenletesen. A tartály nemcsak folyamatosan eresztheti ki a permetezőszert, hanem úgy is beállítható, hogy megszakíezek a hangok igen bonyolult „énekké” rendeződnek. A bálnák „éneke’’ sok tekintetben hasonlít a madárdalhoz, de nem néhány másodpercig, hanem 8—9 percig tart. Ez után az idő után a bálna ismét elölről kezdi a „dalt”, a hangok egymás utáni sora minden alkalommal majdnem egészen pontosan megismétlődik. Payne úgy véli, hogy a bálnák ennek az „éneknek” a segítségével létesítenek kapcsolatot egymással, amelyet 10, sőt 100 kilométeres körzetben is fenn tudnak tartani.-sárkánnyal tással permetezzen: például csak akkor legyen szórás, ha a sárkány balról jobbra halad, de szüneteljen az ellenkező irányú repülés alatt. A kiszórás mértéke szintén szabályozható, méghozzá többféle módon is, tehát figyelembe vehetik a növényzet szükségletét és az éppen akkori időjárást. A sárkány két vezetőszállal irányítható, s nagyon alacsonyan is repülhet, ami — egyebek között — azért előnyös, mert így csekély a szél okozta permetezőanyag-veszteség.
