Szolnok Megyei Néplap, 1983. szeptember (34. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-29 / 230. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1983. SZEPTEMBER 29. Losonczi Pál beszéde flndropov nyilatkozata az Egyesült államok külpolitikájáról Jurij Andropov, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke tegnap nyilatkoza­tot tett, amelyben elemezte az Egyesült Államok politikáját, a szovjet—amerikai viszonyt, a leszerelés kérdéseit és szólt Reagan elnök legutóbbi beszédéről. A nyilatkozat főbb rész­letei: (Folytatás az 1. oldalról) Meggyőződésünk, hogy az el nem kötelezett országok érdekei, ennélfogva törekvé­sei is a béke megőrzésére, a feszültség csökkentésére azo­nosak a szocialista országo­kéival. A közös cselekvés fel­tételei tehát adottak. Az al­kalmat meg kell ragadni. Határozottan fel kell lépni a fegyverkezés ellen, a fegyve­rek bevetését szorgalmazó militarista doktrínák érvény­re juttatása ellen, az erőfö­lény megszerzésére és az egyensúly megbontására irá­nyuló törekvésekkel szem­ben. Ki kell kényszeríteni a leszerelési tárgyalásokat, azok jóhiszemű folytatását és eredményes befejezését. El kell fogadtatni a szocia­lista és az el nem kötelezett országok közös álláspontját, miszerint a biztonságot nem a fegyverek növekvő meny- nyisége szavatolja, hogy a biztonság a fegyverzetek ala­csonyabb szintű egyensúlya mellett sem kevésbé szilárd. Meggyőződésem, hogy a leszerelésért folytatott küz­delem sikeréhez az is hozzá­tartozik, hogy mindenki meg tudja különböztetni azokat az erőket, amelyek a lesze­relés valódi hívei, a konst­ruktív javaslatok kezdemé­nyezőit azoktól, amelyek nem igazán érdekeltek a fegyverkezési verseny megál­lításában, a megegyezés lét­rejöttében. Senki sem vitatja a jelen­lévők közül, hogy a világgaz­daság helyzete kritikus, szükség van egy igazságos és demokratikus alapokon tör­ténő átrendezésre. E nélkül nem állítható helyre a világ- gazdaság egyensúlya, nem szüntethető meg a kiáltó el­lentét a fejlett és a kevésbé fejlett’ országok között. A világgazdaság a struktu­rális bajok mellett olyan problémákkal is küzd, ame­lyek megoldásával késleked­ni nem szabad. Űjra meg­erősödtek a protekcionista törekvések, egyre gyakoribb, hogy a válság terheit a ki­szolgáltatott helyzetben lé­vőkre, a gyengébbekre há­rítják át. Mindezek követ­keztében kettős cselekvésre van szükség: egyrészt figyel­münket a legsürgetőbb, rö­vid idő alatt megoldható ten­nivalókra kell összpontosíta- nupk, másrészt ezt úgy kell megvalósítanunk, hogy amit teszünk, az a strukturális változások irányába is has­son. A világgazdaság jelenlegi állapotában a fejlődő orszá­gok egy része különösen kri­tikus helyzetbe került. A Magyar Népköztársaság tá­mogatja a fejlődő országok jogos követeléseit, és bilate­rális kapcsolataiban is igyek­szik lehetőségeivel összhang­ban álló segítséget nyújtani, hozzájárulni gazdasági füg­getlenségük megszilárdításá­hoz. A fejlődő országok a jövő­ben is számíthatnak a Ma­gyar Népköztársaság cselek­vő szolidaritására. Ennek előrebocsájtása után szeretném hangsúlyozni: a világgazdasági problémák Az ENSZ-közgyűlés ülés­szakán, a kedd délutáni ülésen felszólalt II. Hasz- szán marokkói uralkodó, Allan J. MacEachen ka­nadai miniszterelnök-helyet­tes és külügyminiszter va­lamint Vu Hszüe-csien kí­nai külügyminiszter. Felszólalt a közgyűlés kedd délutáni ülésén Szin­gapúr, Togo, Mauritius és Dánia külügyminisztere is. Indira Gandhi indiai mi­niszterelnök felszólította a nukleáris hatalmakat, hogy folytassanak érdemi tár­gyalásokat az atomfegyve­rek gyártásának és kikísér­letezésének betiltásáról. Az indiai miniszterelnök az el nem kötelezett országok mozgalmának soros elnöke­globális jellege egyben azt is jelenti, hogy nem csak egyes országoknak vagy országcso­portoknak vannak gondjai. A kiút keresése során olyan megoldásokat kell kiválasz­tani, .amelyek egyetlen orszá­got, egyetlen népet seqn ká­rosítanak, ugyanakkor a le­hető legnagyobb mértékben segítik a legjobban rászoru­lókat Hazám, a Magyar Népköz- társaság közepesen fejlett, természeti erőforrásokkal szűkösen ellátott szocialista ország. Gazdaságának nyi­tottsága, szerkezete és adott­ságai révén különösen érzé­kenyen érintik a világgazda­sági változások. Egyenjogú, korlátozásoktól, hátrányos megkülönböztetésektől men­tes gazdasági kapcsolatok esetén sok előnnyel jár szá­munkra — de partnereink számára is — a nemzetközi munkamegosztás és együtt­működés. Ezzel ellentétes vi­lággazdasági környezet je­lentős károkat okozhat gaz­daságunknak. A 70-es évek­ben a világgazdaságban be­következett változások gaz­dasági fejlődésünket nagy­mértékben zavarják. Ezekkel a gondolatokkal kívántam eszmecserénkhez hozzájárulni. Végezetül szeretnék a fel­szólalásom elején mondot­takra visszatérni és újra le­szögezni meggyőződésemet, hogy a világgazdaságban, va­lamint az emberi lét és tevé­kenység egyéb területein so­kasodó globális problémák megoldásának döntő ténye­zője a tartós béke és a nem­zetközi biztonság, a népek közötti sokoldalú együttmű­ködés, amely csak akkor va­lósulhat meg igazán, ha sike­rül megállítani az esztelen fegyverkezést. Ez az előfelté­tele a társadalmi és gazdasá­gi haladáshoz szükséges esz­közök felszabadításának is minden állam, de elsősorban a fejlődő országok javára. A megoldások keresésében, e feladatok valóra váltása érdekében a Magyar Nép- köztársaság a jövőben is kész együttműködni a világ összes országával, mozgósí­tani szerény szellemi és anyagi eszközeit. * * * Losonczi Pál, az Elnöki Ta- nács elnöke, aki részt vesz az ENSZ-közgyűlés 38. ülés­szakának munkájában, teg­nap találkozott és beszélge­tést folytatott a New York­ban működő hivatalos ma­gyar képviseletek vezetőivel. Dr. Várkonyi Péter kül­ügyminiszter az ENSZ-köz­gyűlés 38. ülésszakán tegnap találkozott és eszmecserét folytatott Sabah el-Ahmad el-Dzsabir esz-Sabah kuvaiti és Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminisz­terrel. A miniszteri megbe­széléseken a kölcsönös ér­deklődésre szárnottartó nem­zetközi kérdéseket, valamint kétoldalú kapcsolataink fej­lesztésének lehetőségeit te­kintették át. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke ma az ENSZ- közgyűlés ülésszakán mond beszédet. ként tegnap szólalt fel zz ENSZ közgyűlésének ülés­szakán. Utalt arra. hogy a haditechnika fejlődése az egész emberiség létét fenye­geti. „Ha nincs béke ma, nem lesz élet holnap” — mondotta. Sir Geoffrey Howe brit külügyminiszter felszólalá­sában azzal vádolta a Szov­jetuniót, hogy a brit és francia atomfegyverek be­vonásának követelésével „nukleáris monopóliumra törekszik Európában”. El­fogadhatatlannak minősí­tette a nukleáris leszerelés­ről vallott szovjet állás­pontot, majd támogatásá­ról biztosította az amerikai elnök által hétfőn előter­jesztett „merőben új szem­pontokat”. Harmadik forduld Kínai—szovjet konzultációk Október 6-án kezdődik Pek&ngben Kína és a Szov­jetunió külünmegbízottai- nak újabb konzultációsoro­zata, ezúttal a harmadik forduló — jelentették be tegnap hivatalosan Peking- ben. A kínai külügyminiszté­rium szóvivője közölte, hogy a konzultációkon Kínát is­mét Csien Csi-csen, a Szov­jetuniót pedig Leonyid II- jicsov külügyminiszter-he­lyettes képviseli. A szov­jet küldöttség október 4-én érkezik Peking be. B Portugál KP felszóiitása A Portugál Kommunista Párt felszólította a de­mokrácia híveit, a haladó erőket, minden portugál ha­zafit, hogy küzdjenek a kormány antidemokratikus politikája ellen. Ezt Alvaro Cunhal főtit­kár jelentette be azután, hogy a párt központi bi­zottsága keddi ülésén ele­mezte az országban kiala­kult helyzetet, s kijelölte a feladatokat. A KB véleménye szerint a szocialista-szociáldemok­rata kabinet súlyosan meg­sérti az alkotmányt, tá­madja a portugál nép alap­vető jogait, s az áprilisi forradalom vívmányainak felszámolására törekszik. „A Soares-kormány — hangsú­lyozta Cunhal — a tőkések érdekeit szolgálja, s a gaz­dasági terheket a dolgo­zókra hárítja.” A Központi Bizottság ar­ra az elhatározásra jutott, hogy egyetlen alternatíva maradt: a tömegharc min­den törvényes eszközével szembeszállni a kormány politikájával. A portugál dolgozók több mint 60 százalékát tömörí­tő Intersindical szakszerve­zeti központ vezetősége ar­ra az elhatározásra jutott, hogy nincs értelme tár­gyalni a kormánnyal. Egy­ben kilátásba helyezte országos méretű általános sztrájk szervezését a kor­mány politikájával szem­ben. A hétfőn életbe lépett tűz­szünet durva megsértésével háromórás tüzérségi össze­csapás zajlott le kedden a késő esti órákban a libanoni fővárostól délre elterülő Suf- hegység tengerparti szaka­szán, a falangista jobboldali fegyveresek és a drúz milí­ciák között. Több hasonló in- c;iens színhelye volt Bejrút déli külvárosa is, ahol — ké­zi- és tüzérségi fegyverek be­vetésével — az AMAL nevű síita szervezet tagjai csaptak össze a kormányhadsereg egységeivel. Az Egyesült Államok je­lenlegi külpolitikája röviden szólva militarista, komoly mértékben fenyegeti a békét. Lényege az a törekvés, hogy figyelmen kívül hagyva a többi állam és nép érdekeit, az Egyesült Államok uralko­dó pozícióját biztosítsa a vi­lágon. Ezt a célt szolgálja az Egyesült Államok katonai potenciáljának soha nem lá­tott mértékű növelése, vala­mennyi fegyverfajta — nuk­leáris, vegyi és hagyományos — gyártásának nagyszabású programja. Mindenfajta kitalált ürügy alapján az Egyesült Államok határaitól sok ezer kilomé­terre fokozódik az amerikai katonai jelenlét. Hídfőálláso­kat hoznak létre annak ér­dekében, hogy a fegyveres erővel beavatkozzanak más államok belügyeibe. Ennek következtében a világ vala­mennyi térségében megnőtt a feszültség: Európában, Ázsiá­ban, Afrikában, a Közel-Ke­leten, Közép-Amerikában. E veszélyes tervek végrehajtá­sában Washington egyre na­gyobb mértékben vonja be a NATO többi tagállamát. Sőt, erőfeszítéseket tesz a japán militarizmus újjáélesztésére és annak az észak-atlanti tömb katonai-politikai gépe­zetéhez történő hozzákapcso­lására. Senkit nem győzhet­nek meg az Egyesült Álla­mok elnökének az ENSZ szószékéről elhangzott dagá- lyos kijelentései arról, hogy az amerikai kormány elköte­lezett a béke, a népek önren­delkezése és szuverenitása mellett. A szélsőséges politikai ka- landorság példája az az agya­fúrt provokáció, amelyet az Egyesült Államok titkosszol­gálatai szerveztek meg a dél- koreai repülőgép felhasználá­sával. Bebizonyosodott az ak­ció szervezőinek felelőssége — bármennyire igyekezze­nek is kikeveredni belőle, bámfilyen hamis változato­kat terjesszenek is. A szovjet vezetés kifejezte sajnálkozását az emberál4p- zatok miatt, amelyek ennek a példátlan, bűnös diverzió- nak voltak a következmé­A libanoni tűzszünet meg­szilárdításának fontos eleme — a tűzszüneti megállapodás is tartalmazza —, hogy a harcok színhelyére, a Suf- hegység vidékére békefenn­tartó erők vonuljanak be. Az AP hírügynökség jelenté­se szerint az amerikai kül­ügyminisztérium szóvivője ezzel kapcsolatban kedden kijelentette: az új békefenn­tartó erőkben való részvétel­re a hivatalos meghívást a libanoni kormány fogja ki­adni, a szíriai kormánnyal való konzultáció után. nyei. Azoknak a „humaniz­musa”, akik másokra akarják hárítani a felelősséget a re­pülőgépen levő emberek pusztulásáért, tömegpusztító fegyverek újabb hatalmas mennyiségében ölt . testet — kezdve az MX rakétáktól egészen az idegbénító gázo­kat tartalmazó tartályokig. Veszélyes embergyűlölő politikájának valamilyen mó­don történő megalapozása ér­dekében az Egyesült Államok rágalmak egész sorát zúdítja a Szovjetunióra, a szocializ­musra, mint társadalmi rendszerre. Az ilyenfajta mo- ralizálás értékét, a világ jól Ismeri. Vietnamban a mo­rált — már ahogyan azt Wa­shingtonban értelmezik — napalmmal és mérgező anya­gokkal érvényesítették. Li­banonban hadihajók ágyútü- zével terjesztik, Salvadorban pedig népirtás útján valósít­ják meg. Washingtonban je­lenleg az erkölccsel együtt lábbal tiporják a legalapve­tőbb magatartási szabályokat is: nemcsak állami vezetők és államok; iránt viseltetnek tiszteletlenül, hanem magá­val az Egyesült Nemzetek Szervezetével szemben is. Az ideológiai ellentétek átvitele az államközi kapcsolatok te­rületére soha nem hozott semmi jót azok számára, akik külkapcsolataikban ehhez fo­lyamodtak. Jelenleg, nukleá­ris századunkban ez teljesen abszurd és megengedhetet­len. A „szovjet katonai fe­nyegetésről” süóló Ijesztge­tések után most már a szo­cializmus, mint társadalmi rendszer elleni „keresztes hadjárat” meghirdetéséig ju­tottak el. A szovjet vezetés számára nem kérdéses, milyen irány­vonalat kövessen a jelenlegi kiélezett helyzetben. Irány­vonalunk akárcsak eddig, to­vábbra is a béke megőrzése és megszilárdítása, a feszült­ség enyhítése, a fegyverkezé­si hajsza megfékezése, az ál­lamok közötti együttműködés kibővítése. Már két éve folynak a szovjet—amerikai tárgyalá­sok a legélesebb kérdésről: az európai nukleáris fegyver­(Folytatás az 1. oldalról) János külügyminisztériumi államtitkár és Dömény Já­nos, hazánk Granadába is akkreditált nagykövete, va­lamint politikai és gazdasági életünk számos vezető sze­mélyisége. A különgépből kilépő Maurice Bishopot elsőként Lázár György üdvözölte, majd úttörők Virágcsokrok­kal köszöntötték a vendéget A díszszázad parancsnoka jelentést tett a grenadai mi­niszterelnöknek, s felcsen­dült a két ország himnusza. Maurice Bishop Lázár György társaságában ellépett a díszszázad előtt, ezt kö­vetően a magyar és a gre­nadai közéleti vezetők köl­csönösen üdvözölték egy­mást. Az ünnepélyes fogadtatást követően a vendégek gép­kocsiba ültek, és a magyar vezetők társaságában szállá­sukra hajtattak. Délután a grenadai kor­mányfő megkoszorúzta a ma­gyar hősök emlékművét a Hősök terén. Ezt követően Lázár György és Maurice Bishop szűk kör­ben folytatott megbeszélést a magyar miniszterelnök or­szágiházi dolgozószobájában. A késő délutáni órákban a Parlament delegációs-ter- mében megkezdődtek a ple- nárisi tárgyalások. A ma­gyar tárgyalócsoportot Lázár zet csökkentéséről. A szovjet álláspont célja az őszinte, igazságos alapon álló kölcsö­nösen elfogadható megálla; podás megtalálása, olyan megoldásé, amely nem sérti senki törvényes érdekeit. Ugyanakkor ez alatt a két év alatt világossá vált az is, hogy partnereink a genfi tár­gyalásokon egyáltalán nem azért vannak jelen, hogy megállapodást érjenek el. Feladatuk más: időhúzás, s azután a Pershing—2 ballisz­tikus rakéták és a nagy ha­tótávolságú manőverező ro­botrepülőgépek nyugat-euró­pai telepítésének megkezded se. Azt javasolják nekünk, arról tárgyaljunk, hogyan segítsünk a NATO-nak saját javára megbontani a köze­pes-hatótávolságú nukleáris eszközök terén az európai övezetben meglévő egyen­súlyt. Washingtonból ezek­nek az amerikai nukleáris rakétáknak európai felállítá­sa az Egyesült Államok szá­mára maximálisan előnyös­nek látszik — előnyösnek Európa rovására. Ez nyílt politika, de cinikus. Ha a nyugat-európai országok la­kossága többségének akara­ta ellenére az európai konti­nensen megjelennek az ame­rikai nukleáris rakéták, ak­kor ez az amerikai vezetők s a NATO többi tagországai velük közösen cselekvő ve­zetőinek a béke elleni, meg­határozó jelentőségű lépése lesz. Mi az amerikai félnél nem látunk olyan óhajt, hogy va­lóban foglalkozni kívánna a stratégiai- fegyverzet korláto­zása & csökkentése kérdé­seinek megoldásával. A Szov­jetunió jóakaratát, a megál­lapodásokra vonatkozó óha­ját senki ne tekintse a gyen­geség jelének. A Szovjetunió bármely, a kialakult katonai- stratégiái egyensúly megbon­tására irányuló kísérletre ké­pes megfelelő választ adni, s tettei megfelelnek szavainak. Mindenki, aki ma feleme­li hangját az esztelen fegy­verkezési hajsza ellen, a bé­ke védelmében, bizonyos le­het abban, hogy éppen e cé­lok elérésére irányul a Szov­jetunió és a többi szocialista ország politikája. A Sizovjet- unió továbbra is minden le­hetségest megtesz a béke megvédelmezéséért földün­kön — mondotta nyilatkoza­tában Jurij Andropov. György vezeti; tagjai: Nagy János, Villányi Miklós me­zőgazdasági és élelmezésügyi államtitkár, Garai Róbert külügy-, és Herkner Ottó külkereskedelmi miniszter- helyettes, Dömény János, valamint a Külügy- és a Külkereskedelmi Miniszté­rium több vezető munka­társa. A grenadai delegációt Maurice Bishop vezeti, tag­jai: Unison Whiteman. Geor­ge Louison, Richard Jacobs, valamint a grenadai kül­ügy-, mezőgazdasági-, épí­tési és kereskedelmi minisz­térium képviselői. A két kormányfő kölcsö­nös tájékoztatást adott or­szága helyzetéről, az építő­munka eredményeiről és feladatairól. Véleménycserét folytattak időszerű nemzet­közi kérdésekről, a világ- béke megvédésével, a le­szereléssel, a feszültség csökkentésével kapcsolatos teendőkről, különös tekin­tettel Európára és a Karib- tenger térségére. Este Lázár György dísz­vacsoráit adott a grenadai kormányfő tiszteletére a Parlament Vadásztermében. Részt vett a vacsorán a kormány több tagja, vala­mint politikai és társadal­mi életünk számos vezető személyisége. A vacsorán Lázár György és Maurice Bishop pohárköszöntőt mon­dott. ENSZ-közgyűlés Folytatódott az általános vita A Pekingben tárgyaló amerikai hadügyminiszter tegnap meg­beszélést folytatott Teng Hsziao-pinggel. Képünkön: Casper Weinberger (jobbra) a kínai politikus társaságában (Teie- fotó — KS) Libanon Megsértették a tűzszünetet Hazánkba érkezett a grenadai miniszterelnök

Next

/
Oldalképek
Tartalom