Szolnok Megyei Néplap, 1983. szeptember (34. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-28 / 229. szám
1983. SZEPTEMBER 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAF 3 A sáros földön nehéz Irányítani a lánctalpat, a gép vezetése »agy figyelmet kíván A kombájnok nyomán fogy a lábon álló gabona A törökszentmiklósi Tiszatáj Termelőszövetkezet ebben az évben 286 hektáron termelt rizst. Az aszályos idő kedvezett ennek a növénynek. Hektáronként mintegy 40 q-t takarítanak be. Fotó: Tarpai Bő termés Ilyen a még talpon lévő rizs Folyami szemle a Tiszán őszi folyami szemle kezdődött tegnap a Tiszám. A Közép-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság szemlebizottsága Tiszafürednél szállt a tanyahajóra, és utazik le egész Csongrádig. A több napig tartó vízi út során ellenőrzik mindkét partaldalt, a több helyen végzett folyamszabályozási műveletek helyzetét, feltérképezik a víz által megrongálódott szakaszokat. A szemlének most igen kedvez az alacsony vízállás, több helyen a mederfenjék szélei is jól láthatók, támpontot adnak az esetleges beavatkozáshoz Országos hálózat Bitumenemulziós telepek Befejeződött a bitumen- emulziót gyártó üzemek országos hálózatának kiépítése, ebből az alkalomból tartottak tanácskozást tegnap, a munkában részt vevő magyar és francia szakemberek a Kemikál és az Asz- faltútépítő Vállalat budapesti közös telepén. Hazánkban évente 100 ezer tonnányi hígított bitument használnak fel utak építéséhez, fenntartásához, javításához. Ez az útépítő- anyag rendkívül energiaigényes: hígításához nagy mennyiségű gázolaj szükséges, 110 Celsius fokra történő felmelegítése szintén sok energiát követel. Elsősorban energiatakarékossági megfontolások miatt 1977- ben az .Útépítő Tröszt — az Intercooperation Rt. közreműködésével — megvásárolta a legfejlettebb útépítési technológiával rendelkező francia SCREG cégtől a bitumenemulziós eljárás know-how-ját. Még 1978-ban felépült az első magyarországi „hidegaszfalt üzem”, s nemrégiben kezdett termelni, a nyolcadik, mellyel teljesnek tekinthető a hazai emuziós üzemek hálózata. Létrehozására — gazdasági előnyeire tekintettel — csaknem 200 millió forintos kedvezményes kölcsönt nyújtott az Állami Fejlesztési Bank. A bitumenemulzió mindenfajta út építéséhez, fenntartásához kiválóan megfelel, alkalmazásával csaknem 25 ezer tonnányi energiahordozót lehet évente megtakarítani, ugyanis hígítóanyaga a víz, s fel- melegítést sem igényel. Ötvenezer szánkó Jánosházárót szervezeteket! fl Fogyasztók Országos Tanácsának ülése Bár minden jel szerint még messze van az első idei hó, az Iskolabútor és Sportszergyár jánosházi gyárában már teljes lendülettel folyik a szánkógyártás. A négy különböző méretben készülő sporteszközből idén ötvenezer kerül ki a gyárkapun — mintegy kétharmadát a hazai üzletekbe, Szüretelik a pezsgőszőlőt Etyeken. A Hungarovin célgazdaságban az elkövetkező hetekben csaknem hatszáz hektárról takarítják be a híres, külföldön is igen keresett Törley pezsgők alapanyagául szolgáló fajtákat, a rizlingszilvánit, a budai zöldet, a mézes fehéret, az olaszrizlinget és a chardonnayt. Egyelőre hagyományos módon, kézzel szedik a fürtöket, később azonban a szőlőkombájnokat is munkába állítják. Etyeken csak mustot készítenek, a további feldolgozásra, az érlelésre mór a budafoki pincékben kerül sor. míg a többit Ausztriába, Belgiumba, Hollandiába és az NSZK-'ba szállítják. A jánosházi szánkók bükkfából készülnek; a tapasztalatok szerint ez a fafajta a legalkalmasabb erre a célra, ehhez az anyaghoz ragaszkodnak a külföldi kereskedők is. Etyek környékén évszázados hagyományai vannak a pezsgőszőlők termesztésének, a táj természeti adottságai ugyanis kiválóan alkalmasak a nemes ital készítéséhez szükséges jellegtelen, de savakban gazdag borok előállítására. Jelenleg a budafoki pezsgőgyár alapanyag-szükség létének a felét termeli meg az etyeki célgazdaság, de úgy tervezik, hogy néhány éven belül duplájára növelik a termőterületet. s teljes egészében e tájon termesztik a gyöngyöző ital készítéséhez szükséges szőlőt. A szolgáltató szervezetek már képesek eleget tenni a mennyiségi igényeknek, de a minőségi követelmények teljesítése ' még gyakran gondot okoz — állapította meg tegnapi ülésén a Fogyasztók Országos Tanácsa. Simán Miklós, a Szolgáltatási Kutató Intézet igazgatója elmondta, hogy a 70- es évek kezdetén elsősorban a mennyiségi hiány okozta a legtöbb nehézséget. Kevés szakember maradt meg a szakmájában, az idősebb mesterek, a számukra kedvezőtlen adófeltételek miatt sorra visz- szaadták az iparengedélyüket. A lakosság igényei azonban fokozatosan növekedtek, központi erőforrások felhasználása vált szükségessé a helyzet javítása érdekében. Az 1982-ben bevezetett új intézkedések. amelyek a szolgáltatási színvonal javítását tűzték ki célul, már eddig is számottevő eredményeket hoztak — állapította meg Simán Miklós, utalva arra, hogy a kisebb egységek, miként ez a gyakorlatban bebizonyosodott. jobban és gyorsabban képesek eleget tenni a megrendelőknek. A vitában többen rámutattak, hogy az új szervezeti felállás, bármennyire is szükséges lépések következménye, nem egészen váltotta be a hozzá fűzött, jogos reményeket. Vélekedésüket arra alapozták, hogy a szolgáltatásban dolgozók csak akkor lehetnek valóban önállóak, ha saját erőből megoldhatják az alkatrészek, az egyéb szükséges kellékek beszerzését. Egy másik ellentmondás: megfelelő műszaki és anyagi háttér híján ezek az egységek óhatatlanul is elfordulnak a lakosságtól; számukra az a kifizetődő, ha a közüietek számára teljesítenek megbízatásokat. Felvetődött: belátható időn belül meg kell találni a lehetőségét annak, hogy az azonos ágazathoz tartozó kisvállalkozások szakmai tevékenysége összhangban legyen, nemcsak egymással. de a lakossági érdekekkel is. Szüretelik a pezsgöszölöt I párttagság nem húzódhat vissza... Politikai munka és gazdaság politikai munka feltételei sokkal nehehezebbek napjainkban, amikor a gazdasági fejlődésben, az életszínvonal alakulásában, az elért eredmények megőrzése, megalapozása összehasonlíthatatlanul nagyobb erőfeszítést követel mint korábban a látványos, dinamikus növekedés. Holott a feladatok nagysága, jellege, a lépésváltás, a versenyben maradás minden eddiginél hatásosabb szemléletformáló, mozgósító munkát igényel. Az aktivitáshoz, a tudatos cselekvéshez szükséges politikai feltételek megteremtéséhez, az eredményes meggyőző munkához nélkülözhetetlen a nyíltság, az őszinte párbeszéd, a véleménycsere. Feladatainkat csak úgy oldhatjuk meg eredményesen. ha fennmarad ápárt és a tömegek között az elmúlt negyedszázadban kialakult kölcsönös bizalom. Ami a nehézségek jellegét. mértékét illeti, két egymással ellentétes nézettel találkozhatunk. Az egyik vélekedés szerint a lakosság az ország gondjait még nem ismeri eléggé. A másik felifogás viszont azt hangsúlyozza — és ez tűnik reálisabbnak —. hogy az emberek ismerik is, érzékelik is az ország gondjait. A feladat tehát nem egyszerűen a helyzet ismertetése, még kevésbé annak dramatizálá- sa, hanem a kivezető utak- módok, a távlatok bemutatása. Széles körben jogos igény: „Mondják meg mát kell tennünk. Itt és most” Ebben a határozott felszólításban a tömeges tenniaka- rás és segítőkészség fejeződik ki. A beosztott joggal várja vezetőjétől a pontos és konkrét feladat-meghatározást. A vezető azonban már nem várhatja ugyanezt fent- ről. A tennivalók annyira sokszínűén árnyaltak, a piac, az információk szerepe, az alkalmazkodóképesség any- nyira meghatározó. hogy ésszerű, hatékony cselekvési programot csak helyileg lehet készíteni. A gazdasági és a politikai munkáiban egyaránt nélkülözhetetlen a nagyfokú öntevékenység és felelősség. Az aktív és eredményes cselekvés szemléleti, tudati feltételeinek megteremtéséhez szükséges jól ismerni a közhangulatot, fontos gyorsan reagálni az igényekre, a kérdésekre. A közhangulat befolyásolásához, formálásához nélkülözhetetlen az emberek rendszeres tájékoztatása, beavatása, részvétele az ügyek intézésében, Sok helyütt a dolgozók teljesebben. naprakészebben informáltak az ország, a népgazdaság dolgairól, mint saját vállalatuk, üzemük nehézségeiről, tényleges viszonyairól. „Nem akarjulk az embereket elkeseríteni, az elvándorlást felgyorsítani” — érvelnek a titkolódzó vezetők. A kilátástalanság meghirdetése valóban csak nehezítené a helyzetet. De miért ne lehetne a feszítő gondokból, a nagy terhelési próbából erőt, küzdőiképes- ségiet. tettrekészséget meríteni? Igaz, ehhez viszont nem annyira a helyzet drá- maiságának, tarthatatlanságának bemutatása szükséges, mint a világos távlatok, a meggyőző programok felvázolása. Az elemzésekben, a következtetésekben el köti jutni a részleg és az egyes ember konkrét tennivalóinak meghatározásáig. A küzdőképesség;, a cse- lekvőkészség fokozásának másik fontos feltétele a társadalmi és a munkahelyi közérzet javítása. Mindenütt, ahol a dolgozók, az állampolgárok ügyeit intézik. ahol szolgáltatásokkal, áruellátással foglalkoznak, különösen nagyok a szemléletformálás révén hasznosítható tartalékok. De csaknem valamennyi kisebb- nagyobb közösségben akad nak feszültségek, 'kedélyeket zavaró mozzanatok, amelyek feleslegesen őrlik az idegeket, elfecsérelik az alkotó energiákat. A pártszervezetek, a szakszervezetek tisztségviselői sokat tehetnek azért, hogy „az embereket ne a semmiségek koptassák”, hogy minél többen felszabadultan, kedvvel és eredményesen dolgozhassanak. Rugalmasság, kezdeményezés, megújulás. Ezeket a gyakori, többnyire rokonértelemben használt fogai ma - kát nem elég meghirdetni. Alkalmazná 'kell őket. Mindenütt és mindenkinek. Az újítás, a kezdeményezés a politikai munkában tudatos küzdelem a rutin, a sablonos megoldások ellen, az „önmozgiatáshoz” szükséges energiák csökkentéséért. Aligha lehet hatni a gondolkodásra. a szemléletre a közhelyek, az általánosságok, a semmitmondás védőbástyái mögé húzódva. A megújulás a politikai munkában is óhatatlanul hibalehetőségekkel, mondhatnánk, kockázattal jár. Nem lehetünk a csaihataitlanság illúziójának rabjai, s nem mehetünk mindig biztosra. Kötelességünk viszont a tévedések, a hibák lehetőségeit minimálisra csökkenteni. Ennek előfeltétele a nyitottság, a fogékonyság az új iránt, a mások véleményének igénylése, meghallgatása, az eltérő nézetek ütköztetése, a viták felkarolása. a tanulságok meg- szívlelése. A demokratikus légkör és munkamódszer tehát a megújulás feltétele. Vagyis a párttagság, a társadalom aktív rétege nem zárkózhat el, nem húzódhat vissza a magánélet csöndjébe, ellenkezőleg: keresnie, ápolnia keli a kapcsolatteremtés formáit, lehetőségeit. A különböző tanácskozásokat és az úgynevezett folyosói beszélgetéseket célszerű a nyílt viták, a közvetlen eszmecserék szolgálatába állítani. Nem vállalhatjuk a semmitmondás kockázatát, ha meggondoljuk, hogy megnyilvánulásunkkal mozgósítani kívánjuk a közvéleményt, cselekvésre akarunk serkenteni. Tévedni ilyen helyzetben szabad, az esetleges hibákat beismerni, korrigálni persze kötelező. A megújulás őszinte igénye tehát feloldhatja a merevség, a semmitmondás görcseit, de nem eredményezhet le- zserséget, szabadosságot, politikai liberalizmust. Vagyis az elmélyült munka, a tények, az összefüggések ismerete, megbízható kezelése alóli nincs felmentés. De a megújulás követelménye nem vezethet csapongiáshoz, bizonytalansághoz, elvi-politikai következetlenségekhez sem. nyíltság, az őszinteség egyértelmű kiállást követel nemcsak általában az országos politikai célok mellett, hanem minden kisebb és nagyobb konkrét ügyben, amely az adott helyen az egészséges közszellemet, az eredményes munkát szolgálja. A határozottság, a szemlélet- és magatartásbeli hibák szenvedélyes ostorozása gyakran lehet népszerűtlen, személyes érzékenységet, érdekeket sértő. Ám a konfliktusok vállalása elkerülhetetlen napjainkban, amikor gyakran az elért szintek megőrzéséért is keményen meg kell küzdeni, s a régi módszereket és beidegződéseket elhagyva új utakat kell keresni. Kovács József az MSZMP KB munkatársa
