Szolnok Megyei Néplap, 1983. szeptember (34. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-23 / 225. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1983. SZEPTEMBER 23. Védnökség az új Nemzeti Színház felépítésére Tájékoztató az adományozás módjáról A Minisztertanács — a párt vezető testületéinek korábbi állásfoglalása és a társadalom széles köreiből kiinduló kez­deményezés alapján — határozatot hozott az új Nemzeti Szín­ház felépítésére A kormány egyetértett azzal, hogy — a köz­ponti keretek biztosítása mellett — az építkezés széles körű társadalmi összefogással valósuljon meg. A Hazafias Nép­front, a Magyarok Világszövetsége, a Magyar Színházművé­szeti Szövetség, a Magyar Írók Szövetsége és a Magyar Építő­művészek Szövetsége közös felhívással fordult a hazai és a külföldön élő magyarsághoz: mindenki tehetsége szerint já­ruljon hozzá a felépítéséhez. A minden bizonnyal sok támogatót, ötletet, felajánlást eredményező nemes akció összefogására, elvi irányítására tegnap védnökség és operatív bizottság alakult a Parlament­ben. A 75 tagú testület elnöke Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke; alelnöke Köpeczi Béla művelődési miniszter; tit­kára és az operatív bizottság vezetője Drecin József művelő­dési államtitkár. Neves szólisták, klasszikus és modern darabok A hangversenyévad műsornaptáréból Losonczi Pál az alakuló ülést megnyitó beszédében egyebek között elmondotta: — Fejlett kultúrával, szín­házművészettel rendelkező országoknak többnyire van olyan színháza, amely mű­vészi munkája, társulata, de épülete, működési feltételei alapján is a jobbak között a legjobb szerepét tölti be. Kö- zép-Kelet-Európában túl­nyomórészt Nemzeti Színház­nak hívják az ilyen műhelye­ket, utalva ezzel a nemzeti kultúrában vállalt szerepük­re. Feladatuk, hivatásuk á nemzeti nyelv művelése, a nemzeti drámairodalom fel­karolása, a világirodalom nagy értékeinek felmutatá­sa, a legjobb színművészek alkotói közösséggé szervezé­se. Ezért a nemzeti színháza­kat a létrehozó társadalmak, államok előjogokkal és ran­gos feladatokkal ruházzák fel, megkülönböztetett épü­leteket emelnek és működ­tetnek számukra. — Az igény hangjából ki lehetett hallani az áldozat­készséget és áldozatvállalást is, mintha a közvélemény azt is szükségesnek érezné, hogy egy ilyen nemes vállalkozás­ban — és épp a nehezebb időben — mutassa fel az ösz- szefogás próbáját. E vállalko­zás minden bizonnyal hatás­sal lesz majd az egész ma­gyar kultúrára, közművelő­désre, nemzeti közérzetre, a magyar ifjúságra és a világ bármely pontján élő magya­rokra — mondotta az Elnöki Tanács elnöke. Ezután Köpeczi Béla is­mertette a védnökséggel az új Nemzeti Színház főbb épí­tészeti jellemzőit. A Nemzeti Színház részle­tes beruházási programja az év végéig készül el. Az épít­kezés, amelynek 1989-re kell befejeződnie, az előzetes szá­mítások szerint mintegy 2,5 milliárd forintba kerül. A színház egy nemzetközi pályázaton díjazott magyar terv korszerűsített változa­ta alapján épül fel. Az átdol­gozás hasznosítja a tervezők korábbi elemző vizsgálatai­nak tapasztalatait és az el­múlt évek nemzetközi szín­háztechnológiai fejlődését. A tervezés — Hófer Miklós egyetemi tanár vezetésével — a Középülettervező Vállalat tervezőcsoportjának feladata, a kormány által jóváhagyott építési hely és a Művelődé­si Minisztérium meghatároz­ta funkcionális, műszaki pa­raméterek alapján. A színház a Dózsa Syörgy úton, a ©orkij fasor tenge­lyében épül, homlokzata a Dózsa György útra néz majd. A színpadot karéjban kö­rülölelő nézőtér — amely az előcsarnok központjában lesz — befogadóképessége változ­tatható, maximálisan ezer- egyszázan foglalhatnak he­lyet a széksorokban. Kialakí­tanak egy stúdiószínpadot is, amely kétszáz nézőt fogad­hat. Á színház nemes anyagok felhasználásával készül, rep­rezentatív megjelenésű lesz, homlokzatának formája a tervezés során válik majd véglegessé. A tanácskozáson Drecin József az adományozás mód­járól tájékoztatta a védnök­séget. A védnökség biztosítja, hogy a lakosságtól a gyűjtés révén befolyt összegeket a Nemzeti Színház építésére fordítsák. A színház építésének költ­ségeihez a munka időtarta­ma alatt folyamatosan lehet hozzájárulni. Az adományo­zás történhet készpénzben, vagy kollektíváknak a mun­kateljesítményeikért kifize­tett jövedelem-felajánlásai­val. Alii ami, szövetkezeti vagy más, hasonló közpénzek az építkezés támogatására nem fizethetők be. Magyarországon a hazai és külföldi állampolgárok pénz­adományaikat az OTP 218— 98220—546—621 számú előre­nyomtatott csekkűrlapjaira, vagy ugyanerre a számla­számra postai utalványon fi­zethetik be. (A csekkűrlapok postai és OTP-fiókokban, va­lamint a takarékszövetkeze­tek fiókjainál kaphatók.) _ Külföldről á konvertibilis devizaadományok: az Orszá­gos Takarékpénztárnál ugyanazon a számlaszámon vezetett „Nemzeti Színház” folyószámlára utalhatók át. A részletekről a külképvise­letek illetve á Magyarok Vi­lágszövetsége ad tájékozta­tást. A pénzügyi jogszabályok kedvezményeket biztosítanak azok számára, akik saját anyagi eszközeikkel segítik a közösségi célok megvalósítá­sát. Ezek a kedvezmények megilletik a Nemzeti Színház céljaira adományozókat is: az általános jövedelemadó és a szellemi tevékenységet folytatók jövedelemadójának fizetésére kötelezettek az adomány összegévél az adó­alapot csökkenthetik; az ado­mányokat ajándékozási ille­ték nem terheli; a külföldről érkező adományok vámmen­tesek. Az építés költségeit támo­gató pénzadományok adatai­nak központi nyilvántartó helye az OTP XXII. kerületi fiókja. A gyűjtéssel kapcso­latos pénzbefizetési eljárá­sokról az érdeklődők részére az itt szervezett információs csoport ad tájékoztatást, a 386-330-as telefonszámon. Kisebb összegű adományo­zás 20, 50 és 100 forintos em­lékbélyegek vásárlásával is történhet, ezekhez üzemek­ben, szövetkezetekben, hiva­talokban és más intézmé­nyekben a szakszervezetek segítségével; az iskolákban az ifjúsági szervezetek közre­működésével lehet hozzájut­ni. Különböző rendezvények felajánlott bevételét az is­mertetett OTP csekkszámlán lehet befizetni. Az adomá­nyozás esetleg nem pénzbeli formáival kapcsolatos felvi­lágosítást a védnökség titkár­sága a Művelődési Miniszté­rium 114-480-as telefonszá­mán ad. Könyvek, poszterek, naptárak Versenyben a vevőért Évente 90 millió levelező­lap, 1 millió poszter, 2,5 mil­lió kereskedelmi és reklám­naptár; gyermekjátékok, is­meretterjesztő művészeti ki­adványok, képzőművészeti könyvek és fotóalbumok: a Képzőművészeti Kiadó tevé­kenysége elsősorban a vizu­ális művészetek területét öleli fel. A jelenlegi körülmények között azonban a kiadó is sokkal inkább érdekelt a jó) értékesíthető kiadványok előállításában. Egyik legré­gebbi profiljuk a különbö­ző képes levelezőlapok készí­tése. Évente 1200 fajta kerül az üzletekbe. A posztergyár­tás 1975-ben kezdődött, s ma már megfelelő választék­kal várják a vásárlókat. Hosszú ideig monopolhely­zetben voltak a naptárkiadás­ban, de ma már más válla­latok is készítenek kereske­delmi és reklámnaptárakat. A konkurrencia ellenére áll­ják a versenyt. A Képzőművészeti Kiadó jelentős feladatokat vállal a mai magyar művészet meg­ismertetésében. Eddig 74 művészt mutattak be, s a sorozat folytatódik. Gazdag leletanyaggal Véget ért az ásatási idény Gorsiumban A huszonhatodik ásatási idény fejeződött be a Fejér megyei Tác melletti Gor­siumban, ahol a szé­kesfehérvári István ki­rály Múzeum régészei dol­goznak a római kori város feltárásán. Ezúttal is sok érdekes lelet került fel­színre. Az Aquincum felé nyíló városkapun belül a vá­rosfallal párhuzamosan hú­zódó kövezett utca nyomai bontakoztak ki, s a kapu kö­zelében egy újabb, nagymé­retű épület maradványait találták meg. A város korai temetőjének kutatása köz­ben bukkantak rá az idei ásatás legszebb leletére, egy bronz bika-szobrocskára, amely a Pannóniában előke­rült hasonló alkotások leg­szebbjei közé tartozik. A feltárás idei másik szobor­lelete a főutca csatornájából került elő: a Silvanus istent ábrázoló kerámiarelief sze- kercével, faággal a kezében, lábánál kutyájával ábrázol­ja az erdők-mezők római urát. Az ősz beköszöntését sok minden jelzi. Az iskolások­nak megkezdődött az új tan­év, a fák egyre csupaszab- bak, hűvösebb az idő, elő­kerülnek a melegebb felöl­tők. Ez az évszak, amikor újra benépesülnek a hang­versenytermek, a nyári szü­net után ismét felcsendül a muzsika a koncerteken. So­kan várják már, hogy ked­venc klasszikusuk valame­lyik remekművét meghall­hassák, neves zenekar vagy szólista tolmácsolásában. Az Országos Filharmónia 1983/84-es hangverseny­évadjának Szolnok megyei koncertnaptárát lapoztuk át, mi az, amit hallhat, kik az akiket láthat a közönség a pódiumon. A hangversenyévadra bér­letet váltó általános iskolás diákok október első felében a Szolnoki szimfonikus zene­kar előadásában hallgathat­ják meg Ránki György Po­rnódé király új ruhája című művét. A második bemuta­tón — erre jövő év február végén kerül sor — a barokk muzsikával ismerkedhetnek Szenthelyi Miklós (hegedű), Onczay Csaba (gordonka), Drahos Béla (fuvola), és Miklós György (zongora) já­tékát figyelemmel kísérve. Márciusban a budapesti ütősegyüttes ad koncertet a tanulóknak. A gimnazisták és a szak­középiskolások a Kaláka együttessel találkoznak az első hangversenyen novem­ber utolsó napjaiban. Ro­mantikus zene — Romanti­kus költészet a címe annak a műsornak, amelyen Schu­bert, Schumann, Muszorgsz­kij és Erkel kompozíciói, Heine, Goethe, Puskin, és Vörösmarty versei hangza­nak el. A harmadik bemuta­tó március végén lesz, a Szolnoki szimfonikus zene­kar szólisták közreműködé­sével fúvóshangszerre írt versenyműveket szólaltat meg. A megyei szakmunkáskép­ző intézetek tanulói novem­berben Bartók és Kodály műveiből összeállított hang­versenyen vehetnek részt, a következő hónapban a Bu­dapesti fúvósegyüttes és a szolnoki Bartók Béla kama­rakórus Mozart és kortárs zeneszerzői műveit tolmá­csolja. Februárban a Szolno­ki szimfonikus zenekar ro­mantikus operákból ad íze­lítőt. Valamennyi diák bér­lettulajdonos áprilisban a szolnoki sportcsarnokban kö­zösen hallgathatja meg A szabadság eszméje a zené­ben című összeállítást. A Debreceni MÁV Filharmo­nikus zenekar, valamint a debreceni Kodály kórus Beethoven, Sugár Rezső, Szabó Ferenc és Verdi mű­veket ad elő. Szolnokon a Megyei Mű­velődési és Ifjúsági Köz­pontban tartják a felnőttek részére szervezett hangver­senyeket. November 1-én a Magyar Állami Hangver­senyzenekar látogat a me­gyeszékhelyre. Az együttes Constantin Iljev (Bulgária) vezényletével, valamint La- zarij Berman (Szovjetunió, zongora) közreműködésével Brahms d-moll zongoraver­senyét; valamint Csajkovsz­kij V. szimfóniáját adja elő. A Szolnoki szimfónikus ze­nekar Szenthelyi Miklós (hegedű) és Horváth László (klarinét) közreműködésével Beethoven Coriolan-nyitá- nyát, Lalo Spanyol szimfó­niáját, Hajdú Mihály Ma­gyar capriccioját, valamint Csajkovszkij Rómeó és Jú­lia nyitányfantáziáját mutat­ja be. A kedvelt és népsze­rű Kórodi András dirigálja majd a Debreceni MÁV Fil­harmonikus zenekart decem­ber 13-án Szolnokon. Tol­mácsolásukban Brahms He­gedűversenye, valamint III., F-dúr, szimfóniája csendül fel a koncerten. Közreműkö­dik Stefan Ruha (Románia, hegedű). Január elején ke­rül sor a minden bizony­nyal nagy érdeklődésre szá- mottartó Ránki Dezső zon- goraestre. Wagner művei csendülnek fel a Miskolci szimfónikus zenekar tolmá­csolásában a februári kon­certjükön. A sikeresnek ígérkező tavalyi közös sze­replés folytatásaként újra együtt lép közönség elé a Szolnoki szimfónikus zene­kar és a debreceni Kodály kórus. Vendég karnagy, Wilfried Koch (NSZK) diri­gálásával mutatják be Haydn Az évszakok című oratóriumát. A következő koncerten Kalmár Magda és Gregor József ária- és dal­estje kínál emlékezetesnek ígérkező órákat. Az évadzá­ró hangversenyére májusban kerül sor. A budapesti Mad­rigál kórus Kamarazenekar Gluck Orfeusz című operá­ját tolmácsolja. Felgördül a függöny Ma Szolnokon csak ez a té­ma: nyit a színház! A gaval­lérok fényesítik a monoklit, a férjek titokban zsebrevág- ják a gukkert, a féltékeny dámák ráspolyozzák a kör­müket, a bakfisok szívdobog­va tanulmányozzák a színla­pot. A Szolnoki Városi Színház Lapja 50 évvel ezelőtti szá­mában jelentek meg a fenti, bombasztikus sorok, ame­lyekből napjainkra alig ma­radt valami hihető. Nincs monokli, nem kell fényesíte­ni, a gukker mór távcső, s kiment a divatból. Tény viszont, hogy ma is nyit a színház, mint 50 év­vel ezelőtt. Akkor Miklósy Aladár vándortársulata a Csók a tükör előtt című szín­művet mutatta be. A Fodor László nevű úr írta darab „kipottyant” az idő rostáján, de az „öreg” társulat né­hány tagja jó ismerősünk: pl. Daniss Győző, aki a Szigligeti Színház első igazgatója volt, — de ennél a társulatnál játszott Jávor Pál és Perczel Zita is. Ma Örkény István Pisti a vérzivatarban című groteszk játékával nyitják a színiéva­dot, a Szobaszínházban. A darabot Jeney István rendez­te, igen jó előadásnak ígérke­zik az elképzelések szerinti „Pisti”. Még annyit az 50 évvel ez­előtti színháznyitásról — igaz, saját lapja volt a társu­latnak —, hogy a Ktl. aláírást használó hajdani kollegánk jó ötven sorban igyekszik meggyőzni a szolnokiakat, hogy váltsanak bérletet, — ám talán (a nemlétező) vé­letlen játéka folytán a cikk címével azonos lapmagasság- baErí a következő hirdetést ol­vashatjuk: „Ne dobja el hi­bás szvetterjét, hozza be a kötödémbe, olcsón megjaví­tom. Gettlerné, (Kintzler ház). A cikk alján egy másik hir­detés: Elvállalok harisnya fe­jelést, talpalást. Rendelésre újat is készítek, özv. Riedl Józsefné. Gorova utca 87. Más forrásból tudjuk, hogy dr. Pettenhof egyetemi tanár története — ő volt a Csók a tükör előtt főhőse, Bánky Róbert, a későbbi szolnoki „dali-igazgató” játszotta a figurát — nagyot bukott a Tisza-partján, így 'sürgősen műsorra kellett tűzni a János vitézt. A „Pisti” melynek sikerét nem nehéz megjósolnunk, még hosszú ideig műsoron marad a Szobaszínházban. A „nagyszínház” szeptember 30-án Beaumarchais Figaró házassága című vígjátékával nyit. — ti — A karcagi Agyagipari Szövetkezetből Sz. Nagy István mu­tatta be a korongozás iudományát a megnyitón Népi iparművészet Országos seregszemle Budapesten, a Néprajzi Múzeumban a hét elején nyitot­ták meg a Magyar népi iparművészet 30 éve című kiállítást, amelyen több mint 600 alkotást mutatnak be. A tárlat fel­öleli az elmúlt 30 év legjelentősebb népi iparművészeti mun­káit. Megyénket főleg a fazekasok alkotásai képviselik Kar­cagról, Mezőtúrról, Tiszafüredről. A kiállítást a múzeum föld­szinti termeiben rendezték me;. Megtekinthető december végéig A mezőtúri Gonda István szép cserépedényei Kántor Sándor Kossuth-dijas karcagi fazekasmester né­hány alkotása (Fotó; T. Z.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom